Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
1SS5. november 13. Szombat Folytatja munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Befejezésül a miniszter hangsúlyozta : a mezőgazdaság jelenlegi helyzetében most már megállapítható, hogy a termelés fejlesztése, korszerűsítése hány és milyen .képzettségű szakembert, szakmunkást igényel, az oktatási reformtörvény továbbfejlesztése pedig jó keretet ad ennek a szükségletnek megfelelő kielégítéséhez. A Vas megyei képviselő után a kövétkézö felszólaló Elek László Békés megyei képviselő vőlt. Kiemelte a mimikáira nevelés, a politechnikai oktatás politikai-társadalmi szükségességének egyik, főleg vidéken érvényesülő vonatkozását. Eszerint a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a fizikai muníka már nem tartozik annyira közvetlenül belüliről hozzá a parasztság családi életéhez, mint korábban. A felnövekvő parasztifjú pedig, minthogy nem látja nap mint nap ■apja termelőmunkáját, s nein is segíthet benne rendszeresen, az iskola segítsége’ nélkül nem ismerheti meg a munka csínját- bínját sem. A képviselő, a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy az eddiginél jobban körül kellene határolni az egyes iskolatípusok mynka- ok tatásának rendeltetését, és célját. A szakközépiskolák és a gimnáziumok munkára nevelésének minőségileg mást kellene adnia, mint amire az iparitanu. ló-iskolák hivatottak. A középiskolai tanulókat elsősorban a fizikai munka megismerésére, megszerelésére és magasabb színvonalú technikai szemléletre kellene felkészítenie. . A felszólaló befejezésül a most létrehozandó országos és megyei oktatási tanácsok munkájáról szólt. Véleménye szerint az országos és a megyei szerveik között a tervezettnél is szorosabb kapcsolatot kellene kiépíteni. * A Csongrád megyei képviselő felszólalása után az elnöklő Vass Istvánná az ülést bezárta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját. A inai ülésen folytatódik a művelődésügyi miniszter beszámolója feletti vita, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke tart beszámolót. * ! A Kossuth rádió az országgyűlés szombati tanácskozásáról 18.25 Órától 20 óráig hangképes beszámolót sugároz. (MTI) í Eredményes tizenöt esztendő ELŐRELÉPÉS Az oktatásügy parlamenti vita- I két — de a szakmai, műszaki isja után pedagógusok és nem pedagógusok mind gyakrabban és mind nagyobb érdeklődéssel kérdezgették az utóbbi időben: Mi van az iskolareformmal? Kérdéseik jogosultságát azzal indokolták,. hogy több alkalommal hallották, olvasták a gimnáziumi gyakorlati oktatás, valamint a szakközépiskolák bírálatát, tudták arról, hogy a középfokú technikumok létjogosultságáról, s általában a középfokú szakképzésről még viták folytak, s a középiskolák általánossá tételének eddigi értelmezése sem volt helye®. Most mindezekre a kérdésekre részletes és világos választ adott a művelődésügyi miniszter parlamenti beszámolója,, valamint, a képviselői. vita. Mint ismeretes, a ’ reform törvénye három alapelvet hangsúlyozott: az iskola és az élet kapcsolatának megerősítését, az oktatás korszerűsítését, valamint a hatékony kommunista nevelés kibontakozását. No®, ezeknek az elveknek egyikét sem érte bírálat. Más dolog azonban, hogy azoknak az etgohdodásoknak, gyakorlati intézkedéseiknek egy része, amelyekkel e célok megvalósulását elérni véltük, nem váltották be minden vonatkozásban a hozzájuk fűzött reményeket. Valóban igaz, hogy a gimnáziumi 5 plusz 1-es rendszer keretében végzett szakmai előképzés nem járt a várt sikerrel, hiszen még a szakmai minősítő vizsgát tett fiataloknak is csupán elenyésző töredéke ment az érettségi után arra a pályára, amelynek ismereteit négy évig tanulta. Az is igaz, hogy a szakmunkásképzés középfokra emelése — főleg az olyan mezőgazdasági szakmákban, amelyeknek hagyományai sem voltak — korai, s erőnket meghaladó elképzelés volt. Nem bizonyult helyesnek továbbá a középfokú oktatás általánossá tételének az az értelmezése, amely figyelmen kívül hagyta a termelőmunka melletti továbbtanulást. Mindebből azonban egyáltalán nem következik — s ezt többen is hangsúlyozták az országgyűlésen —, hogy vissza kell kanyarodni a reform előtti állapotokhoz. A szakközépiskolákat nem azért érte bírálat, mert felesleges a. középfokú szakmai képzés, hanem, mert szűk keretek között, csupán egy szakmára készítettek elő — és általában nem jobban, mint az eddigi szakmunkásképzés. Továbbra is szükség van tehát középfokú szakmai oktatásra —■ sőt a középiskolák között növelni kell arányukat, részesedésümereteket nyújtó szakközépiskoláknak szélesebb alapokon kell felépülniük, mint a szakmunkás- képzésnek. És a hagyományos szakmunkás- képzést sem úgy védelmezzük, mintha az korszerűsítés nélkül megfelelne az élet követelményeinek. Magasabb szintre kell emelni itt is az oktatást és a nevelést, s ami szintén fontos: be kell kapcsolni ezt az iskolatípust is —miként a reformtörvény és a mostani miniszteri jelentés is hangsúlyozta — oktatási rendszerünk vérkeringésébe, s a középfokú oktatás általánossá tételéről sem mondunk le, csupán nem hagyjuk figyelmen kívül — 'mint eddig— a felMőfctoktatásC'1 Naivitás azt várni a század második felének huszadik iskolájától, hogy olyasféle stabilitásra rendezkedjék be, mint az ötven évvel ezelőttiek. Sokat beszélünk a gyorsan változó életről, de gyakran éppen azt hagyjuk figyelmen kívül, hogy ez állandó készenlétet, rugalmasságot igényel, annak a képességnek a csiszolását, hogy folyamatosan újjal, jobbal cseréljük fel a kevésbé jót. Mindebből következően bizonyosan tudjuk, hogy változtatásokra később is lehet számítani. A fejlődés, a változás, valamint az észlelt hibák és fogyatékosságok előtt nem csukhatjuk be a szemünket és helytelen lenne, ha valamiféle hamis stabilizációs illúzió kedvéért úgy Íenménls, "niinthá az iskoíafeíórm tininkén vpnafkozásában megtalál- Az indokoltnak mutatkozó vál- *u k volna már a legjobb megoldá- toztatások tehát ném visszalépést, sokat. Csakhogy korunk szocialis- hanem előrehaladást jelentenek.1 ta iskoláját senki sem fedezhet: Ezenkívül a helyes értékelés ér-/el úg>' egyszerűen, azt madekében szintén el kell monda- gurtknak kelj ~ Pezsegek, sót nunk, hogy nem csupán az alap-, ie%erősek aran is kimunkálelvek, hanem a reformmal, össze- ; r,u"k- , .............. ^ , Az országgyűlés vitájából kid'sfüggő gyakorlata mtezkedesek hogy az iskolareform wk kér. egesz sora is jónak, helyesnek bt- dés,ében megtaláltuk már a helyes zonyult. Kielégítőnek mondható utat; míg másckban változta lások- peldául az általános iskolai akta-, releszszükség. A fő célok azonban tás és nevelés reformja, hiszen a maradnak. Ezekért a célokért kell tananyag lényegesen korszerű- továbbra is dolgozniuk, küzdeniük sődött, jobban és jobban építenek a nevelőknek, a szülőknek, az az életkori sajátosságokra, színe-, egész társadalomnak, mégpedig Tizenöt évvel ezelőtt Varsóban alakult meg a Béke-világ- tanács. Az imperialista hatalmak kezdettől fogva minden erejüket mozgósították a békemozgalom ellen és olykor vérmes reményeket fűztek ahhoz, hogy a békemozgalmat sikerül megosztaniuk. Oe a Béke-világtanácson kívülálló háborúellenes erők is a nemzetközi feszültség enyhítésén fáradoznak, s ez a háborús erők ellen szól. A békemozgalom legszilárdabb bástyája a Szovjetunió és általában a szocialista tábor, az elmúlt esztendőben minden jelentős békekezdeményezés a Szovjetuniótól indult ki. A szovjet kormány terjesztette elő 1959 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Szervezetében az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatát. Három esztendő múlva a Szovjetunió nyújtotta be a tervezetet. melynek lényege: a leszerelés gazdasági programja s a leszerelés következtében felszabadult erők és erőtartalékok békés célokra fordítása. Legutóbb a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására készült reális szovjet indítvány. Az elmúlt évek során a békemozgalom új szövetségesekkel gazdagodott. Nem is olyan régen még a világ területének "7,2 százalékát gyarmatok, félgyarmatok foglalták el, és a népesség 66,2 százaléka szenvedett a gyarmati elnyomástól. Ma a földgolyó területének 4,6, lakosságának 1,3 százalékára korlátozódik a gyarmatosítók nyílt uralma. Csupán az utolsó két évtizedben 76 ország vált politikailag szabaddá és a föld független államainak száma 35-ről 129-re emelkedett. Népek, amelyek korábban elvéreztek az egyenlőtlen küzdelemben, most győztesen vívják meg harcukat szabadságukért, függetlenségükért és a békéért. A békemozgalom potenciális segítője továbbá a tőkés országok munkásosztálya, hiszen a gazdasági célkitűzésekért folytatott harc az adott esetben elválaszthatatlan a politikai célkitűzésektől. Közvetve a békemozgalom célkitűzéseit szolgálják azok az élesedő ellentétek is, amelyek a különböző imperialista csoportok, államok egymás közti viszonyában érezhetők. Külön figyelmet kell fordítani ennek során az Egyesült Államok és Franciaország véleménykülönbségére. Nyilvánvaló, annak ellenére, hogy Franciaország formálisan jelenleg is tagja a legveszélyesebb agresszív paktumnak, a NATO-nak, lényeges kérdésekben ellentmond a washingtoni vonalvezetésnek. A békemozgalomnak a Békevilágtanács tizenöt éves története eredményekben gazdag. Az évforduló alkalmából ezért üdvözli teljes szívéből minden békeszerető ember, köztük a magyar nép is a tizenöt esztendős Békc-világtanácsot. s. e. Népi ellenőrök tanácskozása Békéscsabán Értékelték a bútoripar fejlesztésével kapcsolatos országos vizsgálat tapasztalatait sebbeik, találhatóbbak lettek a tankönyvek, s a politechnikai oktatás is mindjobban a helyes vágányra kerül itt. A felsőfokú oktatásban ugyancsak jó úton jártunk a szakmai gyakorlatok új rendszerének kidolgozásakor, valamint a tananyag-korszerűsítési munkálatokkal, az új programok és tamtervek kialakításával. S milyen következtetések adódnak? Mindenekelőtt az, hogy nincs ok a megtorpanásra, a tétlenségre, s különösen nincs ok a reform valamiféle általános felülvizsgálatára. A legnagyobb biztonsággal mondhatjuk például, hogy az iskola és az élet kapcsolatának elmélyítése nem csupán nem vált időszerűtlenné, hanem mind égetőbb és fontosabb feladat, lesz. Ez a kapcsolat eddig gyakran formális volt: megelégedtünk azzal, hogy a tananyagot az élethez igazítottuk, s a diákokat bevittük a gyárakba, a tanműhelyekbe. Éppen a gimnáziumok gyakorlati oktatásának fogyatékosságai mutatják, hogy ezen tovább kell lépnünk, s az életnek, korunk és társadalmunk igényeinek megértése, megszívlelése nagyon fontos, az iskolának minden porci- kájában korszerűnek kell lennie. lankadatlanul, a javító célzatú változtatásoktól nem megijedve, hanem felvillanyozva. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság könnyűipari osztálya november 12-én Békéscsabán értekezletet tartott, melyen Bács- Kisikun, Békés, Csongrád és Szolnok megye Népi Ellenőrző Bízott, ságának vezetői és meghívott népi ellenőrei vettek részt. Ezen a bútoripar fejlesztésével kapcsolatos országos vizsgálat tapasz, talatait értékelték. Kulkai Sándor, a Békés megyei ói EB elnökének üdvözlő szavai után Lakatos György, a KNEB Újítási kiállítás a békéscsabai AKOV telepén Eríékes eredményekkel zárult az újítási hónap Pénteken .délután újítási an- kétra gyűltek össze a 8-as sz. AKÖV ésszerűsí tői Békéscsabán, a vállalat Kazinczy utcai műszaki telepén. Az ankéton megjelent Szántó Sándor, a műszaki fejlesz, tési osztály vezetője és Ladányi Istwín szb-titkár. Mikló Gábor ismertette a szeptemberben tartott újítási hónap eredményeit. Eszerint 31 javaslatot nyújtottak be az akció során, melyek közül hatot meg is valósítottak. A 4650 forint kifizetett újítási dijat több mint 77 ezer forintnyi gazdasági eredmény jutalmaként kapták az újítók. Az ésszerűsítek versenyében Povázsai Gyula lett az első helye, zett, a második Remzső Imre, a harmadik (megosztva) Pál völgyi András és Bimbó Lajos. A verseny győztese ezer forint, a második helyezett 800, a két harmadik pedig 300—30Ó forint jutalomban részesült. Az ankéton az újítók megvitatták időszerű problémáikat és a mozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit. Utána megnyitották a 8-as sz. AKÖV újítási kiállítását, melyen ott láthatók az utóbbi évek legérdekesebb, legötletesebb ésszerűsítésből származó konstrukciói. A látogatók megcsodálhatták a praktikus működésű hűtő- és mosógépet, a biztonságos gázpalackszállító targoncát, a taxióra-reduktort (mely korábban drága importáru volt), és az Ikarusz hátsóagyfelfogó készü. léket, mely nagyban megkönnyíti az autóközlekedés dolgozóinak munkáját. A kiállított tárgyaknak legfőbb érdemük, hogy a gyakorlatban is kipróbált, jól bevált újítások dokumentumai. könnyűipari osztályának vezetője tájékoztatta a megjelenteket a vizsgálat megállapításairól. A második 5 éves terv időszakában a bútoripar általános fejlődése mellett viszonylag elmaradt a technológiai terület és raktár biztosítósa, s nem alakultak kielégítően a termelés műszaki, gazdasági mutatói sem. Vonatkozik ez Békés megye három vizsgált gazdasági egységére, a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai üzemére, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz-re, valamint a Békéscsabai Faipari Ktsz-re. Megnehezíti a helyzetet a szervezeti széttagoltság, továbbá egyes termékeknek a több helyen való gyártása. A KNEB a hiányosságok megszüntetésére javaslatot tett a gazdasági bizottságnak, amelyet az elfogadott. Ferencz Imre, a KNEB gazdasági szakértője megállapította, hogy az értekezleten részt vevő négy megye népi ellenőrző bizottságának közreműködése a KNEB munkájához hasznos segítséget nyújtott. A beszámolókhoz több hozzászólás hangzott el, melyek a NEB további eredményes munkáját szolgálják. így javasolták, hogy több területi NEB-re kiterjedő központi vizsgálat esetén közös munkabizottságot alakítsanak. Ugyancsak javasolták, hogy a vizsgálatok előtt a KNEB tartson hasonló tanácskozást a területi NEB-ekkel és a vizsgálatban részt vevő munkabizottságokkal. Megállapítható, hogy a nyolc eve működő népi ellenőrzés jelentősen fejlődött, megerősödött és mindinkább alkalmassá válik a rá háruló feladatok eredményes végrehajtására.
