Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-05 / 287. szám
1965. december 5. 3 Vasárnap Kedvező eredmények a burgonya és a konzervzöldség termesztésének előkészítésében A termelés szervezése, új mód„Gazdaságunk alapja a társadalmi tulajdon” István király törvényei — Akik a mienket a magukénak vélik — A társadalmi tulajdon védelmének buktatói szere a mezőgazdaságban is mindjobban beváltja a hozzáfűzött reményeket, Ezt kellően tanúsítják azok a számok, melyeket összeállítottak a szerződéskötésben eddig elért eredményekből — közölte Kiss László, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának dolgozója. A zöldség szerződéses termesztéséiben figyelmet érdemlő helyre került a burgonya, A felsőbb szervek a népgazdaság igényének megfelelően 1966-ban 1500 holdon javasolták a burgonya termesztését. Bár két évvel ezelőtt burgonyavész pusztított a déli járásokban, ennek ellenére a múlt év őszén tapasztalt burgonyatermesz- tés-ellenesség feloldódott. A termelőszövetkezetek eddig 1667 holdra kötöttek termelési szerződést. Ez azt jelenti, hogy jövőre 643 holddal termelnek több burgonyát, mint 1965-ben. A burgonyatermesztés iránit különösen nagy az érdeklődés a szarvasi és a szeghalmi járásban. Az itt működő közös gazdaságok ebben az évben a kisvárdai rózsa fajtát termesztették, A gyomai, a gyulai, az orosházi és a mézőkovács- házi járásban, valamint a három városhoz tartozó gazdaságokban a burgonya termesztése iránt az érdeklődés alatta maradt a néhány évvel ezelőttinek, noha 1966-ban főként hazai fajták termesztését szorgalmazza a MÉK. Az étkezési zöldség tervezett területe a megyében 6950 hold. Ebből a Vöröshagyma 3700 hóid. Vöröshagymából — sajnos — 1300 hold termesztését szavatolták ed-- dig a tsz-ek. Elmaradt a szerződéskötésben a békési, a gyomai, az orosházi járás, továbbá Békéscsaba és Gyula város is. A hagyma termesztéséért az orosházi járás az eddiginél'többet is tehetne, hiszen 1800 hold előirányzattal szembúi csak 30 százalékot teljesítettek. A hagymatermeszités azért is okoz pillanatnyilag különösebb gondot, mért rendkívül kézi munka igényes, ugyanakkor évek óta a holdanként! átlagtermés alig haladta meg a 75 mázsát. A növényvédelem sem került megoldásra kellőképpen. A felvásárló szervek erőfeszítéseket tettek az idén is a hagymaterszervek a legilletékesebbek — a termelőszövetkezeti állatíéröhe- lyek kihasználására, az üres állások feltöltésére, a hizlalás! időszak rövidítésére, a kocaforgók gyorsabbá tételére. Ugyanakkor a közös állomány elhelyezésére — amíg a tsz beruházási programja nem valósul meg — vegyék bérbe az arra alkalmas ház körüli ólakat, istállókat. A több állat elhelyezésére nem alkalmas kisparaszti istálló és ól'kihasználását a szövetkezet állattartási akciók útján szervezze meg A korábbi években már több tsz foglalkozott ezzel olyan formában, hogy süldőt és takarmányt adott s megállapodott a taggal, hogy a jószágot milyen súlyban köteles átadni. Több megyében a szarvasmarhatartásban is hasonló módszereket követnek. Lehetséges, hogy a többi megye gazdasági helyzete nem olyan, mint Békésé. Ennek ellenére mégis érdemes lenne újra próbálni a ház körüli lehetőségek kihasználását. Okunk van erre. Másrészt a háztáji gazdaságok árutermelésének juthatna egy kicsit több figyelem. A községi tanácsok és a termelőszövetkezeti vezetők többsége között nézetazonosság