Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
tWő. december 35. 4 Szombat Az élet tanúsítja Követelek tőled, meet tisztellek! J ó néhány nappal ezelőtt találkoztam Fehér Jánossal, a csorvási Ady Tsz elnökével. A zárszámadásról beszélgettünk. Elmondotta, hogy náluk jó évzárásra számolnak. Betakarítják az akkor még kintiévé 15 vagon kukoricát, s li^ az idő engedi, felszántanak ezer hold földet. Az új esztendő! elmarad t munka nélkül, s úgy szeretnék kezdeni, hogy az ideinél többet termeljenek, mert csak így juthat több a tagságnak is meg a szövetkezet erősítésére is. A CBorvási Ady Tsz-ben évek óta jól gazdálkodnak. Az elnök, a tsz igazgatósága, a pártszervezet vezetősége, a gazdatársadalom egységesen, a tagsággal járó kötelezettséggel dolgozik jogaiért. Így a 36 forintnál több mun- kaegységenikánU részesedés nem okoz különösebb zárszámadási' gondol. Az emberek tudják, hogy 1964-ben mit tettek I960-ért. azt is tudják, hogy 1965-ben miként használták ki lehetőségeiket Ez a zárszámadás több okból is értékes.. A fiatal, mindössze négyéves közösség most is, mint fennállása óta minden évben, jól vizsgázott. Hogy itt a következő zárszámadások is jód sikerülnek, arra biztosítók a tsz vezetése, a gazdák egyetértése, az a jó politikai légkör, amely az elmúlt eszitendőtoen tovább erősítette a szövetkezeti emberek biztos jövőjébe vetett hitét. A csorvási példa azt tanúsítja: négy esztendő is elegendő ahhoz, hogy egy erős, gazdaságilag megalapozott, » megyei átlagnál is jobb. kiegyensúlyozott termelés valóeui- jon meg egy falu olyan hatérré- szében, amelyet ezelőtt több száz mezsgye. megannyi, remény szab. dal* darabokra. A tenrnelőszovetkezetek idei zárszámadása sokban hasonlít a csorvási Ady Tsz-éhez. Lesz azonban ennél jobb iS, de gyengébb eredmény is. Általában a tsz-ek erősödése az 1965 évi iervnek megfelelően alakul Bár alakúibalőtt volna jobban is, ha •íz elemi csapások — mezei pocok, száj- és körömfájás, árvíz, belvíz és az olykor igen kedvezőtlen dőjárás — nem sújtanak. A szö- vetkezietek túlnyomó többsége hatalmas erőfeszítést tett az anyagi javak védelmére. A munka nem volt eredménytelen. Ha a tagság szorgalma kevesebb lett rolna, akkor a bevétel is hasonlóan alakul' Voltak gazdaságok, ahol a veze. 'és is meg a tagság is együtt úszott; az árral. Napokon át arról vitáztak: a belvízle vezető csatornák átereszeit ki kellene tisztítani, hogy a víz lefolyhasson. Erről a témáról addig beszéltek, míg a víz 600 holdon kiölte az életet. És most december végén itt is évet zárnak, zárszámadást készítenek.- Méhkerékről van szó. A hangulat itt nem a legjobb. A mérleghiány több millióra rúg. Az igazgatóságnak itt is a tagság elé kell állnia és fel kell tárnia azokat a tényezőket, melyek a méhkeréki emberek jellemét alkotják,. Felvetődik: miért csak máshol-szerei e falu népe dolgozni? A méhkeréki ember szorgalmas. Az állami gazdaságok időszaki munkásai jórészt innert kerülnek 1U. a szomszédos községekben és városokban a méhkeréki származás ajánlást jelent. Méhkerék termékeny határa képes mindarra. amit a vándorló falubeliek fhás gazdaságoikban megtermelnek. Odahaza a sajátjukban is legalább olyan lelkesen kellene dolgozniuk, munkát.' óállaírífíiiif;' mint máshol, akkor a számításuk a családi tűzhely mellett is meglenne. Ezt kéri, követeli tőlük a család, a falu, az a közönség, | amelyben élnél? és a társadalom is, melynek Méhkerék évek óta I eltartottja. . £z az esztaqdő ismét tanúsítja, hogy a gyengén, mér- Ieghiányosan gazdálkodó méhkeréki tsz termelésszervezési gondjának gyökeres megoldását sem. a járás, sem a megye nem halaszthatja tovább. Az állam pénzéből most ismét milliókat kap ez a falu. Mindez azért következett be, mert az I960, évi termelés kockázatának vállalására nem akkor jutott pénzhez ez a közösség, amikor szüksége lett volna rá, hanem utólag. A zárszámadás léhát nem lesz mindenhol könnyű dolog. Különösen nem a már jól ismert helyeken, ahol évek óta a dolgok rendjének irányításával baj van, ahol a vezetők személyes, szerény példamutatása, következetes magatartása elmaradt. Az elnöknek ezeken a helyeken is oda kell állnia az őt választó gazdák elé, és a közösség több éves erőfeszítésének eredményéről, az eredményeket kísérő kudarcokról őszintén kell számot adnia. Még a legjobb tsz-ben is volt is és van is olyan tényező, amely valamelyik oldalról gátolta vagy gátolja a munkát. Lehet "ez olyasmi is, hogy a vezetésben dolgozók között nincs meg az egyetértés. A békés: járásiban van olyan szövetkezet, ahol az elnök és a párttitkár között megromlott az emberi és a munkakapcsolat. A nézeteltérést a termelés színvonalán, a párt- a i apezervezetben ügyködő kommunisták és az elnök köré csoportosult „tábor" manőverezése miatt ma már forintost tani lehel. Szükséges, hogy járási szerveink Sikeres könyvhetek Búcsún A község vezetői is segítettek a mai és a klasszikus irodalom népszerűsítésében Búcsún. Szep- : emberben a tanácsülés egyik napirendi pontjaként szerepelt az őszi könyvhetek megszervezése. Október elsején kezdték meg a könyvek árusítását a községben. Plakátok hívták fel az emberek figyelmét, hogy az fmsz-boltban, a cukrászdában s az autóbusz- váróteremben vásárolhatók a könyvek. A tis. hétig tartó o<szi könyvhetek ideje alatt mintegy 3 ezer forint értékű -könyv talált gazdára. Külön érdekesség, hogy a cukrászdában' ezer , forint értékű könyvet vettek a beszélgetésre, egy fekete elfogyasztására betérő vendégek. A szépirodalmi művekkel egy- idöben műszaki és politikai könyvek is fogytak szép számmal: az elkelt könyvek harminc százaléka műszaki és politikai jellegű könyv. Sz. A. — így a békési járásban is — a lsz-ek párttaggyűlésén! közgyűlésén konkrétan rámutassanak a vezetésben dolgozók nézeteltérésére, ennek politikai, erkölcsi és anyagi hatására. Ami a szövetkezet életével kapcsolatos, arról tudjon a tagság. Tudják meg a gazdák, hogy mennyi a vagyon,! ez miből lelt, hogyan váltották | valóra az 1965. évi tervet, szaporodott-e vagy csökkent a hitelál- < lomány. a fontosabb ágazatok I miként bizonyultak jónak, eset-1 leg gyengének. Van és lesz. mi- j ről beszélni a zárszámadáson. Általában mindenhol, még a nagv-1 j bánhegyesi Zalka Tsz-ben is me- i | hetnének jobban a dolgok, noha! itt 60 forintnál is többet várnak , munkaegységenként. A Saráasági élet fejlesztésére ( napvilágot látott intézke- \ dósok az 1966. évi termelési ter- i vek összeállítására ,ió hatással | voltak. A bevételek és a kiadó- i sok egy elvegének megtervezésére > jó jenne sort keríteni a zárszám- j adási közgyűlésig. Több éves óba. ja a tagságnak, hogy egy napon, egymás mellett vitassa meg a lezái't és a nyitott esztendőt. A zárszámadás mindenekelőtt a tsz-vezetés 1965. évi politikai : munkájának tükre. A számok a : valóságot adják vissza minden- í féle megtévesztő, lakkozó magyu- ! rázga.tás nélkül,: hiszen a zér- ' számadási beszámolóba írt valót- ! lanság tiszavirág életűvé teszi ! azt. aki ennek beterjesztésére : vállalkozik. Jrrvek tanúsítják: az. 1965. évi | károk ellenére megyénk iriezőgazdasága ebben az évben is számottevően fejlődött. Az elmúlt ; öt esztendőben nemcsak a kispa- i varat i mezsgyék tűntek el, hanem a nad rágszíj parcel Iáról hozott : szemlélet jó része is. Új gazdasági épületek, utak, kialakult üzem- ágak jelzik a szocialista mező- gazdaság előretörését, erősödését, fejlődését, a jól választott jövőt, amelyet a társadalom megbecsülése. elismerése mindjobban övez. Dupsi Károly A cím e glossza élén Maka- renko-idézet. Az emberszere- tetnek, ember-voltunknak mély becsületét jelzi, s a maradandó és számtalan újat felismerő alkotó pedagógus arcélének talán legjellemzőbb vonása. Az a vonal, mely lüktetővé, elevenné teszi az arcot, az a vonal, amelytől ma is él az az arc. Követelek tőled, mert tisztellek: A gyors és a szavak értelmén átfutó olvasás még anakronisztikus érzelmeket is kellhet; az ember úgy véli. furcsa dolog valakitől „követelni'' valamit csak azért, mert „tiszteljük". Vajon nem olyan-e ez, mint amikor az' embernek ,Ji saját érdekében'’ okoznak fájdalmat, gondot, töprengést, holott — s mi sem egyszerűbb így fogalmazni —, ha békén hagynak, az lenne igazan kellemes, jó dolog. Második, harmadik olvasásra a mindössze négy szó jószerével alig átfogható fogalom-területe fényiem kezd és meghökkentő nyíltsággal egy' kort átizzító pedagógiai alapállást összegez. Tudom; hiú ábrándozás lenne azt várni, hogy ez a maka- renkói gondolat minden átmenet nélkül mindenkit jellemezzen; hogy egyáltalán nem túlbecsült valóságos izzító ereje az emberek belső energiáit egyformán erősítse; hiszen a fejlődés útját-m jóját tagadnánk ezzel, azt, hogy semmi ezen a világon nem valósul meg, nem születik megelőző folyamat nélkül. Amíg milliók, sőt mii- liárdok eljutnak addig, hogy ember-voltuk gyönyörű tudatára ébrednek és másokban is. mindenkiben a tiszteletre méltó társat, a nagy közösség egy-egy számontartott és fontos tagját lássák, addig gyorsan, néha pe. Kátay Antal: Tizenketten, hazafelé Szentes .., Karcag ... Mező- í túr ... Déva vány a! Kétszáz-két- ! százötven kilométereket jelente- j nek csupán annak, aki talán évek [ óta ül a pályaudvarok pénztárfülkéjében, s adja a különböző tokon mérsékelt jegyeket. S az arcok? Talán egynémelyek valamivel többet jelent a mindennapi ügyfeleknél, vagy ahogy ezt hivatalosan nevezik: az utasénál. Pénteken délután. A sor előre- : mozdul a pénztárfülke előtt, s a tömörülésben egy pillanatra nem tudom, hogy a kis fakofferek viszik az embert, vagy fordítva. S amíg tétlenkedem, az arcokat figyelem. Egyiket-másikat már láttam ... de hol is? Megvan. Az építkezésen. A Horváth István úti lakótelepen, a Május 1 téri építkezésen, a járműjavító vállalat üzemépítkezésén . . . Csatorna- ásásnál, csőfektetésnél . .. Mély- és magasépítésnél... Nem akarok hinni a szemem nek: tizenketten vannak! S most már felfrissül a képzelet is, visz szatér az iménti halvány kérdőjel, felerősödve: Déva-vára, Déva- ványa ... Kőmíves Kelemenék . Kőmíves Kelemenék. Népballadák hősei mozdulnak már tovább a sorban, s őket látom ezekben az emberekben akkor is, amikor melléjük sodródom a Budapestig megállás nélkül száguldást ígérő vonat Utasellátó-vagonjában. — Hat kisüveg... — mondja rekedtes hangján az egyik, szemre a legidősebb. Bizonyára brigádvezető. — Még (egyszer! — int újra a brigádvezető, s szótlanul húzzák le a második kört is. — Hét kisüveg... — tépek közelebb, s miközben helyei szorítanak maguk között, kezet fogunk. — Belevaló vagy, cimbora — vág kedélyesen hátba az egyik, szemre a legfiatalabb, s repedezett tenyerében elsüllyed a kezem. — Ez vagy keveset kapott nagyon, vagy niég hideg ágy várja otthon — nevet a brigád vezető, s kezet nyújt. Ezzel be is fogadtak a, brigádba. Legalábbis ezt veszem ki a szemekből, s a kézszorításokból. Nem faggatnak. Megelégedtek annyival, hogy munkás vagyok, afféle csudabogár, aki Fehérváron lakik és Miskolcra udvarol. — És maguk? — Kubikosok. De nem ám akármilyenek! — villan fel a brigádé ros szeme. — Szoc-brigád! Egyszer a mélyben, máskor a kilencedik vagy negyedik emeleten dolgozunk. Univerzális banda — dig kínos lassúsággal telnek majd az évtizedek. Ha — a statisztikák korában divatosan kifejezve! — óránként tíz (vagy ezer?!) ember jutna >s át az. én-tudat bonyolult világából az öntudat mély lélegzetű mezőire, akkor is nagy az idő a teljes változásig. Tenni érte, gyorsítani azonban mégiscsak szép és emberi tett. Ha tisztellek. akkor éreznem kell. hogy felelős is vagyok érted. Ha tisz. lelsz, tudnod keli. hogy a tisztelet tartalom nélkül csak üres prófécia, mesebeszéd. És, ha tisztellek és felelős vagyok érted, akkor megkövetelem tóled (megköveteled tőlem), hogy ember-rangodhoz méltóan élj, hogy elhivatottságod betöltsed. hogy azt cselekedő, ami mind- annyiunk számára hasznos, ami — bármely csekélységgel is — növeli ismereteinket a világról, önmagunkról, szaporítja javainkat, mert hiszen a méltó élet ismérve a javak gazdagságát és még további gazdagodását is feltételezi. így igaz hát, hogy az én, te, ó — a mi érdekünkben kell követelni egymástól a ránk eső tennivalók elvégzését, tisztelnünk egymásban azt a kioltha- tatlan törekvést. mely Prométheuszt, a mitológiai hőst is arra ösztönözte, hogy leragadja a tüzet az égből, hogy az embereknek gyújtsa meg az értelem lángját, mely nem hal el soha. csak a fénye mosódik el néha. ha körül állja az embertelenség és eltakarni igyekszik. Ez a láng izzítja Makarenko szavait, és hogy e napon idéztük, nem véletlenül történt: követeljünk egymástól emberséget és tiszteljük egymásban az embert! Sass Ervin nevet újra. s koccintunk az üveggel. — Vándorcigányok — szólal meg csendesen egy alacsony termetű, közel ötvenéves ember. — Hát, ahogyan elnézem az üres üvegeket, akkor cigánybárók, ha már ragaszkodnak a jelzőkhöz. — Nem mondom, van miből — mondja az előbbi, s int, hogy jöhet a negyedik kör. Hetet kér. Tehát valóban befogadtak. — Olyanok, mint a népballadá- ban a Kőmíves Kelemenék — mondom, de nem reagálnak. Azazhogy az egyik mégiscsak: — Az az asszony, akit befalaztak? — Az Ubrik Borbála volt — mondja bajsza alatt a hórihorgas, s mintegy kiegészítésképpen hozzáteszi: — mert hogy bányász is voltam négy évig Komlón. Onnét tudom, hogy azt: az Ubrik Borbálát befalazták. Az volt a védőszentjük . . . — Bányásznak se volt jó, gyári munkásnak se, parasztnak meg mégúgy se — évelődik a brigádvezető —, így aztán kőműves lett a nyűves. — Nem nyughatsz a bőrödben, András — mondja valószínűtle- nül mély hangon a hórihorgas. — Egyszer beteszlek áthidalónak ... Nevetnek. Talán a sör hatására, talán, mert hazamennek. Ki Szentesre, ki Karcagra, ki Dévaványá- ra...
