Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
1965. december 15. 3 Szerda T akarékszö vetkezeti szemelvények A férfifehérneműgyár új munkamódszere Csomagrendszer vagy tízes rendszer? Nyolc évvel ezelőtt jelent meg az a törvényerejű rendelet, amely kimondta, hogy a megyei földművesszövetkezeti központok alakítsanak községeikben olyan pénzintézeteket, amelyek a parasztságunknak őszinte segítői lesznek, így jöttek létre Békés megyében is a takarékszövetkezetek, amelyeket a parasztság saját elhatározásából valósított meg. A napokban ellátogattunk néhány takarékszövetkezetbe. Kíváncsiak voltunk, hogy ezek a pénzintézetek mennyire váltak igazi segítőivé a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztságnak. A megyében elsőkén? Első utunk Tótkomlósra vezetett. Abba a községbe, ahol a megyében elsőként alakult meg a takarékszövetkezet. Százhetvenötén, 17 ezer forint betétállománynyal hozták létre ezt a pénzintézetet. Az azóta eltelt nyolc év alatt a jól működő OTP-fiók és a helyi posta mellett nemcsak kivívta, hanem meg is tartotta tekintélyét. Ma már 1600 tagja van. Tótkomlós takarékszövetkezete 1962 óta — a megyében szintén elsőként — vállalta a helyi termelőszövetkezeti tagok különböző járulékainak kifizetését. A Viharsarok és a Haladás Termelőszövetkezet gazdáinak eddig csak földjáradék címén mintegy kétmillió forintot fizetett ki. Ezenkívül csaknem tízmillió forintot munkaegységre. De a helyi cipész ktsz, a mezőgazdasági és műszaki ktsz nyereségrészesedésének tekintélyes részét is a takarékszövetkezet bonyolította le takarékbetét-könyv formájában. A takarékszövetkezet iránt megnyilvánuló bizalom az évről évre növekvő betétállományban érezteti kedvező hatását. A múlt év végi hatmillió forint betétállomány a napokban már túlhaladta a nyolcmillió forintot. Tavaly decemberig kétmillió 385 ezer forint kölcsönt kértek a községbeliek Szóval, mától fogva politizálni fogok... S leültem. Megtapsoltak. Két fülem lángolva égett. Boldogságomtól-e vagy lámpalázamtól, nem tudom. S a tósztok tovább folytatódtak a késő éjszakáig. Nem emlékszem, hogyan s mikor kerültem ágyba. Arra nyitottam ki a szemem, hogy Edit vizes borogatást rakosgat a fejemre. Aztán ismét mély kábulatba zuhantam. Másnap egész nap ágyban maradtam. Pedig hát akkorára igencsak megszoktam már a lumpolást. De, úgy látszik, ez alkalommal a szokásosnál kissé többet öntöttem fel a garatra. Harmadik nap benyitottam a Riadó Klubba. Régi ismerősként fogadtak. Vállamat veregették, majd egy űrlapot toltak elém, amit alá kellett írnom. Azt hiszem, a belépési nyilatkozat volt, mert kis idő múlva, amikor már az asztal mellett ültem és javában kártyáztam, hozták is a vadonatúj tagsági könyvet. így lettem tagja a Hazafias Társaságnak és rendszeres látogatója a társaság Riadó nevű klubjának. Ettől kezdve tehát minden szabad időmet Peggy és a Riadó Klub közt osztottam meg. Az üzlet közben szépen virágzott. Olyannyira, hogy irodát hosszabb és rövidebb időre. Az idén október 31-ig kétmillió 192 ezer forinttal segítette a tótkom- lósdakat ez a pénzintézet. Kardoskút csaknem 2600 lakosának kérése teljesült 1963 októberében, amikor a MÉSZÖV takarékszövetkezeti kirendeltséget hozott létre. A község lakói 900 ezer forintot helyeztek el a kirendeltségnél. Felépül-e Kondoroson az új székház? Kondoroson a nyolcéves takarékszövetkezet olyan épületben van, amely sem kívülről, sem belülről nem pénzintézet jellegű. A bejárati ajtó annyira alacsony, hogy azon csak meghajolva léphet be egy középtermetű ember. Falai repedezettek, s a helyiség bútorzata is a régmúlt időkre emlékeztet. Ennek ellenére a múlt évben négymillió 598 ezer forintot adtak át megőrzésre a takarékszövetkezetnek. S bár az épület az idén sem változott semmit, a lakosság bizalma mégis erősödött. Tovább növekedett a tagság száma: jelenleg 1310-en vannak, s csaknem hat és fél millió forint betétállománnyal rendelkeznek. A múlt évben egymillió 726 ezer, míg az idén október végéig már kétmillió 255 ezer forint kölcsönt kértek és kaptak a kondo- rosiak takarékszövetkezetüktől. Ebből az összegből 400 ezer forintot 5—10 éves hosszú lejáratú hitelként folyósított a szövetkezet a helybelieknek házépítéshez, új gyümölcsös telepítéséhez vagy éppen a háztáji állatállomány beállításához. A MÉSZÖV Takarékszövetkezeti Osztálya szerint fel kell, hogy épüljön a takarékszövetkezet helyisége a községi tanács vb által megjelölt üres telekre 1966- ban. A SZÖVOSZ nemcsak beleegyezését, hanem az építkezéshez és a berendezéshez szükséges 350 ezer forintot is megígérte. nyitottam Dallas City központjában, az előkelő üzletnegyedben, én pedig betelepedtem az igazgatói szobába. Onnan irányítottam nagyszámúvá dagadt alkalmazotti gárdámat: felvásárlókat, kupeceket, bizományosokat és tisztviselőket. A legelőkelőbb bankban folyószámlát nyittattam. Az utcán kalapot emeltek előttem ismeretlen emberek. És politizáltam rendületlenül s egyre nagyobb hévvel. Eljártam a Hazafias Társaság összejöveteleire, gyűléseire, amelyeket legtöbbször a Riadó Klub dísztermében rendeztek. Ezeken a gyűléseken gyújtó szavú szónokok prédikáltak: — Le a kormánnyal! Akasztófára a négereket! Rendszerint ilyesmikkel s ehhez hasonlókkal zárták szónoklataikat. Egyszer az egyik szónok, ha jól emlékszem, elnökünk: Teddy Brown, a nylongyáros, azzal kezdte beszédét, hogy az elmúlt éjszaka egy néger suhanc, valami cipőtisztító megerőszakolt egy munkából hazafelé siető fehér nőt. — Emberek! Nem tűrhetjük, hogy holmi fekete bestiák garázdálkodjanak békés városunkban! Hovatovább lányaink és asszonyaink nem mernek majd az utcán mutatkozni. Példát kell statuálni. Bitófára a gazember rel! (Folytatjuk) Manapság divatos kifejezés az, hogy „zárt ciklus’’. Olyasfélét értünk alatta, hogy egy futószalag elejéin behajtják a disznót, a végén kijön a füstölt kolbász. Azt mondják, ez a korszerű ipar munkamódszere. A valóságban persze bonyolultabb a dolog, mint ahogy a laikus ember képzelné, s olykor az is előfordul: nem a szalagrendszer a legcélravezetőbb. A ruhagyárban például nehezen lehetne kihasználni a speciáigé- pek kapacitását, ha egy-egy szalag műveleti sorába iktatnák őket. Ezért — már korábban — külön terembe csoportosították a gomb- varró, gomblyukazó gépeket és az itt dolgozók között tíz-tíz darabonként osztották szét a feldolgozásra váró ingek, köntösök csomagjait. Ugyanígy szervezték a Békés megyében egymilliónál több téli csirkét nevelnek fel a kollektív gazdaságok és háztáji porták, hogy tavasszal rántanivaló csirkét adhassanak jó áron a ha- :ai és külföldi piacokra. A napos, csibe-ellátást a keltetőállomások biztosítják. Az első csoport tojást munkát a legutolsó műveletnél, a vasalásnál. Bizonyos technológiai szempontból ez a megoldás sem biztosította a gépek legjobb kihasználását és a munkaerő egyenletes igénybevételét. (Ami természetesen a kereset szempontjából is ingadozást jelent.) A békéscsabai férfifehémeműgyár három műszaki embere, Ko- larovszki Pál, Párzsa József és Budai László új módszert dolgozott ki a befejező részleg célszerű munkaszervezésére. A javaslatot Gelegonya Józsefné technikus közreműködésével kipróbálták, s egy hónap óta már az új eljárással dolgoznak az Illésházi utcai üzemben. Az elgondolás lényege az, hogy nem bontják fel tízes tételekre a munkadarabokat, hanem egy-egy (egyforma méretű és fahétfőn rakták gépekbe Békéscsabán, 70 ezer tojást melengetnek a villamosgépek. Ezen túl hetenként újabb gépeket indítanak be Békéscsabán, illetve a megye többi keltetőállomásain, hogy folyamatos legyein a naposcsibe-ellátás. Békési Karolina dolgozik az egyik speciálgépen. Azt mondja: igazán szívesen csinálja ezt a munkát, nagyon megszerette: otthon viszont egyáltalán nem szeret varrni. zonú árut tartalmazó) csomagot három-négy, egymás mellett dolgozó varrónőnek, illetve vasalónőnek adnak oda. így nem keverednek össze a munkadarabok, egyszerűbb az adminisztráció, gyorsabb az anyag átfutása, s a dolgozók keresete is kiegyenlítettebb. Az új módszer bevezetését követő első hónap végéig 9 százalékkal nőtt a termelékenység a befejező részleg munkahelyein. Mivel ez az eljárás a ruhaiparban ma még országosan egyedülálló, megtörténik, hogy más üzemekből jönnek át tapasztalatcserére. Ha a későbbiek során nagyobb termelékenységű automata gépek beszerzésére kerül sor, akkor a szóban forgó „csomagos” eljárás továbbra is megállja a helyét. Képeink az újítókat és az új módszerrel dolgozókat mutatják be. Szöveg; Vájd» Fotó: Kocziszky Intézkedés a kavicshiány enyhítésére A termelőszövetkezetek építkezési beruházásait ebben az évben is gátolta az építőanyag, különösen a kavics hiánya. Az Építésügyi Minisztérium kavicsbányái az év első felében nem tudtak annyi kavicsot juttatni megyéink, nek, amely elegendő lett volna az összes beruházásokhoz. így a tsz- építkezések részben anyaghiány, részben pedig a vállalati szemlélet folytán háttérbe szorultak. A megyében a termelőszövetkezetek építési beruházása decemberig a 80 százalékot sem éri el a tervhez képest. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya — amint azt Csomós István osztályvezető is közölte — a termelőszövetkezetek építőanyaggondján 1966-ban úgy könnyít, hogy 1965 beruházásainak terhére 6 ezer köbméter kavicsot rendelt. A betonkavicsot a termelőszövetkezetek rövidesen megkapják s így a jövő esztendő első fagymentes napjaiban már munkához is láthatnak. B. L A három újító: Kolarovszki Pál, Párasa József és Budai László az új módszerrel szervezett befejező részleg tel jesíimeny szint jenek alakulását vizsgálja. Megkezdődött a télicsibe-keltetés Békéscsabán Hetvenezer tojás a korszerű gépekben
