Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-29 / 306. szám

AMI. éecember 39. 4 Szerda Interjú a férfifehérnemügyár 1 békéscsabai gyárának üzemgazdasági csoportvezetőiével a termelés mennyiségéről, minőségéről, új gyártmányok bevezetéséről és a szakmunkásképzés helyzetéről KoterovazftiL Gyorsról, a férfi- íehérnemúgyáj békéscsabai gyá­rának üzemgazdasági ceoporlve- '.e tőjén, az idei termete* alaloulása- rőt és a jövő év várható ktíáfcás&ii- ró4 kérdeztük meg S miután megtudtuk, hogy i 905-ben a 2”° mi fik» 438 ezer foriiK termeleei lervet 296 mühó 300 ezer forint­ra téljesítik. néhány konkrét kér­désre kértünk válás»!: — Mityen cikkek gyártására kaptak megbízást központjuk- tél am idén és mit mutat a minőség ..mérlege?’ — Mint a korábbi évek batmte- lyflcdben. legnagyobb mennyiség­ben most is férfiingeket gyártunk: •zám seerint 2 millió 525 ezrei. En­nek 15 százalék« exportra megy, img 85 százaléka belföldi igénye­ket elégít ki Mindenképpen em­lítésre méltó ezenkívül az 50 ezer camping-gami túr» a 139 500 férfi hálóing, a 350 ezer férfi pizsama, a 80 ezer 200 férftköniós, a 250 eaer gyermekpizsama, valamint a 128 ezer gyermelcköniiösi. ?! gyár-i- mánysúnkai a DéSmagyaiorssági RÖV1KÖT N a gyteer eek edelmi Váfialat irányítja Békéscsabára, Debrecenbe és Kecskemétre. I- letve e városok körzetéhez tarto­zó kereskedelmi háftózaá, részére A. mánősógről is jót tudok monda­ni. Gyáregységünk 1700 dolgozója nemcsak menny ttegben ad többet a kereskiedetenmcek. illetve a vá- «árlóknak az idén, hanem minő­ségben is előbbre lépünk. S ez a gyakorlatban aal jelen tí. hogy -fiámon cikknél Kevesebb volt a minőségi reklamáció, mint a múlt mrbett. Gondolom, nem érdemte­len megemlítem hogy a terv túl­teljesítése. a minőség kedvező alakulása, s au egyéb koíiségék betartása lehetővé teszi, hogy az idei év nyereségrészesedése leg­alább olyan kedvezőnek ígérkez­tek, mint a múlt évi — A 25 millió 792 ezer forra- I«« terv túlteljesítés a dolgo­zók és a vezetők szorgalmát bizonyítja. De milyen volt az anyagellátás, illeáve milyen­nek Ígérkezik .jövőre? — E kérdésre válaszolva azzal kell kezdenem, hogy az anyagot központunk lói kaptuk és kapjuk jelenleg is. Sajnos, itt kezdődik a mi problémánk Hónapról hó­napra visszatérő jelenség gyár­egységünknél az anyaghiány. S ez azt jelenti, hogy nincs megfelelő készletünk. Vagy ami van, a leg­több esetben nem felel meg a termelés igényesnek, illetve a le­gyártásra kerülő cikkek előállítá­sához. Ha nem küzdöttünk volna lépten-nyomon anyaghiánnyal, az idén is legalább 150—160 ezer da­rab cikkel tudtunk volna többet előállítani, ami 5—6 százalékos termelékenység-nővetoedést jelen­tett volna. Értesüléseim szerint 1966-ban sem ígérkezik jobbnak az anyagellátás. Márpedig az új és sokat ígérő gazdasági mecha­nizmus a mi gyárunkban sem — de gondolom, máshol sem — old­ható meg sikeresen, ha továbbra is gondot okoz az alapanyaghiány. — Az említett anyaghiány is­meretén túl tettek-e kísérletet ebben az évben olyan új tech­nológiai megoldásokra, ame­lyek termelékenységet. s ezzel párhuzamosan a különböző gyártmányok olcsóbb előállí­tásit lettek volna hivatva elő­segiieni. Vannak-e ilyen el­gondolások a jövő évre vonat­kozóan? — Bizonyara eszrevettek a vá­sárlók, mint a kereskedelem min­dennapos „vendégei”, hogy az idén férfiingből színben és fazon­ban a korábbi évektől eltérően nagyobb volt a választék. Célunk az Volt, hogy mindenki megtalálja a saját idősének, elképzelésének megfelelő férfiinget. Ezen túlme­nően új termelvényt, férfi'kön- tösi is gyártottunk, amely igen sokszor hiánycikk volt. Férfikön- töseinkbői jutott az idén külföld­re is, többék között Angliába. Igen jelentősnek ígérkezik né­hány olyan technológiai kísérte­tünk is. amely a nagyon munka- igényes íérfipizsamák és köntö­sök új gyártását lenne hivatott megoldani Elképzelésünk szerint e keit cikknél úgy akarjuk csök­kenteni a ráfordított munkanieny- nyiségel, hogy kerüljön keveseb­be előállításuk, de tartósságuk maradjon a régi. A kísérlet a vé­géhez közeledik. Az új technoló­gia alkalmazására azonban csak a kereskedelem bírálata után ke­rülhet sor a jövő évben, Az emlí­tett technológiai kísérleten túl különböző gépaicsoportosítások- kaü, s a programozás gondosabb kialakításával akarjuk a jövő év­ben a minőséget, ugyanakkor a tarmelekenyseget fokozni. Gyá­runk .szakemberei több hónap óta különböző gazdaságossági és ma­tematikai számítások alapján szá­mos variációban kísérleteznek a gyártási technológia, s a progra- ] mozás termelést elősegítő ténve- ] zőinek sikeres megoldásán. Re- '• méljük sikerrel. —• A technika rohamos te jtö- j (lése, a kikísérletezett techno- . lógia, az új gyártmányok ki­vitelezése jól képzett munkás­gardát követel. Mit lehet el­mondani e gyár szakmunkás­képzéséről. különösen a jövőt illetően? —• Nálunk 1960 óta évenként 30 ipari tanuló tesz szakmunkásvizs­gát. Ezeket a fiatalokat kivétel nélkül alkalmazzuk. A hat év alatti szakmunkásképzés mintegy 180 jól képzett fiatalt adott gyá­runknak. Míg a több éve itt dol­gozó betanított munkások tovább­képzésére egyéves tanfolyamokat szervezünk. Ezenkívül minden új cikk gyártásának megkezdése előtt a műszáki gárda módszerta­ni oktatást tart. Ilyen szakmun­kásképzéssel és továbbképzéssel akarjuk elérni, hogy dolgozóink 1966-ban és azt követő években ' megfeleljenek a mind bonyolul­tabb termelési feladatoknak. Balkus Imre Fejlesztik mézeskalács- és Az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központ békési mézeska­lács- és cukorkaüzemében új au­tomata gépsort szereltek be, ame­lyen nyalókát készítenek majd. Az új termék alapanyaga cukor, krumplicukor és tojásfehérje. A próbagyártás megtörtént, az üzemszerű termelést 1966 január második felében kezdik meg. A jövőre tervezett 15 vagon áru tel­a békési cukorkaüzemet jes egészében nyugatnémet meg­rendelésre készül. Továbbra is gyárt az üzem méz-, maláta- es pemetecukorkát. valamint mézes­kalácsot. Ez utóbbiból 1966-ban két vagonnal többet, mint az idén, így a termelési érték csaknem egyharmadávat növekszik. Az | alapanyagok tárolására csővázas ; raktár épül és elkészült a terv a ' régi üzemi épület felújítására is. j Gyulai úti történet A város egyik művelődéspolitikai mozgalmi vezetőjével beszéi- ! geltem a múltkorábairi: V. elvtárssal, aki annak idején, még 1948— ; 49-ban a párt VI. kerületi szervezeténél, a Gyulai úti székházban 5 dolgozott. Kollégiumunk a kerületi pártház közvetlen szomszédsá­• gában volt — kapcsolatunk jó. mondhatnánk úgy is: alkotó volt az • ottani elvtársakkal. Mi. volt ez az ..alkotó” jelleg kapcsolatunkban? j Legfőképpen az, hogy a városi, de a megyei pártvezetés is_ — á ke- | rület útján —mindig számíthatott az Achim András Kollégium di­• ákjaira, s ugyanígy az egy utcával arrébb levő leánykollégistákia ! Legendás, romantikus, gyönyörű évek voltaik ezek: 1948—1949. Jár- ! tűk a községeket: Dobozon, Mezőberénybem, Kondoroson, Endrődün, • Gyulán, Újkígyóson agitáltunk, utána este műsort adtunk. Vegyes­• kórusunknak, tánccsoportunknak híre-neve volt a környéken —pe- 5 dig milyen nehéz volt a verseny az akikori gimnáziumi Batsányi | együttessel... Nemcsak énekeltünk, hogy „sej, a mi lobogónkat fé­• nyes szellők fújják ...” — hanem éreztük is e fényes szellők fuval- { mát. A szívünkben, az érzékeinkben; éreztük lelkűnkkel, testünk- ! kel, hogy mi — akik mindahányon a falusi-városi szegénységiből • jöttünk tanulni a kollégiumba — részesei vagyunk az újat, a for- 5 dulatot teremtő, pezsgő, nagy-nagy életnek. Mi: népi kollégistákon. • a Gyulai úti egykori Beliczay-kastélyban, ■ Mondom: beszélgettünk V. elvtárssa), s idéztük a szép múltat. I ezeket a romantikus — legendás, szép kollégiumi időket is. S egy- : szer azt mondja nekem: „Újságíró vagy .. hót miért nem írod meg ! egy szer a kollégium történetét? ' Azóta is gondolkozom ezen... Meg lehetne írni: van miről, s • mit. Egykori gondnokunk máig is őrzi a „Naposkönyv'keket, a ren- 5 dezvények jelenléti íveit, a sokféle feljegyzést, nyilvántartást, leve- : lezést, dokumentumot és talán még pecsétünk is megvan. Körben: 5 „NÉKOSZ. Áchim L. András Népi Kollégium”. Középen: ..Békés ; csaba". Azután: még élünk mindahányan, szerte az országban, vi­• lúgban, akik itt éltünk, tanultunk egykoron: mennyi minden eleven i és lejegyezhető még emlékezetünkben. Regény, izgalmas, színes. 5 fordulatokban sem szegényes mű kerekedhetne ki az íróember tolla • alól. Lehet, hogy még korai az idő ehhez? Vagy már el is késtünk a • gondolattal? Nem tudom. Mindenesetre, ha én lennék szerkesztője : egy Békéscsabáról szóló monográfiának, megkövetelném, hogy a 5 város történetét lejegyzi fejezetben szó essék a Gyulai úti egykori • kollégiumról. 1947-ben kaptuk meg a házat; csak a falak voltak, semmi más. : A párt akkori megyei bizottsága, városi bizottsága, meg az akkori 5 ,.thj.-város” elöljárósága bábáskodott fölöttünk. Bútorokat az El­Segítséget ad a községeknek a szarvasi járásban a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottsága Működése alatt már több al­kalommal adott segítséget a kü­lönböző létesítmények építésé­hez a Hazafias Népfront szarva­si járási bizottsága mellett mű­ködő műszaki akcióbizottság. Többek között elkészítették az akcióbizottságban tevékenyke­dő szakemberek a telekgeren­dás! törpevízmű építési tervét, Szarvason a kenyérgyár mögöt­ti ipartelep kialakításához a víz- és csatornázási rendszer terveit s ez utóbbi munkájuk­kal mintegy 350—400 ezer fo­rintot takarítottak meg a köz­ségnek. Csabacsűdün az orvosi váró­terem bővítési tervét, valamint az állatorvosi lakás építéséhez szükséges terveket készítették el. Örménykúton az iskolák körzetesítésével kapcsolatban a gyermekeknek autóbusszal kell beutazniuk a központi iskolába, viszont az autóbuszra az or­szágút mellett kell várakozni­uk. Ezért a községi tanács el­határozta, hogy egy várótermet létesít. Ennek építéséhez is az akcióbizottság készítette el a költségvetést. A termelőszövet­kezetek anyagi segítséget és munkaerőt adtak a buszváró létrehozásához. Az akcióbizottságnak 40 tag­ja van s a különböző vállala­toktól, gazdaságokból vesznek részt benne a szakemberek. Egy-egy létesítmény tervének elkészítéséhez külön csoporto­kat hoznak létre, akik a szak­ágnak megfelelően — vízműhá­lózat építése, csatornázási terv elkészítése, épületek tervének összeállítása stb. — speciális terveket készítenek. A Nap hatása a gyapjúra A textiliparban évek óta fog­lalkoznak azzal a kérdéssel: mi­lyen hatást gyakorolnak a napsu­garak a gyapjúra. Érdekes módon Ausztráliában a napsugarak hatá­sára a birkagyapjú színe megsár­gul, míg például Angliában és az. Egyesült Államokban általában' kifehéredik. Ennek magyarázatá­ra régebben a birkagyapjú vegyi összetételének különbözőségét hozták fel. A kérdés most végleg megoldódott: kiderült, hogy a gyapjú elszíneződése attól függ, hogy a napsugarak milyen hul­lámhossz alatt érik az anyagot. Califomiában H. F. Launer ku­tató száraz, festetten és vegyileg fehérített gyapjúszövetet napokig különbözőfa jta üveglemezek alá helyezett, amelyek más és más hullámhosszban engedték át a napsugarakat. Minden alkalom­mal lemérték a szövet fényvissza­verő képességéi. Kiderült, hogy a látható fény (amelynek hullám­hossza 4000 angstrom és annál több) ki fehéríti a gyapjút, míg a nem látható ibolyántúli sugarak megsárgítják. A kétfajta fénysu­gár vegyes halasa közbülső ár­nyalatokat idéz elő. Leszögezték, hogy a legsárgí- tóbb hatása a 2900—3100 angst­rom hullámhosszúságú sávnak van, jóllehet ez a sáv a Nap spektrumának csak egészen kis töredékét alkotja. hagyott Javak-tól kaptunk (még egy öreg zongorát is, amelyet kézi­kocsin hpztunk végig a főutcán, s azt játszottuk rajta, s énekeltük mellette, hogy „Béres legény, jól megrakd a szekered...”), és eme­letes faágyakat, szalmazsákokat a kaszárnya adott, örök-kölcsönbe. És az öreg műemlék kastély, a borzolt park, a sivár udvar egyszer- csak élni kezdett: megtelt munkával, tanulással, nevetéssel, ének­szóval — bátran előrenéző, sejtve előrelátó, de erejében és jöven­dőjében bízó gyerekek, fiatalemberek életével. Ébresztő — reggeli torna — reggeli —iskolába indulás — ebéd — ebéd utáni játék — délutáni szilencium — vacsora után egyórás •kimenő (akik kimehették), és esti tanulás, vagy előadás irodalmunk, történelmünk nagyjairól, vágj' a tervgazdálkodásról, a szocializmus jövendőjéről. . . Első igazgatónk fél év múltán elment jobb állásba — egy évig mi, néhányan igazgattuk a kollégiumot. Második igaz­gatónk egy öreg, fővárosi nyugállományú tanár volt. aki cserkészet­nek hitte a kollégiumi közösséget, amíg el nem , helyezték. Újabb szünet — majd jött egy ifjú pedagógus-titán, aki 1:1-hez „alkal­mazta” nálunk Makarenko nevelési elveit, s abból indult ki, hogy a kollégiumunk nem más, mint egy tanya, ahol „kitudjahonnanjött” csavargók húzódnak meg. Nos, ezek a ,,kitudjahonnanjött”-ek soha­sem hoztak haza az iskolából, jeles rendű bizonyítványnál rosszab­bat és 1949-ben a város iskoláiban összesen kiosztott hat „kiváló ta­nulmányi érdemérem” közül öt a Gyulai úti kollégium falai közé került, a kollégisták mellén. S mindezt mozgalmi munkáink mel­lett! Amikor azután 1949-ben a mi kollégiumunk megszűnt, csupán egy ember hagyta el láthatatlan „elégtelen” osztályzattal a szá­munkra drága, öreg épületet: ifjú igazgató-titánunk, aki Makarén- kóhoz alkart felnőni, de még a lába nyomában sem járt. Nem éltünk valami nagy lábon. Költségvetésünk sem volt szá­mottevő: kezdetben a gyárak, üzemek segítettek bennünket vállalt havi „kollégiumi hozzájárulásukkal”; kaptunk valami ellátmányt a városi elöljáróságtól és a központtól is. öreg szakácsnőnk — ma is él — csodálatos ételeket tudott tálalni; micsoda élmény volt az éhes kollégistáknak egy jó leves krumplipaprikás galuskával — vacso­rára. És még ha repeta is jutott!... Mondtam már: sokszor voltunk falujáráson. Jártunk házról házra, beszélgettünk az emberekkel, agitáltunk. Talán nem is érve­ink hatottak, hanem fiatalságunk, lelkesedésünk, ahogyan elmond­tuk a mondanivalónkat. És áramlott a nép az esti előadásra; éne­keltünk, verset mondtunk, táncoltunk, felolvastunk — és a végén dalokra tanítottuk a közönséget. Hogyan utaztunk? Mezőberénybe fele ment kölcsön biciklin, fele vonaton; Újkígyósra a „madzagva- súttal” — ingyen. Emdrődre, Gyomára teherautón; Dobozra stráí- kocsin s gyalog... Nem ismertünk akadályt, gondot, bármerre jár­tunk, mert szerelmesek voltunk a pezsgő, formálódó, tarkán színes és mindig napfényes életbe, s hittük, hogy ez a Szerelmiünk nem csal meg bennünket... v

Next

/
Oldalképek
Tartalom