Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
1965. november 20. 8 Szombat Ezerhétszázhatvan ember hatmillió forintja Látogatás a kétegyházi és az eleki takarékszövetkezetben Az eleki fiók épülete. Kielégítően fejlődik a gépállomások és a termelőszövetkezetek kapcsolata Pillanatfelvétel a takarékszövetkezetből. Nagyon mostoha volt ez az esztendő a kétegyháiziialkihoz és az ele- kiókhez is. Különböző elemi csapások érték az állatállományt és a vetéseket. Ennek ellenéi-e szorgalmas munkával igyekeztek mindent elkövetni azért, hogy a lehető legjobb jövedelmet érjék el az idén is. Nehéz volna házról házra járva ftiegtudni azt, hogyan élnek az emberek. Sokkal könnyebb ehelyett megnézni a helyi boltok forgalmát és a takarékszövetkezet betétállományát. Most ezt az utóbbit néztük meg Kélegy házán és Eleken. A két községből — Elleken ugyanis a kétegyházi takarékszövetkezetnék a fiókja működik — 1760-an váltak takarékszövetkezeti taggá, csupán az idén 368-an. Érdemes itt megjegyezni, hogy 1957-ben nehezen tudták összegyűjteni a megalakuláshoz szükséges száz tagot. A betétállomány az év folyamán többször is tetőzte a 6 millió forintot. Öt- és tízezer forintjával összesen 225 ezer forintot tettek be gépkocsinyeremény- betétre. A takarékszövetkezet az idén több mint 3 millió forint kölcsönt adott tagjainak: 945-en vették ezt az összeget igénybe. Ebből 788 ezer forintot a háztáji gazdaság bővítésére, 215 ezer forintot pedig építkezésre, tatarozásra fordítottak. A lottóárusítás és egyéb feladat mellett november 1 óta társasutazást is szervez a takarék- szövetkezet, s a Kétegyházi Gépjavító Állomásról már jelentkeztek is hatan egy romániai társas- utazásra. Miután Kétegyházán megismerkedtünk a fenti, mindkét községre vonatkozó adatokkal, átmentünk Elekre, ahol nemrégiben egy több helyiségből álló, 60 ezer forint költséggel átalakított és berendezett épületbe költözött a takarékszövetkezeti fiók. Itt is nagy a forgalom, hiszen az elekiek közül 913-an tagjai a takarékszövetkezetnek — 195-en közülük az idén léptek be — s betétállományuk meghaladja a 2 és fél millió forintot. K. I. — Fotó: Kocziszky A magyar mezőgazdaságban a második 5 éves terv a szocialista átalakulás időszaka volt. Létre jötteik a szocialista termelési viszonyok a mezőgazdaságban is. Egyúttal a mezőgazdasági termelés mind mennyiségi, mind minőségi színvonalában szépen fejlődött. E nagy átalakulást segítette pártunk helyes gazdaságpolitikája nyomán a mezőgazdaság rohamos gépesítése. Az utóbbi öt esztendöfoem a mezőgazdasóig gépállománya a megelőző időszakhoz képest többszörösére növekedett. Itt -nem csupán számszerű növekedésről van szó, hanem nagymérvű minőségiről is. Ma a magyar mezőgazdaság korszerű gépparkkal rendelkezik. A nagyfokú gépesítéssel egyidő- ben szükségszerűen jelentkezett a mezőgazdasági géppark állagának megóvása, rendszerezett karbantartása, javítása. Pártunk Központi Bizottsága megvizsgálta a mezőgazdaság gépesítésében kialakult helyzetet és 1964 februári határozatában kimondta: „A gépállomásokat gépjavító állomásokká kéll átalakítani. Folytatni kell a gépállomás! gépek eladását a tsz-ek számára. A gépjavító állomások a mezőgazdasági gépek javításán kívül lássák el a termelőszövetkezetekben a gépesítési szaktanácsadást. Az igények alapján szervezzék meg a szervizszolgáltatást.” Megyénkben a gépállomási gépek átadása 1963-ban indult meg. A szövetkezetek csaknem 600 erőgépet vettek át a hozzátartozó munkagépekkel együtt, egyidejűleg a tsz-be mentek a gépeken dolgozó traktorosok, gépkezelők is. Akikor olyan káros szemlélet ütötte fed a fejét, hogy „megszűnik a gépállomás, adjuk át az épületeket, javítóteret, felszerelést és e szakembereket is a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak.” Sürgősen cselekedni kellett. A párt megyei végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a gépállomási javító- teret nem szabad átadni, hanem a gépállomások szervezzék meg a szövetkezeti gépek karbantartásának, javításának rendszerét. A szövetkezeitek sem technikailag, sem szervezetileg nem voltak kellően felkészülve a megnövekedett korszerű géppark karbantartására és javítására. A másik oldalon pedig ott állt a gépállomás a maga 15 éves tapasztalataival, technikai és szervezeti felkészültségével. Két választás volt: vagy megszüntetjük ezt a már kialakult rendszert és szétforgácsoljuk, vagy pedig intézményesen történik gondoskodás a javítás megoldásáról. A szövetkezetek és az állomások közösen kialakították a teljes műszaki ellátás rendszerét, melyet a megyei szervek is támogattak. Ez a rendszer 1963 óta az alábbiak szerint erősödik: Év: 1963 1964 1965 Szerződést kötő tsz-ek száma: 123 143 132» A leszerződött gépek száma db: 1365 1824 2445 A megye tsz-gépparkjának %-a: 57 68 76 (* a csökkenés a szövetkezetek egyesüléséből adódik.) Értékek a hó alatt Szedetlen 30 holdon a cukorrépa — 2200 holdon töretlen a kukorica — Csaknem 7000 hold szántás van hátra Békéscsaba határában A korán beköszöntött télies idő. járás, a november 18-án leesett hó jelentős értékeket fedett be Békéscsaba termelőszövetkezeteiben. A Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben 10, a Május 1. Tstz-ben pedig 20 hold cukorrépa szedetlen. A Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz tett erőfeszítést a cukorrépa betakarítására, amit az is tanúsít, hogy az irodán dolgozókat is a répa betakarítására osztották be. Ugyanakkor a termelőszövetkezet klubjában több növénytermesztési brigádtag ittasain bdliár- dozott. Békéscsaba határában még 2200 hold kukorica vár törésre. A városi mezőgazdasági osztály e munka befejezésének körülményeit az emberekről való gondoskodás jegyében a szövetkezeti vezetőkkel megbeszélte. Legsúlyosabb az elmaradás a mélyszántásban. Csaknem 7000 holdat kellene megforgatni. Ez a munka a jelenleginél kedvezőbben is mehetett volna, ha az erőgépeket jobban kihasználják. A város tsz-eibe a Debreceni Talajjavító Vállalat szarvasi üzemegységétől 5 SZ—100-as traktort küldtek a szántási munkák gyorsítására. Ezzel a napi gépkapacitás 336 hold megforgatására nőve. kedett. Ezzel szemben volt olyan hét, amikor összesen 460 holdat szántottak fel, noha az időjárás különösebb akadályt e munka elé nem gördített November 15-én és 16-án a városi mezőgazdasági osztály előadói végigjárták a termelőszövetkezeteket, megvizsgálták a cukorrépa. és a kükoricábetakarf. tás elhúzódásának okát. A szövetkezetek egy részében felelőtlenséggel találkoztak. Javasolták a szövetkezet vezetőinek, hogy a notóriusan mulasztó személyeket, akik miatt végső soron a betakarítás elhúzódott, vonják felelősségre és amennyiben az időjárás engedi, a hátralevő munkákban tegyenek eleget. A gépjavító állomásokká alakult üzemek ücidolgozták a megye mezőgazdasági gépparkjának kooperációs alapon történő, tipizált, szalagrendszerű javítását. Ehhez kidolgozták a javítási technológiákat, biztosították a műszereket, felszerelést, nem utolsósorban pedig a szükséges különböző képzettségű szakembereket. A gépjavító állomások fő jelszava „jól, gyorsan, olcsón!”. A fejlődéssel egyidőben említést kell tennünk néhány problémáról is. A gépek minőségi javítását ©gyes állomások nem ellenőrzik szigorúan, a kijavított gépek átadás-átvétele nem eléggé alapos és ebből utólag merülnek fel problémák. Egyes termelőszövetkezetekben alacsony képzettségű gépesítési brigádvezetőket állítottak be. A gépekkel összefüggő elszámolási, bizonylati kimutatás nem pontos, s ez több esetben megzavarja a szövetkezet és az állomás egyébként jó kapcsolatát. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a helyes alapelvek végrehajtásában előforduló problémák elsősorban egyes vezetők és dolgozók tájékozatlanságából, kisebb részben hanyagságból adódnak, örvendetes, hogy ilyesmi az utóbbi időben egyre ritkábban fordul elő, ha előfordul, akkor azt a szövetkezet és az állomás közös megegyezéssel, megnyugtatóan rendezi. Az elmúlt 3 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a teljes műszaki ellátás rendszere és a gépjavításnak ezen rendszere egymástól elÚjabb gépeket vásárolnak — Traktorostanfolyam — Napi 0,9 munkaegység a résztvevőknek A szövetkezet teljes gépesítésé- I hez még 10 traktorra és több munkagépre van szüksége az eiekii Lenin Tsz-nek. Az újabb traktorosok képzésére körültekintően gondolnak, hiszen a második műszakot csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják biztosítani. Most ezen a gondon könnyítőnek, mert alapfokú traktorostanfolyamot szerveznek. A szövetkezet gazdái közül huszonnyolcan-harmincan jelentkeztek a tanfolyamra. Az iskola idejére naponta — vasárnap és ünnepnap is — 0,9 munkaegységet írnak jóvá a részvevőknek. Havonta 24 000 forintot költenek el erre a célra. Műanyag kézimunka-táskákat készítenek A Szarvasi Papír- és Műanyag- feldolgozó Ktsz-ben münden évben egy-egy újdonságot is készítenek, így többek között az idén műanyag kézimunka-táskákat gyártanak a Péceli Háziipari Szövetkezet megrendelésére, az iskolás lányok részére. Az „Ügyes kezek’ feliratú kézimunka-táskában kényelmesen kapnak helyet a politechnikai oktatáshoz szükséges felszerelések, a pamut és a különböző anyagok. Igen ötletes és szép kivitelű ez a munka, melyet Molnár Károly, a ktsz dolgozója tervezett. Jelenleg 1500 darabot szállítanak ezekből. Ezenkívül a különböző mappákból az idén az Építőipari Minisztérium részére mintegy 17 000 darabot szállítottak. A fűzős mappákból 7500 darabot gyártottak, a háromrészesből pedig 2400 darabot. A különböző vállalatok megrendelésére kis mennyiségben albumokat, blokktömböket is készítenek. Nemrég készült ©1 egy 25 képből álló prospektus, amelynek borítóját habszivaccsá! bélelték. választhatatlanck. Szaros egységet képezve, kölcsönösen feltételezik egymást, önmagában akár az egyik, akár a másik csak félmegoldást jelent. A vázolt szervező munkánkban az a körülmény is sürgetőleg lépett fel, hogy a szövetkezetek gépparkjának gerince mér nem a G—35-ös traktor, amit a kisüzemi műhelyekben, „nagykalapácsos” módszerrel is lehet javítani. A géppark ma már korszerű, bonyolult univerzális, lánctalpas erőgépekből és nagy teljesítményű, széles skálájú munkagépekből áll. Azt is számításba vettük, hogy „fiatal” a szövetkezetek gépparkja, de az „öregedés”, az igénybevé. tel következtében fokozatosan növekszik a karbantartási és javítás' ráfordítás. A szövetkezetek gépparkjának karbantartásához és javításához korszerűen felszerelt szervizberendezés, javítási felszereltség, technológia, műszer, nagyon sok mérnök, technikus és jól képzett szerelő szükséges. Ezek biztosítása óriási megterhelést jelentene a népgazdaságnak és a szövetkezeteknek is. Ugyanakkor nem lenne biztosított a felszerelések kihasználása. Arról nem is beszélve, hogy a gépjavítás nem tartozik a mezőgazdasági termelőüzem profiljába. A fenti tényezők nagy változást hoznak a korábbi gépállomások életében is. A szántó-vető feladat a gépek fokozatos átadásával arányosan csökken, viszont rohamosan növekszik a karbantartó, javító- és szaktanácsadó tevékenység. E feladat alakítja, formálja a gépjavító állomások személyi összetételét, a pártszervezetek és más szervek tevékenységét. Ma ir.ár elmondhatjuk, hogy Békés megyében a gépjavító állomások szilárd műszaki bázisai a gépesítésnek. Sokat segítenek a tsz-ek gépesítésével összefüggő problémák megoldásában. Kialakulóban van az a műszaki kollektíva, amely a megnövekedett feladatoknak eleget tesz. A mérnökök száma az 1962. évi 9-ről 33-ra, a technikusoké 15-ről 60-ra növekedett. A szakmunkások száma megsokszorozódott. Nagyon lényegesnek tartjuk azt, hogy a korszerű tsz-géppark igen szerteágazó karbantartása, javítása jól felkészült, szervezett és ütőképes műszaki szakapparátus kezében legyen. Az egész megyére kiterjedő kooperációs szalagszerű javítások az egyes állomásokra profilírozott speciális javítások, a kombájnszérűk gépesítése, a seprűcirok gépi betakarítása és még nagyon soksok új műszaki megoldás mind azt bizonyítja, hogy a műszaki szakemberek lelkesedéssel és odaadással végzik munkájukat. Molnár Lajos
