Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

(. Jttmrai 2*. 4 Szombat Szerszámgyár a vágóhídon — Pénztár az aktatáskában — Új gyár 78 millióért — Lapkaforrasztás középfrekvenciával Bemélgetés Bakó Ignác igazgatóval a békéscsabai szerszámgyár új telepének építéséről A történet régi, valamikor 1950 táján kezdődött. A drámai bonyo­dalmaik egymást követték, de a ki­bontakozás egészen mostaniig ké- KeitU Moe< végire megkezdődik. A imáié 1963-ban esedékes. De ve­gyük csak az eseményeiket sor- jábao. 1950-beíi a Nepgiazdaság') Ta.. «■ám határozatot hozott, hogy Békéscsabán, a mezőmegyeri úton aíjelöít helyen forgácsoló szer­számgyárat létesítsenek. Azóta »ok minden történt, csak éppen a mezömegyeri úton nem épült semmiféle gyár. A jóváhagyott ki- vi felezésn, tervek érteiméiben vi­szont április 15-én kezdik cl a Békéscsabai Konzervgyár mellet­ti területen a szóban forgó üzem létesítésének munkálatait. Mi történt a két — 1950-es és 1960- 00 — dátum között? Mi a pers­pektívája az építendő új üzem­nek? Erről beszélgettünk a Bé­késcsabai Forgácsoló Szerszám­gyár igazgatójával. Bakó Ignác- «á. — Hogyan is kezdődött? — Mivél az eredeti beruházá­si tervekről kiderült, hogy ak­kor (1950-ben) a népgazdaság nem bírja el ezt a megterhelést, úgy látszott, hogy a békéscsabai szerszámgyárból nem lesz sem­mi. Köziben 1951 nyarán a volt vágóhíd kihasználatlan, elhanya­golt épületest kaptuk meg. hogy tanműhelyt szervezzünk a leendő gyár szakmunkásgárdájának ok­tatására, Ósdi gépekkel 120 át­képzés tanítása folyt itt, a Vand- hati úton. — És mi volt az első fordulat? — Amikor befejeződött a szak­munkások képzése, de gyár nem volt még sehol. Csak mindig ké­sőbbre húzódó ígéretek: hogy majd épül. Azt mondtuk: ha már kiképeztünk dolgozókat, van va­lamelyes gépparkunk, néhány tol- dozott-,foldoizot.t épületünk is. ak­kor már csináljunk valamit. Ter­meljünk, Az illetékesek bele­egyeztek, s voltaképpen így in­dult meg a Békéscsabai Forgá­csoló Szerszámgyár tevékenysé­ge. A körülmények roppanj kez­detlegesek voltak. A pesti köz­pontból kéthetente aktatáskával hordtam a fizetéseket. Ez az — eléggé kopott, de jó öblös — disz­nóbőr táska, játszatta a pénztár szerepét. A büntetéseket azonban — amit azért róttak ki, mert az adott körülmények között képte­lenség volt a munkavédelmi sza­bályokat betartani — saját zseb­ből kellett az igazgatónak fizetnie. — Azóta mi történt? — Termelői lészámu nk felére csökkent, az üzem területe meg­kétszereződött. Amennyire leshe­tett, emberibb körülményeket te­remtettünk. És közben újabb meg újabb tervmódosítások is születtek. De az építendő gyár év­ről évre mégiscsak papíron ma­radt. Ezért örülünk, hogy az il­letékesek jóváhagyták az 1966 második negyedévében megindu­ló munkák végleges beruházási programját, elkészült a teljes tervdokumentáció, és ha az időjá­rás közbe nem szól, április 15-én most már valóban megkezdik az éj gyártelep építését. — Hallhatnánk néhány adatat az építendő üzemiről? — Békéscsaba új i partok-pnesi körzetében, a konzervgyár -mellett jelölték ki a helyét. Az összes be­ruházás értéke 78 millió forint. A gépállomány korszerűsítésére ebből 35 milliót fordítunk. A konzervgyári erőmű rekonstruk­ciója után az, fogja energiával ellátni .mindkét telepet. Az új üzem hatalmas méretű, korsze­rű műhelycsarnokával, elektro­mos fűtésű edzőberendezósével, technológiai laboratóriumával, szociális létesítményeivel a város legmodernebb vasipari, üzeme lesz. Háromszor akkora