Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
1965. december 19. 4 Vasárnap Fock Jenő nyilatkozata Ülést tartott as MHS megyei elnöksége (Folytatás a 3. oldalról) ban, nemcsak az egész lakosságra nézve egyenlítődik ki, hanem ezen belül a munkás és alkalmazott népességre vonatkozóan is. A munkásokat és alkalmazottakat érintő árváltozások egyenlege, valamint az 1700 forintnál magasabb keresetűek nyugdíjjárulékának progresszív emelése ugyanis mintegy 2,8 milliárd forint többletkiadással jár. Ezt azonban összességében visszakapják, hiszen a bér- és nyugdíjintézkedések mintegy kétmilliárd forinttal, a családi pótlék emelése pedig mintegy 800 millió forinttal növeli a bérből és fizetésből élők jövedelmét. A parasztság életszínvonalát kevésbé érintik a fogyasztói árintézkedések, sokkal inkább a felvásárlási árak emelése. Meg kell azonban mondani, hogy a felvásárlási ár emelésének nagyobb része — mintegy háromnegyede — nem a parasztság életszínvonalának közvetlen emelését szolgálja, hanem a termelőszövetkezetek tulajdonában levő gépi felszerelés saját erőből történő felújításéihoz nyújt fedezetet. Az új felvásárlási árak valószínűleg csak a későbbi években növelik nagyobb mértékben a parasztság életszínvonalát, amikor — a magasabb termelői arak ösztönző hatására — jelentősen emelkedn-i fog a termelés, különösen az állattenyésztés színvonala. összegezve tehát: közepes termés esetén a jövő évben a parasztság életszínvonala előreláthatólag ugyanolyan mértékben emelkedik, mint a bérből és fizetésből élő dolgozóké. KÉRDÉS: — Mint Focit elvtárs említette, az intézkedések összegszerűen ugyan kiegyenlítik egymást, hatásuk azonban várhatóan eléggé eltérő lesz az egyes családokra, dolgozó rétegekre. VÁLASZ: — Ez valóban így van. A béremelési intézkedések következtéén a számítások szerint mintegy 800 ezer- dolgozó keresete jelentősen nő. Igaz, a béremelés hatását valamelyest csökkentik az árintézkedések, de a reálbéremelés mértéke ezeknél a rétegeknél így is számottevő és javítja a bérarányokat. Más munkás-. Sietve alkalmazotti családoknál a különböző intézkedések hatása kiegyenlíti egymást» nem kis számban lesznek azonban olyan családok, elsősorban a jobban kereső, nagyobb jövedelmű rétegekben, ahol átmenetileg csökken a reáljövedelem. Az intézkedéseit kidolgozásakor messzemenően tekintettel voltunk az alacsonyabb keresetűek helyzetére. Erre utal, hogy csökkentettük a zsír és szalonnafélék árát; mindkettőnek az alacsonyabb keresetűek háztartásában van nagyobb jelentősége. A ruházati cikkek közül is elsősorban az alacsonyabb keresetűek által vásárolt cikkek árát csökkentjük. A nyugdíjjárulék progresszív emelése viszont a nagyobb keresetűeket érinti. Valószínűleg felvetődik, hogy a magasabb keresetűek nyugdíjjárulékának emelése a keresetek kiegyenlítődése, az „egyenlősdi” irányába hat, s hogy ez összhangban van-e a szocialista bérezés elveivel és a gazdasági irányítás reformjában körvonalazott elképzelésekkel? A szocialista bérezésnek valóban alapvető elve, hogy aki többet ad a népgazdaságnak, az többet is keressen. Mostani intézkedésünk némelyike — statikusan vizsgálva — ezzel valóban teljesen összhangban. Figyelembe I kell azonban vennünk bizonyos j szociális szempontok elsőbbségét, tehát azt, hogy az terhei minél kevésbé érintsék az alacsonyabb jövedelműeket. Ugyanakkor a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban több intézkedésen dolgozunk, amelyek a szocialista bérezés említett helyes elvét messzemenően érvényre juttatják. így a vállalatok nagyobb anyagi önállósága lehetőséget nyújt majd a kiemelkedő teljesítmények fokozott anyagi elismerésére. Az új prémiumrendszer már a jövő esztendőben, nagyobb lehetőséget ad e tekintetben a jobb munka elismerésére. KÉRDÉS: «— Az eddigiekből kitűnik, hogy a Minisztertanács határozatában szereplő ár-, bér- és egyéb intézkedések hatása végső soron kiegyenlíti egymást, a jövő évi népgazdasági terv ugyanakkor a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének 3.5, reálbérének 1,5 százalékos növekedését irányozza elő. Hogyan valósul ez meg? VÁLASZ: — A jövő évi terv az ismertetett intézkedésektől függetlenül tartalmazza az életszínvonalnak a kérdésiben szereplő növekedését, így az említett kétmilliárd íorint bér- és nyugdíjemelésen félül a munkateljesítmények és a munkások és alkalmazottak szórnának mintegy 38 ezer főnyi növekedésével összhangban, körülbelül 2,3 milliárd forinttal emelkedik a bérből és fizetésből élők keresete. A különböző szociális juttatások növekedése, az 1965 júliusában felemelt családi pótlék egész évi hatása szintén reáljövedelemnövelő tényező. Mindez 3,5 százalékkal, összesen több mint 4 milliárd forinttal növeli a bérből és fizetésből élők reáljövedelmét. A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kívüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatározottakon túl, az üzemek bérkorrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is, hogy a vállalatok a tartós létszámcsökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát fordíthatják a dolgozók fizetésének növelésére, valamint jutalmazására az eddigi 50 százalék helyett. Az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek az export növelésében és az import csökkentésében. Ez remélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy béremelésre és jutalmazásra is felhasználható terven felüli összegekhez jutnak. KÉRDÉS: — A húsárak emelése nyilván módosítja a háztartások étrendjét. Hogyan elégítjük ki a más élelmiszerek iránt várhatóan megnövekedő igényeket? VÁLASZ: — A disznó- és a marhahús fogyasztásának várható csökkenését mindenekelőtt több tojás és baromfi fogyasztásával lehet pótolni. Intézkedéseket teszünk, hogy e cikkekből megfelelő legyen az ellátás, és az árak ne emelkedjenek. Jelenleg mindkét cikkből elég jelentős exportunk van. A marhahús a tőkés piacokon jó exportcikkünk. Ha ebből többet tudunk exportálni, a baromfi és a tojás kevésbé gazdaságos exportjának csökkentésével ez utóbbiakból jobban el tudjuk látni a hazai piacot. Terveink szerint 1966-ban az ideinél körülbelül 30 —40 százalékkal több baromfit juttatunk a hazai fogyasztóknak. Ami a zöldség- és gyümölcsel- látásit illeti, joggal reméljük, hogy közepes időjárás mellett az ideinél legalább 30 százalékkal nagyobb lesz a zöldség- és gyümölcstermelés; ennek következtében az ez évihez képest csökkenni fogKÉRDÉS: — A tájékoztatóból kitűnik, hogy a jövő évi bér- és árintézkedések zöme csak február 1- től, egy részük még később kerül bevezetésre. Mi indokolja, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően már most nyilvánosságra hozták a tervbe vett intézkedéseket? VÁLASZ: — Árintézkedéseknél ez valóban szokatlan. Ügy gondoltuk azonban, hogy helyes, ha éves tervünk nyilvánosságra hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat A részletes árjegyzékek — ahogy már említettem — csak a későbbiekben készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra. A Központi Bizottság novemberi ülésén a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban már nyíltan szóltunk életszínvonal-politikánk irányelveiről és a nyilvánosságra hozott