Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

M65. november 5, 3 Péntek Sok ezret érő ötletek A legfőbb feltétel9 hogy bevezessék — Újítások talonban — Az eredmény: normaóra-megtakarítás A technikai haladás minden­Megkezdődött az őszi fásítás: 50 millió facsemetét ültetnek el a következő hetekben napi úttörői: az újítók. Manapság, amikor legfőbb törekvésünk, hogy olcsóbban, egyszerűbb módon többet és jobbat termel jünk, ezek­nek az „ötletembereknek" a tevé­kenysége nélkülözhetetlenül fon­tos gazdaságunknak. Illő, hogy fi­gyelemmel kísérjük munkájukat és — erkölcsi, anyagi vonatko­zásban egyaránt — kellően meg­becsüljük. HOGYAN ÁLL AZ ÚJfTÓMOZGALOM, milyen gondjaik vannak az újí­tóknak megyénk egyik vasipari üzemében, a Békéscsabai Hajtó­mű- és Fétvanószerelvémy Gyár­ban? A statisztika önmagában is az ésszerűsítő kezdeményezések gyarapodásáról tanúskodik. Míg 1863-lban mindössze tizenkét újí­tást vezettek be, addig 1964-ben harmincegyre szaporodott az újí­tók száma, az idén pedig mos tanig negyvenegy ésszerűsítőt tartanak számon. Természetesen elfogadott újításbkról van szó, hiszen egy- egy ötletből akkor válik hasznot hajtő anyagi valóság, amikor az illetékes szervék felülbírálása után hozzálátnak a megvalósítás­hoz. Egyébként is a 'kivitelezett újítások után kapják meg az újí­tók az eszmei — vagy a kalkulált hajtóműgyárbam, ma is álcád olyan eset, amit érdemes szóvá tenni. Hiszen kis jóakarattal gördüléke­nyebbé lehetne tenni az újítások hasznosításának kivitelezését, s ez mégiscsak mindnyájunk közös ér­deke. Itt van a Gábori—Péli— Krenács-féle gyorsdaraboió be­rendezés, mely két ember mun­káját végzi el, igen jelentős nor­maóra-megtakarítás érhető el használatával. Az újítók 1964. feb­ruár 14-én adták be javaslatukat, a gy orsdarabol óra nagy szükség lenne, de ma sem működik. Mi­ért? Egy-egy újítás elbírálása több szerv kezén megy keresztül. Köze van hozzá a technológiának, a vár­ható megtakarítást a normaosz­tály kalkulálja ki, a gépet rend­szerint a TMK szerelőli készítik el, bizonyos számszerüségeket a kalkuláció készít el és így to­vább, és így tovább. A szóban forgó esetben a technológia java­solta az eredeti újítás átdolgozá­sát, melyet végre is hajtottak — miután már egyszer (1965. feb­ruár 16-án) az újítást elfogadták Időközben megtörtént az átdolgo­zás is, a legesiegutolsö határidő üzemszerű alkalmazására július "0-i dátummal volt kitűzve. Ügy tudjuk, hogy, az iratok jelenleg annál fontosabb, annál halasztha- tatlanaibb. Persze, számos jó példát is so­rolhatnánk ebből az üzemből: Telek—Sándor—Csi esély—Kre- nács-féle sínmarófejet, melyért 2 ezer forint eszmei díjat fizettek •ki, Bogdán Mátyás sínmaró gép átalakítását, amely mintegy 25 ezer forint hasznot hozott az üzemnek és így tovább. A hajtóműgyárban 15 brigád dolgozik a munkaverseny-mozga­lom keretében, melyek közül egy — a forgácsolóműhélybeliek — szocialista brigád. Felajánlásaik között ott szerepelnek az újítá­sok is, melyek beszámítanak a pontverseny alakulásában. Az idén az első negyedévben példá­ul 33 ezer 788 forintot hozott az üzemnek ötletes dolgozóik szá­mos ésszerűsítése. A tröszt üze­meinek versenyében szép helye­zést értek ed az újításokkal. Re­mélhető, hogy a mozgalom továb­bi fejlesztése során törekedni fognak az itt-ott fellépő bürokrati­kus hiányosságok felszámolására. m v. j. November első napjaiban or­szágszerte megkezdődött az őszi fásítási kampány. Fekete Gyula főmérnök, aki az Országos Erdé­szeti Főigazgatóságon a fásítás „főparancsnoka”, tájékoztatásul közölte, hogy az erdőn kívüli terü­leteken évente tízezer hektárt ül­tetnek be erdei facsemetékkel, részben tavasszal, részben lomö- hulláskor. Fásítanivaló bőven van, hiszen csupán az egyéb mű­velési ágak számára nem vagy alig alkalmas, úgynevezett kopá- rosokból 130 000 hektárt kell be­ültetni a közeli években. Az er­dőn kívüli fásítás idei őszi kvótája 5500 hektár, amelynek nagy része a termelőszövetkezetek területé­hez tartozik. Ezenkívül 2000 hek­tárnyi területet fásítanak pótló­lag kisebb „foltokban” a koráb­ban fásított területeken. Az 5500 hektárból 2000 hektárt gyorsan növő nyárfafajokkal ültetnek be, a cellulóz- és papírgyártás nyers­anyagellátásának javítása érdeké­ben. A kopárcisokat elsősorban erdei és feketefenyővel, valamint kocsánytalan tölggyel telepítik be. A nyérfafajokon kívül a kocsá­nyos tölgy és az akác kap na­gyobb területeket. Az erdei facsemeték kiemelését és szállítását már október utolsó napjaiban megkezdték, most az ültetőbrigádoké a szó. Az előzetes számítások szerint az erősebb fa­gyok beálltáig kereken 50 millió facsemetét ültetnek el. Ebben a nagy munkában a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok, illet­ve a községi tanácsok számítanak a különböző társadalmi szerveze­tek, elsősorban pedig a KISZ- szervezetek, illetve úttörőcsapatok segítő munkájára. A sarkadi szövetkezetek betejezték a búza vetését Hétfőn betejezték a búza veté­sét a sarkadi termelőszövetkeze­tek. A négy tsz közül elsőnek a József Attila szövetkezetben vé­geztek ezzel a munkával, össze­sen 4200 holdon vetették el a bú­zát a sarkadi tsz-ek, ez 150 hold­dal több a tervezettnél. A munka befejezésével most már a kukorica törésére és a mélyszántásra összpontosítanak minden erőt. A rossz idő ellenére is naponta több százan dolgoznak a földeken. népgazdasági haszon bizonyos szá­zalékát kitevő — díjat. Itt mindjárt ÁLLJUNK MEG EGY PERCRE. Bár a mozgalom terébélyesedésé- vel az újítóik megbecsülése s egy- egy újítás „átfuttatásának” ügy­intézése is jelentősen javult a A KÖNYVELÉSEN FEKSZENEK. Márpedig az a szabály, hogy há­rom napnál tovább senki sem „fektetheti” az újítási ügyirato­kat. Lehet, hogy vannak olyanok, akiknek nem sürgős a dolog. A népgazdaságnak, az üzemnek és az újítóknak egyaránt azonban zunk inkább valahol a város­ban . .. — Kérem, hol óhajtja? — Annak a heiynek a közelé­ben, amely hozzám írt levelének a borítékján díszeleg. Érti? — Igen, értem. „Fél, hogy valaki kihallgatja a beszélgetésünket — gondolta „Catherine”. — Ügyesen kigon­dolta a borítékkal, melyen a Majakovszkij-szobor fotója van.” — Mikor találkozunk? — kér­dezte „Catherine”. — Lehetne ma este hétkor? — Hétkor? Rendben. Anatolij egy órával a megbe­szélt idő előtt jelent meg a Ma- jakovszkij-téren. Cipőt tisztítta- tott a bábszínház mellett, elsé­tált a Szófia-étterem előtt, a Metróban újságot vásárolt, elol­vasta a Csajkovszkij hangver­senyterem hirdetményeit. Gya­núját semmi se kéltette fel, a tér megszokott életét élte. A szobornál gyermekek játszadoz­tak. Egy fiú fényképezett egy lányt, aztán a lány a fiút. A mozi bejáratánál emberek nyü­zsögtek. A Szovremennyik szín­háznál eladó jegy iránt érdek­lődtek. Pillantása végigfutott a szállodának a térre néző abla­kain, de ott se látott olyat, ami nyugtalaníthatta volna, öt perc­cel hét előtt két taxi gördült a Csajkovszkij-terem bejárata élé Középkorú nő szállt ki belőle, zöld köpenyben, egyik kezében divatos ernyő, a másikban reti- kiíl. Átment a téren, körüljárta a szobrot, megállt, táskájából I elővett egy doboz Camel ciga­rettát, gáz-öngyújtóval rágyúj­tott és körülnézett. „Megjött” — gondolta Proho­rov. A Moszkva mozi bejáratá­nál állt és átment a szoborhoz. — Jó estét — szólította meg az asszonyt. — Jó estét — felelt „Catheri­ne” barátságos mosollyal. — Anatolij Prohorov vagyok. Megkaptam a levelét. — Ó, valami tévedés lehet — mondta „Catherine” enyhe an­gol akcentussal. — En Aleksz. Prohorovnak írtam. A külde­mény Aléksznek szól. Ezek sze­rint ön nem az. Tévedés. Nem adhatom át a küldeményt... Anatolij szorosan „Catherine”- hez lépett. — Nincs itt semmiféle téve­dés. Kitől kapta a címemet? Skiytontól? — Sklyton? — „Catherine” összevonta szemöldökét. — Nem ismerek semmilyen Sklytont. — Borjatyinszikijt sem ismeri? Nyikolaj Borjatyinszikijt Wa­shingtonból? Haditengerészeti akadémia. Talán már elfelejtet­te, mi a keresztnevem. Nem Aleksz vagyok, hanem Anatolij, érti? Én nem felejtettem el a tizenegyes számot, Borjatyinsz- kij jelszavát. — Ö nem, Borjatyinszkijt sem ismerem. Miféle jelszóról beszél? 1955 óta nem jártam Washing­tonban. Semmiféle Borjatyinsz- kij nevű ismerősöm nincs. (Folytatjuk) A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomáson úgy ütemezték be a ja­vítást, hogy az év minden szaká­ban foglalkoztatni tudják a szere­lőket, s hogy a torlódás ne ve­szélyeztesse a javítás minőségét. Más éveikben lényegében az aratás előtt néhány hónappal láttak hoz­zá a kombájnok javításához, s bi­zony a sietség, a kapkodás zavart okozott. A beütemezés szerint az idén 40 kombájnt javítanak ki a 96-ból. Mivél csaknem nyomban az aratás befejezése után hozzá­láttak, 30 darab már teljesen ki­javítva sorakozik az állomás ud­varán. Fotó: Kocziszky Külön szerelők javítják a munka közben meghibásodott gépeket. B enke István MTZ-t rak torának a tengelye cirokvágás közben tört el. Már a behúzás napján ki is javította Varga András s Benke Ist­ván újra munkába állhatott, aki az átalakított kendervágó-kombájnnal naponta 6—7 hold cirkot ia levág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom