Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-29 / 306. szám
T965. december 29. 5 Szerda Az élettel összehangolva Idén novemberben és decemberben városi és járási szinten sorra alakultak megyénkben népművelési tanácsok azzal a közérdekű céllal, hogy kinevezett tagjaik — társadalmi, tömegszervezeti telelűsök — munkaterületük képviselőjeként elvi és gyakorlati értékű elgondolásokkal, javaslatokkal támogassák a hivatalos helyi tömegkulturális tevékenységet. Évek során már sokféle hasonló célzatú bizottság született, létük azonban legtöbb esetben alig terjedt tovább néhány formális jellegű ülésen. Annak érdekében, hogy' a népművelési tanácsok elkerülhessék az eféle veszélyt, érdemesnek véljük felhívni a figyelmet a kezdeti bizonytalansági tényezőkre. Noha még csak nemrég szerveződtek és emiatt tevékenységük mögött nem állnak sok-sok tapasztalattal teli hónapok és esztendők — vagy talán éppen ezért — legtöbbjük munkaterve, különösen a járásoké, nem eléggé célirányos. holott mindegyik népművelési tanács előrelépéséhez az első szilárd pont a munkaterv kellene, hogy legyen. Ennek részletes, konkrét megfogalmazása nélkül a tartalmi, szervezeti. módszertani és gazdasági segitőmunka felvázolása és egybehangolása — ami pedig hatáskörébe • tartozik — megnehezül, majdhogynem lehetetlenné válik. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor .rázóssá” lesz az a nem kevésbé jelentősnek ígérkező feladata is, hogy a kulturális élet számtalan egyéb vonatko- zü&.öan módszeresen kialakíthassa hatásos működésének sajátos vonásait. Tömörebben arról van szó, hogy messze kerüljék a formalista ülésezést, a bizottságosdit, az általánosságokban mozgó és fogalmazódó tervezgetéseket. Ne brillírozzanak a résztvevők „bámulatos szónoklatokkal” és „csodálatos hozzászólásokkal”, egyszóval, ne váljék működésük sóhivatalivá. A népművelési tanácsnak igazi tevékenysége tulajdonképpen az új évben kezdődik. Nagyon kell tehát a tervek kidolgozásánál ügyelni arra. hogy az ne általánosságokban mozgó, hanem a napi élettel szorosan egybekapcsolódó legyen. Ennek elsőrendű követelménye, hogy a tanács tagjai alaposan nézzenek körül a területükön. A békéscsabai Népművelési Tanács 19C6. évi munkaterve konkrétságot tükröz. Januártól kezdve hónaponkénti felosztásban, az előkészítést és felelősséget vállalók névszerinti megjelölésével követik egymást a tennivalók: parkosítás, a szabadtéri színpad felújítása, a város művelődési otthonainak egyesítése, az ifjúság kulturális életének — a tárgyú körülményeket is felmérő — biztosítása, a szabadtéri színpad programjának kidolgozása, a harmadik ötéves terv művelődésügyi feladatainak helyi konkretizálása, részletes beszámolók a »városban folyó tii- megkulturális tevékenységről, rendszeres jelentések a. határidős határozatok végrehajtásáról és így tovább. A valóságos problémákat és tennivalókat még ennél is jobban közelítő tervek készítése sem lehetetlenség. Ha pedig a népművelési tanács az év minden napján a kulturális élet ütőerén tartja a kezét, gonddal ügyeli állapotát és nem rest menet közben is munkálkodni még egészségesebb tevésének módján és lehetőségein, akkor rendeltetésének maradéktalanul eleget tehet. Huszár Rezső Jövőre ismét megrendezik a szarvasi napokat A hagyományokhoz hívem jövőre ismét megrendezik a szarvasi napokat. Ennek keretében ünnepségeket tartanak B-ajcsy-Zsi- iinszky Endre és Vajda Péter emlékére. Az ünnepségek programjának összeállításához, illetve a különböző találkozók és rendezvények előkészítéséhez a Hazafias Népfront három akcióbizottságot hozott létre. A bizottságokba olyan embereket választottak, akik aktívan segítik a népfrontmunkát és ápolják a szarvasi hagyományokat. Hol is vannak a régi társak, vagy ahogyan egykori leveleinkben szólítottuk egymást: Kedves Barátaink? Nehéz volna megszervezni egy csabai kollégista-találkozót... Meghívót kellene küldeni a kanadai magyar követségre az egyik diplomatának, egy másik diplomatához Londonba kellene címezni a kártyát. Meghívó menne New-Yorkba az International College-be. egy ott ösztöndíjashoz, aki egyébként a budapesti Eötvös Egyetemen adjunktus. Címezni kellene a szíves invitációk sorát Budapestre: egyik országgyűlési képviselőnkhöz, két vagy három egyetemi oktatóhoz, azután az Országos Tervhivatal egyik főosztályánk a vezetőjéhez, a Művelődés- ügyi Minisztérium egyik főigazgatóságára, a honvéd vezérkar egyik magasrangú mérnök-főtisztjéhez, irodalmi életünk egyik számottevő, nagy tehetségű kritikusához, azután több. fővárosban és vidéki városban tanító középiskolai igazgatóhoz, tanárhoz, szövetkezeti elnökhöz és ide a megyébe is elvinne néhány meghívót a posta... Persze lenne néhány cím,'ahová nem küldenénk meghívót... Most. hogy végiggondoltam a sort, rádöbbentem: a három kollégiumi év mennyi diákot nevelt — akikből emberek lettek. Sokat és még arra is volt erőnk, hogy elvigyünk árnyékunkban néhány külső „kibicet”... Őket sem hívnánk. A bíbiceket. És hiányozhatnának-e a meghívandók közül, akik oly annyit segítettek bennünket? Bizonyára nem. így hát küldenénk az invitá- ciót az egykori csabai kőművessegédnek, aki most az Elnöki Tanács tagja; küldenénk annak, aki maga fogta be a lovakat a Dobozra induló slráfkocsinkba. s látott el bennünket jó tanácsokkal — és aki most a Külügyminisztérium magas beosztású funkcionáriusa. Küldenénk a hajdani nyomdásznak is meghívót, aki megyei titkár korában odaállt dolgozni a nyomdába, a helyi újság tördelő-asztala mellé, s aki most nyugállományú diplomataként él a fővárosban. Küldenénk meghívókat elvtársainknak, barátainknak, a Központi Bizottság, a kormány apparátusába. írván: gyertek haza Békésbe, ahol egykor dolgoztatok, ahonnan elindultatok, ahol egykor segítettetek bennünket, a Gyulai úti népi kollégium diákjai, akik most találkoznak, hogy felidézzék a szép, harcos múltat, s beszélgessenek a jelenről, a jövendőről, az életről. Gyertek a tavasszal együtt, amikor zöldbe borulnak a fák és a bokrok, az öreg, régi és oly kedves egykori kollégium parányi parkjában. .. De mit is beszélek? (Mintha álmodnék és valaki durván megtaszít .. .) Hol van már a népi kollégium? Kis parkját most dudva borítja: fái, bokrai durván kitördelve, gödrök, szemétdombok éktelenkednek ott, ahol valamikor fel s alá sétálva Petőfi Apostól-át tanultuk, s arról beszélgettünk, hogy mindaz, ami számunkra szép és nemes múltunk kulturális hagyatékában, azt óvnunk, védenünk kell, mint öreg kollégiumunk épületét is. Az épület? Elhanyagolt, kerti teraszát lerombolták, most az idő pusztítja tovább, falai red- vesek, levertek, tágas tornácát betéglázták és falai között — ahol 14 • , I 4f‘í? m • v mmr ■ -V.' *•< ÍV*: V IP»::. W' t-i. ... ■■ 1 ■ BÚÉ K.-1966J Szilveszter a rádióban és a televízióban Néhány évvel ezelőtt valóságos szilveszter külföldön? A további- dá, Márkus László. Psota Irén, „nemzeti ügy”, minden mást túl- abban a rádió a televízió egyik Major Tamás, Rátonyi Róbert, szárnyaló produkció volt a rádió szilveszteri kabaréműsorát közve- Csala Zsuzsa, Csákányi László, és a televízió szilveszteri műsora; títi Szilveszteri társasutazás cím- Szendrő József, Greguss Zoltán, a várakozás, mely ezeket megelőzte, szinte megmagyarázhatatlan méreteket öltött. Azóta kiderült, hogy a túlzott várakozás mindig csalódással jár együtt, és készülhetett bármennyire is jó műsor szilveszterre, a felcsigázott érdeklődést nem tölthette be. Idén — úgy látszik — az előbbi évek gyakorlata nem ismétlődik meg, a túlzott várakozásnak semmi jele, így aztán remélhető, hogy a műsorok is hatásosabbak, hangulatosabbak, érdekesebbek lesznek. A rádió „BUÉK—1966!” címmel adta közre , szilveszteri műsor- programját, mely este 8 órakor kezdődik. Szilágyi György prológ- ját Rátonyi Róbert mondja el, Tabi László: Évadzáró- konferan- sza, Komlós János: Fúrni, azt tudunk c. jelenete Kazal László, Ki- bédy Ervin és Körmendi János mel- A -kabaré szerzője Róna Ti- Garas Dezső, Béres Ilona, Bodrogi előadásában következik ezután, bor, a bevezető koníeranszot Ka- Gyula, Alfonzé, Kiss Manyi, Kafró <>;.> 1 'S?*, fi % Jelenet a rádió szilveszteri műsorából. majd Varsót és Bécset kapcsolják, zal László és Sinkovits és rövid riportokban beszámolót mondja el, és aztán kezdődik a kapunk arról, hogyan zajlik a vidám jelepetek sora; Gobbi HilA Denevér felvételén: Melís‘György és Ilosfalvy Róbert. éltünk, dolgoztunk és készültünk az életre, és azt tanultuk: gondolkodj, mielőtt cselekedsz, hétszer mérd meg, mielőtt egyszer levágod — sivár a homály az ablaküvegen át. Az udvaron gaz, letakart transzportőrök, szanaszét piszok és szemét... Nem szégyellem: megpárásodolt a szemem, amikor most megálltam álmaink rendíthetetlennek és múlhatatlannak hitt volt palotája mellett. Áll ez a palota — ebek harmincadján és nincs gazdája? — De van — mondja egy szimpatikus, beruházási ügyekkel foglalkozó vezető ember. — Nem, nem a műemlék felügyelőség; az harcol az épületért emberül, tisztességgel... Csak hát úgy látszik, hogy a kultúrtörténeti szempontok, enyhén szólva, másodlagosak itt. A park helyén épül majd egy betonsiló, gyönyörűségére a Körös parti városképnél?, a műemlék épületben étkezde lesz, az udvarra is épül valami .. . Szinte'hihetetlen ... Valóban ez a terv a ritkaszép stílusban épült egykori kastéllyal és környékével? Lehet, csak akkor a régi homlokzaton elhelyezhetnének egy szép márványtáblát... — a párt művelődéspolitikai irányelveiből vett olyan idézettel, amely (művészettörténeti emlékeink megőrzésére hív fel és azt kötelességgé is teszi. Egy nem nagyon nehéz idézetre gondolok, olyanra, amelyet mindenki megért ... Mindennap elsétálok arrafelé, a hídon át a kollégiumhoz és... képzeletemben napfény ragyogja körül az öreg házat, kizöldül, kivirágzik a park — társaim tanulnak, olvasnak a selymes füvön, a fák között... és már azt is látom, hogy vendégek jpnnek hozzánk: régi és új elvtársaink, jó emberek, akik hozzák az örömhírt, hogy tévedés volt az egész, rossz álom... Mert más történik itt: az öreg falak között könyvtárat és hírlaptárat rendeznek be — olvasóteremmel, segítségül a Munkácsy Múzeumnak. A parkot rendbe hozzák, úgy, ahogyan Volt, a sokféle fával, kedves utakkal és nyáror a csabai diákok olvasó-tanulóparkjává teszik. Az élőudvar és a hátsó épületsor már tényleg öreg... Nos. az előudvarból csak annyi kell nekünk, hogy az épület rendbehozandó tornáca érvényesüljön, a többi terület nem is kell... így lesz. de lehet, hogy még jobbat is kitalálunk ... A kultúra védelme, itt, Békésben is fontos. Gondolkozunk még. .. örülök ilyenkor a képzeletemnek — becsukom a szemem, hogy minél tovább tartson a varázslat. * Igen. igaza van V. barátomnak, egyszer meg kell írni a kollégium történetét. Ahogy ezt a vázlatot újra átfutottam, egyre jobban tudom, hogy meg kell írni. Rendben van, V. elvtársam, barátom! Megírom, ahogy tehetségem engedi — csak várjuk meg a Gyulai úti történet végét. Dr. Dér Ferenc Imre bős László, Agárdy Gábor, Vára- di Hédi és sok más művész közreműködésével. A televízió szilveszteri műsora — kétszeri rövid megszakítással — egész nap folyamatos lesz. A délelőtt a fiataloké, délután 15.10- kor Moszkvába látogatnak a nézők, majd az év utolsó Tv-jelemti műsorát láthatják. Az est Foxi Maxi kalandjaival kezdődik, és a ..Szilveszteri vacsoráival folytatódik. Ezután Johann Strauss Denevér című nagyoperettjének tv- változatát közvetítik, majd Tabi László- a tv-ben is elmondja „Évadzáró konferansz'-át. Á., Nap tár —1966” műsor után kezdődik a ..Szilveszteri társasutazás”, mtÍ lyet a rádió is közvetít. Utána az Éjfél előtt című zenés, táncos iilmösszeáüílás következik az év slágereiböl, éjfélkor pedig felcsendül a Himnusz az új esztendői köszön-tvé. Éjfél után magyamó- ta-műsor, majd újból tánczené következik hajnali fél 2-ig. A január 1-i műsor kiemelkedő eseménye lesz a délelőtt 10 órakor kezdődő Jégkarnevál Berlinből, majd a Magyar Parnasszus sorozatban a Legendák' Petőfiről című adás. Kellemes szórakozást és jó hangulatot kívánunk! Diderot indexen Még alig fejeződött be Diderot Az apáca című regényéből készült film Anna Karinával a főszerepben, Jacques Rivette rendezésében, francia hivatalos körök máris felháborodtak ellene, sőt, a tájékoztatási miniszter nyomatékosan kijelentette, hogy „gyakoro.- ni fogja jogait” és szükség esetén, amennyiben a cenzúrabizottság engedélyezi a filmet, ő maga fog közbelépni annak betiltása érdekében. Az eset nagy felháborodást keltett francia filmkörökben, hiszen a gyártó Georges Beauregard megkapta a film forgatási engedélyét, tehát akkoriban senkinek sem volt kifogása Diderot ellen. A film producere most megbízta ügyvédjét, hogy készítse el a. fellebbezést az államtanácshoz.