beszámoló is említi az ár- és kereseti arányok fokozatos megváltoztatásának szükségességét A tiszaszederkényi gyáravató ünnepségen összegyűlt több ezer hallgató előtt én már nyíltan beszéltem az ármódosításokra vonatkozó, akkor már jórészt kialakult elképzeléseinkről. Viszont a liszt, a kenyér, a cukor, a zsír árának emelkedéséről elterjedt híreket cáfoltam, mert ezek a híresztelések akkor sok helyen bizonyos mértékű felvásárláshoz vezettek. Mivel határozatok akkor még nem voltak, beszédemnek ez a része csak rövidítve kerülhetett nyilvánosságra. Az enyhén szólva nem szerencsés rövidítés, sajnos, félreértésekre adott alkalmat, amelyeket csak most, a döntések közzétételével oszlathatunk el. Népünk felnőtt, öntudata erősödött. Joggal bízunk abban, hogy meg fogja érteni intézkedéseink célját, amely a népgazdaság továbbfejlesztését, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Á pártnak és a kormánynak az a kérése, hogy járuljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához munkája hatékonyságának fokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő. (MTI) fiz éleire Lépten-nyomom hangoztatott kívánság, hogy az. ifjúságot az életre kell nevelni. Amikor azonban az életre nevelésről beszélünk, csak nagyon ritkán visszük végig a gondolatot; milyen életre is akarj uk felkészíteni gyermekeinket — arra a tegnapi életre-e, amely a konzervatív szülői intelmeken oly gyakran átsüt vagy a maira, amelyet Ismerünk, s élünk, avagy a jövőre gondolunk, amelynek csak kibontakozóban vannak a körvonalai. Nem gondoljuk végig mindezt, s ebből nagy bonyodalmak, ellentmondások származnak, s végső soron lehetetlenné válik, hogy a nevelési követelményekben következetesek legyünk; És mindezt bonyolítja, hogy nem tudjuk mindig átfogni a teljes életet, hogy annak csupín egy-egy darabjára fordítjuk a figyelmet. így az életre nevelés részfeladatokra szűkül le. Emlékszünk még az ötvenes évek elejére, amikor a politikai nevelés vált el egészségtelenül a nevelés egyéb területeitől. Az utóbbi években egy másik, Szombaton, a Honvédelem Házában ülést tartott a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Békés megyei Elnöksége. Megtárgyalásra került az 1964/65. évi feladatok végrehajtása, illetve az 1966. évi munka terv. Pozitívan értékelte az elnökség a honvédelmi nevelés társadalmasításának helyzetét és intézkedéseket határozott el a munka további javítására. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága határozata alapján Békéscsabán ismét megalakul a Lányok és fiatalasszonyok megyei tanácsa. Programjában a nőket érdeklő speciális előadások, különböző szaktanfolyamok és rendezvények megtartása szerepel. Ezenkívül a havonta megjelenő A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat szarvasi üzemében az idén 400 vagon borsót dolgoztak fel, ami 60 vagonnal több a tervezettnél. Szudánifűből • 15, • bükkönyből 82, olajlenből 19, lucernából 52, rizsből pedig 5 vagont szállítottak be a telepre. Néhány vagon cirokmag és rizs érkezése várható még. A termés — a borsó kivételével — közepes és gyenge volt, lucerA Békés megyei Szállítási Bizottság december 21-én, kedden délután 2 órakor tartja e havi ülését Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében. Ezen a tanácskozáson több fontos feladatot vitatnak neg. Takács János osztályvezető a "negyei szállítási bizottság munkáját értékeli beszámolójában, Szánneveljünk egyébként nagyon fontos területet szakítottunk ki a nevelés egészéből, a munkára nevelést. Az életre nevelés és a munkára nevelés közé gyakran egyenlőségi jelet tettünk. Nem láttuk vagy nem akartuk meglátni, högy az utóbbi csak része — igaz, nagyon fontos része — az előbbinek. Kiszakítottuk, fetisizáltuk a munkára nevelést, s ebből következően túlzásokba estünk — ez pedig ártott magának a munkára nevelésnek is. Sokan hitték, hogy ha a gyermekeket beviszik az üzemekbe, egy csapásra minden megoldódik, azonnal szocialista fel- fogásúakká válnak. De a munkásosztály egészéről kialakult helyes képet nem lehet azonosítani személy szerint minden munkással. Hiszen köztük is vannak lógósok, a társadalmi tulajdonnal mit sem törődök, az ifjúsággal foglalkozni nem szeretők. És éppen azok, akik csak brosúrákból ismerték a munkásokat, riadtak meg legelőször, azok hangoztatták: pedagógiai okokból vigyék elkülönített tanműhelyekbe a gyerekeket. A napirendek megtárgyalása után Dobra János elvtárs, az MHS megyei elnöke megemlékezett az elnökség egyes tagjainak több mint tízéves, igen eredményes társadalmi tevékenységéről és az MHS Országos Elnöksége megbízásából a Kiváló munkáért érem arany fokozatot Ispánovics József alezredesnek és Barna Pálnak, az ezüst fokozatot dr. Pankotai Istvánnak adta át. KISZ-lap mellékleteként a nőket érdeklő témákkal rendszeresen jelentetnek meg egy-egy oldalt. Az alakuló gyűlést december 22-én, Békéscsabán, a KISZ megyei bizottságán tartják. A távolabbi terv az, hogy a megyeihez hasonlóan a járási székhelyeken is alakulnak a KISZ mellett működő na- és cirokmagból a tervezett mennyiséget nem érték el. A tisztítás előreláthatólag az óv végéig befejeződik. Az áru szállítása folyamatosan történik. Eddig főként a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, valamint néhány nyugati országba 80 vagon vetőmag került, ami az exportmennyiség 70 százaléka. Belföldre január toy János közlekedési főelőadó pedig helyzetjelentést ad a cukorrépabetakarítás állásáról. Szikszói József, az AKÖV osztályvezetője a januárra igényelt TEFU-gépkocsik elosztására tesz javaslatot, majd a vasúti szállítások tapasztalatairól dr. Susla János, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályfőnöke mond ismertetést. A tanműhely mellett; szóló érvek mögött természetesen voltak mások, indokoltak is. Hiszen ott valóban rendszeresebb ismereteket kaphatnak a gyerekek, s nem zavarják a termelés folyamatosságát sem. Ki ne emlékeznék azonban azokra az érvekre, hogy egyik-másik munkás káromkodik, lóg vagy nem ügyel kellőképpen a minőségre. S még egyes nevelők „téltették” a viszonylag „steril” körülmények között elért nevelési eredményeket, közben nem gondoltak arra, hogy az iskola elvégzése után úgyis valamilyen munkahelyre kerülnek a gyerekek. Csakhogy akkor már nem lesznek a hátuk mögött a pedagógusok, akik most valamiféle befolyással mégiscsak lehettek volna rájuk. Kiszakítottuk hát a nevelés egészéből a munkát, s ennek a munkára nevelés is kárát látta, hiszen — miként Ilku elvtárs fejtegette parlamenti beszédében — a legfontosabb 3 dolog, a pedagógiai cél is háttérbe szorult, s helyébe a praktikus oldal, a szakmai előképzés lépett. S erről nem a munkára nevelés tehet, nem azt kell tévesnek minősíteni, félredobni, hanem azt a szemléletet, amely mindig túlságosan is kiragad valamit, s ezzel elszakít az nincs ! nak az árak. A hazai ellátás kö- vete'ményeit a cikkek exportjánál is lényegesen jobban figyelembe vesszük, mint ebben az intézkedések í esztendőben, Lányok és fiatalasszonyok tanácsa alakul Békéscsabán Viharsarok Ifjúsága című megyei lánytanácsok. Eddig 80 vagon vetőmagot exportáltak közepén kezdődik meg a szállítás. Kedden ülést tart a megyei szállítási bizottság
