Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ■' 196S. DEC. 83., CSÜTÖRTÖK XX. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A terv és az intézkedések liegjutalmaztáli a láváié társadalmi munkásoVat Öt év alatt 48,6 millió forint értékű volt a társadalmi munka megyénkben 1965 egy lényegében lezárt, a nehézségekkel együtt is eredményes év, a második ötéves terv zárófejezete. Vagy— még inkább — nyitánya már annak a még korszerűbb gazdálkodásnak, amelyet jövőre, a következő tervidőszak első esztendejében következetesebben kívánunk folytatni és kibontakoztatni. S mindehhez néhány olyan ár- és bérpolitikai, valamint szociális intézkedés, amelyről hivatalosan is, közbeszédben is már többször szó esett, és amely nem volt tovább halasztható. Röviden ezeket körvonalazza a lapunk vasárnapi számában ismertetett minisztertanácsi határozat a jövő évi népgazdasági tervről és kapcsolódóan Fock Jenő miniszterelnökhelyetes- nek, a Politikai Bizottság tagjának nyilatkozata is azokról az elvekről, amelyek a párt- és kormányszerveket vezették a terv, valamint az említett intézkedések kidolgozásakor. Az idei év eredményeit számba véve gondoljunk csak a termelékenység kedvező alakulására vagy arra, hogy az ipar nagyobbrészt exportképes termékekkel teljesítette túl tervét. Ami még mindig sok gondot okoz: a nem eléggé a szükségletek szerint fejlődő termelés, ideértve a korszerűség, a gyorsabb műszaki fejlődés követelményeit, s egyebek közt ezzel összefüggésben is a gazdaságosság és a nemzeti jövedelem aránylag lassú növekedése. Ez már önmagában világossá teszi a következő év. sőt sok tekintetben az előttünk álló harmadik ötéves terv jó héhány igen fontos célkitűzését. De mindez önmagában a -legteljesebb igyekezetei feltételezve sem elegendő. Az ár- és a bér- színvonalat és arányaikat vizsgálva jó néhány olyan módosítás vált már bizonyos ideje szükségessé, ami nélkül nem lehet a népgazdaság mindnyájunk által kívánt gyorsabb előrehaladását megvalósítani. Csakhogy ezeket az intézkedéseket — éppen a nemzeti jövedelem nem eléggé erőteljes fejlődése folytán — nem lehet kizárólag az államháztartás terhére megoldani. További halasztásuk mindenkinek kárt okozna, mert mindinkább akadályozná a fejlődést. A mezőgazdasági felvásárlási árak felemelése és ezzel összefüggésben néhány termék fogyasztói árának növelése a legkézenfekvőbb példa. A mező- gazdasági üzemek jó része máig sem tudta megteremteni önálló pénzügyi gazdálkodásának feltételeit, így újra meg újra az államkassza, tehát az egész népesség támogatására szorult. Ez senkinek sem volt jó. És ez nagyrészt annak is a következménye, hogy a mezőgazdasági termelői árak elmaradtak a tényleges költségekhez és az egyéb árakhoz viszonyítva, s nem ösztönözték kellőképpen a. termelést. Most jó részüket felemelik, hogy a többletből elsősorban beruházási, amortizációs alapot képezzhessenek a szövetkezetek önállóbb és eredményesebb gazdálkodásuk érdekében. A kormány egyidejűleg néhány, bár igen fontos termék — hús, húskészítmények, tejtermékek — fogyasztói árát növelte, hogy a nagyobb terhek egy részét áthárítsa a fogyasztókra és a termelői s fogyasztói árakat közelebb hozza. Ugyanakkor csökkenti a kellő meny- nyiségben rendelkezésre álló és a széles néprétegek fogyasztásában nagy fontosságú zsír és szalonna bolti árát. Ez az intézkedés érzékenyen érinti a lakosság különböző rétegeit. Ugyanakkor az állam ettől függetlenül bizonyos rétegek — pedagógusok, ápolónők, művezetők, bizonyos képzettségű szakmunkások. csekély nyugdíjúak stb. — bérének, jövedelmének javítására is határozatot hozott, s a fedezet egy részéül a magasabb keresetűek progresszív nyugdíj járuléka, megemelt jövedelmi adója szolgál. Átmenetileg ez a lehetséges megoldás. Az 1966. évi tervben elhatározott reálbér- és reáljövedelememelés, az új prémiumrendelet és a gazdasági irányítás reformjának szellemében meghozandó intézkedések lehetővé teszik majd a jobb munka s még inkább a kiemelkedő teljesítmények méltányosan magasabb javadalmazását, a továbbra is szükséges merészebb anyagi ösztönzést. És hogy a lakosság, elsősorban a kisebb keresetű rétegek, más oldalon további? már ma lehetséges könnyítést kapjanak, olcsóbb lesz némely — elsősorban általuk Vásárolt — textiláru, ruházati cikk, cipő ára. Közgazdaságilag nézve ez is lépés egv reálisabb árszínvonal kialakításához. A jövő évben megvalósítandó intézkedések nem növelik az állami bevételeket, ellenben elősegítik az egész népgazdaság fejlődését, amelynek eredményei az utolsó forintig visszakerülnek a lakossághoz, mindenekelőtt az alacsonyabb keresetű rétegekhez, Már hagyomány, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront ilyenkor, év végén tanácskozásra hív ja össze a megye legjobb társadalmi munkásait. Ezúttal december 22-én, tegnap délelőtt tartották meg Békéscsabán a városi tanács dísztermében a tanácskozást. A mintegy 120 főnyi résztvevő között a 16 évestől a 80 évesig minden korosztály képviselve volt. Nem egy közülük 2—3 arany jelvénnyel is dicsekedhet, melyet kiváló társadalmi munkájáért kapott. A megye minden községéből és városából eljöttek a társadalmi munkások képviselői. A megjelenteket Rusznák János, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte, majd Csep- regi Pál, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese ismertette a községfejlesztés helyzetét, és a társadalmi munka további szélesítéséből adódó ezer négyzetméternyi park ké-1 szült el, ezenkívül hat orvosi J rendelő, hét óvoda, 27 általános i iskolai tanterem és 18 művelő- I dési otthon épült fel. Ezek lét- | rejöttéhez a lakosság igen jelentős társadalmi munkával járult hozzá. Az öt év alatt ösz- szesen 48 millió 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a községek és városok lakói, ami 3,5 millió munkaórát tett ki. A tájékoztató után élénk vita alakult ki, többen bírálták a tanácsok szervezési munkáját, valamint értékes javaslataikkal segítették a további feladatok végrehajtását. A hozzászólók példákat is elmondtak a helytelen szervezéssel kapcsolatban. Dévaványán a fürdő építésénél úgy szervezték meg a társadalmi munkát, hogy ahová 10 ember kellett, 20-at küldtek, s így sokaknak nem volt munkája. Ez elkedvetlenítette őket a további vállalástól. Más helyen is tapasztaltak ehhez hasonló problémákat. Volt, ahol nem akadt elegendő szerszám. Többen beszámoltak a jó tapasztalatokról, valamint a társadalmi munkások megbecsüléséről. Szó volt a vezetők példamutatásáról is, mely igen ösztönzőleg hat. A vita után harmincegy kiváló társadalmi munkásnak ajándéktárgyakat adtak át. Közöttük van Resetár Mátyás, Cselovszki András és Urbán András békéscsabai lakos, három, illetve két aranyérem tulajdonosai. Ezenkívül többek között Szabó János, aki Békésen a járdaépítésben 353 órát dolgozott, vagy Novak Ibolya gimnáziumi tanuló, akinek teljesítménye 216 munkaóra. A tanácskozás után a részvevőket közös ebéden látták vendégül. A kesztyűkötés mestere feladatokat. Tájékoztatójában elmondotta, hogy 1961-től ] 65-ig több mint 330 millió forint volt a megyében a község- j fejlesztési alap, ebből többek : között 39 ezer folyóméter út, 257 ezer folyóméter járda, 146 > kilométernyi villanyhálózat, 75 j kilométernyi vízvezeték, 134 Ülést tartott az SZMT elnöksége Az SZMT elnöksége decemlber 12-én rendkívüli ülést tartott, melyen az 1965 első félévi munkatervjavaslatot vitatta meg. A munkaterv lényegében a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást, a gazdasági irányítás átfogó reformjával kapcsolatban a szakszervezetek hatékonyabb segítségét és a munkaverseny további kiszélesítését jelöli meg a legfontosabb teendőknek. 1966 januárban az SZMT megvizsgálja, hogyan érvényesül a DÁV békéscsabai üzletigazgatósága, a Hajtómű .és Felvonógyár békéscsabai 5. számú gyáregysége, valamint a Szerszám és Gépelemgyárak békéscsabai forgácsoló szerszámgyára szakszervezeti bizottságának a munkájában a vállalati intéző bizottságok segítő, ellenőrző tevékenysége a SZOT erre vonatkozó határozata alapján. Ugyancsak januárban kerül napirendre a KPVDSZ megyei bizottságához tartozó munkaügyi döntőbizottságok tevékenységének a megvizsgálása. 1 A Gyulai Kötőipari Vállalat Ga arin-brigádjának egyik alapító- tagja Szabó Istvánná, a Szakma Kiváló Dolgozója. Munkatársat azonban csak „Rizinek” ismerik, így szólítja őt mindenki. Nemcsak ifiváló munkásnő, de a mű íely legnépszerűbb dolgozója is. A fiataloknak gyakran segít, szívesen adja át munka- módszerét. Fotó: Koczissky
