Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

1965. november 4. 3 Csütörtök Túlteljesítette háromnegyedéves exporttervét a kötöttárugyár A Békéscsabai Kötöttárugyár egyik legjelentősebb terméke a műszálból készült szintetikus szőrmeamyag, melynek gyártásá­ban ebben az éviben új minőségre tértek át. Az új cikk bevezetése technológiai problémák megoldá­sával járt, munkaigényesebb a korábban gyártottnál, továb­bá bizonyos kereskedelmi meg­rendelések csökkenése okozta, hogy a kötöttárugyár dolgozói erőfeszítéseik ellenére is csak 99,1 százalékban teljesítették termelé­si tervüket az év első háromne­gyed részében. Különféle pamutanyagok, kö­töttáruk, alsó és felső ruházati cikkekből a változatok széles skálája, mintegy 120 fajta készít­mény kerül az üzemből exportra. Az idén eddig exporttervüket 11,9 százalékkal teljesítették túl, több mint egynegyed résszel szállítot­tak nagyobb mennyiségeit külföldi megrendelésre, mint a múlt év hasonló időszakában. A gyártás költségszintjének alakulása is ja­vulást mutat. Az eddigi eredmé­nyek szerint az üzem dolgozói munkájukkal biztosították a nye­reségrészesedés tervezett mérté­két. __________ _____ fö E gymillió munkanapot teljesítettek eddig a fiatalok földeken a A legutóbbi adatok szerint 160 ezer fiatal vállalt részt hazánkban az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsításából. A falusi embe­rek önkéntes segítőtársai, akik között az általános és középiskolá­sokon kívül ott voltak az egyete­misták és az ifjúmunkások is, ösz- szesen egymillió munkanapot dol­goztak a földeken. Az úttörők és a falusi K-ISZ- szervezetek eddig 160 ezer kataszt- rális holdon végeztek rét- és le­gelőtisztítást. A szállítási munkák meggyorsítására 305 üzemi és egyéb készenléti brigád alakult az országban, s ezek három és fél ezer tagja a rakodásoknál kama­toztatja segítőkészségét. A megyei és járási KlSZ-biaottságok kezde­ményezésére és megbízólevelével eddig 800 ifjú traktoros állt mun­kába a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Min­denütt szívesen fogadják a fiata­lokat, akik derekasan helyt is áll­nak. Ugyanakkor azonban meg­esik, hogy egyes mezőgazdasági üzemek vezetői rosszul gazdálkod­nak a rendelkezésre álló segítség­gel. Nem szervezik jól meg a mun­kát. Az is előfordul, hogy nem gondoskodnak számukra ebédről, megfelelő munkaruháról és nem az előírás szerint fizetik ki a fia­taloknak járó béreket. (MTI) Megkezdődött a sertésfeldolgozás szezonja Az őszi időszak fokozott mun­kát jelent a sertésvágásban és fel­dolgozásban. A gyulai vágóhídon kedden kezdődött meg a „szezon”. A dolgozókat miostaaitó] fogva két műszakba osztották, s így na­ponta 600 sertést tudnak feldol­gozni. A tervek szerint ez év vé­géig 27 ezer sertést vágnak le Gyulán. A megnövekedett felada­tok ellátásához a vágóhíd vezető­sége a szükséges feltételeket biz­tosította, előrelátóan készültek fel az év legnagyobb munkát jelentő utolsó két hónapjára. ha ezek az „izék” az orosz kém- elhárítástól jönnek?” Állandóan úgy érezte, hogy követik. Az ide­gei teljesen felmondták a szol­gálatot. Lerringrádban, a szállo­dában részegségében eltörte a telefonkagylót és így kiabált: „Tudom, hová rejtik a mikro­fonjukat!” Mikrofont nem talált ugyan, de »széttört kagyló árát meg kellett fizetnie. „Még jó, hogy nem tudnak erről a marha­ságról Moszkvában, a követsé­gen” — gondolta másnap. Moszkvában azonban tudtak róla. Igaz, nem a követségen. — Sklyton ideges — mondta Kuprin Roscsinnak. — Mi báni­ja vajon? — Már az a tény, hogy ideges, bizonyos következtetésekre ad lehetőséget — felelt Roscsin, majd rágyújtott és tovább be­szélt: — Figyelj ide... A tábornok íróasztalánál ült, és félretolva a dossziékat, figyel­mesen hallgatta a szemben ülő Roscsint. Roscsin mellett Kup­rin és helyettese, Kozin, egy ré­gi, tapasztalt nyomozó foglalt helyet. — Minden tény azt bizonyítja Pjotr Mihailovics — mondta Roscsin —, így Prohorov visel­kedése, találkái, levelei, Skly- tonnal létesített kapcsolata, ma­kacs igyekezete, hogy külföldi­ekkel szoros kapcsolatba kerül­jön, mindez, ismételem azt bi­zonyítja, hogy olyan értesülések­kel rendelkezik, melyek a kül­földi kémszervezetek részére érdekesek lehetnek. Bizonyítja ezt óvatossága is. Ravasz, mint a róka... — Valóban — tette hozzá Kuprin mosolyogva —, Korcsa- gin emberei panaszkodnak is, hogy úgy viselkedik, mint egy profi. Majd így folytatta: — Ha nem volna anyaga, nem fejtene ki ekkora aktivitást. Meggyőződésem, hogy minde­nekelőtt tartós és biztos kapcso­latokat akar létesíteni. Ilyet ta­lált is a kiállításon. A kérdés csak az, hogy mit akar tovább­adni... — Van neki, mit továbbadni — vágott közbe Kozin. — Leg­jobb barátja, egy Sabolin neve­zetű, egyik legfontosabb honvé­delmi központunk munkatársa. Ez az ember nagyon közel áll Prohorovhoz, minden italozásá­ban és mulatozásában hű tár­sa... — Ügy vélem — tette hozzá Kuprin pergő nyelvvel, mintha egy futballmeccset közvetítene —, nincs kétség az iránt, hogy Prohorov elhatározta már az adatok átadását. — Ránézett Roscsinra és Kozinra. — Mert mi másra volna jó a telefon és az egész hercehurca Ljubov Dmitrijevnával, Sabolin anyjá­val? Sklyton elutazott. A telefon néma. De bármelyik pillanatban megszólalhat. És Prohorov fel­veheti Sklytonnal a kapcsolatot. — Mit javasolnak? — kér­dezte a tábornok. (Folytatjuk) Este a csanádapácai határban Ez az esztendő nemcsak azért lesz emlékezetes a Csanádapácaiak számára, mert egyik elemi csapás a másikat váltotta benne, hanem azért is, mert a kivédhetetlen ba­nak éjszakai műszakra a gépék, ide huzatnak be este 10 és 12 kö­zött a kora reggeltől kukoricaszá­rat tépő orkánok, s a háztáji ku­koricahordást befejező vontatók. Botyánszki Pál ellenőrzi az éjjeli műszakra induló lánctalpas gyújtását. jók ellenére nagyon jó termésátla­gokat takarítanak be. Olyat, mint amilyet eddig még soha, Jóval sötétedés után látogat­tunk el a csanádapácai Haladás Tsz-be. A szövetkezeti gazdáknak csak egy része fejezte be akkorra a munkát, más részük éjfél feléig, az éjjeli műszakos traktorosok pedig reggelig szorgoskodtak a földeiken. Pacsika Ferenc elnök, akivel az esti ha társzemlére indultunk, el­mondotta, hogy eddig 9 és 14 má­zsa között mozgott a búza átlag­termése, most viszont 18,90 mázsát takarítottak be holdanként. S nem is kis területről, hanem 543 hold­ról. Kukoricából eddig 48 mázsa csöves volt a holdanként! rekord- termés, most 60 mázsa körül mo­zog. A cukorrépatermés is megte­tézte az eddigieket: az átlag 240 mázsa. A sokféle jó termés betakarí­tása megtetézte a munkát, a szál- lítanivalót. Emellett természete­sen szántani és vetni is kellett. A sok tennivaló azonban megnövel­te a szövetkezeti gazdák szorgal­mát. Példa ró, hogy a késő esti órákban itt is, ott is Zetorok ref­lektora világított a kukoricában, vagy éppen lófogatot nógatták. No, de ne vágjunk a dolgok elébe. A központi majorból indultunk esti határjárásra. Inkább a gépesí­tés központja ez, mert itt sora­koznak egymás mellett a külön­böző műhelyek. Karbantartás s a napközben előadódott kisebb hi­bák kijavítása után innen indul­Botyánszki Pál gépcsoportvezető éppen névrokona Botyánszki János lánctalpas traktorát vizsgálgatta, igazgatta éjjeli műszakba indulás előtt. Akkorra Zsibrita András gépe már indulásra készen állt, de jó cimborákhoz illően megvárta, amíg Botyánszki János is elin­dult. Az idén minden második hé­ten munka közben virradt rójuk a ra. Addigra 530 holddal végeztek, de úgy ám, hogy a zetorosok több mint 200 holdat megtérítettek is­tállótrágyával. Szántás közben is felkerestük a traktorosokat, s megkérdeztük: nem unalmas-e az éjszaka? Nem­mel válaszoltak. Zsibrita András elmondotta, hogy éjszakánként el- kacarászik két gyermeke bemon­dásain, csetledezésén, boíladozá- sán, meg aztán tervezget. Kinézett egy portát, amit az idei kereset­ből akar megvenni, aztán tervez­geti, hogy jövőre milyen alakú és hány szobás házat építsen rá. Egy jókora kukoricaszár-táblá- ban két köröző orkánhoz vezetett a Zetorok reflektorfénye. Az egyik­kel Bene András, a másikkal Gál Róbert dolgozik. Nem látszik raj­tuk fáradtság, pedig reggel 5-kor álltak munkába. Azt mondják, hogy kibírják a hosszú műszakot, amíg a betakarítás tart. Bene András meg különösen igyekszik, Nemrégiben nősült, televíziót, rá­diót és más lakberendezést: akar vásárolni a keresetből. Az orkánoktól pár száz méter­re három sógort: Krugyár Sán­dort, Frontó Istvánt és Csordás Józsefet találtuk, akik Balázs Im- réné háztáji kukoricáját kosaraz­ták a vontatóra. Jó szokás az, hogy a sógorok segítenek egymás­nak a háztájit behordani, mert gyorsabb a fel- és lerakás. Vé- csei István zetoros is örül ennek, mert az egész napi munka után Milliónyi darabban szórják széjjel az orkánok a kukoricaszárat. hajnal. Az ő és a többi traktoros érdeme, hogy idejében került földbe 543 holdon a búza, s hogy a múlt hét közepén már csak 290 hold mélyszántanivafó volt hát­esténként háromszor-négyszer tud fordulni. Ez szinte kötelező is, hiszen két hold háztájin 120 má­zsa körüli a csöves termés. K. I. — Fotó: Kocziszky Gyorsan megtelik a pótkocsi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom