Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' NÉPÚJSÁG 1965. NOVEMBER IS., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Világ proletárjai, Folyfalta munkáját az országgyűlés Kádár János és Cseterki Lajos az ülésteremben. Vemis-rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban Moszkva A Szovjetunióban bolygóközi állomást indítottak útnak a Ve­nus felé. Magyar idő szerint dél­előtt tíz órakor a Venus—2 állo­más 56 000 kilométer távolságban volt a földtől, a fedélzetén elhe­lyezett műszerek normálisan mű­ködtek. A TASZSZ JELENTÉSE KÖZLI: A világűr és a naprendszer bongóinak tanulmányozására ki­dolgozott programmal összhang­ban 1965. november 12-én a Szovjetunióban űrrakétát bocsá­tottak fel, amely önműködő boly­góközi állomást indított útjára a Venus felé. A rakéta utolsó fokozatát elő­zetesen a mesterséges hold pályá­jára juttatták, majd erről a pá­lyáról rajtolva a rakéta útnak in­dította a 963 kilós Venus—2 űr­állomást a Venus-bolygó irányába. A megjelölt röppályán haladó önműködő űrállomás mintegy há­rom és fél hónap alatt teszi meg az utat a bolygóig. Az állomáson elhelyezett tudo­mányos műszerekkel a Venus—2 útja közben széles körű tudomá­nyos kutatásokat végeznek a vi­lágűrben. A Venus—2 fedélzetén elhelye­zett műszereket vegyi és napele mek táplálják. A távmérő, mérő- és tudomá­nyos műszerek automatikusan és a földről kapott utasításoknak megfelelően lépnek működésbe a repülési programmal összhang­ban. Az űrállomás repülésének meg­figyelését, röppályája adatainak mérését, a tudományos informá­ció vételét a Szovjetunió terüle­tén működő különleges mérő- komplexum végzi. A Venus—2 önműködő állomás pályája csaknem azonos az előre kidolgozott pályával. November 12-én, magyar idő szerint tíz órakor az űrállomás 56 000 kilométer távolságban volt a földtől, a 104 fok 19 perc keleti hosszúság és a 26 fok 31 perc északi szélesség által meghatáro­zott pont felett. A Venus—2 űrállomás vala­mennyi berendezése normálisan működik. A beérkező információkat koor­dinációs számolóközpont dolgoz­za fel. (MTI) Az országgyűlés pénteken foly­tatta a vitát az oktatási reform­törvény végrehajtásának tapasz­talatairól és a további feladatok­ról szóló beszámoló fölött. C se tér ki Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára hang­súlyozta: a termelő-, az alkotó munka megismerése és az abban való részvétel nagy hatást gyako­rol az ifjúság szemléletére. Ezért általános .iskoláink, gimnáziuma­ink feladata, hogy olyan technikai ismereteket adjanak, olyan kész­ségeket fejlesszenek ki és olyan gyakorlati oktatást biztosítsanak, amelyre mindenkinek szüksége lesz, az élet bármely területén dolgozzon is, majd arról beszélt, hogy ma már nem arról van szó, hogy tanuljanak-e gyermekeink az általános iskola után vagy sem, hanem arról, hogy mit, s hogyan tanuljanak. Oktatási reformtörvényünk az olyan iskolatípusok továbbfejlesz­tését határozta meg, amelyek be­fejezése lehetővé teszi az ismere­tek azonnali hasznosítását. Szakmunkásképző intézeteink az eddigieknél nagyobb figyelmet ér­demeinek, mert az új munkás­nemzedéket, a szakképzett fiatal mezőgazdasági dolgozókat nevelik. Az iskolai és iskolán kívüli ok­tatást szélesebben kell értelmez^ nünk. Ügy gondoljuk, eljött az ideje annak is, hogy Magyaror­szágon az oktatással összefüggő évszázados „papírszemléletet” fél­re tegyük, ezzel is növelve a tudás értékét. Fejlődésünk mór ma megkö­veteli, de holnapunk szét kell feszítse, és szét fogja feszíteni * csak iskolai keretekben va­ló gondolkodást. Olyan gya­korlatot keil kialakítanunk, amely a tényleges tudás alap­ján mindenkinek lehetővé te­szi, hogy bármely iskolán fel­vételre jelentkezhessen, a megfelelő tudás bizonyítása esetén felvehessék, illetve ké­pesítést kaphasson, függetle­nül attól: tudását hol és ho­gyan szerezte, szervezett ok­tatásban-e vagy iskolán kívül. A múltban, amikor egy sor hi­vatal betöltését középiskolai vég­zettséghez kötötték, az érettségi társadalmi rangot jelentett, az úgynevezett „úri középosztály” presztízse érdekeit védte meg az érettségi bizonyítvánnyal. Megfe­lelő származás és társadalmi kap­csolatok esetén a hivatalszerzés eszköze volt, befejezett végzettsé­get nyújtott. Ezzel szemben az érettségi ma már a befejezettség­nek csak illúzióját keltheti, hi­szen csak közbülső állomás az egyetemi tanulás, illetve a mun­kába állás között. Áz érettségi bi­zonyítvány tulajdonosa, ha nem ikerül felsőoktatási intézménybe, ahhoz, hogy munkába állhasson, valamilyen szakmát, kell tanuljon. Az érettségi bizonyítvány ma tár­sadalmi rangot nem jelent, telje­sen egyenértékű azzal, hogy „kö­zépiskolai végzettség”. Az érett­ségi számunkra a nagyobb tudást, a szélesebb körű műveltséget je­lenti. Az a tény, hogy ez a külön vizsga a fiatalok különleges és fölösleges megterhelését jelenti, az érettségi eltörlésének kezdemé­nyezésére ösztönöz bennünket. Természetesen nem volna helyes elhamarkodottan intézkedni. Cseterki Lajos a továbbiakban szólt a hazafias nevelésről. Hangsúlyozta: az iskola köteles­sége, hogy az ifjúság számára bemutassa és közelhozza előde­ink életét, népünk fejlődését, al­kotásait és vívmányait, mindazt, ami múltunkat összeköti a társa­dalmi haladásért, a népek test­véri együttműködéséért folytatott harcunkkal. A hazaszeretetre nevelésnek a múlt csak az egyik forrása. Ennél a forrásnál megállni, csak ebből táplálni az ifjú szíveket, nem ele­gendő, nem is volt célunk soha­sem. Népünknek nemcsak múlt­ja van, hanem jelene és jövője is — hangsúlyozta a szónok. Hazafiságuniknak tehát két for­rása van: népünk forradalmi múltja, és jelene, amely elválaszt­hatatlan más népeknek a haladá­sért folytatott harcától. Abban a forradalmi átalakulás­ban, amely hazánkban végbement és végbemegy, népünk életének új vonásai születtek, új erkölcse, új fegyelme, új felelősségérzete, új nemzeti öntudata alakult ki. Ezeket mint új nemzeti értéke­inket kell kezelnünk, ápolnunk és fejlesztenünk. Ez iskoláink köte­lessége is. A mi iskoláinkban tudományos világnézetre és szocialista er­kölcsre neveljük társadalmunk fiatal nemzedékét, de hatnak rá más nézetek is. Például a kispol­gári életszemlélet, a burzsoá er­kölcs maradványai, tudományta­lan nézetek és szokások, köztük a vallásos szemlélet is. E kettős hatást — amikor az új már nagy vonzást gyakorol, de megvan még a régi és bár en­nek hatása csökken, de itt van még és különböző csatornákon ke­resztül hat is — általánosan fo­galmazva kettős nevelésnek ne­vezzük, És mert nem akarjuk,, hogy gyermekeink belső konflik­tusban éljék le iskolaéveiket, mert nem akarjuk, hogy munkás­emberré fejlődve belső világuk­ban törés legyen, ezért kötelessé­günk még hatékonyabbá tenni is­koláinkban a tudományos világ­nézetű nevelést. A nevelés csak abban az intéz­ményben lehet hatékony, ahol a kapitalista ideológiát, a kispolgá­ri életszemlélet maradványait, ezek hatását az ifjúságra nem becsülik le és különböző megnyil­vánulásai elvi,, megalkuvás nél­küli ellenállásba ütköznek. Szem­be kell fordulnunk velük azért, hogy tőlünk idegen nézetek, tudo­mánytalan szemlélet, elavult szo­kások ne mérgezhessék a levegőt. * Cseterki Lajos felszólalása után a 'képviselők folytatták a vitát. Ebédszünet után elsőnek Pioker Ignácz budapesti képviselő emel­kedett szólásra, majd Losonca Pál földművelésügyi miniszter be­szélt a szaktudásnak a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésében be­töltött fontos szerepéről és a me­zőgazdasági szakképzés helyzeté­ről, feladatairól. Utalt a mezőgazdaságnak az utóbbi három-négy évben elért jelentős fejlődésére, melynek so­rán kialakultak és nagy többsé­gükben megszilárdultak a szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemek. Kiemelte: a mezőgazdaság szak­ember-ellátását nagymértékben segítette, hogy az iskolatörvény fő célkitűzései a mezőgazdasági szak­emberképzés terén is érvényesül­tek. Majd a miniszter a mezőgaz­daság középszintű szakemberellá­tásáról beszélt. (Folytatás a 2. oldalon.) Dobi István, Diszkó Béla cs Fock Jenő a vitát hallgatják. Apró Antal képviselőkkel beszélget. MTI-fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom