Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
t lüi. jamiär ZZ. 3 Szombat Mé^scsak eljutottunk odáig — mert az élet követelte —, hogy általános és középfokú oktatási intézményeinkben megpróbáljuk észrevenni, sőt mi több: segíteni azt az elevenen lüktető életet, amelynek részesei vagyunk. Amelynek progresszív mozgását éppen az említett észrevételezéssel tehetjük zökkenőmentesebbé, « gyorsíthatjuk. A gyakorlat egyre nagyobb teret hódít oktatási intézményeinkben. Az iskolák nem valami elvont, a való élettől elrugaszkodott fellegvárai ma már a tudományoknak. A nevelők a gyakorlati életből ellesett példákkal támasztják alá azt a tömör mondatba sűrített szabályt, amelyet valamikor nem volt mivel illusztrálni. A ma tanulója aktív részese hétköznapi életünknek. Felnőttként kezelik, ha egy-egy aktuális gazdasági gond foglalkoztatja akár a közvéleményt kint, akár a szülői házat otthon. A ma gyermekét nem intik le, hogy „... gyerek vagy, a te neved hallgass ... A ma gyermeke a szépre, jóra neveléssel, s az elvontabb tudományok elsajátításával párhuzamosan, az élet minden területén munkát végző felnőttekkel is együtt tevékenykedik. Mondhatnánk így: részt vesz a termelésben. Arról most nem polemizálunk, hogy ez előbb is megtörténhetett volna. Inkább arról kell szólnunk, hogy oktatásunknak ez a sarjadzó formája hol szorul újabb reformokra, hogy az elméleti és a gyakorlati oktatás az említett párhuzamban harmonikus Árvédekezési intézkedés a Korosokon A rendkívül csapadékos időjárás következtében nagymérvű víz- levonulásra számítanak a Körösökön. A vízügyi igazgatóság ezért már most megtette az intézkedéseket, hogy a vizek lehetőleg károkozás nélkül jussanak el a Tiszáig. A rendelkezésre álló gépparkkal hozzáláttak az árvízvédelmi töltések koronáinak karbantartásához, valamint a mentett oldal gátlábaiból a vn«t?g hőtakaró eltávolításához. Most, a téli időszakban ellátják üzemanyaggal a szivattyútelepeket is, hogy az esetleges hirtelen olvadás következtében a vizek el szívatásához elegendő készlet álljon a helyszínen. 5 + 1 is legyen. Hogy kölcsönösen hassanak egymásra! Sok minden kiderült az 5-j-l-es oktatásnál. (Azért derülhetett ki, mert bevezettük.) Megyénk gimnáziumainak tanulócsoportjai a „plusz egyben” általában a mezőgazdasági ismeretek gyakorlati részével ismerkednek. Ez így helyes — mező- gazdasági megye vagyunk. Tehát — főleg a falusi gimnáziumok tanulói — a modem szocialista mezőgazdasággal ismerkednek. Elsőrendűen a tanítási órákon. Olyan szaktanároktól hallanak előadásokat a szocialista mezőgazdaság perspektíváiról, akik hazánk vagy valamelyik szocialista állam híres egyetemén tanulták az elméletet, s gyakorlati ismereteiket nem kevésbé híres min- tagazdaságokiban szerezték. A tanítási órán szemléltető eszközökkel, diafilmekkél bizonyítják: milyen földi csodákra képes az ember a mezőgazdaságban, ha számára lehetőséget teremtenek. A plum fjíj Eltelik öt tanítási nap, s a hatodikon gyakorlati foglalkozásra vezénylik ki a tanulókat. Kezdetben még valamennyi gyermekben ott él az izgalom: „Na, most nemcsak diafilmen látom...” A tanulók kezébe azonban gereb- lyét, seprűt meg nagy kosarakat nyomnak, hogy gyűjtsék az őszi avart, mert jó lesz az trágyának. Igaz, ami igaz: a munkára nevelés igen fontos didaktikai szempont; mindig és mindenkor az is lesz. De a munka megszerettetése sem elvetendő pedagógiai nézőpont. Az előbbi példa még az enyhébbek közül való. Valamennyi hírközlő szervünk, de a közélet spontán párbeszédei is emlegetik napjaink gondjaként, hogy termelőszövetkezeteink és egyáltalán a mezőgazdaság embereinek átlagos életkora növekszik. Vajon az a gimnáziumi tanuló, aki fellelkesült az órákon hallottaktól, látottaktól — s még élénk fiatalos fantáziájával túl is szárnyalja a mintagazdaságok megvalósult növény- vagy állatparadicsomát —, mit érezhet akkor, amikor egy társaik álltak az egyik oldalon, Csőmbe, Mobutu, Adula és társaik a másikon. Megkezdődött a felek közötti nagy alkudozás'. De a belgák robbantani akartak. Érthetően, a belga gyarmatosítók rádöbbentek az őket fenyegető nagy veszedelemre. Elkeseredetten látták, hogy a falánk amerikai cápa nemcsak a profitjukat, de őket magukat is felfalja, ha tűrik. Kirobbant tehát a fő összeütközés a belga és az amerikai tőke között. A belgák ellenezték Kongó függetlenségét, az amerikaiak sürgették. A Wall Street nevezetes és jól értesült folyóirata, a Business Week már 1959 januárjában rámutatott: „Amint Kongó függetlenné válik, a nem belga külföldi társaságoknak kedvezőbbé válnak lehetőségeik ebben a gazdag országban és azonos feltételek mellett versenyezhetnek a belga érdekeltségekkel.” Világos beszéd. Jól megértették ezt a belgák is. Belátták, hogy képtelenek végigvinni a nagy robbantás minden fázisát. Nem harcolhatnak egyszerre a Lumumba vezette kongói nemzeti erők és az amerikai monopóliumok, de különösen nem Rockefellerek ellen. Mégsem adták Id a játszmát. Ravasz mesterkedéseket agyaltak ki. Elhatározták, hogy feláldozzák az országot, de maguknak tartják meg kincseit. Prostituáltak a függetlenség jelszavát és Katangát igyekeztek elkülöníteni Kongó egészétől. Nem sikertelen volt a kezdet. A belgák befolyása ismét erősödött. Rockefellerek azonban nem ijedtek meg. Keményebb harcokat is vívtak már ők más földrészeken. És minthogy a Bányaunió részvényeinek jelentős része a kezükben volt — rendelkeztek a harc megfelelő eszközeivel. Azt a taktikát alkalmazták, hogy félig együttműködtek, félig versenyeztek a Société Generállal. Ez a taktikájuk jól bevált, s közben nem panaszkodhattak Csőmbe magatartására sem. Ez a politikai kalandor a fehér zsoldosok és néger csendőrök segítségével „rendet” tartott Katangában. Zavartalanul működtek a bányák, ömlött a profit, s a részvényesek megkapták a dús osztalékot. Nem sikerült a belgák robbantása. i EUenhúzásiként következett a rockefelleri politikai hadjárat, s Nelson Rockefeller — a politikai lángész... (B. K.) Következik: * Mti kai kártyaosztása. olyan betakarítási munkálatra invitálják, amelyet — tankönyveiből tudja — már egy hónappal ezelőtt el kellett volna végezni?! Mit érezhet akkor ez a tanuló, amikor modem fiatal kíváncsiságával csak egy percig szeretne ráülni arra a „Szuper Ze- torra”, s helyette rozsdás gereb- lyét nyomnak a kezébe?! Pedig ezeket a szerszámokat már ismeri szülédtől is. Sőt, azokból a tankönyvekből, szépirodalmi művekből, vagy parasztságunk múltjával foglalkozó filmekből, amelyekkel. van szerencséje megismerkedni — az iskolán belül vagy kívül. Hírlik, hogy az 5-j-l-es oktatást azokban a középfokú intézményekben — ahol sem a táj jelleg, sem a logikus gondolkodás nem tartja hasznosnak — megszüntetik. Helyette egyéb, a reális igényeket jó irányba terelő gyakorlati foglalkozást alkalmaznak. Helyes is ez, s minden olyan gondolkozás — az élet bármelyik területén —, amely nem szégyelli megváltoztatni az olyan intézkedéseket. amelyek helyenként ugyan beválhatnak, de nem általánosíthatók. Egymillió-kétszázezer forint megtakarítást eredményezett a jó munkaszervezés Zárszámadás a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezetben Évek óta megyénk égjük jól gazdálkodó termelőszövetkezete a kiváló adottságokkal rendelkező nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz. Az országos versenyben gyakran szerepelt az élenjárók között, az elmúlt év tavaszán pedig elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet címet és a vele járó vörös vándorzászlót. A 4500 holdas szövetkezetben pénteken tartották a zárszámadó közgyűlést, melyen Veraj János szövetkezeti elnök tájékoztatta a tagságot. Elmondotta többek között, hogy aprómagtermelésük hárommillió forintnál több kiesést okozott 1965-ben a rendkíverés következtében. A helyes szakmai irányítás, a tagság rendkívüli szorgalma azonban más területen pótolta a lemaradást. Sokkal több családtag dolgozott a szövetkezetben, mint fennállása óta bármikor. így aztán a földeket jól megművelték, a termést gyorsan, veszteség nélkül takaríthatták be minden területről. A jobb munka- szervezéssel húszezer munkaegységet megtakarítottak, ami 1 millió 200 ezer forinttal növelte az összkeresetet a tagok és a családtagok számára. Az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem 24 754 forint. Ez néhány ezer forinttal kevesebb, mint az előző évi, de többfelé őszHétköznapi heroizmus A gépkocsi kerekei kétség- | nyék között szállítják az árut, beesett tehetetlenseggei j hogy el legyenek látva az üzle- porogtok a fagyott havon — hiába. A jókora jármű meglódult, csúszva érte el az út- széli mélyedés peremét, ott aztán megbillent. Néhány másodperccel később a négy kerék már az ég felé ágaskodott. A gépkocsivezető és a kocsikísérő hajszál híján úsztak meg épségben. A Békési úton történt a minap. tok, ne legyen fennakadás a termelésben. A postásokra, akik a tengelyig érő hóban, labilis motorkerékpárral artistákat megszégyenítő ügyességgel egyensúlyoznak, hogy megkapják a leveleket, táviratokat a címzettek. Az AKÖV-telep dolgozóira, akik éjjelente „fagyszolgálatot” tartanak, tottak, s így1 az összkereset mégis felülmúlja a korábbit. Nem ritka az olyan családfő, mint Demkó János és Teklák György, aki harmadmagával dolgozott egész éven át és 1100 —1200 munkaegységet írtak javára. A 65 éves Kvasz András — aki az utolsók között lépett annak idején a szövetkezetbe — egymaga 402 munkaegység get szerzett. A jó föld, a tagok szorgalma, a sok vasárnapi és éjszakai munka eredménye, hogy a tervezett 60 forint helyett 62,08 forintot fizethetnek egységenként. Mivel a tagság kérésére év közben csak 15 forint előleget Elakadt egy jármű az áthatolhatatlan hófúvásban, de vezetője menteni akarva a fontos rakományt, embertelen küzdelmet vívott a milliónyi jégtűként áramló hóval, széllel, az elemek cudar haragjával. A kocsit végül is nem sikerült kiszabadítani a méteres hogy a „csillag-gará2s” dermesztő hidegében várakozó járműveket felkészítsék a reggeli indulásra, mert a munkásoknak nem szabad lekésni a műszak kezdetéről. A vasutasokra, akik akkor is győzedelmeskednek a tél fölött, amikor már a közúti forgalom em,beosztottak minden munkaegységre, most több millió forint kerül kifizetésre egyszerre, így okosabban tudnak gazdálkodni az évi jövedelemmel, több jut bútorra, motorkerékpárra, televízióra és egyéb tartós fogyasztási cikkre. —Ary— fagy börtönből, s a gépkocsivezet«) rei rövid időre kénytelenek viszis nehezen tudott élvergődni a legszavomúlőt fújni. A közbiztonság közelebbi lakott településig. A havas zúzmarától belepve, a hidegtől mereven mozgó végtagokkal, élő hóemberként állított be a segítséget adó hajlékiba. Ez az eset is megyénkben történt, alig néhány napja. Ilyen és ehhez nasonló történeteket tucatjával tudna felsorolni az, aki sokat jár az országutakon, aki ismeri a zord időjárási körülmények között is a szabadban dolgozó, szolgá'atot teljesítő emberek mindennapi munkáját. A Békés megyei őslakosok azt mondják, talán évtizede nem esett ennyi hó, mint az idén januárban. A tél valóban váratlan meglepetésekkel képes szolgálni, nap nap után nehéz feladatok elé állítja az embereket. Az élet mégis megy tovább Reggel beérkeznek a gyárak, üzemek munkahelyeire a dolgozók, a háziasszonyok megkapják az üzletekben, amit vásárolni akarnak, s — helyenkénti kisebb fennakadásoktól eltekintve — az utasok eljutnak oda, ahová menniük kell. S hogy mindez így van, az I sok-sok ember helytállásának,! köznapi hősiességének köszönhe-1 tő. Gondoljunk ezekben a fagyos | téli napokban a gépkocsivezetőkre, akik vissza nem riadva a hi- líg‘ő', síkos úttól, hófúvástól, sok szór hihetetlen nehéz körülméőreire, akik hóviharban vagy csonthidegben éppúgy megtalálhatók a posztjukon, mint máskor. A szabad ég alatt dolgozókra vagy azokra, akik fedett helyen tevékenykednek ugyan, de mindennapi munkájukat mégis megsokszorozza az időjárási adottságokból fakadó számtalan nehézség. (A cukorgyár munkásai és műszakijai például, akik a nagy hideg sok-sok akadálya közepette is gondoskodnak a gyártás folyama- ’ osságáról.) Ilyen időben az utcák néptele- nebbek, mint máskor. Az ember — ha csak nem óhatatlanul fontos — nem szívesen megy ki a fűtött falak közül a zimamkós szabadba, ahol ugyancsak érezni a tél kemény fogait. S bár a „kiszállások” ritkulnak ilyenkor, aki teheti, inkább a kályha mellett marad, az élet körforgása mégis zavartalan. S ha apróbb zökkenők itt-ott előfordulnak, a termelés, a munka folyik tovább. M i ez, ha nem az ember győzelme a természet zord erőj felett? A hétköznapok' kisebb-nagyobb küzdelmeinek hősiessége, a kötelességtudás, a helytállás emberi erényeinek szüntelenül ismétlődő megnyilvánulása tíjda) illést tart az SZM1 kulturális, agilációs és propagandab’zottsága Az SZMT kulturális, agitációs és pro"a?andabizot'sága január 27-én délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart, amelyen részt vesznek a szakmai propagandisták és a szakszervezeti kultórfe’el^sök is. Az ülésen először az 1966. évi népgazdasági tervvel kapcsolatos propagandafeladatokat beszélik meg, melynek keretében szó lesz az ár- és bérpolitikai intézkedésekről és a szo',i *'! s kérdésekről. Előadó Bányai Béla, a bizottság vezetője. Ezt követően Pribojszki János, az SZMT vezető főkönyvelője a szakszervezeti művelődési otthonok kulturális költségvetéséről ad tájékoztatást. Végül az üzemi tömegtestnevelési és a szakmai tradicionális sportversenyek előkészítését ismerteti Molnár Lajos, az SZMT sportfelelőse. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi) január 25-én (kedden) Békéscsabán a MÉH Vállalat Sallai u. 6. szám alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. BECSLÉSÉT, illetve LEBONYOLÍTÁSÁT VÉGZI. 6643 k