termelé­si értéket állítunk itt elő, mint a mostani üzemben. A jelenlegi 330_ as létszám helyett pedig az új üzemben több mint ötszázan dol­goznák majd. — És a mostani munkahely? —■ Részben megmarad. A mostani ­nál. kisebb létszámmái továbbra is itt fogják gyártani a komp rész. szorszelepeket. Az új gyárban pe­dig teljes kapacitással megkezdő­dik legfőbb profilunk, a forgá­csoló szerszámok gyártása. Hogy mikor? A tervek szerint 1968 má­juséban. — Milyen újdonságot jelent a .gyártmányok vonatkozásában a felépítendő üzem? — Kiterjed a szerszámok ská­lája a különféle marókések, met­szők. dörzsárak és fúrók mellett az esztergiakésekre jg. Teljesen új technológiát jeleni számunk­ra a kentényfém-lapkáfl eszterga- kések gyártása, melyet csak a legmodernebb nagyüzemi mód­szerekkel gazdaságos előállítani. A tervdokumentációban belga gyártmányú középfrekvetnciás iapkaforraszitó berendezés is sze­repel. — A n i unkaeropirjölémára nem gondolnak előre? — Minél több ipari, tanuló képzésével igyekszünk felkészülni a jövőre. Ebben az oktatási évben például százan tanulnak szakmáit nálunk és az idén ősszel annyi ipari tanulót kívánunk felven­ni, amennyi képzésére módot ta­lálunk. Más vállalatok, így a DÁV is segít az oktatásban. Ter­mészetesen az új gyárban sok be­tanított munkásra is szükség lesz, ezért toként női. munkaerőkre számítunk — mondotta befejezé­sül Rakó Ignác igazgató Vajda János Vau tennivaló Mi foglalkoztatja a kommunistákat a szeghalmi járásban? Az 1966. évi népgazdasági terv célkitűzéseivel együtt nyil­vánosságra hozott jövedelemnöve­lő és csökkentő intézkedéseket a decemberi párttaggyűléseken is­mertették. Mint minderiütt, a szeghalmi járásban is nagy érdek­lődéssel hallgatták, sőt egyesek mindjárt papírt, ceruzát vettek elő ás számolgattak. Mi jelent pluszt és mi mínuszt:. Mire a tájé­koztató befejeződött, néhány „csa­ládi mérleg” is elkészült. Akadtak, akiket egy kissé lehű­tött: az, hogy a felvásárlási árak emeléséből eredő többletbevételt az amortizációs alap képzésére kell fordítani. Persze csak olya­nokat. akik kevésbé járatosak gazdasági kérdésekben. A legtöb­ben, köztük a tsz-brigádvezetők, agranómusok és más vezetők azonban józanul gondolkoztak. Mindjárt a gazdaság stabilizálá­sát, biztonságát helyezték előtér­be. A pártvezetőségek persze igyekeztek azt is megmagyarázni, hogy milyen hatást gyakorolnak a rendelkezések a háztáji gazda­ságokra. j^oikan azt mondták, hogy a paraszti munka iránti meg­becsülés, ami szóban eddig meg­volt, most majd anyagilag is érez­hetővé vélik. A nyugdíjasok —ha nem is türelmetlenül, de — felve­tették, hogy a 3. ötéves terv nem Csökkent az áthúzódó munkák száma az építőiparban Az ÉM Békés megyei Építő­ipari Vállalat mintegy 260 millió forint értékű munkát végzett az elmúlt évben. Az előzetes adatok alapján biztosra vehető, hogy az építőipari dolgozók eredményesen zárták az 1965-ös esztendőt, tel­jes termelési tervüket teljesítet­ték. Bár anyaghiány miatt néhány építkezést (mezőberényi gimná­zium) nem tudtak programszerű­en befejezni, mégis eredménynek számít, hogy a korábbi évekhez képest jelentékenyen csökkent, a tarvszerűtlenül áthúzódó munkák száma. Az építőipar több fontos, kiemelt építkezést fejezett be a Mérnök- és művezető-továbbképzés- Az állattenyésztés gépeinek javításszervezése — Előadások, tapasztalatcserék a GTE mezőgépész szakosztályának idei programjában Gazdag program megvalósítá­sára készül ebben az évben is a GTE békéscsabai szervezetének mezőgépósz szakosztálya. Tovább folytatják a múlt évben elkez­dett mérnöktovábbképzést. Mi­nisztériumi főmérnököket, fő­osztályvezetőket, professzorokat hívnak meg, hogy a külön­féle alkatrészek felújításáról, az üziemfenntantás fontosságáról, szervezéséről, előadásokat hallja­nak. Tovább bővítik a szak­mai képzést. Megszervezik a mű­vezetők oktatásét is. Korábban erre nem fordítottak a mai érte­lemben szükséges gondot, noha tudvalevő, hogy egy gépállomá­som vagy termelőszövetkezetben a művezetőnek, a gépcsoportve­zetőnek jó felkészültséggel kell rendeikezme a feladatok ellátásá­hoz. A szakosztály ebben az év-ben napirendre tűzi — amint azt Ba­dar Bálint elnök is említette — az állattenyésztés gépeinek javi- tessaervezéséf Ez a téma eddig nem került megoldásra. A nö­vénytermesztés gépeinek javítá­sát, felújítását a korábbi években a GTE mezőgépész szakosztálya igyekezett jól megoldani. Bár ez a mérnökök hivatali kötelessége is volt, de jobban ment a mun­ka, mert a hivatali kötelmekkel járó feladatokat jól összehangol­ták, az egyesület programjába il­lesztették. Ma már a mérnökök által meghatározott, módszereket alkalmazzák megyénk tíz gépja­vító állomásán a traktorok és a különféle fontosabb munkagépek felújításánál, karbantartásánál. Most arra kerítenek sort, hogy az állattenyésztés gépesítése, a gé­pek gondozása az eddiginél is több figyelmet kapjon. A GTE békéscsabai szervezeté­nek mezőgépész szakosztálya a jól dolgozó kollektívák közé tar­tozik. Ezt tanúsítja az 1965. évi munkája is. A cirokvágás gépe­sítése, továbbá a kombájnszérűk (különböző típusúak) összeállítá- 1 sa munkájuknak olyan területe volt, amellyel a termelőszövetke­zeti parasztság közvetlenül talál­kozott. Ugyanaz a mérnökcsoport speciális feladatokat is megoldott, többek között a gépjavító állomá­son belül alkatrészfelújító üzem­részeket szerveztek, hengerfej és Diesel-adagoló javí főberendezé­seket gyártottak, megtették az el­ső lépést a műanyag felhasználá­sára a mezőgazdasági gépek javí­tásánál. Az említetteken kívül előbbre léptek az épületvillamo. sítás gépészeti részének megol­dásában is. Ebben az évben az előadások mellett tapasztalatcseréket is szerveznek, tovább bővítik a kom­ba jnszérűk gépesítését, az eddigi­nél több műszerrel látják el a szervizhálózatba vont gépkocsi­kat s célkitűzéseik között talán a legnagyobbnak számít: a termelő- szövetkezetekben működő tech­nikusokat, gépészmérnököket is fokozatosan bevonják a mezőgé­pész szakosztály munkájába. múlt évben. így 499 lakást építet­tek, átadták rendeltetésének a 600 vagonos orosházi gabonatárolói, a Békéscsabai Konzervgyár tész- taüaemét, a Lenin Termelőszövet­kezet 40 ezres baromfinevelő tele­pét, a csabai, békési, körösladányi techniifcumi és gimnáziumi épüle­teket. Az idén a tavalyihoz hasonló volumenű munkák várnak a Bé­kés megyei építőkre. Az idén ke­rül teljes befejezésire a konzerv­gyári építkezésiek sorozata (iroda­épület, szociális létesítmények, la­boratórium), Békéscsabán és Szarvason 12 tantermes, Gyulán 9 tantermes gimnáziumot építenek. Orosházán befejezik a kórhózépít- kezést és mezőgazdasági kollégiu­mot létesítenek, valamint 170 la­kás és sok termelőszövetkezeti gazdasági épület szerepel a vál­lalat ee évi programjában. Nyolcszáz különböző terméket készítenek a békéscsabai kosárfonók A Békés megyed Koséripari Vál­lalat békéscsabai üzeme ebben az évben a korábbinál is nagyobb választékban igyekszik a hazai és a külföldi megrendelők igényei­nek eleget