Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

1S<>5. november 30. 2 Szombat R „Eioszorkányüldözés” minden baloldali elem Húsz évvel Nürnberg után ellen irányul, az egész nép kárára A Pravda Indonéziáról A Pravda pénteki számában I. Alekszam.drov rámutat arra. hogy az amerikai reakciós sajtó kár­örömmel ír az Indonéziában folyó kommunista ellenes kampányról és ezzel voltaképpen nyílt támoga­tásban részesíti, sőt egyenesen uszítja az ottani jobboldali eleme­ket. Az Egyesült Államok húsz év óta töpreng azon, hogyan „menthetné meg'’ Indonéziát „a kommunista veszélytől”. A cél ér­dekében sok millió dolláros áldo­zattól sem riadt vissza. Ezekből az összegekből lázadóikat, propa- gandaközporatökat pénzeltek, a diplomaták pedig gazdasági se­gélyt, a Pentagon fegyvereket ígért. Ezek a próbálkozások azon­ban éveken át kudarcot vallottak. A kudarc oíka Sukarno elnök Na- sakom-politikiájának sikeres al­kalmazása volt. — Napjaink indonéziai esemé­nyei — folytatja a cikkíró — újabb reményeket keltettek az imperialista körökben. A kommu­nisták ellen indított terrcrhadjá­Gomulka és Cyrankiewicz befejezte jugoszláviai látogatását Belgrad A Wladytsíaw Gomulfca és • Jó­zef Cyrankiewicz vezette lengyel párt- és kormányküldöttség, amely öt napot töltött Jugoszláviában, befejezte látogatását. Gomulka, a LEMP Központi Bizottság első titkára és Cyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke pénteken 15 órakor különvonaton elutazott Belgrádiéi. (MTI) Verekedés a japán felsőházban ' I.V.'íTi . Pénteken összeült a japán felső­ház, hogy megvitassa a Dél-Kore- ávaí kötött szerződés' ratifikáció­ját. A megnyitás után az ellenzéki képviselők követelték, hogy távo­lítsák el az ülésteremből Isii igaz- ságügyminisztert. Az őrség tagjai és a liberális párt képviselői ösz- szevereked'tek az elnöki asztal kö­ré tömörülő ellenzéki képviselők­kel, akik tiltakoztak Isii jelenléte ellen. Összeesküvést lepleztek le Léopoidvilleben A léopoldville-d rádió pénteken bejelentette, hogy a kongói fővá­rosban összeesküvést lepleztek le. Az összeesküvésbe „a katonai és műszaki segélynyújtást” irányító belga misszió is belekeveredett. Az összeesküvés célja a Kimba- kcrmány megdöntése volt. Sztrájk a Smithkormány ellen Salisbury A rhodesiai fehér telepesek el­bocsátásokkal próbálják megfé­lemlíteni azokat az afrikai dolgo­zókat, akik munkabeszüntetéssel tiltakoznak a függetlenség egyol­dalú kikiáltása ellen. Bulawayo városában az egyik szövőgyárban 350 afrikai munkásnak mondtak fel és három másik textilgyár tu­lajdonosai is elbocsátásra készül­nek. A munkáltatók megfenyegették a vasúti alkalmazottakat is, hogy ezrével teszik utcára őket, ha sztrájkolnak. A megfélemlítés azonban nem járt eredménnyel, mert csütörtökön Bulawayóban kétezernél több afrikai munkás lépett sztrájkba. ratbam Nyugaton újabb lehetősé­geket látnak imperialista terveik megvalósításához, — Nyugaton nemcsak kárörö­möt éreznek amiatt, hogy Indoné­ziában kegyetlenül üldözik a kommunistákat, hatnom e fejlemé­nyeken felbátorodva most már arra számítanak, hogy más ázsiai és afrikai országokban is kommu. nistaellenes hisztériát kelthetnek. S a.kommunisták és más baloldali elemek üldözését saját imperialis­ta céljaira igyekszik kihasználni. A cikkíró utal Sukarno elnök november 11-i beszédére is, amelyben az elnök hangsúlyozta: „Boszorkányüldözés folyik, ami nemcsak az Indonéz Kommunista Párt ellen, hanem minden balol­dali elem ellen irányul. Ha nem jön létre igazságos rendezés, ezt az egész indonéz nép fogja meg- sínyleni.” (MTI) Untung alezredest kihallgatják Djakarta, Indonézia: Untung: alezredest, az októberi államcsínykí­sérlet egyik vezetőjét megbilincselve viszik kihallgatásra a börtön­ben. (A képet november 17-én bocsátották a sajtó rendelkezésére.) Malinovszkij napiparanesa a szovjet rakétacsapatok napja alkalmából A szovjet rakétacsapátok és j — Mi senkit sem akarunk fe- tüzérség napja alkalmából Ma- i nyegetni, mégis újra meg újra linovszkij marsall honvédelmi teljes határozottsággal ki kell je- miniszter napiparancsot adott ki. lentenünk, hogy mindennemű ag­November 20 — húsz éve kezdődőit Nürnbergben a háborús főbűnösök pere Rendsburgban 1965 őszén a 1 részük is — megbűnhődtek. Apá A rakétacsapatok és a tüzérség személyi állománya készen áll, hogy bármely pillanatban meg­semmisítő csapást mérjen az ag- resszorra, 1t® támadásra merész­kedik szovjet hazánk ellen — hang­zik a többi között a napiparancs. A Pravda pénteki számában Krilov marsall, a Szovjetunió két­szeres hőse, a rakétacsapatok fő- parancsnoka megállapítja: a szovjet nukleáris rakétafegyve­rek ereje szinte határtalan. Egy rakétaberendezésről a föld bár­mely pontjára olyan nukleáris töltettel felszerelt rakétát lehet kilőni, amelynek robbanóereje felér az összes eddigi háborúkban felhasznált robbanóanyagok ha­tásával. Nőnek az amerikaiak veszteségei Plei Me körzetében, a kambod­zsai határ közelében tovább foly­nak a csatározások az la Drang- völgyből visszavonult amerikaiak és a szabadságharcosok között. Az j AP jelentése szerint a több napos csatában teljesen kifáradt ameri­kai gyalogosokat újabb és újabb támadások érik. A dél-vietnami szabadsághar­cosok „Felszabadulás” hírügynök­ségének jelentése szerint a Plei Me környéki harcokban novem­ber 12-e és 15-e között legalább három amerikai század teljesen megsemmisült. ressziós kísérlet a Szovjetunió el­len — bármilyen „számításra” épüljön is ;— végzetes lenne azok­ra nézve, akik ilyen kísérlettel próbálkoznak — hangsúlyozza be­fejezésül Krilov marsall. (MTI) volt SS-ek éppen azon a napon követelték „jogaikat”, sőt „erköl­csi rehabilitációjukat”, amikor 20 évvel korábbán Nürnbergben megkezdődött a hitlerista háborús bűnösök pere. Nem minden há­borús bűnösé, mert a náci fasiz­mus gonosztetteiben részt , vett bűnözők nagy többsége vagy so­ha, vagy csak esztendőkkel ké­sőbb került bírái elé. Éppen most, húsz évvel a há­ború befejezése után folyik Stutt­gartban a Tamopol környéki em­berirtó különítmények pere; az egyik vádlott minden megrendü­lés nélkül számolt be arról, hogy álmában sem várta a felelősség­re vonást, húsz éve békében él, mint élelmiszerkereskedő egy nyugatnémet kisvárosban. Nem­rég ért véget Frankfurtban az auschwitzi gyilkosok pere. Ott is kiderült, hogy a vádlottak nyu­godtan élhettek Nyugat-Németor- szágban, az egyik mészáros, a má­sik nőorvos, a harmadik köztisz­teletben álló gyógyszerész volt és egy kozmetikai gyár tulajdonosa. Az általuk meggyilkoltak száma mintegy négymillió volt: de mi­után Bonn mai törvényei szerint Nyugat-Németországban nincs halálbüntetés, az elítéltek bevo­nultak a börtönbe és várják a mi­előbbi elbocsátást — ügyvédeik úgy nyilatkoztak, hogy „a bosszú­állás ideje lejárt”, a gyilkosoknak tehát „joguk van” szabadlábra kerülni. Pedig húsz esztendővel ezelőtt a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék tárgyalásainak kezde­tén azt gondolhatta a világ: az emberi történelem legiszonyúbb rémtetteinek elkövetői mind mél­tó büntetést kapnak. Ám, ha a főbűnösök egy részét el is ítélték, ki is végezték, az emberiség el­len elkövetett bűnökben bűnösök közül nem kevés szabadon jár, sőt, nyugdíját kap gonosztettei­ért. Csak kettő a sok ezer közül: Lawimerding SS-tiszt, aki Óra-*- dour-sur-G lame francia falucska lakóinak meggyilkolására adott parancsot, ma magas tiszti nyug­díjat élvez; Globke volt államtit­kár, aki mint a faji törvények egyik alkotója, a gyilkosságok „jogi megalapozója” volt, több esztendős Adenauer melletti tevé­kenykedése után úgy szerepel a bonni közéletben, mint a becsü­let nyugdíjas bajnoka. Nürnbergre ma, húsz évvel a per kezdete után emlékezni és emlékeztetni kell. A történelem­ben 1945-ben először fordult elő, hogy a bűnösök — ha csak egy FELHÍVÁS! A HÁZADÖ ÉS A LAKÁSHELYREÁLLÍTÁSI HOZ­ZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSA VÉGETT a háztulajdonosok (HASZONÉLVEZŐK, BIRTOKOSOK) 19S5. NOVEMBER HÚ 30-IG kázadAbevalIást kötelesek adni AZOKRÓL AZ ÉPÜLETEKRŐL (épületrészekről, toldaléképítkezésekről): a. amelyeket (egészben vagy részben) 1965. évben vettek használatba, vagy tu­lajdonba (birtokba); b. amelyeknél a tulajdonos (birtokos, ha­szonélvező), illetőleg a bérlő személyében, a bérjövedelem összegében, valamint a házadót és a lakáshelyreállítási hozzájá- rulást érin tő bármely vonatkozásban a leg­utóbb benyújtott házadóbevallás adataihoz képest változás következett be. Békéscsaba, 1965. november hó. MEGYEI TANÄCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA 530 ink még emlékeznek rá, hogy az első világháború idején mily sok­szor emlegették: a háború kirob­bantásában és a francia, belga, lengyel, orosz földön elkövetett gonosztettekért majd felelősségre vonják II. Vilmos császárt. De a Hohenzollern-uralkodó, ha trón- fosztottan Is, nyugodtan élt hol­landiai házában, fát vágott reg­gelente — és táviratban üdvözöl­te Hitlert... Az igazság az, hogy a második világháború ideién a náci gonosztevők is ebben re­ménykedtek: akad majd villa, tengerparti üdülő, ahol rabiolt kincseikből élve büntetlenül em­lékezhetnek majd vissza Európa leigázására, még ha elbukik is a vérben és szennyben fogant III. Birodalom. A nürnbergi ítélet után, nem sokkal a bűnösök megbüntetése után már akadtak olyan emberek, akik „túlzottnak” találták a náci gonosztevőkre kimondott ítéletet. Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora volt az a férfiú, aki hamarosan kibökte: „Amerika még sokáig sajnálni fogja a nürn­bergi ítélet végrehajtását”. Taft szava az első volt; követte sok más hasonló nyilatkozat. Egy éve sincs, hogy egy amerikai tör­ténész, Hoggan, egy olyan köny­vet írt — a kötet Nyugat-Német­országban több dijat kapott —, amelyben „bizonyítja”, hogy nem Hitler, hanem angol, francia és lengyel politikusok robbantották ki a második világháborút, és hogy a tömeggyilkosságok sora csak „túlkapás” volt. Az idei nyu­gatnémet választásokon az egyik jobboldali párt szónokai már a nagy nyilvánosság előtt beszéltek így Nümbergről, mint „sürgősen jóváteendő tévedésről” és az idé­zett rendsburgi SS-találkozón akadt olyan szónok, aki kiszámította, mennyi „elmaradt zsold” jár az Európát végigdúló és az elmúlt húsz évben „szolgálaton kívüli” volt SS-legényeknek, Húsz esztendeje, amikor Nürn- bergben a nemzetközi katonai bíróság ügyészei sorra elmondták beszédeiket, egy tiszt így fejezte be beszéde egyik részét: „Ha a né­met militarizmus újra felüti a fe­jét, nem feltétlenül szükséges, hogy ezt a nácizmus égisze alatt tegye. A német militaristák haj­landók összekötni sorsukat bár­kivel, vagy bármelyik párttal, amennyiben ígéretet kapnak a német véderő feltámasztására”. A tiszt amerikai egyenruhát viselt: Taylor tábornok volt, a vád ame­rikai képviselője. Nürnberg és a nürnbergi ame­rikai vádbeszéd figyelmeztető azoknak a tengerentúli köröknek a számára, amelyek úgy képzelik: Európa belenyugodhat, hogy a már megteremtett, amerikai fegy­verrel állig felfegyverzett Bun­deswehr még az atomfegyver ra­vaszához is közel nyújthatja a ke­zét. Az MLF-terv, a bonni állam kerülő úton történő atomfelfegy­verzése olyan súlyos veszedelem, amellyel teljes joggal szegül szem­be nemcsak a szocialista közös­ség, hanem nagyon sok polgár’ politikus is Európában. Nürnberg históriai emlékezte­tő. Ám, aki a történelem tanulsá­gait nem sajátítja el, a nemzet­közi politikában is botladozhat. Nürnberg — ha felemás módon is — ítéletet mondott a német mili­tarizmus, a fasizmus, a háború bűnösei felett és nemzetközi jogi megalapozást adott annak, hogy bármikor felelősségre vonhassa majd az emberiség azokat, akik új veszélyekbe, új háborúkba ta­szítják! És ha Taylor tábornok szavaira, a mai nyugat-németországi poli­tikai porondon ágáló és az atom­fegyver után nyúlkáló politiku­sokra gondolunk — egyszerre megértjük, hogy miért nem hall­gatják ma szívesen még csak a felidézését sem a húsz évvel ez­előtti nürnbergi pernek sem a bonni államban, sem ennek az illámnak washingtoni protekto- rai körében. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom