Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
1965. december 1». 4 Szerda Hogyan lehet könnyebb a második műszak ? RÉGI, de szinte mindennapi téma. a nőik kőiében a második műszak és az ennek megkönnyítését szolgáló különböző szolgáltatások, kölcsönzők működése. A városokban lényegesen jobb a helyzet, mint falun, bár próbálkozások, kezdeményezések a községekben is vannak. Különböző boltok, szolgáltatóházak nyűtek megyeszerte, ennek ellenére még sok a tennivaló is. Hogyan lelhetne könnyebbé tenni a második műszakot ? Ez a nem azt mutatják, hogy most már kielégítő a kölcsönzés. Sok helyen tapasztaltak a vizsgálat alkalmával visszásságokat, helytelen intézkedéseket és gyakorlatot. Bucsán például a mosógép mellől hiányzik a centrifuga, amit igényelnek az asszonyok. Füzesgyarmaton kevés a disznóöléshez szükséges felszerelés. Kertészszigeten perzselőgépre és még egy mosógépre van szükség. Szeghalmon nagyobb méretű edényeket igényelnek. A járás kölcsönzőboltkérdés foglalkoztatta nemrég a j jaiban általában kevés a gyermek. szeghalmi járási nötanács mellett működő háztartási bizottság tagjait és éppen a cél elérése érdekében javasolták, hogy a járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálja felül a községekben a földművesszövetkezetek kölcsönző- és szolgáltató tevékenységét. A NEB ennek eleget is tett. A vizsgálat előtt minden községbe kérdőíveket küldték ki a járási nőtanáccsai karöltve, s ezeken a lakosság véleményét kérték ki a szolgáltató-tevékenységgel kapcsolatban. A beérkezett válaszok alapján állították össze a vizsgálat szempontjait. A népi ellenőrök munkáját segítették a nőtanács háztartási bizottságainak tagjai, valamint a föl d rr»'i v esszével kezetek szakemberei. A VIZSGÁLAT megállapította, hogy a kölcsönzési és szolgáltatási tevékenységben — bár vannak eredmények •— még igen sok^ a javítanivaló. A szolgáltatás 19’62- ben indult meg négy községben. Akkor a kölcsönzési tárgyak értéke 47 ezer forint volt Az elmúlt években igen komoly fejlődés tapasztalható és jelenleg 15 helyen van kölcsönző és a tárgyak értéke mintegy 306 ezer forint. A községéle közül kiemelkedik Szeghalom es Vésztő, mivel ezekben a községekben a legtöbb és a legkülönbözőbb kölcsönzési eszközök is megtalálhatók. A megyében is a legjobbak között szerepel e két község. Az eredmények azonban kocsi. A perzselőgépek minőségileg nem megfelelőek, hamar bemelegszenek. Az is kiderült, hogy a szolgáltatási készleteik elosztása nem megfelelő. A beérkezett kérdőíveken pedig a válaszok arról szólnak, hogy hol, melyik községben, mit nem lehet kapni és mire lenne szükség. Bucsán porszívót, Szeghalmon permetezőgépet, Vész. tőn zsebrádiót kértek. A vizsgálat során megállapították, hogy egyes tárgyak javítása nincs kellőképpen biztosítva és a különböző gépek kezeléséhez nem tudják megadni egyes helyeken a kellő szakmai felvilágosítást, mivel a kölcsönzőboltolk vezetői maguk sem eléggé képzettek ilyen téren. A javítás hiánya miatt több gép használaton kívül áll. Az is előfordult, hogy a megállapítottnál magasabb kölcsönzési díjat szedtek, ami egyáltalán nem segíti elő a kölcsönzési hálózat népszerűségét, A HIBÁK MELLETT vannak igen jó tapasztalatok is és kezdeményezések. Füzesgyarmaton a lakodalmi készlethez asztalterítőt is kölcsönöznek és ezzel a terítés kulturáltságát segítik elő. Körös- ladányban a kölcsönzőbolt vezető- ’ je kellő felvilágosítást ad a gépek ] kezeléséhez, ugyanakkor felhívja I a figyelmet az esetleges balesetekre. A vizsgálat után a NEB. a nötanács és a földművesszövetkezetek járási központja Szeghalmon közös ankétet tartott. Ezen sok értékes javaslat született. Többek között javasolták a villamos háztartási gépek kezeléséről és a tisztítószerekről szóló bemutatók megszervezését. Olyan javaslat is született, hogy ne csak a községek központjában létesítsenek kölcsönzőboltokat, hanem a falvak szélein is, hogy a tanyasi asszonyok — akik sízintén igénylik az ilyen irányú segítséget — köny- nyen hozzájussanak. A nőtanács javasolta, hogy a művelődési otthonokban technikai szakköröket hozzanak létre, amelyekben a háztartási gépek kezelését ismertetik. Javasolták 3 gépek kötelező karbantartásának megszervezését, és biztosítását, valamint azt, hogy a kölcsönzöboltok vezetői, illetve dolgozói részére szákmai tanfolyamot szervezzenek. A JÁRÁSBAN lezajlott vizsgálatnak már megvan az eredménye is. Füzesgyarmatom, új, korszerű kölcsönzőbolt létesült azóta, több községben pedig növelték a készleteket. Szeghalmon például 10 ezer forint értékű gépeket vásároltak. Szervezik a bemutatókat és ánkétokat is. Mindez azt bizonyítja. hogy helyes volt a nőtanács kezdeményezése, mert az észlelt hibák megszüntetésével és az elhangzott javaslatok megvalósításával még könnyebbé tehetik a falusi asszonyok második műszakját és több szabad idő jut a művelődésre, pihenésre, szórakozásra. Kele József Modern eretnekek Társadalmi életünk fejlődésének fontos eszköze az ellenőrzés. Ez az a „műszer”, melynek fel- használásával meggátolhatjuk bizonyos hibák terjedését, különösen pedig megakadályozzuk, hogy létjogosultságot kapjanak. És csak természetes, a jól bevált dolgok is jobban kitárulkoznak és szélesebb ösvényt törhetnek magáknak, hogy mindjobban át- és átsző jjék közéletünket. Ha nem így volna, akkor csak fantazmagória lenne az egész. Mint ahogyan vannak apró és még apróbb, sőt egészen törpe kisis- tenek, akiknek beteges képzeletük furcsa képeket szül. Azért mondom kisisteueknek őket, mert egyesek, ha megbízást kapnak valamilyen ellenőrzésre, akkor rajtuk kívül megszűnik a világ, s hatalmasságokká válnak. Olyanokká, hogy egy-egy fáraó Is meglepődne, ha látná — hallaná őket ellenőrző kőrútjukon. Igaz, a fáraók csak királyok voltak. Az is igaz, hogy ezeket az egyes kisisteneket. mint a többi tisztes táborbelit, instruktoroknak és revizoroknak neve. zik. Szóval, hatalmasságokká nőnek, s képzeletükben kiterebélyesedik. óriásivá dagad az a furcsa kép, hogy árnyékuk befedett mindent, s abból nincs menekvés, nincs kiút senkinek. Igévé válnak szavaik, apostoli levelekké szentesülnek jegyzeteik Mert ugyebár az istenfélék, meg ha törpék is, nem tévedhetnek, még kevésbé akarhatnak mást az árnyékukkal bevontak, mint ők. ök meg azt akarják, hogy „igéjüktől” visszhangozzon körülöttük minden és lehajtott fővel, de figyelő szemmel lesse mindenki mozdulataikat, szavaikat. hogy' bárki, bármikor ugorhasson kívánságukat teljesíteni. Mert a köznapi embereknek mi dolguk lehetne ezenkívül? Meg ez azzal is tetézhető, hogy lehel hivatkozni állami és más érdekekre, ha a törpe-isteni kívánságuk nem találkozna minden esetben a köznapi emberek irántuk való hűségével. Mert szörnyű, ami szörnyű, akadnak eretnekek, akik köznapi dolgaikat akarják csinálni, amikor már elmondták nekik, amiről kérdezték. így volt az egyik gazdasági vezető is. Amikor szóvá tette, hogy ő ezenkívül tagja egy testületnek is, amely fontos dolgokat tárgyal meg, ezért el kell neki oda mennie. Bizony sehogyan sem akarták ezt megérteni. Hogyhogy elmegy, amikor ők itt vannak? De hogyan lehet ilyesmit még elképzelni is? Elmenni egy testületi ülésre, ilyenkor? Hogy milyen döntések lesznek ott, az nem tartozik az ő hatáskörükbe, ők itt ellenőriznek és nem máshol. Ezt csak nem nehéz megérteni? Persze, hogy nem, Nem is engedték el. ... És ő elment. Még, ha eretneknek is tekintik. Modern eretneknek ... (Cserei) Állandó vita a mezőgazdasági típustervekről A tervek hibásak vagy a kivitelezés? Milyen mezőgazdasági beruházások lesznek Békés megyében? Változatos témakör, gaz< :dag program... — Újabb területeken gyűjtik az adatokat a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ helytörténeti szakkörének tagjai Jelentős múltra tekinthet vi&z- sza a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ helytörténeti szakköre, melynek munkáit kiadványokból, rádióból jól ismerik az érdeklődők. A jó hírű szakkör ebben a tanítási évben is gazdag kutatóprogramot állított össze, témáik színesek, érdekesek s új területtel gyarapodtak. Többek között 100 Békéscsaba vidéki parasztcsaládot látogatnak meg. Felkutatják a családon belüli foglalkozásváltozást, a szakmai képzettség sokrétűségét, az elvándorlás tanulságait 1880-tól napjainkig. A lakodalmi népszokásokat a megye magyar, román, szlovák,, német és délszláv nemzetiség lakta területén vizsgálják. A sporttörténet érdekességeként kerül sorra a fél évszázados múlttal rendelkező labdarúgó utcacsapat- mozgalom. melynek Békéscsabán igen komloy hagyománya van. Új adatokkal bővítették és bővítik a Magyar Tanácsköztársaság békéscsabai történetét, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, tanulságait. Kutatják a népművelés haladó hagyományait, a híres Auróra-kör, a Munkás Dalkör, a Balassi Táncegyüttes történetét. A békéscsabai gimnazisták szakköri dolgozatait iskolai önképzőkörökben ismertetik, illetve pályaművek alakjában gazdagítják velük a történettudományt. — Ary — Ezer új traktorost képeznek megyénkben Száznegyven tanuló a Sarkadi Gépállomás körzetében Megyénk ternielőszövetkez.etei- ben és gépállomásain a téli hónapokban mintegy ezer uj traktoros képzésére készülnek. A Sarkadi Gépállomás körzetében például 140 fiatal ismerkedik a traktorvezetés „tudományával". Sarkadon két tanfolyam indul. Az országban elsőnek alakult Lenin Tsz-toesn például — ahol a korábbi éveikben sokan megtanulták az erőgépek vezetését — tízen tanulnak az alapfokú tanfolyamon. Ezenkívül a trakíorszerelésit a gépállomás körzetében 120-an tanulják továbbképző szaktanfolyamon, de már készéinek a kombájnvezetők oktaté Tára is, hogy a szépen szaporodó géppark kezelése a legnagyobb munkák Idején se akozzon problémát. (Budapesti tudási tónktól) Az ország legkülönbözőbb vi- 1 dékedn vita folyik afelett, hogy | helyesek-e, ésszerűek-e a mező- i gazdasági beruházások. Jók-e a | típustervek, s ennek megfelelően S a kivitelezések. Hol a terveket I készítő AG ROTER V-et, hol pedig j a tervezőintézettől teljesen füg- j getlen kivitelező vállalatokat hi- ; báztatják, Budapesten, a Duna-parton, Bem i Rakpart 28. szám alatt ódon, leg- ! alább százötven éves épületben j találjuk meg a Mezőgazdasági I Tervező Vállalatot, az AGRO- I TÉR V-et. Jakua Vendel igazgatóval beszélgetünk, s elmondjuk a panaszokat. Sokfelé kifogásolják az intézet munkáját. Mi az igazság? — kérdezzük. — A Mezőgazdasági Tervező Vállalat az ország egyetlen tervezőintézete — mondotta Jakua igazgató —, amely a mezőgazdasági tervezések összes vállfajaival foglalkozik. Hajtaitóházak, állattartó épületek, ráktárák, magtárak, mezőgazdasági vasutak, bekötő utak, mezőgazdasági kombinátok, keltetőd azák, tyúkfarmok, tejkombinátok, borjúneve- lök és a jó ég tudja, hányféle építmények, amelyekkel intézetünk foglalkozik. Terveket készítünk egyéni és különleges célokra, de tervezünk ti pus-terv dokumentációkat is, amelyek országosan beváltak, s amik megfelelők a magyar mezőgazdaság számára. Csak ebben az esztendőben — folytatta az igazgató — 27 ezer komplett tervdokumentációt adtunk ki 125 féle épületre. A tervek kivitelezési értéke 2,5 milliárd forint volt. Még az év végéig 76 féle dokumentációval látjuk el a mezógazdo'íget hogy még a té. len, amikor a mezőgazdasági munkálatok amúgy is panganaky fel lehessen azokat használni. — Mi a magyarázata, hogy az utóbbi időben nemcsak a mező- gazdaságban, hanem a sajtóban is hangzanak el panaszok a tervező vállalat ellen? — A hiba rendszerint az. hogy a tervek kivitelezésénél a mező- gazdaság nem tartja magát a dokumentációkhoz és megváltoztatott formában építik fel létesítményeiket. A nagyobb és egyedi terveknél ez ellen úgy védekezünk, hogy szakembereinkkel ellenőriztetjük a kivitelezéseket. Sajnos, a típustervek százainál ezt nem tehetjük, és ezért fordulhatnak elő olyan hibák, ami miatt bennünket okolnak. Néha az is előfordul, hogy olyan anyagok felhasználásét is előírjuk a típustervekben, amik pillanatnyilag a kivitelezés idején nem kaphatók. Ilyen esetekben ahelyett, hogy a pótlásra bennünket megkérdeznének, olyan anyagokathasználnak fel, amik a célra nem alkalmasak. Ha azután ezek nem. válnak be, megint bennünket okolnak. A mezőgazdasági típustervek olcsóbbá tettéle a tervdokumentációkat. Ennek megint a beruházók lát. ják a hasznát. Arra azonban nincs módunk, hogy a tsz-ekef és állami gazdaságokat minden eset- íren arra kény szeritsük, hogy tartsák magukat az eredeti tervekhez, amelyek évek hosszú során beváltak, s amelyeken szükségtelen változtatni. Mi a terveinkért — ha ugyanúgy kivitelezik — felelősséget vállalunk. Természetesen elhárítjuk magunktól a kivitelezések gyatrasága miatt előállott hibákat, ha azok a kivitele- •ők önkényes tevékenységéből Ir.ek. Békés megye mezőgazdasági beruházási terveiről külön kérdést intéztünk Jakus Vendelhez az AG ROTER V igazgatójához. Erről a következőket mondotta: — Tizenegymillió formlos beruházási tervet készítettünk el. amely a Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat telepfejlesztésével kapcsolatos. Fedett tárolók készülnek mezőgazdasági gépalkatrészek és növényvédőszerek raktározásához. Ezenkívül a tótkomlós! Viharsarok és a Haladás Tsz iyúkíarmjának nagyszabású terveit készítettük el, amely 40 ezer férőhelyes tojótelep lesz. 1966-ban már készen is lesz. Békéscsabán a Lenin Tsz szinten kap egy 40 ezres tojótelepet a hozzávaló épületekkel együtt. Ez a sok milliós beruházás csak kezdete a nagyszabású kivitelezéseknek, mert csak a jövő évben a megye különböző területein 67 marhaistállóra, 12 modem sertésólra, 8 nagyszabású baromfiéira, 3 juh- hodályra, 43 különböző mezőgazdasági tárolóra adtuk ki a dokumentációt. Ugyancsak hamarosan elkészül az 1967-es kivitelezésire 66 szarvasmarha, 24 sertés, 3 baromfi, 4 juhhodály is, valamint 53 nagyszabású raktár terve. Mi azon leszünk, hogy a típus- és egyéni terveket olyan időben adjuk át kivitelezésre, amikor amúgy is pang a mezőgazdasági munka, tehát tél előtt. Kérésünk a beruházókhoz és a kivitelezőkhöz az, hogy szigorúan tartsák magukat a jól bevált tervekhez. Amennyiben változtatni akarnak azokon, velünk együtt változtassanak, s akkor utólag nem fordul elő, hogy a kivitelezés tervszerűtlensége miatt í hibás épületeket emelnek. Zsolnai László
