Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' NÉPÚJSÁG 1965. NOVEMBER IS., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Világ proletárjai, Folyfalta munkáját az országgyűlés Kádár János és Cseterki Lajos az ülésteremben. Vemis-rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban Moszkva A Szovjetunióban bolygóközi állomást indítottak útnak a Venus felé. Magyar idő szerint délelőtt tíz órakor a Venus—2 állomás 56 000 kilométer távolságban volt a földtől, a fedélzetén elhelyezett műszerek normálisan működtek. A TASZSZ JELENTÉSE KÖZLI: A világűr és a naprendszer bongóinak tanulmányozására kidolgozott programmal összhangban 1965. november 12-én a Szovjetunióban űrrakétát bocsátottak fel, amely önműködő bolygóközi állomást indított útjára a Venus felé. A rakéta utolsó fokozatát előzetesen a mesterséges hold pályájára juttatták, majd erről a pályáról rajtolva a rakéta útnak indította a 963 kilós Venus—2 űrállomást a Venus-bolygó irányába. A megjelölt röppályán haladó önműködő űrállomás mintegy három és fél hónap alatt teszi meg az utat a bolygóig. Az állomáson elhelyezett tudományos műszerekkel a Venus—2 útja közben széles körű tudományos kutatásokat végeznek a világűrben. A Venus—2 fedélzetén elhelyezett műszereket vegyi és napele mek táplálják. A távmérő, mérő- és tudományos műszerek automatikusan és a földről kapott utasításoknak megfelelően lépnek működésbe a repülési programmal összhangban. Az űrállomás repülésének megfigyelését, röppályája adatainak mérését, a tudományos információ vételét a Szovjetunió területén működő különleges mérő- komplexum végzi. A Venus—2 önműködő állomás pályája csaknem azonos az előre kidolgozott pályával. November 12-én, magyar idő szerint tíz órakor az űrállomás 56 000 kilométer távolságban volt a földtől, a 104 fok 19 perc keleti hosszúság és a 26 fok 31 perc északi szélesség által meghatározott pont felett. A Venus—2 űrállomás valamennyi berendezése normálisan működik. A beérkező információkat koordinációs számolóközpont dolgozza fel. (MTI) Az országgyűlés pénteken folytatta a vitát az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló fölött. C se tér ki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: a termelő-, az alkotó munka megismerése és az abban való részvétel nagy hatást gyakorol az ifjúság szemléletére. Ezért általános .iskoláink, gimnáziumaink feladata, hogy olyan technikai ismereteket adjanak, olyan készségeket fejlesszenek ki és olyan gyakorlati oktatást biztosítsanak, amelyre mindenkinek szüksége lesz, az élet bármely területén dolgozzon is, majd arról beszélt, hogy ma már nem arról van szó, hogy tanuljanak-e gyermekeink az általános iskola után vagy sem, hanem arról, hogy mit, s hogyan tanuljanak. Oktatási reformtörvényünk az olyan iskolatípusok továbbfejlesztését határozta meg, amelyek befejezése lehetővé teszi az ismeretek azonnali hasznosítását. Szakmunkásképző intézeteink az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemeinek, mert az új munkásnemzedéket, a szakképzett fiatal mezőgazdasági dolgozókat nevelik. Az iskolai és iskolán kívüli oktatást szélesebben kell értelmez^ nünk. Ügy gondoljuk, eljött az ideje annak is, hogy Magyarországon az oktatással összefüggő évszázados „papírszemléletet” félre tegyük, ezzel is növelve a tudás értékét. Fejlődésünk mór ma megköveteli, de holnapunk szét kell feszítse, és szét fogja feszíteni * csak iskolai keretekben való gondolkodást. Olyan gyakorlatot keil kialakítanunk, amely a tényleges tudás alapján mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely iskolán felvételre jelentkezhessen, a megfelelő tudás bizonyítása esetén felvehessék, illetve képesítést kaphasson, függetlenül attól: tudását hol és hogyan szerezte, szervezett oktatásban-e vagy iskolán kívül. A múltban, amikor egy sor hivatal betöltését középiskolai végzettséghez kötötték, az érettségi társadalmi rangot jelentett, az úgynevezett „úri középosztály” presztízse érdekeit védte meg az érettségi bizonyítvánnyal. Megfelelő származás és társadalmi kapcsolatok esetén a hivatalszerzés eszköze volt, befejezett végzettséget nyújtott. Ezzel szemben az érettségi ma már a befejezettségnek csak illúzióját keltheti, hiszen csak közbülső állomás az egyetemi tanulás, illetve a munkába állás között. Áz érettségi bizonyítvány tulajdonosa, ha nem ikerül felsőoktatási intézménybe, ahhoz, hogy munkába állhasson, valamilyen szakmát, kell tanuljon. Az érettségi bizonyítvány ma társadalmi rangot nem jelent, teljesen egyenértékű azzal, hogy „középiskolai végzettség”. Az érettségi számunkra a nagyobb tudást, a szélesebb körű műveltséget jelenti. Az a tény, hogy ez a külön vizsga a fiatalok különleges és fölösleges megterhelését jelenti, az érettségi eltörlésének kezdeményezésére ösztönöz bennünket. Természetesen nem volna helyes elhamarkodottan intézkedni. Cseterki Lajos a továbbiakban szólt a hazafias nevelésről. Hangsúlyozta: az iskola kötelessége, hogy az ifjúság számára bemutassa és közelhozza elődeink életét, népünk fejlődését, alkotásait és vívmányait, mindazt, ami múltunkat összeköti a társadalmi haladásért, a népek testvéri együttműködéséért folytatott harcunkkal. A hazaszeretetre nevelésnek a múlt csak az egyik forrása. Ennél a forrásnál megállni, csak ebből táplálni az ifjú szíveket, nem elegendő, nem is volt célunk sohasem. Népünknek nemcsak múltja van, hanem jelene és jövője is — hangsúlyozta a szónok. Hazafiságuniknak tehát két forrása van: népünk forradalmi múltja, és jelene, amely elválaszthatatlan más népeknek a haladásért folytatott harcától. Abban a forradalmi átalakulásban, amely hazánkban végbement és végbemegy, népünk életének új vonásai születtek, új erkölcse, új fegyelme, új felelősségérzete, új nemzeti öntudata alakult ki. Ezeket mint új nemzeti értékeinket kell kezelnünk, ápolnunk és fejlesztenünk. Ez iskoláink kötelessége is. A mi iskoláinkban tudományos világnézetre és szocialista erkölcsre neveljük társadalmunk fiatal nemzedékét, de hatnak rá más nézetek is. Például a kispolgári életszemlélet, a burzsoá erkölcs maradványai, tudománytalan nézetek és szokások, köztük a vallásos szemlélet is. E kettős hatást — amikor az új már nagy vonzást gyakorol, de megvan még a régi és bár ennek hatása csökken, de itt van még és különböző csatornákon keresztül hat is — általánosan fogalmazva kettős nevelésnek nevezzük, És mert nem akarjuk,, hogy gyermekeink belső konfliktusban éljék le iskolaéveiket, mert nem akarjuk, hogy munkásemberré fejlődve belső világukban törés legyen, ezért kötelességünk még hatékonyabbá tenni iskoláinkban a tudományos világnézetű nevelést. A nevelés csak abban az intézményben lehet hatékony, ahol a kapitalista ideológiát, a kispolgári életszemlélet maradványait, ezek hatását az ifjúságra nem becsülik le és különböző megnyilvánulásai elvi,, megalkuvás nélküli ellenállásba ütköznek. Szembe kell fordulnunk velük azért, hogy tőlünk idegen nézetek, tudománytalan szemlélet, elavult szokások ne mérgezhessék a levegőt. * Cseterki Lajos felszólalása után a 'képviselők folytatták a vitát. Ebédszünet után elsőnek Pioker Ignácz budapesti képviselő emelkedett szólásra, majd Losonca Pál földművelésügyi miniszter beszélt a szaktudásnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében betöltött fontos szerepéről és a mezőgazdasági szakképzés helyzetéről, feladatairól. Utalt a mezőgazdaságnak az utóbbi három-négy évben elért jelentős fejlődésére, melynek során kialakultak és nagy többségükben megszilárdultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek. Kiemelte: a mezőgazdaság szakember-ellátását nagymértékben segítette, hogy az iskolatörvény fő célkitűzései a mezőgazdasági szakemberképzés terén is érvényesültek. Majd a miniszter a mezőgazdaság középszintű szakemberellátásáról beszélt. (Folytatás a 2. oldalon.) Dobi István, Diszkó Béla cs Fock Jenő a vitát hallgatják. Apró Antal képviselőkkel beszélget. MTI-fotó
