Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

1965. December 2 Vasárnap ' A sajtón« p békéscsabai ünnepsége (Folytatás az 1. oldalról.) hogyan kell dolgoznunk és műve­lődnünk. Napirenden tartja a vi­lágpolitika kérdéseit. Foglalko­zik a szocialista világrendszer fej­lődésével. A két világrendszer .harcával, megmutatja helyünket a világban, és tükrözi, egyben for­málja népünk véleményét a vi­lágról. Fontos szerepet játszanak a sajtóban a szocialista társada­lom, a szocialista ember erkölcsi problémái: a munkához való vi­szony, az egyén és a közösség vi­szonya, az emberek egymás kö­zötti kapcsolatai, a szocialista köz­élet kérdései. A sajtó igyekszik növelni az állampolgári tudatos­ságot és felelősséget, a társada­lomhoz való tartozás tudatát. Fon­tos szerepet játszik a dolgozó tö­megek kulturális nevelésében. Igyekszik azt nyújtani, ami szín­vonalas, haladó, értékes, de egy­ben megragadó és szórakoztató is. Ápolja a haladó nemzeti kultúrát és történelmünk haladó hagyo­mányait. A sajtó a VIII. kongresszus ha­tározatainak szellemében sokat, bár még mindig nem eleget és nem elég rendszeresen foglalkozik eszmei és politikai kérdésekkel és közülük elsősorban azokkal, amelyek az érdeklődés középpont- ! jában vannak. Így gyakran tár- j gyalta és tárgyalja a szövetségi ! politika, a szocialista nemzeti I egység kérdéseit, magyarázza a származási megkülönböztetés megszüntetésének helyes értelme­zését, fellép a békés egymás mel­lett élés politikájának dogmatikus tagadása és revizionista eltorzítá- j sa ellen. Sokat tesz a sajtó azért, hogy j ismertesse a párt, a munkás- osztály vezető szerepének megnövekedett fontosságát és helyes felfogását. Nagy szerepet játszik a sajtó te­vékenységében a munka, a gazda­sági élet. Változó intenzitással ugyan, de a sajtó munkájának kö­zéppontjában áll a termelés. Ál­landó témája a szocialista bri­gádmozgalom, különösen sokat foglalkozik Vele a Népszabadság, a Népszava és megyénk lapja, a Népújság is. Mind nagyobb helyet kap a sajtóban a termelő ember. A sajtó sokat tesz azért, hogy a termelést a középpontjában álló ! emberrel együtt mutassa be. Megélénkült a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködésének sajtópropagandája. Az országos lapok és a megyei lap is sokat tesz azért, hogy megmutassa a szocialista országok együttműkö­désének fontosságát és eredmé­nyeit és eloszlassa az ezzel kap­csolatos hibás nézeteket. A sajtó általában bátran bírál­ja a különböző .visszásságokat, egyes vezetők hibáit, a szervezet­lenségből eredő bajokat és nehéz­ségeket. Habár ezt esetenként ob­jektívebben is tehetné. A párt politikájának népszerű­ségét, egyben a dolgozó. tömegek megnövekedett érdeklődését jól mutatják a napilapok példány­számai is. A központi napilapok példányszáma kereken félmillió­val nőtt, a megyei lápoké mintegy 600 ezerre emelkedett. Ma már minden második család olvas reg­geli újságot. A hetilapok példány­száma csaknem másfél millióval nagyobb, mint 5 évvel ezelőtt volt. Ma már mintegy két és fél millió rádióelőfizetőt tartunk nyilván és csaknem 100 ezer televíziós készü­lék tulajdonos van az országban. Hozzávetőleges számítás szerint a lakosság 60 millió forintot költ újságokra havonta, ör­vendetes, hogy megyénk la­kossága is egyre nagyobb mértékben olvassa a külön­böző országos és a megyei la­pokat. Jelenleg a Népszabadságnak több mint 32 ezer előfizetője, il­letve vásárlója van megyénkben naponta. A Szabad Földet közel 43 ezren fizetik elő, illetve vásárol­ják meg. A megyei Népújság ke­reken 23 ezer példányszámmal je­lenik meg és eljut a legeldugot­tabb tanyavilágba is. Fejlődött a sajtó a .változatos­ság és kivitel tekintetében is. Ké­pes hetilapjaink többszínnyomás­sal, nagyobb terjedelemben je­lennek meg. Űj színes, képes heti­lapunk a Tükör. Hetenként nagy példányszámban jelenik meg. Közkedvelt lap lett a tartalomban és mondanivalóban gazdag Ma­gyarország. Nemrégen üdvözölhet­tük az Ifjúsági Magazin c. ifjúsági lap megjelenését, amely reméljük, szintén jól fogja szolgálni a ma­gyar ifjúság nevelésének ügyét. Ügy hiszem, nem ünneprontás, ha az eredmények elismerése és méltatása mellett szólunk arról is, hogy javítani kell (itt elsősorban a megyei lapra gondolok) a köz- érthetőséget arról, hogy az írások minél több embernek szóljanak homály nélkül, szó- klmondöan. Figyelmeztetni kell a pontosságra annál is inkább, mert az utóbbi idő­ben is elég gyakran tapasztal­ható felületességből vagy szakszerűtlenségből fakadó melléfogás, pongyolaság és ez nagy kárt okoz az újság hite­lének, rontja általában a saj­tó tekintélyét, a bizalmat, amelyet nagyon fontosnak tartunk. Küzdeni kell az esetenként elő­forduló bő lére eresztett írások ellen is. A locsogás egymagában is rossz, f áraszt ja 'az olvasót, ugyanakkor papírt is pazarol, amiből tudvalevőleg egyébként sincs sok. A párt azt kéri és várja a sajtó munkásaitól, hogy a Vörös Újság, az illegális kommunista lapok ha­gyományait követve, az utóbbi évek eredményeire alapozva, a munka színvonalát állandóan emeljék, segítsék változatlanul a párt célkitűzéseinek, a szocializ­mus teljes felépítésének nagysze­rű feladata megvalósítását. Ügy gondoljuk, hogy mai éle­tünk rövidebb és hosszabb időről I szóló feladataiban a magyar sajtó i munkásainak, a párt Békés , me­gyei lapja munkatársainak nagy feladatai vannak a jövőben is. Például az olyan fontos kérdések megoldásában, mint a pórt ideo­lógiai irányelveiben leszögezett feladatok, a gazdasági irányítás reformjának megvalósításával osz- szefüggő tennivalók, a párt-, az állami élet, a tömegszervezeíek tevékenységének további javítása, mind olyan tennivalók, amelynek megoldásából a kommunista sajtó munkásai nem hiányozhatnak. E gondolatok jegyében a ma­gyar sajtó napján a megyei párt- bizottság nevében szeretettel kö­szöntőm az újságírókat, köszönt­jük a nyomdászokat, a műszakia­kat, a Magyar Távirati Iroda va­lamennyi dolgozóját, a kiadóhiva­talok munkatársait és nent utolsó­sorban a hírlapokat sokszor mos­toha körülmények között, esőben, hóban nagy önfeláldozásokkal ter­jesztő postásokat. Kövessék híven az egykori kommunista sajtó pél­damutató munkásait, vigyék el a tömegekhez továbbra is a párt szavát, segítsék nemes céljaink, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítását. Még egyszer elismeréssel és sze­retettel köszöntőm mindannyiukat ja magyar sajtó ünnepén és sok sikert kívánunk további munká- I jukhoz. Diplomáciai kapcsolat Libanonnal Libanonnak. 1958 májusában polgár­háború robbant ki, amely az imperia- listaedlenes felkelők győzelmeit hozta magával es az amerikaiak beavatkozá­sát vonta maga után. 1958 júliusában 5000 amerikai tengerészgyalogos szállt partra, de a megalakult új kormány követelésére csakhamar kénytelenek voltak elhagyni az országot. Ha rápillantunk a térképre, azonnal érthetővé válik az ametrikaiak gyors beavatkozásának háttere. Libanon stratégiai helyzete a Közép-Keleten igen nagy jelentőségű. Irakból és Szaúd-Arábiából jövő olajvezetékek a libanoni földközi-tengeri kikötőben végződnek. A brit—holland—francia Iraq Petroleum Company vezetéke északon halad át az országon és Tri- poliba* vezet, délen pedig a Trans- arabian Pipeline Company (Tapline, USA társaság) csővezetékén szállítják az olajat Saida kikötőjébe. A lakosság szociális helyzete az 19-58 óta bekövetkezett változások el­lenére sem javult jelentősen. A fejlet­len mezőgazdaság, a természeti kincsek (barnaszén, lignit, vas-, mangán- és uránérc) feltáratlansága alig biztosít megélhetést a zömében arab (felében keresztény, felében mohamedán) la­kosságnak. A kikötőkben levő olajfi­nomítók, valamint a Lábanon-hegy- ségben levő vasbányászat csak igen kis százalékát képes foglalkoztatni a munkát keresőknek. Ennek a helyzet­nek megváltoztatására törekszik az Néhány nappal ezelőtt a Magyar Népköztársaság nagyköveti szinten felvette a diplomáciai kapcsolatot a Libanoni Köztársasággal. Ezzel nagy- követségeink száma Ötvenkilencre emelkedett (a tíz követségen kívül). A Földközi-tenger pariján, Izrael és Szíria között elterülő, Magyarország­nál kb. kilen eszerte kisebb (10,408 négyzetkilométer), 2 200 000 lakosú Li­banon (közigazgatásilag öt területre oszlik) a két világháború között még csak névlegesen volt köztársaság, népszövetségi mandátum alapján Fran­ciaország gyakorolt ellenőrzést felette, A népszövetségi mandátum 1941 no­vemberében megszűnt ugyan, a Arán­Börtönben Viola Liuzzo asszony gyilkosai Egy amerikai szövetségi bíróság az Alabama állambeli Montgo- meryben pénteken, tíz-tíz évi bör­tönre ítélte Collie Leroy Wilkins, Aeugene Thomas és William Eaton amerikai állampolgárokat — mindhárman a hírhedt Ku Klux Klan tagjai —, akik ez év márci­usában részt vettek Viola Liuzzo asszony, polgárjogi önkéntes meg­gyilkolásában. (MTI) ci-ák azonban csak 1944. január l-től I*l9©4-ben megválasztott Husszein Ueini adták át a közigazgatási funkciókat | által vezetett kormány. Raul Leoni kormánya rendszeresen és módszeresen üldözi a ha­ladó sajtót, hazánk, Venezuela újságíróit. Az utóbbi időben sok na­pilapot és hetilapot betiltottak; több száz újságírót börtönbe vetet­tek. Jelenleg a venezuelai börtönökben és gyűjtő táborokban fogva tartott sok ezer politikai fogoly között olyan jónevú újságírók van­nak, mint Eliazar Diaz Rangel, Fred éri co Alvarez. Julio Cabello. Orlando Arauxe, Miguel Pilalez, Gustavo Machado, Guillermo Gar­cia Ponce, Pompei Marquez... Több kollégánk elpusztult a hóhé­rok keze között. Egyikük, Miguel Angel Guerra Leysden, a népszerű „Justicia” („Igazság”) című hetilap főszerkesztője áldozatul esett újságírói hivatásának: a tőke zsoldosai a dolgozók 1965. április 10-i nagyarányú tüntetése alkalmával agyonlőtték. A Venezuelai Újságíró Szövetség nemrégiben megpróbálta ki­szabadítani a bebörtönzött újságírókat. Mint a szövetség vezetősé­gének titkára, tagjainak és vezetőségének nevében felhívom a világ demokratikus erőit, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat a venezu­elai hazafiak, s köztük az újságírók bebörtönzése ellen, a szólás- szabadság és a tájékoztatás szabadságának védelmében. Nyújtsa­nak határozott és következetes támogatást ügyünkhöz, amely min­den szabadságszerető ember ügye. Pedro Manuel Vasquez a Venezuelai Újságíró Szövetség titkára Együtt a háztáji gazdaságokkal A háztáji és a családi gazda- ” súgok szükségesség; íek megítélésében még ma is elu-"ő- ek a vélemények. Megyénk vezető szerveiben e tekintetben nézet- azonosság van. A járási szervek­ről is ugyanez mondható el. A ter­melőszövetkezeti elnökök egy része azonban másképp ítéli meg a helyzetet. Több szövetkezetben fölöslegesnek is és rossznak is tartják a háztáji gazdálkodást. Azt mondják, hogy ez csakis a szövetkezet közös termelési tevé­kenységének gyorsabb ütemű fej­lődését .gátolja! Így van ez? Az utóbbi években a háztáji gazdaságok termelésszervezeté­ben bizonyos változások tapasztal­hatók. A szarvasim&rhaállamány 1962 óta állandóan csökken. Ha­sonlóan a sertésállomány is. Ezek­kel a gazdaságokkal szemben ki­alakult helytelen szemlélet szar­vasmarhából 3300-al, sertésből pedig 47 ezerrel rövidítette meg az 1962-ben összeírt legmagasabb bitszámot. Ugyanebben az időszakban a w közös gazdaságok állatte­nyésztésének fejlesztési üteme nem ellensúlyozta a háztáji állo­mány számszerű apadását. 1962- őt alapul véve a tsz-ek szarvas­marhaállománya 2005-el, a sertés- állomány pedig mindössze 6183-al növekedett. Az ütem lassúsága csak részben magyarázható férő- helyhiánnyal. Több tsz-ben még ebben az esztendőben továbbra is kihasználatlanul maradt a szar­vasmarhaistálló és a sertésól. Más gazdaságokban viszont a szarvas- marha- és a sertésférőhely' hiánya miatt elálltak az állomány szám­szerű gyarapításétól. A férőhely­lehetőségek kihasználatlansága miatt, továbbá a beruházási poli­tika gyakorlati megvalósításának kissé íróasztalízűsége következté­ben a népgazdaság tekintélyes mennyiségű állati terméktől esett el. Ezzel együtt számottevően nőtt a helyi lakosság ellátásának gondja, falun és mezővároson a központi,készletek iránti igény. A gazdasági helyzet gördülé- kenységét nehezíti többek között a szövetkezeti vezetők ellenállása is, mihelyt olyan tanácsot kapnak, mely szerint a közös állomány el­helyezéséhez vegyék bérbe a tsz- gazdák háza táján levő nagyobb istállókat és ólakat, bízzák meg esetenként az épület tulajdonosát növendék- és haszonállat-nevelés­sel, főként szarvasmarha- és ser­téstartással. Az ez iránti ellenvé­lemény legtöbb helyen előítéleten alapul: Egyesek úgy vélik, hogy az istálló vagy az ól tulajdonosa anyagi előnyként használja ki a szövetkezet erőforrásait, s min­denekelőtt saját bevételeit növe­li. Másrészt az állatállomány fé­rőhely szerinti elhelyezése, tartá­sa bizonyos többletkiadást jelent a szövetkezetnek. Esetenként a közösnél kisebb takarmány-hasz­nosulással járhat e vállalkozás. Nem utolsósorban az ellenőrzés is így körülményesebb. Ezek az okok hozzájárulnak ahhoz, hogy az állattartás ilyen lehetőségei kihasználatlanok maradjanak, ez­zel együtt az árutermelés színvo­nala egy helyben topogjon vagy csak valamelyest javuljon. Bár az állati termék és a vágóállat felvásárlásában országosan is el­ismert helyen állunk a megyék ranglistáján, az eredmény azon­ban jobb is lehetne, ha a lehető­ségekkel az eddigieknél jobban élnének gazdaságaink. L| indenekelőtt arra gondolunk, 1 hogy a párt- és tanácsszer­veinknek újabb és újabb erőfeszí­tést kellene tenniük — s erre el­sősorban a járási és a községi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom