Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-04 / 260. szám
! tW5. november 4. 4 Csütörtök A szeghalmi járás fmsz-einek kölcsönzési, szolgáltatómunkája a népi ellenőrző bizottság előtt Mit mutat a statisztika? Sok az üzemi baleset Kilenc hónap tapasztalataiból, azt, hogy a jövőben mire szüksé. statisztikájából már eléggé pon- ges a figyelmet és a gondoskoA vizsgálat megkezdése előtt mintegy 100 kérdőívet bocsátottak ki olyan személyekhez, akik már több ízben kölcsönöztek különböző eszközöket vagy vették igénybe a földművesszövetkezelek szolgáltatási tevékenységét. Már ezek a kérdőívek is igen komoly segítséget nyújtottak a vizsgálathoz, ugyanakkor a különböző községekbe kiküldött brigádok a kérdőíveken feltüntetett javaslatokat, hiányosságokat, bírálatokat is vizsgálták. A szövetkezeteknél 1962-ben kezdődött meg ez az igen fontos munka, amely elsősorban a dolgozó nők második műszakjának munkáját könnyíti meg a különböző háztartási gépek kölcsönzésével, valamint a házi- és zártkertek növényzetének, gyümölcsfáinak védelme érdekében sietett a község dolgozóinak segítségére. Minden évben megháromszorozódott a szövetkezetek kölcsönzési eszközeinek az értéke, ami ma már 350 ezer forintot tesz ki. A megvizsgált kölcsönzőhelyek száma 14 volt. Ugyancsak az ösz- szeállított vizsgálati program alapján vizsgálták a nőtanács, a foldmüvesszövetkezetek szakemA héten megkezdődik a vidéki kulturális élet évenként ismétlődő országos rendezvénysorozata: a falusi politikai könyvnapok. Most negyedik alkalommal rendezi meg ezt a művelődési, könyvterjesztési akciói, a Kossuth Könyvkiadó. A programról Méth Sándor helyettes igazgató aalott tájékoztatást: — Az etkfcgi három akcióról kedvező tapasztalataink vannak. Tavaly például 1 500 000 forint értékű politikai ismeretterjesztő kiadványunk kelt el a falusi könyvnapok során. Az idén ennél máris jóval nagyobb az érdeklődés:, az ország különböző részeiből eddig beérkezett könyvszállítási igények értékben körülbelül 3 000 000 forintra tehetők. — Mindenütt az MSZMP megyei bizottsága az akció fő szervezője, együttműködésben a Kossuth Kiadóval, a városok, járások, állami gazdasagok, tsz-ek pártbéréi' a beosztott népi ellenőrökkel együt a négy szövetkezeti kölcsönzőbolt munkáját. Megállapították, hogy Szeghalmon 155 ezer forint értékű kölcsönzési eszköz áll a járási székhely dolgozóinak rendelkezésére. A Körösladányi Földművesszövetkezet végzi a legmegfelelőbben ezt a munkát, mert leginkább itt vették figyelembe a szövetkezeti taggyűléseken, közgyűléseken a dolgozók véleményét, javaslatait. Vésztőn is megközelíti a 100 ezer forintot a kölcsönzőbolt raktárkészlete. Általános hiányosságként állapították meg, hogy a lehetőségek figyelembevétele mellett a kölcsönzési eszközök választéka, egyöntetűsége még nem megfelelő. Részben indokolható ez azzal, hogy ez az üzemág újszerű még a szövetkezeti mozgalomban és hiába van például Szeghalmon 31 db babakocsi és 400 személyes lakodalmi étkészlet vagy a 7 db permetezőgép, sertésvágásokhoz szükséges főzőüstök, hurka-, kolbásztöltő, húsdarálógép vagy nagyobb főzőedények, mert ezek jelenleg nincsenek a kölcsönzőboltban! Hiba, hogy évek óta nem szervezetével, s valamennyi helyi tömegszervezettel. Egyébként a könyvmapók rendezését sehol sem kötik időponthoz, mindenütt akkor tartják, amikor éppen a „legüresebb” az esemény- naptár — novembertől január végéig. Az országos akcióba összesen körülbelül 1100 község, meg vagy száz ip>ari és mezőgazdasági üzem kapcsolódik be. A választék a téli hónapiokra a Kossuth Kiadónak hozzávetőlegesen 300 féle — kétszázezer-kétszázötven ezer összpiéldányszámú — politikai kötetéből tevődik ösz- sze, fele részben az 1965-ös ter mésből. Műfajokban is változatos a falusi könyvnapok újdonságlistája. Megjelenik Marx—Engels—Lenin műve „A nemzeti kérdésről”. Elkészül az Univerzum-sorozat harmadik kötete: „Az anyag regénye”. Erdei Ferenc bevezető tanulmányával adják közre a „Gazdatudják Szeghalmon megoldani a szappancsere telepet. Megállapították a vizsgálat során, hogy Bu- csán magasabb kölcsönzési díjakat szedtek a