Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
1953. december 12. 3 Vasárnap Akadályozzuk meg a belvíz kártételeit! A tűzkeresztség után zöldségtermesztésre kötött szerző- I minden igényt kielégítenek, vajor. Csaknem egy hete megállás nélkül esik az eső. Az ország különböző részein belvízkárok kelet- keztek. A belvízkárok leküzdésére és a megfelelő óvintézkedések megtételére sürgősen intézkedni kell, mert több helyen már az őszi vetés is víz alá került. Szerencsére még csaik kismértékben, de a szükséges rendszabályokat mégis meg kell tenni. Munkatársunk kérdést intézett ebben az ügyben az illetékesekhez s az alábbi tájékoztatást kapta: A szeptember-októberi száraz időjárás után novemberben az ország legnagyobb részén 100 millimétert is meghaladta a havi csapadék mennyisége. Ennél kevesebb északnyugaton és Békés megyében esett. 150 milliméter körüli csapadék hullott Budapest környékén, Somogybán és Tolna megye nyugati részén, valamint Tiszántúlon, Polgár térségében. Ez a mennyiség az átlag háromszorosa. Decemberben a csapadékos időjárás folytatódott, főleg a Dunántúl déli és délnyugati felében. December 1 és 10 között Tolnában, a Kapos vízgyűjtőjén 60—70 milliméter csapadékot mértek, aminek következtében a folyó mentén III. fokú készültséget kellett elrendel, ni. A folyószakaszon a védekezés folyik. Békésben és Csongrádban a belvízvédelmi pillanatnyi helyzet kedvezőbb, mint novemberben. Békés megyéből nagyobb elöntésekről nem érkezett jelentés. Csongiád megyében pedig ötezer katasztrális hold volt a maximális vízborítás. A tervszerű vízlevezetés és szivattyúzás eredményeképp Csongrádban a vízborítás egyötödére csökkent. Az érintett vízügyi igazgatóságok mindenütt felkészülteik a vízkárok elhárítására. A szivattyútelepek üzemképes állapotban van■— Megengedi, hogy leüljek? — kérdezte. — Tessék ... — A múlt héten temettem el az apámat — kezdte Dbn Este- bán, miután helyet foglalt az egyik fotelben. — Koldusként halt meg a külvárosban egy vén szipirtyónál. Halála előtt pár nappal magához hívatott s a következőket mondotta: „Fiam, bocsáss meg csavargó apádnak. Érzem, ütött az utolsó órám s nem húzom már soká. Tudom, sokat nélkülözöl miattam ... Tanulsz, ember akarsz lenni, más, mint amilyen apád volt. Én sajnos, az utóbbi tíz évben vajmi keveset törődtem veled. Hogy idáig jutottál, az egyedül a te akaratod gyümölcse. Nem akarom, hogy tovább kínlódj. Én meghalok és nem tudok rád hagyni semmi vagyont, pénzt. Mégsem hagylak itt üres kézzel. Ha meghalok, nekem már úgyis mindegy, nem számít, hogy mit mondanak majd rólam az emberek. Itt van ez a paksaméta — benyúlt a szalmazsákja alá és élőhúzta ezt a megviselt állapotban levő kéziratot, — az önvallomásom. Vidd el egy kiadóhoz. Úgy kap majd utána, mint a csuka a kishal után. S annyi pénzt kapsz érte, hogy míg élsz, gazdag ember leszel. Igaz, húsz év telt el a piszkos ügy óta, de élőre megmondom, világszenzáció lesz. De azt is elárulom, hogy ha elolvasod, még jobban szégyelleni fogod apádat, s nem biztos, hogy azonnak hosszú üzemelést biztosító üzemanyagkészlettel. Szükség esetén az országban levő 257 darab szivatty útelep másodpercen ként 453 köbméter vizet emel át. Ezenkívül még további ezer kisebb szállítható szivattyú helyezhető rö_ vid időn belül üzembe. Mivel a csapadékos időjárás folytatódik, az. elöntések növekedésével kell számolni. Ezek csökkentése érdekében a vízügyi igazgatóságok mellett a gazdaságoknak, tsz-eknek, vízitársulatoknak és a tanácsoknak is mindent meg leéli tenniük, hogy az érdekkörükbe tartozó csatornákon, vízfolyásokon az esetleges vízfolyási akadályokat sürgősen eltávolítsák. Zsolnai László Három éve tették szervezetté a házinyúltenyésztést Battonyán. Azóta a szakcsoport tagjainak nagy része fajtatiszta állományt állított be (magyar óriás, magyar vadas, nagy csincsilla, nagyezüst, bécsikék), mert bebizonyosodott, hogy a fajtatiszta nyulak utódaival, valamint a fajtahibridekkel érik el leggyorsabban a kívánt szállítási súlyt. A szakcsoport rendszeresen tarja összejöveteleit, amelyeken mindig van az időszerű problémák megbeszélése mellett elméleti előadás is a tagok szakmai ismereteinek bővítése céljából. Nem múlik el összejövetel, hogy Kmetz József, a szakcsoport elnöke ne hívná fel a figyelmet az elméleti tudás állandó bővítésének, nal rohansz vele a kiadóhoz. Vívódni fogsz, tudom. Elvégre apádról; apád becstelenségéről lesz szó. Én mégis azt tanácsolom neked, hogy tedd túl magad rajta s vidd el a kéziratot a kiadóhoz. Ez az én utolsó kívánságom. A becstelenségem árát hagyom rád örökül. Ezért kérlek, bocsáss meg' apádnak, mert jót akar neked... — Átadta a kéziratot és elküldött. Hazamentem s addig nem j feküdtem le, amíg végig nem olvastam. Tudja, mi ez a kézirat, igazgató úr? Az igazgató közömbös arccal szívta a szivarját, mint akinek a gondolatai egészen máshol járnak. — Tudja, mi, ez? Egy gyilkos vallomása! Apám gyilkolt! — Tényleg?... Tegnapelőtt éppen . .. — Tudja milyen lelki vívódásomba került, amíg idáig jutottam? Mert apám nem akárkit gyilkolt meg, igazgató úr! — Nem akárkit? Tán csak i nem a római pápát? Tudtommal az még él... — Nem. Még annál is nagyobb urat... — Na ne mondja! — Olvassa el, igazgató úr és aztán nyilatkozzon. Meglátja, nem fogja sajnálni a ráfordított időt... De hadd folytassam, ígérem, rövid leszek ... Senor Gonzales hallgatott. Don Esteban pedig folytatta: (Folytatjuk) J\ mezőgazdasági termelés- szervezés új módszere kiáll, ta az első próbát. Mint mondják: átesett a tűzkeresztségen. Az eredmény megyei szinten jónak mondható. Bizonyítják azok a szerződések, melyeket a közös gazdaságok a termeltető vállalatokkal kötöttek. A gabona, a zöldség és az állati termék termelésének szervezésében elért eredmény összességében a tsz-vezetés érettségét, a vállalati önállósággal való megfelelő élést, a társadalom szükségleteinek kielégítésére törekvést, a népgazdasági érdek megértését, kellő értékelését tanúsítja. A termelésszervezés új módszerének magja tehát termékeny talajba hullott. Hogy ez mennyire így van, azt leginkább a a szakirodalom rendszeres tanulmányozásának szükségességére. A szakcsoport vezetősége különös gonddal szervezte meg az 1965—66. tél feladatait. Az összeállított munkaterv alapján kéthetenként továbbképzést szervez, amelyen mezőgazdasági szakemberek, állatorvosak, kisállattenyésztő specialisták stb. előadásait hallgatja és vitatja meg a szakcsoport tagsága. Elsőként Kelemen Aurélt, a Magyar Házinyúltenyésztők Országos Egyesületéne k alel nőkét kérte fel a vezetőség arra, hogy nagy elméleti tudásából és gyakorlati tapasztalatából a szakcsoport tagjainak ízelítőt adjon. A szakcsoport egész tagságának nagy örömére az alelhök — a szakmai berkekben jól ismert szakkönyv- és szakcikkíró — magas kora és a nagy távolság ellenére leutazott Budapestről Battonyára, hogy a nagy létszámú érdeklődő hallgatóságnak december 5-én délelőtt 9 órai kezdettel előadást tartson. Az ankéten a helyi tenyésztőkön kívül a környező községek felnőtt tenyésztői, a mezőhegyesi állami általános iskola kisállat- tenyésztéssel foglalkozó úttörői, valamint a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola kisállattenyésztő szakos tanulói nagy számban vettek részt. A hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta Kelemen Aurél érdekesen felépített előadását, melynek első részében a fajta tenyésztésről és gazdasági célzatú tenyésztésről volt szó, a második részben pedig arról, hogyan építsük fel a gazdasági célzatú tenyésztést. A sok gyakorlati példával színezett 2x45 perces előadást kötetlen beszélgetés követte, amelynek során Beke János, az fmsz elnöke a földművesszövetkezet erőteljes támogatását ígérte. Ez elsősorban különböző zöldtakarmányok (lucerna. stb.), valamint hasznosítható földterületek juttatásában realizálódik majd. A kötetlen beszélgetés során szó volt arról is, hogy a következő év tavaszán Battonyán nagyszabású kiállítást rendez a szakcsoport a nyúltenyésztés mégis- ‘ mertetésére, minél szélesebb kör- rű népszerűsítésére. Mercz Ádám gimnáziumi tanár, Battonya dések bizonyítják. A korábbi hónapokban legtöbb szó erről a szövetkezeti üzemágról esett. Érthető, hiszen a Békéscsabai Konzervgyárnak — éves szinten — több ezer vagon nyersárura van szüksége. Az ország friss zöldséggel való ellátásában a MÉK-nek — a SZÖVOSZ vállalkozásainak megfelelően — továbbra is fontos szerep jut. Nem utolsósorban a falvak, városok helyi kielégítése is — a több éves tapasztalat alapján — mindjobban az érdeklődés középpontjába kerül. TMTehány héttel ezelőtt több szövetkezetben arról tárgyaltak, hogy a zöldségtermesztés nem jövedelmező. A kertészeti növények hozama alacsony, a fel- vásárlási ár ehhez mérten nem megfelelő. A zöldségcsata decemberre mégis az utolsó szakaszába lépett, mert időközben az árpolitikával kapcsolatban vélt gondolatokat az élet szertefoszlatta. A | konzervgyár is meg a MÉK is a tervnek megfelelően teljesítette tervét. (Kivétel a vöröshagyma.) Örvendetes, hogy a konzervgyár az uborka-, a MÉK pedig a burgonyatermelés szervezésében terven felüli eredményt ért el. Éveikkel ezelőtt, sőt még 1965-ben is a tsz-ek és a termeltető vállalatok között e két növény termesztésében nem volt egyetértés. Az 1966. évi termelés előkészítésében az összhang várakozáson felüli lett. Amíg egy évvel ezelőtt a tanácsi szervek adminisztratív úton sem tudtak érvényt szerezni néhány fontosabb zöldség „kihelyezésének”. addig ezen az őszön a vállalatok az új termelésszervezés módszerével jó par Lnerokat találtak. ’ey annak azonban olyan szö• vetkezetek is, melyek a zöldség termesztésére még nem kellően szerződtek. (Újkígyós, Tótkomlós.) Mindkét községben a zöldségtermesztésnek hagyományai vannak. Itt mégis várakoznak. Csak nehogy kimaradjanak néhány munkaigényes, sok jövedelmet adó zöldség termesztéséből. A szerződéskötés elsősorban a tsz érdeke. A szövetkezet pénzügyi egyensúlyát, a szövetkezeti gazdák és családtagjaik foglalkoztatását, az áru elhelyezését már most jó tisztán látni. Jó, ha az emberek, vagyis a közösség már most tudja, mire számolhat 1966-ban. A felvásárló szerveknek is jó, ha tudják: ki mire vállalkozott. A termelvények elegendőek-e a belső ellátásra, várható-e olyan készlet, amelyből a népgazdaság jelentős exportot bonyolíthat a baráti államokkal és a nyugateurópai országokkal? A várakozás, a szerződéskötések elhúzása bizonyos értelemben semmivel sem indokolható. Néhány tsz-ben azt mondják, ha a MÉK-nek szüksége lesz zöldségre, akkor szerződés nélkül is átveszi. Számolni kellene azonban azzal is, ha országosan jó termés lesz, ha a szerződött területről mi lesz a szerződésen kívül termelt zöldséggel? A szerződés vég ső soron biztonsági egyezmény is. Megnyugtató ennek birtokába:-: egy közösség, egy egész falu munkáját, jövőjét tervbe foglalni. K termelésszervezés új mód. szere felvetett egy sor sürgősen megoldásra váró gondot is. Ilyen többek között: jó lenne, ha a termeltető vállalatok összeállítanák az egyes növények termesztésének, betakarításának, minősítésének és elszámolásának módját.. módszerét. A legjobban bevált termesztési eljárások jussanak el a megye legtávolabbi gazdaságaiba is, hogy a feladat ellátására a szövetkezet igazgatósága jól felkészíthesse az embereket. Másrészt meg kellene vizsgálni, van-e további lehetőség olyan fontos cikkek termesztésére, mint a kora; burgonya és a szántóföldön termesztett korai kalarábé, káposzta, karfiol. Érdemes lenne ezekkel a cikkekkel a jelenleginél nagyabb területen foglalkozni, hiszen kora tavasszal, amíg a növényápolás nem kezdődik, munkalehetőségről, a jövedelem növeléséről lehet sző. amennyiben a termesztés tárgyi feltételei adottak. Az uj módszer villantotta fel: bonyolult a helyzet a vöröshagyma termesztésében. A tsz-ek csak minimális területre kötöttek szer ződést, s jelenleg még több ezer hold hagyma hozama bizonytalan. E bizonytalanságnak több oka. gyökere van. A munkaerőellátoti- «ág bár a hagyma kifejezetten kézimunka-igényes, másodrang n ok. A legfőbb ok: a hagyma termelése nem gazdaságos és bizonytalan is. A dughagyma hőkezelése, raktározása, a dugványra bizonyos összeg — holdanként 4 ezer forint — tartalékolása, a növényvédelem, a termesztett áru osztályozása, elszállítása, a felvásárlási ár színvonala eddig még minden évben kísebb-nagyobb bosszúságot akozott. Holdanként 10—ti ezer forintos bruttó bevételért nem kifizetődő a hagyma termesztése! Sok esetben a holdanként i 75 mázsa hozam értéke a ráfordítást sem fedezi! Az orosházi és a kovácsházi járásban, de a három városban, valamint a hagymatermesztésre alkalmas többi járásban is ezek miatt maradnak el a szerződéskötésben. A jövő évi szerződéses ter- ** mésztés szervezése — a vöröshagyma kivételével — jó ütemben halad-. Az eredmények figyelmet érdemelnek. A termeltető vállalatok feladata .azonban a szerződés megkötésével nem záródott le. Sőt, a jó együttműködésre sohasem volt akkora és olyan szükség, mint a következő időszakban. A termesztés feladatainak megvalósítása, a teendők egyeztetése, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása és szolgálata most már ténylegesen az üzemi és a vállalati munka rangjáig nőtt. Dupsi Károly ÚJ KEDVEZMÉNY A NYÜLTENYÉSZTÖKNEK 1966 ÉVRE! Az eddiginél nagyobb mértékű takarmányjuttatás! Magas átvételi ár! 2.60 kg feletti súlyú nyulak átadása esetén 3 kg 2.60 kg alatti súlyú nyulak átadása esetén 2 kg Sármány juttatás állami áron azok részére, akik A FÖLDM Ű VESSZÖVETKEZETTEL SZERZŐDÉST KÖTNEK. 555 Sikeresen dolgoznak, tanulnak a battonyai házinyúltenyésztők Előadást tartott számukra a Magyar Házinyúltenyésztők Országos Egyesületének alelnöke