tenni. Mintegy 800 kü- lönbözőfajta kosár, és bútorféle­ségből tevődik, össze az üzem gyártmányainak széles skálája. Az 1965-ös év utolsó negyedét a ter­melési terv 6 százalékos túltelje­sítésével zárták. Az idei első ne­gyedben mintegy másfél millió forint értékben kívánnak külön­böző árukat — zömében nyugati exportra — készíteni. A külföldi megrendelésre szállított termékek választéka igen változatos. Norvé­giának például ruháskosarakat küldenek, a svédek fűzfavesszőből font bölcsőket és t|uxus kivitelű pezsgőskosarakat rendeltek, az Egyesült Államokba kutyakosara kát. készítenek, Olaszországba kü­lönleges kivitelű nádfoteleket. oldja meg a gondjukat. Egyesek aggályoskodtak, mondván, hogy a városban is vannak kisebb kere setű munkások. Rájuk hogyan’ hatnak majd az intézkedések? — kérdezték. A termelőszövetkezetekben :<é- sízülő mérlegekből már arra lehet következtetni, hogy a szeghalmi járásban a meglehetősen rossz időjárási viszonyok miatt a közös gazdaságok — a búza kivételével — nem érték el az 1964. évi ered­ményt Egyes szövetkezetek ta­karmánygondokkal küzdenek, ami mérleghiányt okoz és a közös jö­vedelemből eredő egyéni bevételt csökkenti. A járásiban a körülmények fi­gyelembevételével a gabona és egy-két ipari főnövény mellett most a szarvasmarha-hizlalás ke­rül előtérbe, airm szükségessé te­szi a szemes és a tömegtakar­mány területének növelését. Elen­gedhetetlen az új felvásárlási árak alapján a szövetkezetekben a termelés profiljának felülvizs­gálása. A taggyűléseken elhang­zott olyan vélemény, hogy a sajá­tosságoknak megfelelően számí­tásba kell venni a konjunkturális szerződéses ajánlatokat is. A cso­portérdek mellett azonban nem szabad megfeledkezni az összes ségi érdekekről sem. A pártszervezetek feladata most elsősorban a tartalékok feltárása Mik ezek? Kovács Hajós, a szeghalmi já­rás párttitkára véleménye szerint először is a jobb munkaszervezés, hogy időben kezdjék meg és fe­jezzék be az egyes munkafajtákat Elengedhetetlenül fontos a csa­ládtagok bevonása. \T an elég tennivaló a munka­* fegyelem megszilárdítása te­rén is. Ha mindenki megérti., hogy végső soron az egyének fő jövedelmi forrása a közös gazda­ság, tehát azt szükséges erősíteni elsősorban, akkor kevesebb lesz a baj. Nem kell majd vitatkozni azon, hogy mindenki azt a mun­kát végezze, amivel megbízzák. A pártszervezeteknek gondos­kodniuk kell arról, hogy a leg­jobb dolgozók — az anyagiak mellett — erkölcsi megbecsülés­ben is részesüljenek. A munka­verseny és a szocialista brigád­mozgalom felkarolása a jövőben fokozottabban szükségessé válik, pem maradhat el a jó példák nép­szerűsítése. A gépek kapacitásának kihasz­nálása, a terméshozamok növeke­dése, a költségszintek csökkenté­se és más gazdasági célok elérése nem utolsósorban a vezetés szín­vonalának emelésén múlik. A gazdasági vezetők azonban csak akkor tudják eredményesen meg­oldani a feladatukat, ha igénylik a kommunisták segítségét és min­den tevékenységükben érzik, hogy van pártszervezet, amely mellet­tük áll. 17 ootos, hogy a kommunisták alaposan megismerjék a központi intézkedéseket, helyez­kedjenek egységes álláspontra a különböző kérdésekben, álljanak ki mellette és mutassanak példát a munkában. A közös gazdaságok, megerősödésének a feltételei biz­tosítottak, aminek az egyénekre gyakorolt pozitív hatása — ha ki-ki tudása, képessége és akarata legjavát adja a munkába — már ebben az évben megmutatkozik. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom