Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

1965. NOVEMBER 20., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM Pénzért isi«} öntudatból? Üzbég földről hoznak új rizsfajtákat, betakarítógépeket és ősziborsó-vetőmagot megyénkbe Eredményes volt a mezőgazdasági delegáció tanulmányútja Bizonyéiba emlékeznek még rá, hogy a múltkoriban Tabi László a Pardon egy percre so­rozatban kifigurázott egy fele­lős beosztású vállalati vezetőt, aki nagylelkűen kijelentette, hogy vállalja bizonyos selejtes termék forgalombahozataláért „az erkölcsi és az anyagai fele­lősséget”. Az olvasók mulattak az eseten, hiszen tudták: ami az anyagi felelősséget illeti, azt ugyancsak nem a szóban forgó vezető zsebe sínylette, hanem az állami vállalat költségveté­se. Az erkölcsi ... nohát, ami az erkölcsi megrövidülést illeti, ettől még nem maradt éhen senki! A tréfáról komolyra fordítva a szót: szövetkezeteknél, vál­lalatoknál az irányító szervek irodáiban mind többet vitatják manapság az erkölcsi és az anyagi érdekeltség kapcsolatát. Valahogy ilyenformán fogal­mazódik a kérdés: mi ösztönzi az embereket jobban, voltakép­pen miért is építik — nap mint nap — a szocializmust; anyagi érdekből vagy lelkesedésből, pénzért, vagy öntudatból? Egyesek arra hivatkoznak a vitában, hogy ma már ritkán akadnak olyan emberek, akik a szó szoros értelmében hősi tettekre képesek az eszméért, i akik anyagi biztonságukat vagy akár életüket készek kockára tenni. Szerintük nincs is szük­ség áldozatválallásra, s az em­beriség haladásáért önzetlen tetteket véghez vivő harcosok a mozgalom mártírjai, valamiféle szektás aszkétizmusnak voltak az áldozatai. A másik szélsőséges véle­mény szerint viszont helytelen a szocializmus építésében az anyagi ösztönzőkre támaszkod­ni; a gazdasági érdekeltség csak aláássa az emberek öntudatát. Azt állítják: így egyszerű kész­pénzkapcsolattá válik egyén és társadalom viszonya. Monda­nunk sem kell, hogy mindkét vélemény eltorzítja a valóságot. Mindkét esetben az idealista gondolkodás csíráit fedezhetjük fel a szélsőséges nézetek mö­gött. Honnét táplálkoznak ezek a csírák? Egy letűnt világ — sajnos még ma is ható — tudat- tartalmának továbbéléséből. Talán tegyük világosabbá egy példával. Hányszor hallottuk egyszerű, idősebb munkásemberektől a kijelentést, hogy: „Igaz, nem volt valami nagyon jó életem, de legalább becsületben őszül­tem meg”. A régi társadalom­ban ugyanis erkölcs és becsület merőben ellentétesek voltak az anyagi siker fogalmával. Aki jól élt, az nem becsületes mun­kával jutott hozzá, aki csak tisztességesen dolgozott, annak a számára anyagi megbecsülés vajmi kevés jutott. A szocialis­ta társadalomban lehetséges először, hogy az egyén érdeke, apró céljai egybeessenek az egész társadalom törekvéseivel. Hogyan fest ez a gyakorlatban? Nálunk az anyagi javaknak a munka szerinti elosztását való­sítják meg, s a társadalmi össz­munka napról napra közelebb visz egy lépéssel a kommuniz­mushoz. Azaz, aki nálunk sokat és jól dolgozik, az anyagilag is több megbecsülést kap az átlag­nál — egyéni érdeke tehát, hogy így cselekedjék —, más­részt viszont, munkájával a legfontosabb társadalmi törek­vést is szolgálja. Hogy ez így van, arról ma már nemigen vitatkozik senki. Más kérdés, hogy sünikor az ember ott rázódik a traktor ve­zetőfülkéjében, az esztergapad mögött áll vagy a tervezőasz­talnál ül — mindez nem villan át a fejében. Hogy új ruhát kéne venni a gyereknek vagy jó lenne beszerezni egy televí­ziós készüléket — az már in­kább. S mivel mindezekhez hozzájutni másként — kupec- kedéssel, mások munkájának kizsákmányolásával, tőzsdézés­sel — nem lehet, csak eredmé­nyesebb munkával; tehát az anyagi ösztönzők a mi társa­dalmunkban jó irányban, ha úgy tetszik: erkölcsileg is mag­jelelő módon hatnak. Vannak, akik az elpolgária- sodástól féltik az embereket, s valamiféle „frizsider-szocializ­must” emlegetnek. Mások a szo­cializmus ügye iránti odaadást féltik. Valljuk csak be őszintén: a szocialista társadalomban sem a lelkesedésből élnek a dolgozók, ellenben a napról napra elért politikai és gazda­sági sikerek igenis fokozzák — ha úgy tetszik — a forradalmi lelkesedést. Más kérdés azon­ban, hogy abban a pillanatban, amint a munka szerinti elosztás lenini elvét nem tudjuk ke­resztülvinni, amint rés támad a „mindenkinek a munkája szerint” elvén, rögtön felszínre jut a kispolgári gondolkodás- mód. Ha az emberek észreve­szik, hogy valamilyen munka- területen olyanoknak jut a magasabb fizetés, akik keve­sebbet adtak érte a társadalom­nak, ha tért nyernek az ügyes­kedők, a zavarosban halászók, végül, ha ferdén értelmezett liberalizmusból, álhumanista meggondolások folytán egyes helyeken eltűrik a lazaságot vagy a naplopást, akkor bi­zony átmeneti ellentét támad erkölcsi és anyagi lehetőség, öntudat és pénz között. Most, amikor gazdasági me­chanizmusunk felülvizsgálata van soron, amikor az anyagi ösztönzők hatékony és optimá­lis kihasználására törekszünk, éppen ezt a célt kívánják or­szágos vezető szerveink megva­lósítani, hogy harmonikus összhangba kerüljenek az em­bereket és a társadalmat előbb­re vivő erkölcsi és anyagi moz­gató erők. Vajda János A Földművelésügyi Minisztéri­um Állami Gazdaságok Főigazga. lóságának megbízásából Békés— Csongrád megyéből mezőgazda- sági delegáció járt tanulmány­úton a Szovjetunióban. Dr. Szűcs Mihály, a mezőgazdasági tudorná. nyék doktora, a Vizesfási Állami Gazdaság igazgatója vezette a de_ legáoiót, aki éveket töltött, sokat kísérletezett és még többet tanult Krasznodarban és környékén. A delegáció legfőbb megbízatá_ sa az volt: tanulmányozzák a ma­gyar Alfötdhöz hasonló talaj- és éghajlati viszonyokkal rendelke­ző üzbég földön a legújabb rizs­fajták termesztésének módját, a gépesített rizsbetakarítást és a Szovjetunióban nagyüzemi ter­mesztésben kiválóan bevált, bő termést hozó és komoly talajjaví­tó őszi takarmányborsó termesz­tését. A delegáció útja igen eredmé­nyes volt. Agrármérnökök, mező- gazdasági gépészeti szakemberek tanulmányozták a különböző rizs_ fajtáik gépi betakarítását. Jártak kutatóintézetekben, kolhozokban, szovhozokban, helyszínen figyel­ték munkájukat és részleteiben megismerték az eredményeket is. Kiderült többek között: Krasz- nodar környékén kiválóan bevált A gyógypedagógiai oktatás reformjáról értekeztek Békéscsabán Tegnap, november 19-én, pén­teken 9 órai kezdettel a gyógype­dagógiai iskolák (tanulócsopor­tok) oktató-nevelő munkájával kapcsolatos reformok szükséges­ségéről tanácskoztak Békéscsa­bán, az irodaházban. Az értekez­leten — amelyen megjelentek a városi, járási művelődésügyi osz­tályok tanulmányi felügyelői; s azok az igazgatók, akiknek intéz­ményükhöz gyógypedagógiai ta­gozat tartozik — olyan reformok bevezetésére történtek javaslatok, amelyek elősegítik azt, hogy a gyógypedagógiai oktatás-nevelés fő törekvése mintegy közbülső, átmeneti oktatást-nevelést jelent­sen. Vagyis törekedjék arra, hogy a csökkent szellemi képességű ta­nulók sajátos gyakorlati pedagó­giával elérjék: mielőbb — akár egy-két év veszteségével is — az általános iskolák rendes tagoza­tainak tanulói lehessenek. A tanácskozás második félében gyakorlati életből kiragadott, pél­dákkal illusztrált hozzászólások hangzottak el, amelyek bizonyít­ják: igenis lehet és kell arra tö­rekedniük a gyógypedagógiai ne­velőknek, hogy minél több gyer­meket mentsenek át az egészséges gyermekek, perspektívában az egészséges felnőttek számára. a gépesített rizsbetakarítás, még­pedig legeredményesebb a kétme- netes munka. Rendrearatják, s rendfelszedővel csépelik el a rizs- magot, a szalmát leginkább a helyszínen bálázzák, így sokkal könnyebb a tárolása. Megállapí­tották többek között azt is, hogy a rizs gépi betakarítása csak ak­kor oldható meg, ha kalickánként a plusz-mínusz ötcentis szintkü­lönbséget biztosítják, a lecsapo- lást így jó minőségben végezhetik. A rizs rendrerakva magas tarlón gyorsabban, egyenletesebben szá­rad. Találkozott a delegáció új rizs­fajtákkal is. Többek közöt a Ku- bány—3, a Krasznodarszkij—424. Előnyük, hogy a kelés egyenlete­sebb, csírázáskor kevésbé érzé­kenyek a hőmérsékletváltoaásók- ra. Több ezer hold átlagában hek­táronként 43—45 mázsás termés­átlagot hozott a Kubány—3 rizs­fajta, a Krasznodarszkij—424 en­nél is bővebb termő. Tanulmányozták az őbzí takar­mány borsó-termesztést is. Az Uzbégszkij—71 őszi borsóból Vi- zesfáson kísérletképpen már ve­tettek az elmúlt ősszel. Emberma­gasságra megnőtt, a nitrogéngyűj­tő gumókban gazdag gyökérzete fél méterre hatolt az erősen kö­tött talajba. Ez a borsófajta ha­zánkban is jól fizet, takarmány- tápértéke igen magas és bőter­mő. Üjabb borsófaj‘.ákat is lát­tak a küldöttek Krasznodar kör­nyékén. A baráti szovjet állam tudomá­nyos kutatóival, nagyüzemek ve­zetőivel tárgyaltak arról, hogy kísérletképpen a magyar Alföld­re is hoznak az új rizsíaj Iákból és őszi borsókból vetőmagot, vásá­rolnák néhány gépet a rizsbetaka- rításra. A delegáció beszámolója után az FM Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága úgy határozott, hogy a kint látottakból amit lehet, meg kell valósítani Békés és Csongrád megyében. Előbb kísérletképpen s ha jól reválik, később nagyüzemi formában. Az eddigi eredmények azt mutatják: érdemes volt hozzá­értő szakembereket tanulmányút­ra küldeni a Szovjetunióba. —A— Gépjárművezetők, figyelem! A közlekedés legnagyobb ellen­sége. az ónos eső a legtöbb bajt a MAV-nál okozta. Pénteken a haj­nali és a kora reggeli órákban a vonatok nagy része egy-másfél órát késett. A MÁV a délelőtti órákban újabb erőket vonultatott fel a váltók tisztítására. A KPM Közúti Főigazgatóságá­nak tájékoztatása szerint az or­szágutakon nincs hóakadály, azonban rendkívül síkosak az utak. Nagy a baleseti veszély, ép­pen ezért az autósok igen óvatosan vezessenek. lOOOOOOOOOQOOOQÓOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOoa Itt a tél. » ÍMaroei László felvétele«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom