Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-07 / 288. szám
1965. december 7. 5 Kedd Esküt tettek a békéscsabai új munkásőrök Kitüntették a szocialista munkaversenyben jó eredményeket elért egységeket, parancsnokokat és beosztott munkásőröket- A napokban ünnepi egység- gyűlésre vonult katonás, zárt rendben a Kulich Gyula nevét viselő ammká-sőregység. A Szabadság moziban megtartott értékelés után tették le esküjüket az élő- képaős új munkásőreink. Az egység gyűlésén részt vettek es felszólaltak dr. Faragó Elak, a megyei pártbizottság tagja, a munkásőrség megyei parancsnoka. Such János, a városi pártbizottság első titkára. Az országos munkásőr parancsnokságot Ármán Aurél elv társ. az országos parancsnokság kiképzési alosztályvezetője képviselte. Az ünnepi egységgyűlésen a városi tanács részéről jelen volt TJhljár Mihály, a városi tanács elnöke, valamint a társ fegyveres testületek képviselői. Az ünnepi megnyitó után Szalontai Sándor elvtárs, a békéscsabai Kulich Gyula Munkás- őregység parancsnoka mondotta el a referátumát. Beszédének elején ismertette az MSZMP Politikai Bizottsága 1963. szeptember 24-én hozott határozatét, amely a munkásőrség szervezeti életére vonatkozik. Rövid jellemzést adott a külpolitikai helyzetről. Megemlékezett a hős vietnami nép harcáról. Arról, hogy milyen segítséget kapnak a szocialista baráti országoktól. Szalontai elvtárs a továbbiakban értékelte az egysége fegyelmi helyzetét. Az eltelt egy év alatt a munkásőrök igyekeztek a marxizmus—leninizmus szellemében megérteni a kapott feladatokat. Ez pozitív oldala a munkánknak — mondotta. Beszélt a szocialista fegyelem, a rend, a törvényesség, a szocialista együttélés szabályainak a betartásáról. Az egységünk munkásőrei ez évben is sok példáját adták a: áldozatvállalásnak, a magas fokú fegyelmezettségnek. A termelésben való helytállással, a közügyek intézésében vállalt segítőkész munkájukkal nagy megbecsülést értek el —, állapította meg a beszámoló. A közbiztonság fenntartására nyújtott segítségük megelégedést váltott ki. A munkásőrség összfegyelméneik alkotó eleme az egyes munkásőrök fegyelmezettsége, erre épül fel egész egységünk fegyelme, cselekvési egysége. Az előképző® munkásőr elvtársak, akik ma teszik le a munkásőr- esküt, jói hasznosítsák majd az idősebb munkásőrök ebbeli tapasztalatait, szakmai ismereteit. A munkásőrség sok segítséget vár a jövőben is a párt-, a KISZ- alapszervezetek vezetőségeitől; a munkásőrségbe való javaslataikkal is járuljanak hozzá a fegyelmezett munkásőrség kialakításához. 'A gyakorlatok elvégzése nem volt könnyű dolog. Több esetben próbára tette az elvtársakat, hogy az igen szoros gazdasági feladatok mellett meg kell oldani a harcszerű gyakorlatokat. A parancsnokság továbbra is számít a munkásőrség tagjainak áldozatos munkájára. A (parancsnokaink ez évben í® megálltaik a helyüket. A feladatok végrehajtása során igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani. Az egységek személyi állománya bármilyen feladat megoldására alkalmassá vált. De alparancsno- kainknak a legalapvetőbb tennivalójukban van még pótolnivalójuk. A parancsnoki beosztással járó feladatot, az emberek megismerését nem sikerült teljes egéI szében megvalósítani — mondotta j Szalontai elvtárs. Mégis javült a parancsnoki munka színvonala. Azonban -e téren nem állhatunk meg. Ezek a feladatok még további javításra szorulnak. Alparancs- nokaink nemcsak a harcszerű feladatokért felelősek, hanem a hozzájuk beosztott munkásőr elvtársak neveléséért is. Ezt a feladatot csak úgy tudják végrehajtani, ha szakmailag és politikailag egyaránt tovább képezik magukat. A továbbiakban az egységek harckészültségi fokának javulásáról, valamint a parancsnokok és munkásőrök a társ fegyvei'es testületekkel való kapcsolatának erősödéséről beszélt az előadó. A beszámoló után a szocialista versenyben elért eredményekért Kiváló jelvényeket es okleveleket nyújtottak át a munkásőröknek és egységparancsnokoknak. Majd Such János elvtárs, a váróéi párt- bizottság első titkára üdvözölte a munkásőregységet. Elmondotta, hogy a tartalék állományba vonulóktól nem búcsúzik, de elköszön tőlük. Nagyra értékelte eddigi munkájukat, majd köszöntötte az új műnkásőröket. Kérte őket, hogy vegyenek példát a tartalék állományba vonulóktól. Felemelő pillanat, volt, amikor Sárvári György nyugdíjas veterán átadta a felesküdött mumkásőrök- nek a fegyvert. A tartalék állományba vonulóknak Szalontai elvtárs és Such János elvtárs adták át a Szolgálati emlékérmet. Végezetül dr. Faragé Elék elv- társ emelkedett szólásra, s hangsúlyozta: csak fegyelmezett munkával hajtható végre az egységek előtt álló feladat. Back G'yula a sajtó megszűnik ipar lenni.” A Magyai'Tanácsiköztársaság valóban szabaddá tette a sajtót a kormány- hatalom minden korlátozó kötöttségétől, mindenféle nyílt vagy rejtett cenzúrájától, megszabadította a különféle tőkés csoportoktól és üzleti érdekeltségektől, s a munkásosztály felszabadításának, a proletárhatalom megteremtésének szolgálatába állította. A magyar sajtó haladó munkásai számára először volt adott az a két feltétel, amelyet Engels minden sajtótevékenység alapkövetelményeként jelölt meg: „Az első a teljes sajtószabadság, a második annak biztos tudata, hogy szavunk éppen ahhoz a közösséghez jut el, amelyhez szólni akarunk. Szemmel kísérhetjük minden egyes szavunk hatását. Látjuk, hogyan találnak telibe az egyes cikkek, mintha csak gránátok lennének, amint szétvetik őket a bennük levő robbanóanyagok.” És a korabeli sajtót — elsősorban az 1918. december 7-én megjelent Vörös Újságot — átlapozva a nagy, életbe vágó politikai kérdések tárgyalása mellett felemelő kép bontakozik ki előttünk a proletariátus hősiességéről, a hadsereg megszervezéséről és harcairól, a gazdasági élet szocialista átszervezésének munkájáról, a forradalmi jogalkotásról és törvénykedésről, a kulturális élet megújulásáról és nem utolsósorban a saj tóviszony okról. A Tanácsköztársaság sajtójogának alakulása végigkísérhető az események menetében. Az a tény. hogy a proletárdik-^ tatára kikiáltása fegyveres harc, különösebb ellenállás nélkül történt meg, rányomta bélyegét a sajtóviszonyok alakulására is. A búr- zsoá lapok — néhány szélsőségesen jobboldali, uszító, soviniszta orgánum kivételével — még hosszú ideig megjelenhettek és agitációt folytathattak a néphataiom ellen. A proletárdiktatúra első két hónapjában az egyesült párt kiadásában hal napilap jelent meg — emellett nem kevesebb, mint háromszor annyi, mintegy húsz polgári lap élt. „...az alattomos ellen- forradalom legveszélyesebb formája a megbízhatatlan polgári sajtó — írta a Vörös Újság 1919. március 25-i száma. — A Kormányzótanács egyik legsürgősebb feladata legyen a megbízhatatlan sajtó kíméletlen kiirtása." Hasonlóan követelt — az 1918. évi II. Nép törvénynek a sajtószabadságot burzsoá-demokratikus szinten szabályozó rendelkezéseire tüzelve — a Proletárjog című folyóirat is március 29-i számában. „A proletárdiktatúra sajtójoga című, ismeretlen szerző tollából megjelent cikkébén: „... a proletárforradalom eltörölte a burzsoá szabad mozgási jogát, feltétlenül meg kell hogy szüntesse tehát a burzsoá értelemben vett sajtószabadságot. A burzsoá lapok fölöslegessé váltak, mert a forradalom elvette létjogosultságukat. A proletárdiktatúra nem szorul arra, hogy a paígári lapok dicshimnuszokat zengjenek róla akkor, amikor tudjuk, hogy ez a hang nem lehet őszinte, viszont azonban a diktatúra nem tűrheti azt, hogy a burzsoá lapok első ijedtségükből felocsúdva, ellenzéki áliásponlot foglaljanak el és melegágyai legyenek a burzsoázia ellenforradalmának. Ennek szükségszerű következménye az, hogy az összes politikai burzsoá lapok beszüníeítessenek. De ezt követeli a papírral, a gázzal, a szénnel, a munkaerővel való takarékoskodás parancsoló szükségessége is.” A Tanácsköztársaság későn kezdett hozzá a polgári sajtó szétrom- bolásához. annak ellenére, hogy a Sajtóügyek Országos Tanácsa mellett a Közoktatási Népbiztosságon belül a sajtóügyek intézésére létrehozták a Szellemi Termékele Országos Tanácsát, s rendeletek- kel körvonalazták a tanács feladatát, ügy köri beosztását, a sajtótermékek kiadásának engedélyezését stb. A Kormányzótanács által a sajtóügyek intézésével megbízott e központi szerv elnöke későbbi emlékirataiban a kommunistákra utalva megírta, hogy „...azt akarták, hogy azonnal szüntessék be a polgári lapokat... a sajtódirektórium azonban erre nem volt hajlandó és minden emberileg lehetőt elkövetett, hogy a lapvállalatokat minél tovább megmenthessük... A sajtódirektórium elszánt és erélyes állásfoglalásának volt köszönhető, hogy nem síkerüli a polgári lapokat az első nap lehengerelni...” A polgári lapok betiltására végül is 1919. május 24- én kerülhetett sor. Az első magyar proletárdiktatúGyermekétel konzervüzem A Budapesti Gyümölcs- és Főzelékkonzerv Gyárban megkezdte működését a gyermekeiéi konzervüzem. Szigorú egészségügyi rendszabályok betartásával, kot szerű gépeken készül a tízféle gyermekétel, amelyet vitaminokkal is dúsítanak. Az üzemet a nötanács szorgalmazására állították fel. hogy megkönnyítsék a kisgyermekes anyák munkáját. Képünkön az elkészült pürék mikrobiológiai vizsgálatát végzik. (Wormser felv.) Minél több jól képzett szakmunkásra van szükség A Békés megyei Pályaválasztási tervezett létszám, mint a jelenTanács legutóbbi ülésén úgy határoztak, hogy — ha a pillanatnyi igény nem is növekszik — az elsőéves ipari tanulók létszáma az 1966—6'7-es tanévben se legyen kevesebb a jelenleginél. Tavaly novemberben a vállalatok Békéscsabán 370 fiatalra tartottak igényt és 365-öt vettek fel. A vállalatok novemberben közölték az ipari tanuló-iskola igazgatójával, hogy jövőre hány elsőéves tanulóval kötnek szerződést. Kiderült, hogy százzal kevesebb a ra, a Magyar Tanácsköztársaság 1919. június 28-án megjelent alkotmánya helyezte szocialista alapokra a sajtószabadságot. Első, vezető szakaszában rögzíti: „A Tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett...” A dolgozók jogait és kötelességeit meghatározó fejezetének 8. §-ában azt mondja ki a szólás- és sajtószabadságról: „A Tanácsköztársaságban a dolgozók véleményüket írásban és szóban szabadon nyilváníthatják, de megszűnt a tökének az a hatalma, amellyel a sajtót a kapitalista gondolkodásmód terjesztésének és a proletáröntudat elho- mályosításának eszközévé alacso- nyíloita. Megszűnt a sajtónak a tőkétől való függősége is. Minden nyomtatvány kiadásának joga a munkásságé és a Tanácsköztársaság gondoskodik arról, hogy a szocialista eszme az országban szabadon terjedjen.” A sajtószabadság eszméjének szocialista tartalommal való megtöltése azt is jelentette, hogy a Tanácsköztársaság — a nyomda vállalatok, a papírkészletek szocializálásával és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekkel — biztosította a sajtószabadság tényleges gyakorlásához szükséges reális alapokat. A Tanácsköztársaság megvalósította a sajtószabadság lenini elveit, s a felszabadult, a dolgozók kezébe került sajtó — a kommunista sajtó, élén a Vörös Újsággal — fennállásának utolsó i pillanatáig híven szolgálta az első magyar proletárdiktatúra ügyét. * Részlet a szerző nagyobb sajtójogi tanulmányából. légi. A Hajtómű- és Felvonógyár békéscsabai gyáregysége például egy fiatalt sem szándékozik kiképezni, az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat pedig az idei létszámnak csupán a 75 százalékát veszi fel. A helyzet ilyen alakulása nem megnyugtató, mert figyelembe kell venni, hogy Békés megye szakmunkásellátottsága országom viszonylatban alacsony, valamint azt is, hogy a mezőgazdaság egere több szakmunkást igényel. Nem lehet megfelejfkezni arról sem, hogy a közművesítés fokozódik, aminek fenntartásához és kezeléséhez pedig mind több és több víz-, gáz- és fűtésszerelőre van szükség. Egyes vállalatok, üzemek vezetőinek tehát revidiálniuk kell azt a helytelen álláspontjukat, hogy nem vagy csak minimálisan foglalkozzanak ipari tan uló-k e p zéssel. A gyakorlati oktatás feltételeit is jobban kell biztosítaniuk. Központilag meghatározott célkitűzés, hogy minél több jól képzett szakmunkás álljon rendelke zésre a további feladatok megöl dásához. 1966. január 10-ig lehetőség van rá. hogy a jövőre tervezett elsőéves ipari tanuló-lét számot a vállalatok, üzemek reá!; san. az előző szempontok figyc lembevételével határozzák meg. Közüieiek munkaerőigénye Állami gazdaságok tervezésében ügyvitelében jártas, több évi gyakorlattal rendelkező férfi munkaerőt keresünk üzemgazdászi munkakör betöltésére azonnali belépéssel. Írásos jelentkezést kérünk Körösi ÁG Gyom.» címre. 6191 Az ÉM 44. sz. All. Építőipari Válla)- azonnal felvesz budapesti munkabe lyekrc könnyügépkezelóket (ÉM-vizs gával), vasbetonszerelőket, kubikos« kát és férfi segédmunkásokat Munkásszállást és napi kétszeri étkezést. —■ térítés ellenében — biztosítunk. Ta- | nácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 511 Felveszünk rakodókat, 1 fő hegesztőt, 1 fő asztalost, 1 fő takarítónőt. Jelentkezés 8. sz. AKÖV Orosháza, Katona u. 5, munkaügyi előadónál. 2:>(i4
