Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-31 / 257. szám
1985. október 31. 3 Vattára** Mcgjewzüret Az elmúlt hetekben megkezdődött a mogyorószüret Medgyesegyházán. A szedés után a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy egy hétig a napon érlelődjön a termés, így lényegesen zamatosabb, ízletesebb lesz az idei mogyoró. Medgyesegyházán az idén több mint 1800 holdról szüretelnek mogyorót és csaknem 80 vagonnal adnak át a MfiK- nek. Képeink a mogyoró tisztításáról, szeleteséről készültek. Fotó: Csapó László A mogyoró kéri szeleié se. A rtii MttUMa Min * tevétektől ét egyéb soennyeiódéstM megtisztított mogyorót A pórit ülőbe vtérik. ■wtHbtiimtmttiiittiiwiniiiteBUomiritniHtitHiHmmwwHiaimilimwiHutieiwuiimiiiiiimmMbihimuHHHiiiiinimiDiiiiaiiiiimiMu»» Hétfőn vagy kedden befejeződik a búzavetés Békéscsabán — Gyorsabb ütemet sürget a mélyszántás Október SO-ám, tegnap délelőtt Békéscsabán, a város termelőszövetkezetéinek agronómueai és a tanács vb, valamint a mezőgazda- sági osztály képviselői a soron következő tennivalókat beszélté^ meg. Békéscsaba közös gazdaságai egy-két napon belül befejezik az őszi búzavetést, most már egy ilyen megbeszélés napirendjén a betakarítás jó megszervezése, valamint a mélyszántás meggyorsításával kapcsolatos íéladat szerepel. A termelőszövetkezetek vezetői a betakarításra összpontosítják az erőiket, s így a jövő hét végéig befejezik; a cukorrépa felszedését és a cirok betakarítását. Ezután már csők a kukorica törése maHúsz bőidről több mint egymillió forint Különböző módon próbálták érdekeltté tenni a kertészeket a méhkeréki Balcescu Tsz-ben az elmúlt években, azonban ez kevés eredménnyel járt. Mi több. 1963- ban több mint egymillió forint volt a ráfizetés. Az idén új vezető került a húsz holdas kertészet élére, s a tervezett 880 ezer forint helyett eddig egymillió húszezer forint értékű árut adtak el. Még mintegy 70—80 ezer forint bevételre számítanak az őszi primőr karalábéból és másodvetésű karfiolból. rád hátra. Éppen ezért ezen a tanácskozáson főleg a mélyszántással kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. Ugyanis, itt igen komoly lemaradás van, Békéscsaba termelőszövetkezeteiben eddig a terület 32 százalékán végezték el a mélyszántást. A tanács mezőgazdasági osztálya egy ütemtervet készített, mély a hátralevő időre — figyelembe véve a rendelkezésre álló gépek kapacitását — pontosan meghatározza, hogy melyik termelőszövetkezetnek hány hold földet kell felszántania egy nap alatt, ha időben be akarják fejezni a munkát. A legnagyobb a gond a Lenin Tsz-ben, ugyanis még 2200 holdnyi terület van hátra és nincs elegendő erőgép, így hát szükség van arra, hogy máshonnan is segítséget kapjon. A Május 1-ben 1800 hold a ezántanivaló, a Szabadság Tsz-ben 2070, viszont mindkét szövetkezetben elegendő gép áll rendelkezésre, így előreláthatólag ezt a munkát határidőre el tudják végezni. A legjobban a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet áll. A tanács mezőgazdasági osztálya felhívta az agronómusok figyelmét arra, hogy igen nagy gondot fordítsanak a gépek folyamatos üzemeltetésére és fontos az Is, hogy az éjszakai műszakban többször ellenőrizzék a munkát, ugyanis az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy baj van a munka- fegyelemmel és a gépek sokszor indokolatlanul állnak. Felütötte fejét Mezöberéuyben a száj- és körömfájás A téli és tavaszi ragály után, most az ősz folyamán elsőnek Győr-Sopron megyében ütötte fel a fejét a száj- és körömfájás. Azóta átterjedt Szolnok és Hajdú- Bihar megye egyes területeire is. Mi több, a napokban átterjedt ez a veszélyes betegség a mezőberé- nyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyik eléggé kieső s ezért a gondozókon kívül eléggé ritkán látogatott borjúnevelő telepére is. Miért drága a tej önköltsége? Hányadán áll a tenyésztői munka? Egy ÍV EB-vizsga lat tapasztalatai A MINISZTERTANÁCS legutóbbi ülésén többek között határozatot hozott arról, hogy a nagyüzemekben az eddigieknél is nagyobb ütemben kell fejleszteni a szarvasmarha-tenyésztést. Emellett törekedni kell a háztáji szoivasmarha-állomány fenntartására, termelésének növelésére is. tartást, a termelésire való Előkészítés elmulasztását pedig az bizonyítja beszédesen, hogy szövetkezeteinkben a tehenenként átlagos évi tejtermelés még mindig 2500 liter alatt mozog. Az állami gazdaságokban ezzel szemben évek óta mindig jóval 3 ezer literen félül van. A szövetkezet vezetői az állategészségügyi Mérvvel karöltve megtették a «zigorú ellenintézkedéseket. A betegség terjedése, annál is inkább, mivel a szomszédé« Szolnok és Hajdú megyében is tér- jed, gondos óvintézkedést követel megyénk valamennyi nagyüzemi és háztáji állattartó gazdaságától. Indokolt, hogy az állatok közelébe a gondozókon kívül senki se férkőzzön. Már vsak a kukorica és a cirok vár betakarításra Kamuton * A kamut! Béke Tsz csaknem két héttel ezelőtt fejezte be 1750 holdon a takarmánykeverék, az őszi árpa és a búza vetését. Azóta felszedték és elszállították a holdanként 242 mázsa termést adó cukorrépát iß 180 holdról. Most már csak az 1025 hold kukoricának mintegy írté vár törésre. Az amúgy is kevés szállítási eszközt nagyon igénybe veszi az, hogy holdanként 50—54 mázsa között mozog a csöves termés. A kukorica- szárat eddig 300 holdnál vágták le géppel, s még további. 500 hold szárat takarítanak be a gépek. A szecskát részben bertlóazók, részben pedig alászántják. A szövetkezet öt lánctalpas traktora és három Bjelorusza eddig 1200 hold mélyszántást végzett, a még hátralévő ezer holddal is idejében végeznek. Annak ellemére, hogy a kamuti Kossuth Tsz-nek két lánctalpas traktort adtak a vetőágykészítés meggyorsításához. A kamuti Béke Tsz-ben a 100 hold ciroknak csaknem felét is betakarították már. A statisztikai adatok szerint megyénk állami gazdaságaiban mintegy 330-al, termelőszövetkezeteinkben pedig mintegy 3 ezerrel több tehenet tartanak, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés nem arányos ugyan a sokirányú követelménnyel (a tejtermelés, a tenyészanyag nevelés, a hizlalás, a szervesanyagigénnyel), de a jelenlegi körülmények ennél gyorsabb ütemű, számszerű növekedést nem igen engednek meg. Időbe télik, míg a széjjel szórt, korszerűtlen kis férőhelyeik helyéin korszerű istállók épülnek, amíg minden korszerű istállóban elkészül a villainy- és vízvezetékhálózat, s amíg fél lesznék szerelve a nélkülözhetetlen gépekkel. A férőhelyek építése és a hiányzó járulékos beruházások megvalósítása folyamatban van. Az idén és az ezt követő két évben 73 korszerű istálló épül megyénk termelőszövetkezeteiben . A Minisztertanács legutóbbi határozata nem a szarvasmarha- állomány számszerű növelését írja elő elsősorban, hanem a tenyésztés jobbá tételét. Ezzel kapcsolatban nagyon sóik a tennivaló megyénk termelőszövetkezeteiben Is. Szarvasmarha-állományunk még mindig dég vegyes és elég gyenge termelőképességű. A tenyésztés következetességével az elengedhetetlen házi törzskönyvezéssel, az elődük termelőképessége szerinti tenyésztésbe , állítással még dég kevés szövetkezetben lehet találkozni. A Népi Ellenőrző Bizottság ilyen irányú vizsgálata szerint is a küllem dönti él a szarvasmarha továbbtartását vagy selejtezését. Az üszők tenyésztésbe állítása nem elég szakszerű, nem készítik elő őket megfelelően az ellásre, és a tejtermelésre. Tegyük hozzá, hogy a teheneket sem. Bizonyság erre, hogy termel ^szövetkezeteinkben a tehenenkóntl évi szaporulat száma 87—91 között mozgott az utóbbi időkben, de a felnevelt borjak száma csak 76—81 között. A nem megfelelő a termelőszövetkezetek kedvező feltételek mellett november 15-ig köthetnek RGYBlZTOSlíASSIL BIZTONSÁGOSABB A TERMELÉS! KÉTSÉGTELEN, hogy az állami gazdaságok kedvezőbb körülmények között gazdálkodnak, mint. a szövetkezetek. Általában jobbak a földjeik s jobbak a felszereléseik is. De csupán ezzel nem lehet magyarázni azt a nagy különbséget, ami az állami gazdaságok és a szövetkezetek takarmány termeléee között mutatkozik. A tsz-ek holdanként átlag 3—3,5 mázsával kevesebb szem« abrakot, 5,7 mázsával kevesebb lucernaszénát, s 40 mázsával kevesebb silókukoricát termeltek tavaly is. Azért, mert a takarmányt évek óta mindig a leggyengébb földbe vetik. Az alacsony átlagtermés mellett a takarmányhiányt az is okozza a tsz-ekben, hogy szántóföldjüknek csak 44 százalékán termelik, az állami gazdaságok viszont 59 százalékán. az Állattenyésztéshez nélkülözhetetlen, 6ók fehérjét adó pillangós vetés aránya is nagyon alacsony a szövetkezetekben: a szükséges 12—14 százalék helyett csak 8 százalékát teszi ki a szántóterületnek az orosházi és a mező- kovácsházi járásban is, a sarka - óiban pedig 3—4 százalékát. Nem csoda ezek után, hogy az állami gazdaságok tavaly 8 ezer valahány tehéntől csaknem 239 ezer hektoliter tejet értékesítettek, n tsz-ek pedig 17 684 tehéntől — tehát több mint dupla annyitól — 338 ezer hektolitert. A tej előállításának költsége közt is elgondolkoztató a külön Ínség. Az állami gazdaságok általában 3 forint alatt, a tsz-ek pedig tavaly előtt 4,06, tavaly 3,G3 forintért állítottak elő egy liter tejet. Ennek oka az istállók szétszórtsága miatt adódó sok fuvar, de főleg az, hogy alacsony a fejős; átlag. Drágítja a tejtermelést a gépesítés hiánya is. A megye nagyüzemi gazdaságaiban nemrég | lezajlott szarvasmarha-tenyésztés; 1 és tej termelési népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy több tsz, a tótkomlósi Haladás és a J kunágotai Bercsényi is vásárolt,,- fejő-gépet, de nem használja/ Az itatásos borjúnevelés hasonlóképpen elég lassan terjed a megye szövetkezetedben. Pedig ez nemcsak a nevelés költségét csökkentené, hanem siettetné a szarvasmarha-állomány mielőbbi gümű- kór mentesítését is. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉST épület-, víz-, villany- és gépi felszerelés hiánya is gátolja még megyénkben. A nagyobb gátló okokat azonban a takarmánytermelés és a tenyésztői munka következetlensége jelentette eddig. A Minisztertanács ezzel kapcsolatos határozatának végrehajtása az elegendő mennyiségű és minőségű takarmány megtermelésére való törekvéssel, a tenyésztői munka szakszerűbbé és gondosabbá tételével kell kezdődjön megyénk minden szövetkezetében. Ezt most az is indokolja, hogy mielőbb pótolni tudjuk azokat a veszteségeket, amit a száj- és körömfájás okozott megyénk szarvasmarha-állományának szaporulatában és tejtermelésében. Kukk Imre
