Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
»65. december If.' 2 Vasárnap •• Összeült a mágiái* nők kongresszusa Tanácskozik a nők kongresszusa Szombaton a Parlamentbein több mint hárommillió asszony és leány küldötteinek részvéteiével összeült a magyar nők kongresz- szusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, valamint a politikai, a gazdasági és társadalmi élet több vezetője, élenjáró dolgozója és a nőmozgalom kiváló harcosai. Részt vett a kongresszuson Florence Mophoso, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára, N. G. Szaliscseva, a szovjet nőbizottság jogi bizottságának elnöke, Berta Kalaora, a bolgár nőszövetség tagija, Irena Gyurisova, a szlovák nőbizotteág elnöke, Odette Sebate, a francia nőszövetség irodájának tagja, Vaszka Duganova, a macedón nőbizottság elnöke, Anna Tepper, a lengyel nőszövetség végrehajtó bizottságának tagja, Wally d’Ambroise, az olasz nőszövetség milánói szekciójának vezetőségi tagja, Ilse Peissl, az osztrák demokratikus nőszövetség gráci titkaira és Iona íloga, a román nőtanács titkára. Keres Emil Kossuth-díjas színművész Benjámin László: Kél évtized című versével köszöntötte a magyar nők kongresszusát, majd Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg a tanácskozást, Ezután Érdéi Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke terjesztette elő beszámolóját. Köszöntötte a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget, amely éppen húsz esztendeje alakult meg, s e két évtized alatt tekintélyes világszervezetté vált. Elmondotta, hogy a magyar asz- szonyok mozgalma a felszabadulás óta tagja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek. Tevékenyen részt vett és ezután is részt vesz munkájában. Több mint 85 ország nőszervezetével és számos más nagy nemzetközi szövetséggel tart fenn hasznos és gyümölcsöző kapcsolatokat, örömmel együttműködik mindazokkal, akik, ha más politikai meggyőződést követnek, más államformában, más körülmények között élnek is, hajlandók erőfeszítéseket tenni a világ békéjének megőrzéséért. Erdei Lászlóné a továbbiakban összegezte az elmúlt két évtized és a most záruló második ötéves tervidőszak országépítő munkájának eredményeit, méltatta vívmányait. Beszámolt arról, hogy az egészségügyi, a szociális és a kulturális területen dolgozóknak ma már több mint 66 százaléka nő, a kereskedelemben pedig csaknem Bő százalékos az asszonyok és lányok aránya. Általában a pult mindkét oldalán dolgozó nők és anyák állnak, akiknek tudniuk kell: a jól végzett munka, a készség, az udvariasság sokat segithat. de a kölcsönös megértésnek is érvényesülnie kell mindennapi életünkben. Szólt arról, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint a nők évente átlag 1,4 napot hiányoznak gyermekápolás és 5,8 napot terhesség, illetve szülés miatt. A beszámoló a továbbiakban kitért a nők szakképzettségének növelésével kapcsolatos feladatokra, majd azzal foglalkozott, hogy gyakran megsértik az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet és ezzel az egyenjogúságot is. Az iparon kívül a mezőgazdaságban is gondot okoz a férfiakkal azonos jövedelem biztosítása. A háztáji földek kiadásánál is jó néhányszor hátrányos helyzetbe kerülnek az asszonyok. Felhívta a termelőszövetkezetek vezetőit: alkalmazzák minél szélesebb körben azt a Nógrád megyei módszert, hogy a háztáji terület nagyságát a végzett munka és az eltartásra szoruló családtagok száma alapján határozzák meg. Szó esett a beszámolóban arról is, hogy a nők a kulturális forradalomban is jól megállják helyű- . két. Egyebek között ennek köszönhető, hogy 1952 óta csaknem kétszázezer felnőtt végezte el hazánkban az általános iskolát. A középiskolát pedig 1949-től napjainkig több mint 125 ezer férfi és nő fejezte be sikerrel, s 1954 óta mintegy húszezer dolgozó em- bar szerzett munkája mellett diplomát. A most felnövő lánynemzedék már magától értetődő természetességgel lépi ót a közép- és felsőfokú oktatási intézmények kapuját. Jelenleg 48.7 százalékuk tanul tovább az általános iskola befejezése után, s a felsőfokú intézmények hallgatóinak 42,4 százaléka is közülük kerül ki. Erdei Lászlóné a magyar nőmozgalom helyzetével, új szerepével és feladataival foglalkozott ezután. Megállapította, hogy ma hazánkban a nőmozgalom jelentős és szervezett politikai erő, végül felvázolta a következő évek programját. A szünet után elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A Minisztertanács elnöke bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Haza. íias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresz- szus küldötteit, utána a szocialista Magyarország megteremtéséért végzett munkában, harcban nagy. szerűen helytálló magyar nőket Bozsán Endre felvétele és a tanácskozás külföldi résztvevőit, köztük a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit. Arról beszélt, hogy hazánkban a férfiak és a nők között ma már teljes a jogegyenlőség. Utalt arra, hogy mielőbb le kell küzdeni azt a káros szemléletet, amely szerint a nő gyengébb, rosszabb munkaerő, mint a férfi. A cél, a teljes egyenjogúság. Majd az ifjúság nevelésének néhány kérdésével foglalkozott, ezután rámutatott, hogy a nők teljes társadalmi egyenjogúsításának alapvető feltétele a termelőmunka eredményeinek fokozása. A Minisztertanács elnökének beszéde után az elnöklő Bugár Jánosné arra kérte Kállai Gyulát: tolmácsolja a párt és a kormány illetékeseinek a magyar leányok és asszonyok elhatározását, hogy az élet minden területén segíteni akarják és fogják a párt és a kormány céljainak megvalóDon Esteban Espinoza fogta a vaskos kéziratcsomót és beletette az aktatáskájába. De mielőtt elhagyta volna hónapos szobáját, még egyszer megtorpant az ajtóban. Töprengeni látszott. Szeme körülrebbent a szoba szegényes bútorzatán, aztán sóhajtott. egyet s lenyomta a kilincset. Az utcán úgy sietett — majd fellökte a szembejövőket —, mintha kergették volna. Egy pompás felhőkarcoló bejárata előtt állt meg. De csak egy pillanatra, mint akit megrémített a káprázatos üvegpalota, aztán már repítette is a gyorslift a 38. emeletre. Az ajtón, amelyen bekopogott, fehér tábla függött: EXTRA KÖNYVKIADÓ RT. IGAZGATÓ S most itt áll a kövér, bedagadt szemű, petyhüdt arcú igazínég csupán 60 éves lenne. Küzdelmekben és harcokban gazdag volt már az élete, amikor a budapesti pártbizottság titkára lett. Mint az ellenforradalom mártírja fejezte be az életét. Sokan, nagyon sokan ismerték és szerették. Tiszta emberség vezette minden tettében. Erre tanította élete minden tapasztalata. Szegényparaszt-családból származott. Kitanulta a szabó mesterséget és 1927-ben külföldre került. Ott ismerkedett meg a haladó eszmékkel, a szervezett munkások küzdelmeivel. 1929- ben belépett a Belga Kommunista Pártba. A marxista—leninista eszmék iránti hűsége és odaadó munkálkodása révén általános szeretetnek örvendett. Minden tekintetben a tettek embere volt. Amikor a spanyol nép fegyvert ragadot. szabadságának kivívása érdekében, Mező Imre beállott a nemzetközi brigád harcosai közé és végigküzdötle a legnehezebb ütközeteket. MinAnkét az SZMT-ben Az SZMT munkavédelmi bizottsága szombaton, december 11-én elektromos ankétot rendezett Békéscsabán, amelyen a vállalatok, üzemek mintegy 70 elektromos szakembere vett részt. A vitaindító előadást Valentinyi Márton munkavédelmi felügyelő tartotta. Foglalkozott az elektromos berendezések karbantartásában tapasztalható hibákkal biztonsági és gazdasági szempontból, az érintésvédelem ellenőrzésének szabályaival, a balesetek megelőzésének módjaival. Végül a megyében előfordult áramütéses balesetekből is levonta a szükséges tanulságokat. Az előadást élénk vita követte. gató-tulajdonos előtt, akinek sárgás agyarai között kialudt szivarvég fityeg. — Nos, mivel lehetek a szolgálatára fiatalember? — emelte rá vizenyős szemét az igazgató. — Kéziratot hoztam... — Kéziratot?... Nagyon érdekes... Hány halott? — A mellékszereplőkön kívül egy, de .. — Egy?! — bődült el senor Gonzales. — S még ide merészelt jönni? — Igen, egy halott, de nem akármilyen, igazgató úr! — Minden kezdő ezt mondja. Ezt már ismerem. Nem. Szó sem lehet róla. Épp az imént dobtam ki egy kezdő firkószt kéziratával együtt. Tíz halott volt benne s tudja, ki a gyilkos? — Nem, nem tudom, igazgató úr. Imre dig a legelső vonalba kérte magát és szilárd magatartásával példaképül szolgált harcostársainak. A spanyol szabadság- harcot követően a francia hatóságok internálták. Kiszabadulása után, 1943-tól a francia ellenállási mozgalomban tűnt fel. Itt folytatta a küzdelmet a népszabadság és emberi haladás ádáz ellenségei, a hitleristák ellen. 1945-ben tért haza. A legnehezebb pártfeladatok megoldását bízta rá a budapesti pártbizottság. Munkálkodása révén a tekintélye egyre nőtt. 1954-ben a budapesti pártbizottság titkára, 1956 közepén a központi vezetőség tagja lett. 1956. október 30-án a Köztársaság téri pártházat támadó ellenforradalmárok gyilkolták meg. Halála súlyos vesztesége volt a szocialista építés ügyének, hiszen azok közé tartozott, akik meggondoltan, mély felelősségérzettől fűtve, az emberiesség követelményeiről soha meg nem feledkezve — a szocialista haza felépítését tartották életcéljuknak. Dezséry László Endrődön Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára december 9-én, csütörtökön este Endrődön, a művelődési otthon klubjában találkozott a község lakóival. A meghirdetett találkozón több mint százan jelentek meg. A vendég elsősorban a békemozgalom kérdéseiről, külföldi tapasztalatairól, országunk kulturális eredményeiről, valamint a soron következő tennivalókról beszélt. A kötetlen beszélgetés során több kérdés is elhangzott, melyekre a vendé« kimerítő válaszokat adott. — Már megbocsásson, igazgató úr, de... — Nem maga, az a kezdő tollrágó... Nos, mit akar még? — Kérem, igazgató úr, én nem vagyok író. Sem kezdő, sem gyakorlott. Egyetemre járok. Senkim sincs. Pénzem még annyi se. De itt vaui ez a kézirat, apám önvallomása, amit örökül hagyott rám. Szegényen halt meg, pedig valaha dúsgazdag ember volt. — Mi közöm nekem a maga apjához! — De igazgató úr, ne beszéljen így velem. Semmit sem kérek öntől, csak azt, hogy szenteljen nekem egy fél órát. — Egy fél órát? Még mit nem! Az túl sok az én időmből egy ilyen fiatal tacskó számára. Az idő pénz, ezt tudja maga is... Nos, halljuk, miről van szó? — Nem fogja megbánni, igazgató úr... Az igazgató, aki mind ez ideig a szoba közepén állt s látogatóját is állni hagyta, nagy, ultramodern Íróasztalához kacsázott és leült. Aztán meggyújtotta rég kialudt szivarját. — Tíz perc — mondta a füstöt kieresztve szájából. — Eny- nyit kap. No, de beszéljen már, mert az idő múlik! Don Esteban körülnézett valami ülőalkalmatosság után. sítását. sa'rköz/ Qyula • lu-klux-KIcm — Kisregény — — Egy szenilis nagymama!. Hülye!