tapasztalható, csak éppen a sok egyéb gond mellett nem találták meg az együttműködés módját. A népgazdaság nem nélkülözmesztés gazdaságossá tételére. Ilyen intézkedés volt többek között, amikor az első osztályú hagymáért az állami félvásárlási áron túl válogatásért és csomagolásért térítést adtak. (A térítés csaknem 34—35 százaléka volt a szerződéses árnak.) A 3250 hold hagymán kívüli étkezési zöldség termesztésére lehetne egy kicsit jobb és több is a vállalkozás. Bár a paprika, a paradicsom és a korai káposzta, karfiol, karalábé, valamint a késői káposztafélék és az uborka termesztése biztosított már most is, lemaradás van ugyanakkor a sárgarépa, a petrezselyemgyökér és a dinnye szerződéses termesztésében. A Békéscsabai Konzervgyár zöldségellátása az eddig kötött szerződések alapján várakozáson felüli eredménnyel kecsegtet. Az 5900 hold zöldségből eddig 5300 hold talált gazdára. Vitatott tétel szinte álig akad. A gyulai termelőszövetkezetek eddig csak azért nem szerződtek zöldborsóra, mert a betakarítás gépesítését nem látták biztosítottnak. A jövő hét első felében a konzervgyár a gyű-' laialc kérését teljesíti, gépet kapnak, s így a. zöldborsótermesztés előirányzatát 1800 holdon teljesítik. A zöldbab, az uborka, a paprika termesztésére tett intézkedések terven felüli eredményt hoztak. Meglepő, hogy a termelőszövetkezetek tavaly is és az idén is „fáztak” az uborkától és most mégis a tervezett 1000 holddal szemben 14 hold túlteljesítést vállalták. Lemaradás van viszont a paradicsom termesztésének előkészítésében. A tervezett 2150 holdból december elejéig, 1763 holdra kötöttek szerződést A konzervgyárnak, a megyei tanács illetékes osztályainak és a termelőszövetkezeteknek bőven akad feladata a paradicsomtermesztés gazdaságossá tételében. A szerződéses zöldségtermesztési pozíció megyei szinten a hagyma kivételével igen kedvező. Valószínű, decemberben további újabb eredmények várhatók, hiszen mind több termelőszövetkezet üzletet, gazdag pénzforrást lát e fontos üzemágban. heti azt az árumennyiséget — legyen szó növényi és 'állati termékről —, melyet a háztáji gazdaságok saját szükségletre, piacra és szerződésre termelnek. Ez az áru- mennyiség volumenében jelenleg csaknem annyi, sőt esetenként talán több is, mint amennyi állati terméket, zöldséget és gyümölcsöt a megye kereskedelmi szervei — a konzervgyár kivételével — felvásárolnak és az ország árualapjába juttatnak. A háztáji gazdaságok léte, termelése tehát létkérdés. Az állam évről évre ezért is segíti különféle akciók útján a szemlélet miatt olykor ferde vágányra csúszott termelés újjászervezését A szarvasmarha- és a sertésvá- ” sárlási akció néhány év alatt népszerű intézkedésnek bizonyult. Helyes és fölöttébb gazdaságos lenne, ha a termelőszövetkezet maga szervezne ilyet, és saját tagjait jó minőségű, magas termelékenységű tenyészállattal látná el. Ha a Szövetkezet anyagi erejéből erre nem telik, akkor a jószágot vásárló, istállót, ólat felújító, gyümölcsfát telepítő tsz-gazda igénybe veheti a néhány hónappal ezelőtt indult állami hitelakciót. Ennek végösszege nem haladhatja meg a 15 ezer forintot. Az ötéves időtartamra folyósított hitelnek csupán egy szépséghibája van: a 8 százalékos kamatláb. Aki az Országos Levéltárban régi okiratok, elsárgult kódexek kártyalapjait forgatva búvárkodik, okvetlenül észreveszi mint érdekességet, hogy milyen súlyos büntetésben részesültek, akik eltulajdonítottak valamit — sok évszázaddal ezelőtt. István király, László és a többi Árpád-házi uralkodó idejéből fennmaradt törvények között ilyenféle előírásokat találunk: „Akt pedig eltulajdonít egy baromfit, egy kéve búzát, annak vágássék le a jobb keze, ha másodszor is tetten érik, üttessék le a feje." A törvény szigora mai szemmel megdöbbentést keltő, a történelmi körülményeket figyelembe véve azonban érthető. A feudális tulajdonviszonyok kialakulásának kora volt ez, s a magántulajdonon alapuló társadalmi rend megszilárdítását vaskézzel, drákói eszközökkel kellett elősegíteni. Tegyünk egy nagy ugrást az évszázadokban s térjünk át napjainkra. A szocialista gazdaság alapja a társadalmi tulajdon, melynek védelme mindnyájunk érdeke, egyben kötelessége is. Sajnos akadnak emberek — ha elenyésző számban is —, alak nem tudnak különbséget tenni a „mienk” és az „enyém” között. Nálunk állami tulajdonban vannak a gyárak, üzemek, termelőeszközök, társas köztulajdonban a szövetkezeteik vagyona. Vulgárisán úgy fogalmazzuk, hogy minden a mienk. Mélyebb értelemben igaz is ez a megállapítás, ahhoz azonban senkinek sincs joga, hogy a köztulajdonból kénye-kedve szerint tehesse zsebre a saját magát — szubjektív megállapítása szerint — megillető részt. Mivel nálunk megszűnt a magántulajdon hatalma (ez nem tévesztendő össze a személyi tulajdonnal), a társadalom tagjainak, az embereknek, nem annyira evidens, nem olyan szem előtt tartott, Ez sokakat elgondolkoztat, mielőtt az. OTP-t vagy a takarékszövetkezetet felkeresnék. Lehetne ez a 8 százalék kevesebb? Ez mindenekelőtt pénzügyi kérdés. A törlesztésnél az állam figyelembe vehetné a hitelre adott fedezetet, s amennyiben a törlesztésre olyan árufedezetet kínálnak, melyre a népgazdaságnak szüksége van — tej, tojás, baromfi, hízott sertés, vágómarha, nyúl —, akkor a kamat az áru ellenében lehetne mérsékeltebb is. A háztáji gazdaságok hitelak" dójának eddigi tapasztalata: számottevő az érdeklődés, s eddig mintegy 3—4 millió forint kölcsönt folyósítottak. A korábbi helyzetet alapul véve ez előbbre- lépés. A Békés megyei háztáji gazdaságok számához, a lehetőségek kihasználatlanságához mérten azonban kevés. A helyi tanácsok, a Hazafias Népfront-bizottságok a termelőszövetkezeti vezetőkkel egyetértésben az eddigieknél is többet tehetnének a háztáji gazdálkodás fejlesztéséért. Az itt termelt áru fontos és szükséges! Viszonyaink között az árutermelés ezen sajátos formájára, módjára a következő évtizedekben is legalább olyan szükség lesz, mint manapság. Kapjanak hát nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást a háztáji gazdaságok. Dupsi Károly magától értetődőnek látszó a tulajdon védelme iránti érdekük. Magyarán: előfordul, hogy holmi ál-liberalizmustól vezéreltetve egyes helyeken nem lépnek fel a szükséges szigorral a társadalmi tulajdon megkárosítói ellen. Ügy érzik, kisebb jelentőségű ügyekben a „humanizmus” azt diktálja: kenjük csak el a dolgot. Tény, hogy a szocialista építőmunka előrehaladtával az emberek gondolkodása állandóan fejlődik. Mind kevesebb azoknak a száma, akik enyves kézzel közelednek a közösség vagyonához. Ugyanakkor azonban fennáll a veszély, hogy kicsit egy kalap aiá veszünk mindenkit, s lazítjuk a kőiül tekintést a közvagyon védelmében az immorális elemek felelősségre vonásában. Ha megyénkben vizsgáljuk a társadalmi tulajdont károsító ki- sebb-nagyobb bűncselekmények alakulását, okvetlen fel kell figyelnünk a számok tanulságára. 1964-ben például 24 százalékkal több esetben indult büntetőeljárás, mint az előző esztendőben. Az. idei év első felében pedig több személy ellen merült fel a társadalmi tulajdon elleni cselekmény alapos gyanúja, mint tavaly egész esztendőben. Vajon milyen körülmények segítik elő a közösséget megkárosító, lelkiismeretlen emberek üzelmeit ? A vállalatok sokszor a kötelezően előírt nyilvántartásokat nem vezetik elég pontosan. Az ellopott tárgyak hiányát néha észre se veszik, vagy későn derítik fel. Néhány esetben véletlenül kerül sor a törvénytelen cselekmények felderítésére. Ilyen volt például a hajtómű- és felvonógyárban okozott kár. A bizonylati fegyelmet számos vállalatnál és intézménynél nem tartják be. A kötelezően előírt bizonylati formák megsértése lehetőséget ad a visszaélésekre. (Például az 1. számú Postahivatal, Békéscsabán.) A társadalmi tulajdont képező vagyon kezelésének ellenőrzése gyakran hiányos. Több vállalatnál előfordult, hogy a telepről eltávozó gépkocsikat I hónapokon, sőt éveken át nem ellenőrizték a kapuban. Ez tette lehetővé a károkozást a BARNEVÁL- nál és az állami építőipari vállalatnál. Másutt nincs hatékony ellenőrzés az anyagkezelők és a pénzkezelők munkája felett. S val- juk be, ha egy-egy bűneset leleplezésekor az elkövetőket szigorúan felelősségre is vonják, az ellenőrzést elmulasztókkal szemben nem mindig járnak el. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények közűd legnagyobb a lopások és a sikkasztások száma. A meg tévedt emberek vagy a tudatos kártevők többnyire a kínálkozó alkalmat használják ki, a laza ellenőrzés lehetőségeivel élnek vissza. Egyes helyeken nem elég szilárd a közszellem, az apró- cseprőnek vélt eltulajdonítások elítélését illetően. Vannak még olyanok, akik rosszul értelmezett betyárbecsületből, vagy „ne szólj szám, nem fáj fejem” közönyösségből eltűrik, hogy az orruk előtt lopjon ki egy-egy alkatrészt, kisebb nyersanyagot valaki az üzemből. Természetesen az üzemek, vállalatok, szövetkezetek életére nem a bűncselekmények emelkedése a jellemző. A dolgozó emberek ezreinek tudatában ott él a mindnyájunk tulajdona feletti felelősség érzése. A lelkiismeretlenek, az üzemi szarkák, a kártevőik mindjobban elszigetelődnek, tevékenységük mind összeegyeztethetetle- nebbé válik a széles rétegek gondolkodásával. Talán éppen ez az oka, hogy időnként megfeledkezünk a kötelező elővjgyázatról velük szemben. Márpedig a zavarosban halászók legkisebb tétovázásunkat, közönyösségünket is a maguk javára aknázzák ki. Az Árpád-házi királyok törvényei tartalmukban is, formájukban is anakronisztikusak, réges- rég eltemette őket az idő. Ma is erélyesen kell fellépni azonban a közömbösség, a társadalmi tulajdon károsítását hallgatólagosan eltűrő nézetek, magatartások ellen. Vajda János Egy sokat érő fűrészgép tczi erővel és hegesztőpisztollyal vágták a különböző űj alkatrészdara- >okat esztergályozás után a Mező herényi Gépjavító Állomáson. Két éve gy nagyon ügyes, román gyártmányú fii, -/.géppel darabolják csaknem iiljes pontossággal a különböző alátéteket, görgőket, alkatrészeket. Ké- 'inkön Nagy Sándor marós a szocialista címért küzdő forgácsolóbri- gád egyik tagja a román gyártmányú fűrészgép mellett. Fotó; Kocziszky
