Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-15 / 295. szám

1965. december 15. 5 Széria Takarmányba zdálkodási terv a sző vetk eszetek ben Ebben az évben termelőszövet­kezeteinkben megfelelő takar- mánytarmiés volt. Bár még több ezer holdon lábon a kukorica, vá- gatlan a káró, a megyei takar- mánymérleg azonban azt tanúsít­ja, hogy kétezer vagon körüli 1a- kairmányhiánnyal számolhatnak a gazdaságok. Mivel a központi készlet a hiány enyhítésére szű­kös, a megye gazdasági életét irá­Köny> rv a szocialista brigádmozgalomról A szocialista brigádmozgaloan szocialista módon dolgozni, tanul­ni és élni jelszava olyan törekvést iéjez 'ki, amely Magyarországon több immt félmillió dolgozó révén a termelés és az alkotás műhelyei­ben folyó tevékenység közben va­lósul meg.*A mozgalom azért bon­takozhatott ki és válhatott általá­nossá, mert megérett gazdasági és politikai alapja és mert a párt-, a szakszervezeti, állami és gazdasági szervek, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség felkarolták és a szocialista építőmunkában, az emberek jobb életéért folyó harc­ban gyümölcsözőéin hasznosítják. Erről szól a Kossuth Könyvki­adó kiadásában most megjelent Szocialista brigádmozgalom Ma­gyarországon című könyv, amely egyúttal útmutatást ad a szocia­lista munkaverseny szervezésére, a mozgalmi és .gazdasági szervek vezetőinek a verseny irányításá­ban és továbbfejlesztésében való közreműködésre. Megtalálhatók a könyvben a szocialista brigád- mozgalommal kapcsolatos korr mány- és SZOT-határozatok is. Ásványolaj az Ivóvízben ör. Zimmevimann nyugatnémet tudós megállapította, hogy egy liter ásványolaj kereken egymillió liter vizet tehet ártalmassá. Az ásványolaj jelenléte az ivóvízben egészen elenyésző mennyiségben is veszedelemes. A veszély annál is nagyobb, mivel ily híg oldatban az ásványolajat a rendelkezésre álló eszközökkel nem lehet eltá­volítani. A kutató szerint a kö­zönség körében nagyfokú felvilá­gosító munkát kell végezni, mert csak így lehet biztosítani, hogy ásványolajjal fertőzött vizet ne igyanak. nyitó szervek fokozottabb gondos­ságot kérnek a szövetkezetektől. Néhány nappal ezelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztályán megbeszélést tartottak, melyen ve­zető szakemberek megállapodtak abban, hogy valamennyi szövet­kezet agronómusa, főállattenyész- tője még ebben a hónapban ké­szítse él a szövetkezet rendelkezé­sére álló takarmány gazdaságos hasznosításának tervét. Ezeket a terveket terjesszék a tsz igazgató­sága elé. Az igazgatóság hozzon határozatot a takarékos takar­mánygazdálkodásra, különös te­kintettel arra, hogy szemes abrak­ból a téli időszakban megtakarí­tást érjenek el. Azoktól az állatok­tól, melyek létfenntartásához, gya­rapodásához nem szükséges a sze­mes abrak és a darakeverék, a tömegtókawnányok pácolásával, dúsításával, keverésével (bizonyos tartalékot halmozzanak fel, amely jó szolgálatot tesz majd a barom­fi-, a sertés- és a hízómarha-neve­lésben. Egyelőre nem fenyeget árhullám a Körösökön Az elmúlt napokban jelentős árhullám vonult le a Fekete-Kö­rösön és a Berettyón. Mindkettő elérte a II. fokú készültséget A Fekete-Körös hétfő este óta apad, s a Berettyó sem árad ‘to­vább. A Román Népköztársaság­ból érkezett jelentés szerint ugyancsak apad a Körösök völ­gyét érintő valamennyi ottani fo­lyó, s ezért egyelőre nem fenyeget árhullám. A vízügyi igazgatóságtól kapott további értesítés arról számol be, hogy az igazgatóság területén mintegy 5 ezer hold földet öntött el a belvíz, azonban ebből 3600 hold legelő. Az elöntés nem össze­függő területen, hanem kisebb faltokban jelentkezett. A víz jó részét a csatornák képesek befo­gadni és elvezetni. Az igazgatóság jelenleg 7 szivattyútelepet működ­tet, s a többiek is készenlétben állnak a szükség szerinti üzemelés­re. Az igazgatóság emellett fon­tosnak tartja, hogy a belvízrende­ző társulatok és a mezőgazdasági üzemek mielőbb takarítsák ki a területükön levő harmadrendű csatornákat, távolítsák el belőlük a víz folyását gátló akadályokat, hogy lehetőleg minél kevesebb termőföld kerüljön víz alá a mos­tani csapadék, s majd a tavaszi olvadás következtében. SZÖVETKEZETI J f SZÖVETKEZETI VEZI El ES a V rEZI ETÖM (Tudósítónktól) Surrog a kora reggeli busz kereke az aszfal­ton. Aztán a megállónál — mintha csak Idfújná magát — sziszegve nyí­lik a légzáras ajtó. Öt­venöt éves asszony ká­szálódik fel, karján szöszke hajú kislánnyal. Elhelyezkednek, s a há­roméves csöppség mind­járt megszólal: — Anyuka... — s az asszony zavartan hunyo­rog. — Mondtam már, hogy én nagymami va­gyok neked — okítja a kicsit mímelt szigorral, ám nem folytathatja: — De hiszen anyu is anyukának hív téged! — Az utasok elismerő mo­sollyal nyugtázzák a magyarázatot”... Özv. Honti Pálne a napközibe viszi kisuno- káját. Az óvoda ajtajá­ból még csókot int s az­lliolsó nap a gyárban. tán siet a gyárba. Ma utoljára... Hivatalosan, azaz jo­gilag január 1-től, gya­korlatilag holnaptól nyugdíjas. 1928. május 1-én lépte át■ először a gyár küszöbét, s mind a mai napig hű maradt a Békéscsabai Kötöttáru­gyárhoz. Munkatársai emberséges, jó indulatú magatartása miatt tisz­telik és becsülik. S most, a búcsú napján bizonyo­san könnyek perdülnek a szemekből, csakúgy, mint a múlt heti taggyű­lésen ... A munka szeretete tő-' le elválaszthatatlan, ko­rábban 14 évig a kiké­szítő, 1947 óta pedig a szövetjavító művezetője. Munkaszeretetéért, szor­galmáért és társadalmi tevékenységéért több­ször részesült kitüntetés­ben, jutalmazásban. El­ismerést kapott mint munkásellátási vezető csakúgy, mint békemoz­galmi munkás. Többszö­rös újító. Kitűnően vég­zett társadalmi ellenőri tevékenységéért tavaly a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója lett. Férjét még 1958-ban elvesztette, azóta lányá­ban és főiskolás fiában lelt vigasztalást. Három év óta pedig legfőképpen a kisunokában. Szavak­ban szinte ki sem fejez­hető, mennyire szereti a kis csöppséget. Minden második mondatában he_ lyet kap a gyermek ... Tapasztalni némely szövetkezet­ben, hogy a tagság bizalmatlanul tekint az iroda felé. Ennek gyak­ran apró', s nem is túl lényeges oka, magyarázata van. Többnyire az, hogy sok szövetkezeti tag nem tudja" pontosan: mit is tesznek azok az emberek, akik a tsz-iro- dában foglalatoskodnak. Tehát a tájékozatlanságból ered a bizal­matlanság. Lássuk hát, mi is történik az irodában? A szövetkezet vezetői rendszerint itt beszélik meg azo­kat az ügyeket, elintéznivalókat, amelyek a gazdálkodással, a szö­vetkezeti élettel összefüggnek. Ez termesztés és magától értetődő. A tagok rendszerint pontosan tudják — helyes, ha így van —, hogy miről, mit tárgyalnak a vezetők. Rejtélyesebbnek tűnik előttük a nyilvántartással, az ügyvitellel és az ennek alapját képező könyv­vitellel kapcsolatos munka. Pedig ■hát a szövetkezeti gazdaság irá­nyítása, a helyes üzemvitel, a szövetkezeti tulajdon védelme, a jövedelem szabályszerű elosztása elképzelhetetlen megfelelő ügyvi­tel nélkül. Ez éppoly fontos tarto­zéka a szövetkezésnek, mint a ha­tárban vagy az állattenyésztésben folytatott munka. Mégis rejtélyesnek tűnik né­mely esetben a tagok előtt, mert a könyvvitelhez rendszerint nem értenek, a nyilvántartások eléggé bonyolult útvesztőiben nem, iga­zodnak el. Egy valami azonban biztos: ott, ahol mindig pontosak a nyilvántartások, ahol a munka­egységet jól számolják él, az elő­legosztásnál nincsenek tévedések —. tehát az úgynevezett irodai munka zavartalanul, az előírások­nak megfelelően történik —, nincs a tagságnak gondja az irodával. S még valami szükséges althoz, hogy teljes lehessen a bizalom, s min­den tag érezze: az irodában dol­gozók is fontos leendőket látnak el. Ez pedig az irodai munka nyíltsága, az irodában dolgozók barátságos, készséges hangja. Saj­nos, nem egy helyen előfordul, hogy az adminisztrációt végző dolgozók barátságtalanul, „magas ló”-ról beszélnek a szövetkezeti tagokkal, s ha valamilyen kérdés­sel fordulnak hozzájuk, akkor bonyolult magyarázattal szolgál­nak vagy egyszerűen azzal fizetik . VWWVWWiAAA Ma búcsúzik, munka­társaitól. Bizonyára ne­héz lesz megszoknia az új ,.életformát”, de azért nem. marad tétlen. Lá­nya is, ve je is a vasúton dolgozik, így hát a ház­tartás továbbra is az ő gondja. No meg, persze, a kisunoka nevelése is. A tsz-iroda ki az érdeklődőt, hogy ehhez nem ért. Ahol megtűrik az ilyen maga­tartást, hangot, ott lassacskán bi­zalmatlanná válnak a tagok a ve­zetőkkel szemben, s olyan esetek­ben is, amikor pedig erre nem lenne okuk. A különböző vizsgálatok, ame­lyek a nyilvántartással, könyve­léssel kapcsolatosak, gyakran az­zal az eredménnyel végződnek, hogy nincs minden rendben. Saj­nos, elég gyakori, hogy késedel­mekkel, pontos bizonylatok nélkül dolgozik a könyvelés. Ilyenkor még jó szándék esetén is becsúsz­hatnak olyan hibák, amelyek kárt okoznak a szövetkezeti közös­ségnek. A jó irodai munkának, a könyvelésnek sok feltétele van. Ezek között is a leglényegesebb: minden idejekorán történjék, s pontosan. A pontatlanság- alkal­mat ad a visszaélésekre, s ba az irodán nincs rend, azt elöbb- utóbb megérzi a termelés is. Hányán dolgozzanak az irodán, pontosabban szólva a könyvelés­ben? A szövetkezeti tagok rend­szerint sokallják az irodában dol­gozók számát. Pedig ahhoz, hogy egy nagyabb gazdaságban rendjén menjen a nyilvántartás, s megfe­lelő következtetéseket lehessen — s idejében, lehessen — levon­ni a különböző mutatókból, több embert kell foglalkoztatni. Az 1500—2500 redukált szántóterület­tel rendelkező gazdaságok esetén általában egy főkönyvelőt és há­rom beosztottat tartanak szüksé­gesnek a szakemberek, ök rend­szerint el tudják végezni azokat a teendőket, amelyek a belső nyil­vántartásokkal, könyveléssel kap­csolatosak. Természetesen ahhoz, ■hogy a munkájukkal rendben le­gyenek, pontos külső adatszolgál­tatásra is szükség van. Nagyobb gazdaságokban nagyobb könyve­lői. munkaegységnyilvántartói, ad­minisztrátori létszámra van szük­ség. Négy és fél ezer kataszteri hóidtól hatezer holdig az egy fő­könyvelő mellett hat beosztottra is szükség van. A létszám nem jelentéktelen, nem elhanyagolható tényező. En­nél azonban fontosabb: az egyes munkakörökben dolgozók megfe­lelő jártassággal, szakmai hozzá­értéssel kerüljenek helyükre. A jó főkönyvelő, a hozzáértő beosztott könyvelő munkája minden szövet­kezetben lényeges. Ha feladataikat jól látják el, akkor azok közé tar­toznak, akik a legértékesebb mun­kát végzik a szövetkezeti közös­ség javára. Egyáltalán nem lényegtelen szempont az irodán dolgozók meg. választásakor a hozzáértésen kí­vül a feddhetetlen erkölcs, a meg­bízhatóság, a tisztakezűség. A/ irodai munkakör — még abban az esetben is, ha kisebb tisztségről van szó — bizonyos mértékig Di- zalmá munkakör. Csak olyan em­berek végezhetik zavartalanul, s közmegelégedésre a munkát, akik becsület, tisztesség dolgában ma­kulátlanok, s a szövetkezeti tagok nyugodtan bízhatnak bennük. Akinek a jó szándékához, becsüle­tességéhez, tisztakezűségéhez két­ségek fémek, ne kapjon beaszta? í az irodán még abban az esetben sem, ha hozzáértő, jó szakember hírében áll. Azok az idők elmúltak már amikor egy-egy szövetkezet veze­tősége „zsebből” gazdálkodott, s jóformán irodai dolgozók nélkül, nöteszlapokra rótt feljegyzésekbe meg emlékezetből idézték fel a szövetkeztben történt eseménye­ket. Ahol így zajlott az ,Irodai munka”, ott rendszerint súlyos té­vedések vagy visszaélések történ­tek. Ma nem egyszerűen az a kö­vetelmény, hogy pontos legyen az események regisztrálása. Azoknak az adatoknak, amelyek a könyve­lésből. nyilvántartásból kerülnek ki, megfelelőknek kell lenniük a gazdálkodás helyzetének megíté­lésére. Nemcsak általános megíté­lésre, hanem a részletek értékelé­sére is. Mit érdemesebb, gazda?: gosabb termelni? Milyen ráfordí­tások célravezetőek? Melyik be­ruházás milyen módon, menny i / időn belül hozza meg a haszna* ? S még ezernyi apróbb részletkér­dés eldöntésében segíthetnek a számvetések. A jó munkának ez a mércéje. Erre törekedni minden szövetkezet alapvető érdeke. S a tagság számára meggyőzővé, vi ­lágossá válik az ilyen műnk- Igenis értékelik azok tevékeny sí gét, akik segítenek világos, tisz képet kialakítani a gazdálkodó ról, s teljes joggal meg is becsül; munkájukat Almást István Új danuionszál gvár épült Kyergesújfatim Nyergesújfalun megépült az ! gozásának kísérletei a különböző úgynevezett ^danuionszál gyár. Az j textilgyárakban most folynak. A danulont nagy mennyiségben , _ , _ , , . " i elkészült első gyártmányok feüdol­Azert most mar több ide jut majd az olvasásra, tv-nézésre is. Ezt nagyon büszkén arra alapozza, hogy a fiatalok a háztar­tást teljesen gépesítet­ték. Utolsó munkanapján mi is szívből köszöntjük Honti nénit, városunk ,,legifjabb” nyugdíjasát. Minthogy pedig ezután még többet lesz együtt hőn szeretett kisumóká­jával, ne vegye tőle rossz néven, ha nem szokik le arról, hogy anyukának szólítja... Kazár Mátyás KözüSetek munkaerőigénye Aü ÉM 44. sz. All. Építőipari vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre könnyűgépkezelőket <ÉM-vizs- gával), vasbetonszerelőket, kubikoso­kat és férfi segédmunkásokat Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Ta­nácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth La­jos tér 1S-—15, földszint. 517 Állami gazdasági gyakorlattal rendel­kező, egyetemi végzettségű üzemgaz­dászt keresünk felvételre. Jelentkezés írásban a Biharugrai Halgazdaság veze­tőségénél. Halgazdaság, Blharugra. 5W dolgozza majd fel a kötszövőipar felhasználja — a szintetikus felü­letű, úgynevezett platírozott tré­ningruhákhoz, és a harisnyagyá: táshoz is. A hattsnyagyárban foly ­tatott kísérletek után a 20-as szú vastagságú, tehát meglehetőst- vékony harisnya viselési próbái i- megkezdődtek. Az eddigi ellent zések azt mutatják, hogy a damt- lonharisnya tartóssága ellen nem lehet semmi kifogás, csupán nz1 hiányolták a szakemberek, hog" nem elég matt és kérték hagy 0 jövőben kevésbé fényes szála! állítsanak elő. Ez egyébként nem olyan hiba, amelyen ne tudnának segíteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom