Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

1965. október 12. 5 Kedd Céljuk a Szocialista brigád cím elnyerése A Békés megyei Moziüzemi Vállalat műszaki dolgozóinak vállalása A községalapító kétsopronyiak A Békés megyei Mozi üzemi Vál. lalat műszaki apparátusában dől. gozó karbantartók szocialista cím elnyeréséért dolgozó brigádot ala­kítottak, melyet a filmesztétika egyik kiválóságáról „Balázs Béla brigád”-nak neveztek el. A brigád a szocialista brigádmozgalom el­veinek megfelelően vállalta, hogy részt vesz a vállala’tvezetés által megadott feladatok, munkatervek kidolgozásában, meghatározzák a feladatok végrehajtásának legjobb módját, megszervezik a teljesítés ellenőrzését és értékelését. Az új brigád tagjai elhatározták, hogy olyan szocialista közösséget hoz­nák létre, amelyben az összefogás és egymás segítése, nevelése mun­Vasárnap este Békéscsabán, a Trefort utcai kultúrotthonban ren­dezte meg a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Szakszer, vezet és a MÉSZÖV az immár ha. gyományos kulturális napok me­gyei megnyitó ünnepségét. Ezt az ünnepi megnyitót a me­gye valamennyi jelentős szövetke­zeti egysége megrendezi otthon, saját városában és községében, s az itt bemutatkozó kultúrcsopor­Fodrász-buszok A szovjet balti-köztársaságok falvaiban és tanyáin igen népsze­rűek lettek az észt gyártmányú fodrász-autóbuszok, amelyek fel. keresik a városoktól távol eső tele. püléseket, A buszban teljes fod­rászszalon van hideg-meleg vízzel, villanyvilágítással. ha-állományának 6 százaléka ta. Iá Iható a háztáji gazdaságokban.) Csehszlovákia mezőgazdasága iparosodik. Ez itt a tendencia. A csehszlovák mezőgazdaság irányi, tói felismerték: a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz egyedül a tsz-be lépés nem elegendő. A nagyüzemeknek dolgukhoz értő emberekre, kiváló, an felszerelt, gépesített, automati­zált üzemekre, az iparhoz hason­lóan igen nagy anyagi bázisra és az anyagiak gazdaságos kibaszna, lását szervező szakemberek sokasá gára van szükségük. Rendelkeznek azokkal az anyagi és szellemi tar. talékokkal, irányítási módszerek­kel, melyek a korszerű mezőgaz­dasági termeléshez viszonyaik kő. zött nélkülözhetetlenek. Erről győ­ződött meg az a magyar szakem­ber-küldöttség is, amely a Föld­művelésügyi Minisztérium szerve­zésében szeptember 20—30-a kö­zött felkeresett több csehszlovák állami gazdaságot, kísérleti tele­pet és termelőszövetkezetet. A csehszlovák nagyüzemek erő­teljesen fejlődnek. Ennek alapja: lényegesnek tartják a termelés gazdaságos szervezését, a termelő, üzemek szuverenitásának tiszte, letben tartását. Tulajdonképpen a kiválóan komponált felvásárlási árpolitika mellett erre épül mező. gazdaságuk irányítása, termelés- szervezése. A szövetkezetek jelen­tős része áttért a norma szerinti teljesítménybérezésre. A suchdoli tsz-ben például megállapították, hogy a legkönnyebb munkáért, melyhez nem szükséges speciális szakmai ismeret, 8 órára 20 koro­nát^ a szakmai ismeretet igénylő kájük értékét, színvonalát növeli. Vállalták még, hogy általános és politikai, szakmai műveltségüket rendszeresen gyarapítják, kollek­tív összejöveteleket, közös szóra­kozásokat szerveznek és rendez­nek. A brigád tagjai — Mezei Péter, Lukács Miklós, Popik Mihály, Borsányi Géza és Pomucz Ferenc — brigádvezetőnek Hódossy Imre műszaki felügyelőt választották meg, majd ügy döntöttek, hogy minden munkaértekezlet előtt, he. tenként egyszer brigádmegbeszé­lést tartanak. Vállalásaikat brigádnaplóban rögzítették, és ide jegyzik be a bri. gád életével kapcsolatos esemé­nyeket is. tok majd a tavasz folyamán kel­nek nemes vetélkedésre a kulturá­lis szemle alkalmával. A békéscsabai megnyitón fellé­pett a gyulai szövetkezetek Erkel Ferenc együttese. Népi zenekaruk önálló számként népdalcsokrot adott elő, majd kísérte az együt­tes táncosait, akik magyar és né­met táncokat mutattak be. Fellé­pett a műsorban Berek Margit és Kerekes Ilona népdalénekes is. A műsor második részében a KPVDSZ Napsugár Bábegyüttese szórakoztatta a közönséget. Felbocsátották az első lengyel meteorológiai rakétát, amely 37 km magasságot ért el. A rakéta apró üvegtűkből álló felhőt juttat, tott az atmoszférába. A tűfelhőt radarkészülékkel figyelik. Ez lehe. munikáért pedig 40 koronát fizet­nek. Prémiumot három esetben adnak. Először a norma tűlteijesí. téséért. A traktoros prémium cí­men az alapfizetés 20 százalékát kapja a műszaknorma túlteljesí­tésének arányában. Ezt az elszá­molást követő napon ki is fizetik. Az egyes üzemágakban a befeje­zett termelés után a hozamterv túlteljesítése a prémium alapja. Ebben a községben meghonosodott a premizálás egyik különös for­mája is: az erkölcsi elismerés. A szövetkezet szociális és kulturális alapjából évről évre háromhetes külföldi üdülést juttat azoknak, akik a közösséget kiemelkedő ter­melési eredménnyel szolgálják. A suchdoli tsz-gazdák 20 százaléka nyerte el a három év alatt az elis. mérésnek ezt a formáját. Suchdol gazdái 1500 hektáron (1 hektár = 10 ezer négyzetméter, 1 kh = 5755 négyzetméter) egyesí­tették erejüket. A gépudvaron 45 traktoruk, három gabona-, két cu. korrépa. és ugyancsak két burgo­nyakombájnjuk érdemel említést. A 45 traktor munkagéppel — a hazai hasonló nagyságú területen gazdálkodó tsz-ekhez képest több. szőrösen ellátott. A gazdaság fő profilja a szarvasmarha- és a ser­téstenyésztés. 100 hektár 85 szarvasmarhát tart el. Ebből 36 fejős tehén. Az állatszállásokat a falu mellett építették. Az istálló- trágyát naponta a szántóföldre szállítják. A kétszer 400 férőhe­lyes, szabad tartásos, halszálkás fe­jőállással ellátott istállótömbben 100 szarvasmarhát gondoz egy em. MINTHA TEGNAP TÖRTÉNT VOLNA ... Ünnepségre készül­tünk az új tanácsháza nagyter­mében. Csoportosan érkeztek idő­sek és fiatalok, férfiak és asszo­nyok, közülük sokan három-négy kilométernél is messzebbről. A tanyák népe jött saját községének „parlamentjét” és annak vezető testületét megválasztani.;. Így emlékszik Viczián Pálné, a községi tanács titkára 1952 őszé­re. Községéről, a 2100 lakost számláló és tízezer hold gazdagon termő határral bíró Kétsoprony- ról beszél. Az önállótlanság rossz emlékeit, s az utóbbi tizenhárom év nagyszerű tetteit, új történel­mük egy-egy „állomását” idézi. — összesein hat épület jelen­tette itt annak idején a község központját: a katolikus templom s közvetlen mellette a parókia, két düledező iskola, a földműves­szövetkezet rozoga berendezésű boltja, s egy rossz emlékű kocsma. Ezek némelyike is jó messze egy­mástól. Mert tizenhárom évvel ezelőtt a tízezer holdas tanyavi­lág 2000 lakosa közigazgatásilag megosztva Békéscsabához, Békés­hez és Kondoroshoz tartozott. Ti­zennyolc vagy éppen 25 kilomé­terre kellett szekéren döcögtetni betegeinket, ha orvosra volt szűk. ség. Kisebb-nagyobb hivatalos ügyeink, bajaink intézésére a leg­nagyobb télben is sokszor gyalog indultunk Békéscsabára, Békésre és Kondorosra. ÉS MINTHA NEKI, a község- beliek bizalmából már tizedik éve tővé teszi az atmoszféra felső rété. gelben levő légáramlatok irányá­nak vizsgálatát. Hasonló kísérlete­ket eddig még csak a Szovjetunió, ban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban és Olaszországban végeztek. bér. Mindent gép csinál. A fejő­állásról üvegcsöveken jut a tej a tejházba. Ott dán rendszerű — gőz- üstökhöz hasonló — hűthető ká­dakban tárolják az elszállításig. Hazánkban a halszálkás íejőál- lás valamilyen ok miatt nem ter­jedhetett el. Ott bevált. Az istál­lók szomszédságában magyar be­rendezésekre épül egy hatalmas központi takarmányelőkészítő. A suchdoli szövetkezet gazdasá­gilag megalapozott. Mutatják ezt azok az intézkedések is, melyeket a tsz saját erejéből a tagság szo­ciális és kulturális igényeinek ki­elégítésére tesz. A falutól távol le. vő családok gyermekeit a tsz költ. ségén szállítják iskolába. A dolgo­zó nőt hathavi fizetéses szülési szabadság illeti. A rendszeresen dolgozók évente 3 hét fizetett sza. badságot kapnak. A lakásigény ki­elégítésére is gondoltak. A tsz sa­ját építőbrigádja 1965. szeptember 23-ig összesen 18, egyenként 3 szó. bás lakást épített. Ezek szövetke­zeti tulajdonban vannak. A ben­ne lakó fiatal házasok havi 90 ko. róna bért fizetnek. A tsz-ben 40 olyan fiatal dolgozik, aki 18. élet­évét még nem töltötte be. Ugyan­akkor 27 fiatal tsz-ösztöndíjjal kü­lönböző szakiskolákban tanul. A szövetkezet fenntart egy úttörő­gazdaságot is. A pionírok a nyúl-, nutria-, a méh-, a baromfi- és a pá. vatartás örömeinek hódolnak. Ez a szövetkezet évente 7 ezer koro­nát költ könyvre. A tsz 14 műnk?., helyén könyvtár működik. Dupsi Károly (Folytatjuk) Viczián Pálnénak kellene a ránk maradt múlt nyomorúságos kö­rülménye miatt szégyenkeznie, ügy mentegetőzik: — Lehet, hogy sok rosszat mondtam el a má kis községünk múltjáról. De higyje el, mi na­gyon lentről indultunk el... Majd az ablakhoz lép, tekintete az új házsort pásztázza. Meg a jármüveiken és gyalogosan köz­lekedő községbelieket. Majd év­számokat, milliókat, különböző létesítményeket emleget: — Állami beruházással még 1958-ban új iskola épült. A régi Iskolánkat is felújítottuk. Így je­lenleg hat tanteremben már vá­rosias körülmények között tanul, hat 350 gyermekünk. S amíg 1952- ben öt nevelő próbált megküzdeni a fárasztó túlmunkával, gyerme­keink nevelésével, tanításával, az utóbbi években már' 11 tanító, illetve szaktanár dicsekedhet mind nagyobb oktatási eredmény- nyel. Űj iskolánkkal egy időben saját erőnkből 250 ezer forintos költséggel épült fel ez a két szol­gálati lakás is — mutait ki az ab­lakon. — Ezzel lehetővé vált, hogy orvosa legyen Kétsoprony- nak. Nem sokkal utána állatorvost is kapott a község. Higyje el, nem túlzás, ha azt mondom: a két orvos érkezése itt történelmi ese­ménynek számított, öt év óta pe­dig külön orvosi rendelő várja a betegeket. Termelőszövetkezeti asszonyainkat okos tanácsokkal látja el az anya- és gyermekgondo­zási kör. Léhet, hogy ez mások szemével nézve jelentéktelennek tűnik, de a mi asszonyaink szá­mára, akik az utóbbi 6—7 évet megelőzően az egészségügyről alig hallottak — nagy dolog. Elnézésem kérve szobájába megy, ahonnan egy feljegyzéssel tér vissza. TÖRTÉNT ITT SOK MINDEN más is a 13 év alatt — folytatja. — Orvosaink után szoktuk emle­getni a villanyt, ami 1958 végén gyulladt ki először a Hunyadi Termelőszövetkezetben, majd az egész községben. S az öreg agre- gátort, amely a mozielőadásoknál éveken át nagy szolgálatot tett, végleg nyugdíjba tehettük. Egy­idős a villanyfénnyel az autóbusz- járat is, ami összeköt bennünket a környékbeli községekkel és Bé­késcsabával, mint megyei szék­hellyel. Igaz, az autóbuszgarázst a tanácsnak kellett felépíteni. De örömmel tettük. — Az utóbbi években több mint negyven termelőszövetkezeti gazdánk épített szebbnél-szebb családi házat — idézi tovább köz­ségének történetét a tanácstitkár­asszony. — Hamarosan beköltöz­hetnek tulajdonosaik abba a mintegy 12 új családi házba is, amelyeken az utolsó simításokat végzik. Az új házak legtöbbjéből nem hiányzik a fürdőszoba, a mosógép és a televízió sem. S ha kilépnek házuk elé, nem kell gumicsizmát húzni lábukra^a fe­neketlen sár miatt. Mert amióta önálló község vagyunk, tíz kilo méternél több járdát létesítettünk. Betonjárda vezet már a távolabbi, sűrűn lakott két dűlőbe is. Az idén további négy kilométer járda épül a lakosság segítségével. MAJD A KÖZSÉGBE JÖVET messziről jól látható és magasba nyúló művelődési otthont emlí­tem Vicziánnénak: — Igen, olyan művelődési ott­honunk van 1963 óta, amilyenről álmodni sem mertünk tizenhárom évvel ezelőtt, amikor azon az őszi napon önálló községgé lettünk. Az 1 millió 700 ezer forintos beruhá­zással, benne a kétsopronyiak sok-sok társadalmi munkájával felépült művelődési otthon min­den igényt kielégít. Megtaláljuk benne a televíziószobát, az 1965 kötetes könyvtárat, amelynek 250 állandó olvasója van. Itt ka­pott helyet a községi pártbizottság és a mozi is. Rendszeresen elláto­gat hozzánk a békéscsabai Jókai Színház, számos esetben pedig fő­városi művészeknek tapsolhattak a községbeliek. Nagy sikerrel lé­pett színpadra művelődési ottho­nunkban a híres Rajkó-zenekar, a tótkomlósa szlovák együttes. S a tizenhárom évvel ezelőtt ön­álló közigazgatást kapott kétsop- romyiak nem állnak meg félúton. Ez csengett ki Vicziánné szavai­ból: — Valahol az út felén vagyunk. De akarunk! Gondolom, ez a leg­fontosabb ... A múlt évben 120 ezer forintért fúrattunk egy kutat. Ez azonban a község lakosságát így nem elégíti ki. Tanácsülésen úgy határoztunk, hogy községfej­lesztési alapunkból a jövő évben 1 millió forintos költséggel tör- pevízművet létesítünk. A tervrajz már elkészült. Még az idén átad­juk rendeltetésének a 80 ezer fo­rint költséggel épülő vágóhidat és a húsboltot. * ISMÉT A TANÁCSHÁZA előtt állok. Ä kövesúton egymást kö­vetik a járművek, köztük a két termelőszövetkezet vontatói, a széles járdákon emberek igyekez­nek a boltba, a postára, az orvos­hoz. Nem messze a tanácsházától vidáman kacarászó gyermekek játszanak. Távolból egy traktor egyenletes pöfögését hozza felém a szél. A kétsopronyi emberekre gondolok, azokra, akik tizenhá­rom év alatt sarkából forgatták ki az egykori tanyavilágot. Balkus Imre TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ mezőgazdasági Dl esel-motor szer el őket GARANCIÁLIS SZERELŐI BEOSZTÁSBA FELVÉTELRE KERESÜNK. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson, Békéscsaba, Szarvasi út. 91614 Megkezdődött a KPVDSZ kulturális napok eseménysorozata tanácstitkári beosztásiban dolgozó Az első lengyel rakéta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom