Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-29 / 306. szám
AMI. éecember 39. 4 Szerda Interjú a férfifehérnemügyár 1 békéscsabai gyárának üzemgazdasági csoportvezetőiével a termelés mennyiségéről, minőségéről, új gyártmányok bevezetéséről és a szakmunkásképzés helyzetéről KoterovazftiL Gyorsról, a férfi- íehérnemúgyáj békéscsabai gyárának üzemgazdasági ceoporlve- '.e tőjén, az idei termete* alaloulása- rőt és a jövő év várható ktíáfcás&ii- ró4 kérdeztük meg S miután megtudtuk, hogy i 905-ben a 2”° mi fik» 438 ezer foriiK termeleei lervet 296 mühó 300 ezer forintra téljesítik. néhány konkrét kérdésre kértünk válás»!: — Mityen cikkek gyártására kaptak megbízást központjuk- tél am idén és mit mutat a minőség ..mérlege?’ — Mint a korábbi évek batmte- lyflcdben. legnagyobb mennyiségben most is férfiingeket gyártunk: •zám seerint 2 millió 525 ezrei. Ennek 15 százalék« exportra megy, img 85 százaléka belföldi igényeket elégít ki Mindenképpen említésre méltó ezenkívül az 50 ezer camping-gami túr» a 139 500 férfi hálóing, a 350 ezer férfi pizsama, a 80 ezer 200 férftköniós, a 250 eaer gyermekpizsama, valamint a 128 ezer gyermelcköniiösi. ?! gyár-i- mánysúnkai a DéSmagyaiorssági RÖV1KÖT N a gyteer eek edelmi Váfialat irányítja Békéscsabára, Debrecenbe és Kecskemétre. I- letve e városok körzetéhez tartozó kereskedelmi háftózaá, részére A. mánősógről is jót tudok mondani. Gyáregységünk 1700 dolgozója nemcsak menny ttegben ad többet a kereskiedetenmcek. illetve a vá- «árlóknak az idén, hanem minőségben is előbbre lépünk. S ez a gyakorlatban aal jelen tí. hogy -fiámon cikknél Kevesebb volt a minőségi reklamáció, mint a múlt mrbett. Gondolom, nem érdemtelen megemlítem hogy a terv túlteljesítése. a minőség kedvező alakulása, s au egyéb koíiségék betartása lehetővé teszi, hogy az idei év nyereségrészesedése legalább olyan kedvezőnek ígérkeztek, mint a múlt évi — A 25 millió 792 ezer forra- I«« terv túlteljesítés a dolgozók és a vezetők szorgalmát bizonyítja. De milyen volt az anyagellátás, illeáve milyennek Ígérkezik .jövőre? — E kérdésre válaszolva azzal kell kezdenem, hogy az anyagot központunk lói kaptuk és kapjuk jelenleg is. Sajnos, itt kezdődik a mi problémánk Hónapról hónapra visszatérő jelenség gyáregységünknél az anyaghiány. S ez azt jelenti, hogy nincs megfelelő készletünk. Vagy ami van, a legtöbb esetben nem felel meg a termelés igényesnek, illetve a legyártásra kerülő cikkek előállításához. Ha nem küzdöttünk volna lépten-nyomon anyaghiánnyal, az idén is legalább 150—160 ezer darab cikkel tudtunk volna többet előállítani, ami 5—6 százalékos termelékenység-nővetoedést jelentett volna. Értesüléseim szerint 1966-ban sem ígérkezik jobbnak az anyagellátás. Márpedig az új és sokat ígérő gazdasági mechanizmus a mi gyárunkban sem — de gondolom, máshol sem — oldható meg sikeresen, ha továbbra is gondot okoz az alapanyaghiány. — Az említett anyaghiány ismeretén túl tettek-e kísérletet ebben az évben olyan új technológiai megoldásokra, amelyek termelékenységet. s ezzel párhuzamosan a különböző gyártmányok olcsóbb előállításit lettek volna hivatva elősegiieni. Vannak-e ilyen elgondolások a jövő évre vonatkozóan? — Bizonyara eszrevettek a vásárlók, mint a kereskedelem mindennapos „vendégei”, hogy az idén férfiingből színben és fazonban a korábbi évektől eltérően nagyobb volt a választék. Célunk az Volt, hogy mindenki megtalálja a saját idősének, elképzelésének megfelelő férfiinget. Ezen túlmenően új termelvényt, férfi'kön- tösi is gyártottunk, amely igen sokszor hiánycikk volt. Férfikön- töseinkbői jutott az idén külföldre is, többék között Angliába. Igen jelentősnek ígérkezik néhány olyan technológiai kísértetünk is. amely a nagyon munka- igényes íérfipizsamák és köntösök új gyártását lenne hivatott megoldani Elképzelésünk szerint e keit cikknél úgy akarjuk csökkenteni a ráfordított munkanieny- nyiségel, hogy kerüljön kevesebbe előállításuk, de tartósságuk maradjon a régi. A kísérlet a végéhez közeledik. Az új technológia alkalmazására azonban csak a kereskedelem bírálata után kerülhet sor a jövő évben, Az említett technológiai kísérleten túl különböző gépaicsoportosítások- kaü, s a programozás gondosabb kialakításával akarjuk a jövő évben a minőséget, ugyanakkor a tarmelekenyseget fokozni. Gyárunk .szakemberei több hónap óta különböző gazdaságossági és matematikai számítások alapján számos variációban kísérleteznek a gyártási technológia, s a progra- ] mozás termelést elősegítő ténve- ] zőinek sikeres megoldásán. Re- '• méljük sikerrel. —• A technika rohamos te jtö- j (lése, a kikísérletezett techno- . lógia, az új gyártmányok kivitelezése jól képzett munkásgardát követel. Mit lehet elmondani e gyár szakmunkásképzéséről. különösen a jövőt illetően? —• Nálunk 1960 óta évenként 30 ipari tanuló tesz szakmunkásvizsgát. Ezeket a fiatalokat kivétel nélkül alkalmazzuk. A hat év alatti szakmunkásképzés mintegy 180 jól képzett fiatalt adott gyárunknak. Míg a több éve itt dolgozó betanított munkások továbbképzésére egyéves tanfolyamokat szervezünk. Ezenkívül minden új cikk gyártásának megkezdése előtt a műszáki gárda módszertani oktatást tart. Ilyen szakmunkásképzéssel és továbbképzéssel akarjuk elérni, hogy dolgozóink 1966-ban és azt követő években ' megfeleljenek a mind bonyolultabb termelési feladatoknak. Balkus Imre Fejlesztik mézeskalács- és Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ békési mézeskalács- és cukorkaüzemében új automata gépsort szereltek be, amelyen nyalókát készítenek majd. Az új termék alapanyaga cukor, krumplicukor és tojásfehérje. A próbagyártás megtörtént, az üzemszerű termelést 1966 január második felében kezdik meg. A jövőre tervezett 15 vagon áru tela békési cukorkaüzemet jes egészében nyugatnémet megrendelésre készül. Továbbra is gyárt az üzem méz-, maláta- es pemetecukorkát. valamint mézeskalácsot. Ez utóbbiból 1966-ban két vagonnal többet, mint az idén, így a termelési érték csaknem egyharmadávat növekszik. Az | alapanyagok tárolására csővázas ; raktár épül és elkészült a terv a ' régi üzemi épület felújítására is. j Gyulai úti történet A város egyik művelődéspolitikai mozgalmi vezetőjével beszéi- ! geltem a múltkorábairi: V. elvtárssal, aki annak idején, még 1948— ; 49-ban a párt VI. kerületi szervezeténél, a Gyulai úti székházban 5 dolgozott. Kollégiumunk a kerületi pártház közvetlen szomszédsá• gában volt — kapcsolatunk jó. mondhatnánk úgy is: alkotó volt az • ottani elvtársakkal. Mi. volt ez az ..alkotó” jelleg kapcsolatunkban? j Legfőképpen az, hogy a városi, de a megyei pártvezetés is_ — á ke- | rület útján —mindig számíthatott az Achim András Kollégium di• ákjaira, s ugyanígy az egy utcával arrébb levő leánykollégistákia ! Legendás, romantikus, gyönyörű évek voltaik ezek: 1948—1949. Jár- ! tűk a községeket: Dobozon, Mezőberénybem, Kondoroson, Endrődün, • Gyulán, Újkígyóson agitáltunk, utána este műsort adtunk. Vegyes• kórusunknak, tánccsoportunknak híre-neve volt a környéken —pe- 5 dig milyen nehéz volt a verseny az akikori gimnáziumi Batsányi | együttessel... Nemcsak énekeltünk, hogy „sej, a mi lobogónkat fé• nyes szellők fújják ...” — hanem éreztük is e fényes szellők fuval- { mát. A szívünkben, az érzékeinkben; éreztük lelkűnkkel, testünk- ! kel, hogy mi — akik mindahányon a falusi-városi szegénységiből • jöttünk tanulni a kollégiumba — részesei vagyunk az újat, a for- 5 dulatot teremtő, pezsgő, nagy-nagy életnek. Mi: népi kollégistákon. • a Gyulai úti egykori Beliczay-kastélyban, ■ Mondom: beszélgettünk V. elvtárssa), s idéztük a szép múltat. I ezeket a romantikus — legendás, szép kollégiumi időket is. S egy- : szer azt mondja nekem: „Újságíró vagy .. hót miért nem írod meg ! egy szer a kollégium történetét? ' Azóta is gondolkozom ezen... Meg lehetne írni: van miről, s • mit. Egykori gondnokunk máig is őrzi a „Naposkönyv'keket, a ren- 5 dezvények jelenléti íveit, a sokféle feljegyzést, nyilvántartást, leve- : lezést, dokumentumot és talán még pecsétünk is megvan. Körben: 5 „NÉKOSZ. Áchim L. András Népi Kollégium”. Középen: ..Békés ; csaba". Azután: még élünk mindahányan, szerte az országban, vi• lúgban, akik itt éltünk, tanultunk egykoron: mennyi minden eleven i és lejegyezhető még emlékezetünkben. Regény, izgalmas, színes. 5 fordulatokban sem szegényes mű kerekedhetne ki az íróember tolla • alól. Lehet, hogy még korai az idő ehhez? Vagy már el is késtünk a • gondolattal? Nem tudom. Mindenesetre, ha én lennék szerkesztője : egy Békéscsabáról szóló monográfiának, megkövetelném, hogy a 5 város történetét lejegyzi fejezetben szó essék a Gyulai úti egykori • kollégiumról. 1947-ben kaptuk meg a házat; csak a falak voltak, semmi más. : A párt akkori megyei bizottsága, városi bizottsága, meg az akkori 5 ,.thj.-város” elöljárósága bábáskodott fölöttünk. Bútorokat az ElSegítséget ad a községeknek a szarvasi járásban a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottsága Működése alatt már több alkalommal adott segítséget a különböző létesítmények építéséhez a Hazafias Népfront szarvasi járási bizottsága mellett működő műszaki akcióbizottság. Többek között elkészítették az akcióbizottságban tevékenykedő szakemberek a telekgerendás! törpevízmű építési tervét, Szarvason a kenyérgyár mögötti ipartelep kialakításához a víz- és csatornázási rendszer terveit s ez utóbbi munkájukkal mintegy 350—400 ezer forintot takarítottak meg a községnek. Csabacsűdün az orvosi váróterem bővítési tervét, valamint az állatorvosi lakás építéséhez szükséges terveket készítették el. Örménykúton az iskolák körzetesítésével kapcsolatban a gyermekeknek autóbusszal kell beutazniuk a központi iskolába, viszont az autóbuszra az országút mellett kell várakozniuk. Ezért a községi tanács elhatározta, hogy egy várótermet létesít. Ennek építéséhez is az akcióbizottság készítette el a költségvetést. A termelőszövetkezetek anyagi segítséget és munkaerőt adtak a buszváró létrehozásához. Az akcióbizottságnak 40 tagja van s a különböző vállalatoktól, gazdaságokból vesznek részt benne a szakemberek. Egy-egy létesítmény tervének elkészítéséhez külön csoportokat hoznak létre, akik a szakágnak megfelelően — vízműhálózat építése, csatornázási terv elkészítése, épületek tervének összeállítása stb. — speciális terveket készítenek. A Nap hatása a gyapjúra A textiliparban évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel: milyen hatást gyakorolnak a napsugarak a gyapjúra. Érdekes módon Ausztráliában a napsugarak hatására a birkagyapjú színe megsárgul, míg például Angliában és az. Egyesült Államokban általában' kifehéredik. Ennek magyarázatára régebben a birkagyapjú vegyi összetételének különbözőségét hozták fel. A kérdés most végleg megoldódott: kiderült, hogy a gyapjú elszíneződése attól függ, hogy a napsugarak milyen hullámhossz alatt érik az anyagot. Califomiában H. F. Launer kutató száraz, festetten és vegyileg fehérített gyapjúszövetet napokig különbözőfa jta üveglemezek alá helyezett, amelyek más és más hullámhosszban engedték át a napsugarakat. Minden alkalommal lemérték a szövet fényvisszaverő képességéi. Kiderült, hogy a látható fény (amelynek hullámhossza 4000 angstrom és annál több) ki fehéríti a gyapjút, míg a nem látható ibolyántúli sugarak megsárgítják. A kétfajta fénysugár vegyes halasa közbülső árnyalatokat idéz elő. Leszögezték, hogy a legsárgí- tóbb hatása a 2900—3100 angstrom hullámhosszúságú sávnak van, jóllehet ez a sáv a Nap spektrumának csak egészen kis töredékét alkotja. hagyott Javak-tól kaptunk (még egy öreg zongorát is, amelyet kézikocsin hpztunk végig a főutcán, s azt játszottuk rajta, s énekeltük mellette, hogy „Béres legény, jól megrakd a szekered...”), és emeletes faágyakat, szalmazsákokat a kaszárnya adott, örök-kölcsönbe. És az öreg műemlék kastély, a borzolt park, a sivár udvar egyszer- csak élni kezdett: megtelt munkával, tanulással, nevetéssel, énekszóval — bátran előrenéző, sejtve előrelátó, de erejében és jövendőjében bízó gyerekek, fiatalemberek életével. Ébresztő — reggeli torna — reggeli —iskolába indulás — ebéd — ebéd utáni játék — délutáni szilencium — vacsora után egyórás •kimenő (akik kimehették), és esti tanulás, vagy előadás irodalmunk, történelmünk nagyjairól, vágj' a tervgazdálkodásról, a szocializmus jövendőjéről. . . Első igazgatónk fél év múltán elment jobb állásba — egy évig mi, néhányan igazgattuk a kollégiumot. Második igazgatónk egy öreg, fővárosi nyugállományú tanár volt. aki cserkészetnek hitte a kollégiumi közösséget, amíg el nem , helyezték. Újabb szünet — majd jött egy ifjú pedagógus-titán, aki 1:1-hez „alkalmazta” nálunk Makarenko nevelési elveit, s abból indult ki, hogy a kollégiumunk nem más, mint egy tanya, ahol „kitudjahonnanjött” csavargók húzódnak meg. Nos, ezek a ,,kitudjahonnanjött”-ek sohasem hoztak haza az iskolából, jeles rendű bizonyítványnál rosszabbat és 1949-ben a város iskoláiban összesen kiosztott hat „kiváló tanulmányi érdemérem” közül öt a Gyulai úti kollégium falai közé került, a kollégisták mellén. S mindezt mozgalmi munkáink mellett! Amikor azután 1949-ben a mi kollégiumunk megszűnt, csupán egy ember hagyta el láthatatlan „elégtelen” osztályzattal a számunkra drága, öreg épületet: ifjú igazgató-titánunk, aki Makarén- kóhoz alkart felnőni, de még a lába nyomában sem járt. Nem éltünk valami nagy lábon. Költségvetésünk sem volt számottevő: kezdetben a gyárak, üzemek segítettek bennünket vállalt havi „kollégiumi hozzájárulásukkal”; kaptunk valami ellátmányt a városi elöljáróságtól és a központtól is. öreg szakácsnőnk — ma is él — csodálatos ételeket tudott tálalni; micsoda élmény volt az éhes kollégistáknak egy jó leves krumplipaprikás galuskával — vacsorára. És még ha repeta is jutott!... Mondtam már: sokszor voltunk falujáráson. Jártunk házról házra, beszélgettünk az emberekkel, agitáltunk. Talán nem is érveink hatottak, hanem fiatalságunk, lelkesedésünk, ahogyan elmondtuk a mondanivalónkat. És áramlott a nép az esti előadásra; énekeltünk, verset mondtunk, táncoltunk, felolvastunk — és a végén dalokra tanítottuk a közönséget. Hogyan utaztunk? Mezőberénybe fele ment kölcsön biciklin, fele vonaton; Újkígyósra a „madzagva- súttal” — ingyen. Emdrődre, Gyomára teherautón; Dobozra stráí- kocsin s gyalog... Nem ismertünk akadályt, gondot, bármerre jártunk, mert szerelmesek voltunk a pezsgő, formálódó, tarkán színes és mindig napfényes életbe, s hittük, hogy ez a Szerelmiünk nem csal meg bennünket... v