megállapítottnál, ezért kötelezték a Bucsai Föld- művesszövetkezetet, hogy fizesse meg visszamenőleg az igénylők részére a kölcsönzési díj különbözeiét. Nem megfelelően gondolnak a községek külső perifériáinak lakosságára a földművesszövetkezetek. Az itt működő szövetkezeti boltokba egy-egy szövetkezeti taghoz a mindennapi életben használatos és a munkát megkönnyítő kölcsönzési cikkeket, mosógépet, porszívót, falihengert stb. nem biztosítanak. Ez a megállapítás főként Füzesgyarmatra vonatkozik. Komoly javulást állapított meg a vagyonvédelem, és a munkavédelem terén a vizsgálat, de már a készletek állagának megóvása terén sok javítanivalót talált, elsősorban Bucsán. Nagyon pozitív vonás a szövetkezeteknél, hogy nem az anyagi érdekeltség vezeti őket, hanem a dolgozók, a tagsághoz való közelebb kerülés, a sagítőkészség. Juhász Imre szemmel a nagy világban” című Összeállítást a parasztság helyzetéről a különböző országokban. A „Megvalósult tervek” gazdag képanyaggal ad számot a második ötéves tervben született új létesítményekről. Kovács Judit az „Utazás a női egyenjogúság körül”, Fülöp György p>edig falusi témájú anekdota—karikatúra-gyűjteménnyel jelentkezik. Az egy ország — egy könyv sorozat az „Ausztriáival bővül Pál Ferenc tollából. Bizonyosan nagy sikere lesz a „Hatmilliárd ember kenyere” című közgazdasági tanulmánynak. Népszerű történelem címmel új sorozat kezdődik, első kötetét Liptai Ervin írta a Tanácsköztársaságról. tos képet lebet alkotni a termelés, a gazdálkodós és az ezzel összefüggő kérdésekről. Ilyen ezek közül a baleseti statisztika, a munkás védelem helyzete is. A megye állami iparának baleseti statisztikáját tanulmányozva sok mindenre választ kaptunk. Sajnos, nem olyat, amilyet várnánk. Jóval kedvezőtlenebbet. Kilenc hónap alatt 931 baleset fordult elő. Ez viszont csaknem 1 százalékkal felülmúlja a múlt év azonos időszakában bekövetkezett balesetek számát. Találunk azonban olyan jelenséget és összefüggést is, amely még ennél is elgondolkoztatóbb. Ez pedig, hogy a balesetek általában súlyosabbak voltak, mint korábban, így az emelkedő tendencia mellett a termelésből kiesett, munkanapok száma is növekedett. Egy-egy baleset miatt átlagosan 15 munkanapkiesés származott. Ha már most összesítjük a számokat, akkor bizony eléggé magasra rúg a végösszeg. Kilenc hónap alatt 13 543 munkanap esett ki a termelésből. A jobb érzékeléshez talán elég annyit hozzáfűzni, hogy ez ötvenkilenc termelőmunkás kilenc- hónapi munkaidejével egyenlő. Ez pedig nem kevés. A legtöbb baleset a nehéziparban fordult elő, ahol ezer munkásra 72 baleset jutott. Szűkszavúan ezt mutatja a statisztika. Azt mondják, hogy a számok nem beszélnek. Ez igaz. Ám, nagyon jól mutatják Levelek az A leszerelésre készülő katonák a két év szolgálati idő alatt számtalan olyan tapasztalatot szereztek, amely feltétlenül hasznos a most bevonuló fiatalok számára is. A KlSZ-szerve- zetek kezdeményezésére a távozók közül sokan ezeket a tapasztalatokat levélben írják le, Kukk Imre; rr • tsori \ és a kimutatások Téli falusi könyvnap-rendezvények ezerszáz községben író — olvasó-találkozó lesz Endrődön Mezőhegyesen szerepel a Thália Irodalmi Színpad A Békés megyei Népművelési Tanácsadó által két évvel ezelőtt szervezett amatör színjátszó tanfolyam hallgatói október 23-án vizsgáztak Békéscsabán, míg a keskenyfilmesek és a bábjátszók vizsgáztatására november :közep>én kerül sor. A most, novemberben kezdődött oktatási és módszertani évad programjában az amatőr színjátszók, bábosok és filmesek mellett a színjátszócsoport vezetők, a nép- és társastánc-oktatóik részére is iktattak be tanfolyamokat. Ugyancsak a Népművelési Tanácsadó szervezéséiben, illetve patronálásával november második felében bonyolódik le az Ifjú Zenebarátok műsorkörútja. Ez alkalommal megyénk 16 községében kerül sor zenemüveltséget terjesztő előadásokra, hangversenyekre. Béres Ferenc ismert népdalénekessel együtt a hónap végén fővárosi művészek látogatnak 10 termelőszövetkezetünkbe szórakoztató műsorral, az e havi könyvnapok keretében pedig a békéscsabai Thália Irodalmi Színpad tagjai Mezőhegyesen szerepelnek. Mindezt megelőzően, november 12-én A mi időnk című csabai antológia költői, íród író—olvasó-találkozóra látogatnak el Endrődre. Mintha forgószél hajtogatta volna előre a napx>kat, olyan gyorsan eltelt ebből az évből tíz hónap. Visszalapoztam az előjegyzési naptárt afféle ön ellenőrzéském, Ekkor jöttem rá, hogy milyen gyorsan elszaladt az idő, s hogy adós maradtam egy látogatással. Íme a rövid feljegyzés Bódog napján, vagyis január 14-én. „K. Csőri Jánost mielőbb felkeresni per- jési pusztán.” Órákig töprengtem, mire rájöttem, ki fia-borja ez a Csőri. Hiába, nem telik nyomtalanul felettem sem az idő. Találkoztam már vele megyei és járási előadóként, cukorrépaátvevő, baromfitenyésztő szaktanácsadó, instruktor és könyvelő beosztásban a megye mind a négy égtája félé eső részén. Mindegyik beosztására azt mondta: ez az igazi, komám, itt tudom majd megfelelően kidomborítani a tehetségemet. Meglásd, előbb-utóbb fogalom lesz a K. Csőri név. — Fogalmam sincs róla, hogy hova került innen — mondta nyávogó hangon egy fiatal adminisztrátor, amikor adósságom törlesztendő, Csőrit kerestem Perjéspusztán. — Üzemgazdásznak szerződött a szedresi Előréhez — világosított fel a valahonnan előlkerült főkönyvelő. — Hála a jó istennek — tette hozzá sóhajtva. — Baj volt vele talán? — Nem talán, hanem rengeteg biztos baj. — Csalt, lopott, hamisított, sikkasztott? — A, nem. Egyszerűen több ízben is súlyosan kompromittálta a szövetkezetét. — Mivel, hogyan? — Kérem, távollevő személyről vagy jót, vagy semmit — burko- lódzott hallgatásba a főkönyvelő. Nem volt mit tennem, hátraarcot, s szedresi menetirányt vezényeltem magamnak. Csőri éppen lilavörös arccal kádast összpontosítani. Vannak erre törvényes rendelkezések, előírások. Csak az a baj, hogy ezeket nem mindenkor tartják meg. A havi biztonsági szemléket általában megtartják, ahol megtartják. Olykor azonban eléggé formálisan, talán csak azért, mert elő van írva. A baj ott kezdődik, amikor a biztonsági szemléket nem követik megfelelő intézkedések, vagyis, amikor minden marad a régiben. Egy hónap múlva — néha később is — nem jutnak tovább a megállapításoknál. A balesetek csökkentése pedig csak a baleseti források megszüntetésével, tehát intézkedésekkel, továbbá az oktatás rendszeresítésével, a tartalmasabb és hatékonyabb agitációval és propagandával valósulhat meg. Ügy, ha egyetlen munkahelyen sem szegik meg az óvórendszabályokat, ha a védőeszközöket és felszereléseket nem dísznek, szükséges rossznak, hanem balesetet megelőző eszköznek tekintik és fel is használják. Azt mutatja a kilenc hónap statisztikája, hogy nagyobb kö* vetkezetesség szükséges a balesetvédelemben, hiszen jelentős része ez a munkás véd elem n e k. Ehhez viszont kevés a szó. Több kell ennél. Az eddiginél határozottabb cselekvés és intézkedés, mert a balesetek miatt akarva akaratlanul a népgazdaság is, a balesetet szenvedett dolgozók is károsodnak. Nem is keveset P. P. újoncokhoz s a leveleket az ifjúsági szervezetek átadják a bevonuló fiataloknak. Ilyen módon a leszere- lők sok hasznos gyakorlati tanácsot adnak utódaiknak, amelyekkel a kiképzési és lőered- ményeket, valamint más katonai feladatok végrehajtásának eredményességét növelheti^ abált, s szinte hadonászott a telefonkagylóval. — Jöjjön ki a kartács és szervezze meg jobban a betakarítást, meg a vetést. Mi csak így tudjuk csinálni. Mennyivel jobb az magának, ha a száraz rögök közt vegetál a búza? — Üljön le kérem, mindjárt végzek. — Ez nekem szólt, de a vonal másik végén félreértették, mert Csőri így folytatta: — Nem magának mondtam, maga éppen eleget ül az íróasztal mellett. Az elnököt? Nem, azt nem tudom adni. Kint van a határban. Igen, a főagronómussal együtt, meg mindenki mással. Mondtam, hogy vetünk s amint tudjuk, befejezzük. Vége. Egy hadvezér mozdulatával tette le a kagylót. Odajött hozzám a kezemet szorongatni, érkezésem módjáról, családom, rokonaim és ismerőseim hogyléte felől érdeklődve. — Végre ki méltóztatott fáradni s az életben ellesni, hogyan kell lerázni a szövetkezeti demokrácia megsértőit. — Kik azok? — Éppen mosit ráztam le egyet.
