Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-07 / 288. szám

1965. december Kedd Termékeny vita, htinznos tanáeskazÚM: Textiles újítók megyei ankét ja és kiállítása Békéscsabán (Tudósítónktól) A Textilipari Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bizott­ságának kezdeményezésére újítóik ankétjét rendeztek Békéscsabán a Pamuttextilművek békéscsabai és mezőberényi gyár-egységei, a Budapesti Hansnyagyár Gyulai Gyára és a Békéscsabai Kötött­árugyár aktivistáinak részvételé­vel. Megjelent és értékes szak­magyarázatokat adott a tanácsko­záson Bárkányi József, az Orszá­gos Találmányi Hivatal főelőadó­ja. Újhelyi .Sári dómévá k, a megyei bizottság titkárának üdvözlő sza­vai ntán Wágner Mihály, a me­gyei textiles újítási bizottság tag­ja tartott beszámoló jellegű vita­indító előadást. Ebből megtudhat­tuk, hogy öt év alatt a megye textiles dolgozói 835 javaslatot nyújtottak be, amelyekből 433 el­fogadásra, 321 pedig bevezetésre is került. A négy üzem öt év alatt 2 135 000 forint kalkulált gazdasá­gi eredményt hozott az újítások révén a népgazdaságnak. Ha azon­ban ehhez hozzávesszük az eszmei alapon díjazott, pontosan nem kalkulálható újítások eredményét, a megtakarítások összege hozzá­vetőlegesen a kétszeresére növek. szik. Örvendetes jelenség, hogy az el­fogadott, de kapaoitásihiany vagy egyéb ok miatt be nem vezetett újítások száma az előző évekéhez képest jelentősen csökkeni, az el­bírálatlan javaslatok száma pedig szinte minimális. Hiányosság vi­szont, hogy a mozgalmat mind ez ideig nem sikerült még tömegmé­retűvé tenni. Erre jellemző, hogy bár tipikusan ..női iparágról'’ van szó. az újításoknak mindössze tíz százaléka került ki a női dolgo­zók közül. E kedvezőtlen részará­nyon mind ez ideig nem sikerült még javítani annak ellenére, hogy különféle intézkedésekkel és kezdeményezésekkel igyekeznek a mozgalmat népszei-űvé tenni, így például a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban két éve dívik az újítók lottója, tavaly pedig az üzemi ta­nács olyan határozatot hozott' hogy bizonyos megtakarítási ér­tékhatáron túl az újítók többlet- nyereségrészesedésben részesül, hétnek. A továbbiakban — egyebek kö­zött — az újítási feladattervek, az újítási propaganda fontosságáról beszélt az előadó. Hangsúlyozta, hogy a mozgalmat a termelés tö­megbázisává keli kifejleszteni. A vita során elsőként Székely József főművezető, a Könnyűipar Kiváló Újítója (harisnyagyár) szólalt fel. Nem mindennapi újí­gyár) többek közölt arról a visz- szahúzó erőről beszélt, amely a 29 1950. Korm. számú újítási alaprendeletnek a munkaköri kötelességgel összefüggő megszorí­tásában jut kifejezésre. Rámuta­tott, miszerint a szakirodalom is többször bírálta már ezt a ren­delkezést, amely nemhogy szélesí­tette volna, hanem csökkentette az újítók táborát. A munkaköri kötelesség megállapítása miatt a műszakiak egyszerűen visszahú­zódnak s csupán egyesek vállal­koznak arra, hogy megkerülve a rendeletét, újításukat más neve alatt „futtassák”. így azután na­gyon sok, népgazdaságilag érté­kes szellemi termék megy ve­szendőbe. \ Igen élénk vita alakult ki az összejátszások lehetőségeiről. So_ kan egyetértettek abban, hogy ép­pen a munkaköri kötelesség kí­sért, mint valami bibliai Gélem és láptalaja az összejátszásnak. Mások meg elsősorban az emberek becsületességére és az erkölcsi el­ismerésre appelláltak. Szóba ke­rült az anyagiasság kérdése is, amely önmagában véve még nem tekinthető erkölcstelennek. Az újító, aki maga is úgy érzi, hogy szellemi termékével többet nyúj­tott a „társadalmi elvárhatóság­nál”, joggal támaszt igényt az anyagi elismerésre is. Cr. Sípos Sándor főmérnök (harisnyagyár) többek között ál­ról szólott, hogy az újítások egy­személyi elbírálójának bizony nem „rózsás” a helyzete. Nem­egyszer kell olyan döntést hoznia, umely — bár kellően megalapo­zott —■ különféle intrikákkal, az. újító vagy a dolgozók egy cso­portjának nemtetszésével találko­zik. Véleménye szerint — s ebben valamennyi résztvevő egyetértett — az sem szerencsés dolog, hogy gyárukban a végső döntés a mun­kahelytől távol, a budapesti köz­pontban történik. Bárkányi József, az Országos Találmányi Hivatal munkatársa az eszmecsere során többször is felszólalt. Nem csupán a felve­tett vitás kérdésekre adott szak­szerű és logikusan felépített vá­laszokat, hanem ezen túlmenően állásfoglalásait az életből merített példákkal is illusztrálta 's a felve­tett témákhoz kapcsolódó kérdé­sekben is kimerítő tájékoztatást adott. Az ötlet és az újítás fogal­mának meghatározását illetően részletesen beszélt az úgynevezett határesetekről. A mozgalom jelen, tőségét azzal is érzékeltette, hogy az a tőkés országokban sem is­meretlen fogalom. A Ford gyár­ban például egyetlen esztendő alatt 107 ezer javaslatot (!) fo­gadtak el megvalósításra. Erdős Károly, aki a megbeszé­lésen a Szakszervezetek Megyei Tanácsát képviselte, az újítómoz- gaiom politikai, népgazdasági és erkölcsi tudatformáló erényeit ecsetelte. Újhelyi Sándomé, a szakszerre, zet megyei bizottságának titkára zárszavában örömének adott ki­fejezést afelett, hogy az ankét rendkívül tanulságos és termé­keny volt. Meggyőződése, hogy még a rutinos szakemberek, újítók is okulhattak e hasznos tanácsko­zásból. Az amkét-tal egyidőben nyílt még az SZMT székiházának nagy­termében a textiles újítók kiállí­tása is. Fényképes tablók, grafi­konok mutatják be ezen a négy textilüzem ötéves újítási eredmé­nyeit. Kiváltképpen azok a fény­képes tablók keltettek nagy érdek­lődóst, amelyek egy-egy géjtet az újítás előtti és utáni helyzetében egyaránt bemutatnak. Kazár Mátyás Érettségivel a pult mögött Varga Zsuzsanna most tizen­kilenc éves. Nyáron érettségizett a mezőtúri Teleki Blanka Gim­náziumban és Szakközépiskolá­ban. Minden vágya az volt, hogy emberekkel foglalkozhasson, gyer­mekeket taníthasson, nevelhessen. Ezért adta be pályázatát a nyír­egyházi tanítóképzőbe, ahol a fel­vételi vizsga alkalmával sikeresen is szerepelt. Nem sokkal később azonban megjött a lesújtó értesí­tés, amelyben röviden tudatták vele, hogy a sok jelentkezésre va­ló tekintettel felvételét nem esz­közölhetik. — Mit csináljak most, mihez kezdjek? — tépelődött könnyezve napokon keresztül magában, míg­nem teljesen feloldódott benne az elkeseredés, és elhatározta, hogy falujában marad szüleinél és szakmát tanul. Nem is kellett sokat várakoz­nia, mert az Endrődi Földműves­szövetkezet éppen tanulókat káre­sett a kereskedelmi szakmába. Itt már Zsuzsának is sikere volt. Így került az önkiszolgáló boltba, ahová — mivel érettségije van — a törvényes kedvezmények értel­mében másfél évre szerződtették tanulónak. Most, hogy felkerestük munka­helyén, szinte meglepően válaszolt érdeklődésünkre. Éppen az Ifjúsá­gi Magazin legújabb számában olvastam a napokban az egyik érettségizett lány nyilatkozatát, aki határozottan kijelentette, hogy ő jelenlegi iskolai képesítésével semennyiért nem menne el dol­gozni a kereskedelem.be. — Őszintén mondom, én jót mo­solyogtam ezen — vallja. — Mert hát, bár igaz, még csak pár hóna­pos kezdő vagyok a pult mögött, de máris látóim, nemcsak az író­asztal, az iskolai katedra vagy éppen a lombikok jelentik a szé­pet, a jót, az élet gyönyörűségeit, hanem megtalálható az élet min­den területén, így itt, ebben a szép, korszerű üzletben, a munka­társak és vásárlók között is. Ezért kedveltem meg ilyen hamar ezt a helyet, s örömmel is dolgozom a szakma tökéletes elsajátítása ér­dekében. A munka mellett azon­ban nem mondtam le a tanulásról sem. Pontosan kiszámítottam ma­gamnak, hogy 1967. február 28-án válók szakmunkássá, a remélhető­leg jól sikerülő vizsgák után. — Ezt követően továbbra is it( kívánok Endrödön dolgozni a szakmában, de a távolabbi célom már az, hogy a napi munka mel­lett az élelmiszertechnológiai sza­kon képezzem levelező úton to­vább magam. Szép terv ez, és nem is megvalósíthatatlan. Sztanyik Károly Tért hódít a technika a falusi lakóházakban is Hogy a központi fűtés jó dolog, mindenki elismeri. A városiak azért tartják jónak, mert megfe­lelő kényelmet biztosít. Nem szük­séges az emeletre a pince mélyé­ről felcipelní a szenet és elszál­lítani a salakot. Az iroda, a la­kás levegője is tiszta marad. Mindemellett a központi fűtés rendkívül gazdaságos. Érdekes, hogy erre falun is felfigyeltek. Kondoroson 15—20-ra növekedett azoknak a családi házaknak a száma, ahol már központi fűtés van. Egy-egy lakás központi fű­tésre állítása 10—12 ezer forint anyagköltségbe kerül. A központi fűtéshez szükséges kályha, melynek tűzlerót egy víz- melegítésre alkalmas köpeny fog­ja körül, zárt csőrendszert alkot a fűtőtestekig, csupán a padláson van egy kisebb tartály, amelyben — időközönként —az elpárolgott vizet pótolják. Ezzel a módszer­rel fűtik többek között a kondoro. si Lenin Tsz baromfitelepének épületét is. Dr. Dér Ferenc---------------------------------------»------­A z 1919 -es Magyar Tanácsköztársaság saj tószabadsága * December 7: a magyar sajtó napja A mai szocialista magyar sajtó letek megfelelő részének és a munkás-paraszt kormány ellen és tási problémát ismertetett, amely- k.-lban találjuk meg. E korszal nek tulajdonképpen ő a ..szenvedő i eseménye volt a Vörös Üj alanya . Egyik, még öt évvel ez- S£g 19x8. december 7-i megjele- eiőtt benyújtott és azóta el is fo­gadott újítását érdemben mind a mai napig nem intézték el. Javas­latával 12b ezer olyan tűt tett is­mét használhatóvá, amely egyéb­ként selejtezésre került» volna. Vállalata olyan álláspontra he­lyezkedett, hogy az újítási díja­zást az egyéves tűfelhasználás alapján állapítja meg, ami viszont csupán néhány ezer darabra szo­rítkozik. Az álláspont nyilvánvaló­an helytelen és törvénytelen, hi­szen a javaslat világos és egyértel­mű: nem éves megtakarításról, hanem 120 ezer tű megmentésé­ről van szó! Az újító most igen kényes helyzetben van. Igazságát a bíróságon kereshetné, ám mél- tálytalannak tartja a pereskedést azzal a vállalattal, amelynek 35 éve dolgozója... Adamik Kálmán műszaki fej­lesztési osztályvezető (kötöuaru­törtónedmi előzményét, kezdetét az nyomdai munka megfelelő meny­1918- as polgári forradalomból ki- nyiségének használatára.” nőtt — az 1917. évi oroszországi nagy október példáját követő — 1919- es magyar proletárforrada- lom és Tanácsköztársaság korsza­amely ség rendszere” — mint Lenin ne­vezte — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban megszületett és ténye, győztes harcai lökéssze­rűen lendítették előre a nálunk. Magyarországon is megindult for­radalmi hullámot. E forradalmi hullámlökés egyik megnyilvánu­lása 1918. október 27-én — a „lánchídi csata” napján volt, ami­kor „a budapesti újságírók egyol­dalúan és önkéntesen kijelentik, hogy a lapokat nem vetik alá a mondja Lenin ugyanerről a Kom­munista Internacionálé I. kong­resszusának tézisében —. amelyet a kommunisták építenek és amely­ben nem lehet majd más rovására né se, amelynek évfordulóját népi meggazdagodni, nem lesz meg az államunk a magyar sajtó napjává objektív lehetősége annak, hogy a nyilvánította. sajtót közvetlenül vagy közvetve a „A burzsoázia sajtószabadságon pénz hatalmának vessék alá, nem azt értette — írta Lenin 1917 no- lesz akadálya annak, hogy minden vemberében —, hogy a gazdagok- dolgozónak (vagy a dolgozók tet- na‘k szabadságukban áll lapokat s;»és szerinti számú csoportjának) kiadni, a kapitalistáknak szabad- egyenlő joga legyen a társadalom ságukban áll meghódítani a sajtói, tulajdonát képező nyomdák és pa. ami a gyakorlatban világszerte p;r felhasználására és hogy éljen mindenütt, a legszabadabb 01-szá- ezzel a jogával.” gokat sem véve ki, a sajtó meg- Lenin útmutatásainak megfele­yek a tények rágalmazó elfer- C6nzúrának-. A polgan demokra­dítésével rendzavaró tevékenysé- .,Igazi szabadság és egyenlőség Bet folytattak, s nyíltan bűnös cse- abban a rendszerben lesz — lelemények elkövetésére uszítottak. x>en az elsők között deklarálják a tikus forradalom győzelme után kiadott 1918. évi II. Néptörvény­A dekrétum a sajtószervek állan- sajtószabadságot. A törvény—bár dó vagy ideiglenes jellegű betű- eltörölte a cenzúrát és a sajtóter- tásának kizárólagos jogával a mékek utcai terjesztéséhez, falra- néjjbiztosok tanácsát ruházta fel. ga&zok kifüggesztéséhez szükséges Az első szovjet alkotmányban a hatósági engedélyezés intézményét, sajtó szabadságának deklarálása az állampolgári jogok között, azok egyik alapvető elemeként jelent meg. Ez az alkotmány kimondja: az OSZSZSZK — annak érdeké­ben, hogy biztosítva legyen a dolgozók véleménynyilvánításának szabadsága — megszünteti a saj­tónak a tőkéstől való függőségét, megszüntette a lapbiztosítékok rendszerét —, megmaradt a -sza­bályozás polgári demokratikus szintjén, a sajtószabadság gyakor­lásához szükséges reális biztosí­tékokat nem rendezte. A Magyar Tanácsköztársaság állama valósította meg történel­münk során először a munkásosz­majd arra utalva, hogy a szocia- tály, a dolgozó nép sajtójának sza- lista tartalommal megtöltött sza- badságát. badságjog kizárólag a dolgozók A Magyar Tanácsköztársaság — vásárolhat óságára vezetett. lóen a Nagy Októberi Szocialista sajtószabadságát jelenti, leszögezi: írja tanulmányában Práger Mik­A munkás- és pasasztkormány Forradalom legfontosabb dekrétu- „az OSZSZSZK a munkásosztály lós nemcsak a magyar munkás­sajtószabadságon azt érti, hogy a mainak sorában jelent meg a saj- és a szegényparasztság kezébe ad- osztály, hanem az egész dolgozó sajtó felszabadul a tőke igája alól, tószabadság kérdését rendező tör- ja a különböző sajtótermékek, új- népünk szabadságharcainak nagy- hogy a papírgyárak éis nyomdák vény. A proletariátus, a forrada- ságok, könyvek kiadásához szűk- szerű folytatása es szerves része átmennek az állam tulajdonába, lom, a megvalósult proletárdik- séges technikai és anyagi eszközö- volt, ezért sajtójának szerepe a hogy az állampolgárok minden tatúra sajtószabadságát védve két és biztosítja a sajtótermékek- magyar sajtó 250 éves történeté- egyes csoportjának, amely elér bi- rendelte el ez a dekrétum azoknak nek az egész országban történő ben különösen kiemelkedő jelen - zonyos létszámot (például 10 ez- a sajtóorgánumoknak a betiltását, szabad terjesztését.” tőségű. „A sajtószabadsag ott ’ez­ret) egyenlő jogot ad a papnkész. amelyek ellenállásra hívtak fel a Az „igazi szabadság és egyenlő- dődik idézi arx-ot , ami 01

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom