Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
1965. október 3. 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON Á divat fővárosában Közhelynek számít, hölgy Párizs a divatvilág központja. Sárhegyi ■Emma békéscsabai tisztviselőnő kissé másképp vélekszik erről. Három hétig tanulmányozhatta a franciák köznapi életét, most élményeiről mesél, én meg gyorsan jegyezgetek.„ o Miért ís eltérő hát a véleménye? Mert az igaz, hogy a Dior- cég s a többi divatdiktátor ma is irányítja a divatot, de inkább csak a felső tízezerét... Az utca embere *— a „derékhad” — Párizsban nagyon elegáns, de semmivel sem elegánsabb, mint Pesten vagy akár — Békéscsabán. A nőknél a szoknya-blúz viselet a jellemző, nyáron meg az ujj nélküli zsákruha; Sokféle finom gyapjú és jersey-öltözéket is lehet látni, s a világ minden részén gyártott ruhák és szövetek megtalálhatók itt Az árak pedig városrészenként igen eltérőek. Sokat adnak a nők a kozmetikára. Az arcápolás, a szem körvonalainak „kiemelése” igen jellemző, ám rúzst nem minden nő használ. S honi hölgyeink számára bizonyára az is megnyugtató tapasztalat, hogy nem minden francia nő csinos és nádszálvékony... o A franciák szeretik a szépet, ízléseset és kényelmeset Köznapi életükben ez lépten-nyomon megnyilvánul, s erről tanúskodik lakáskultúrájuk. Nappali szobájukban, ahol ,a legtöbbet tartózkodnak, a jóízlésés a kényelem megannyi eszközéivel találkozhatunk. Szép függönyök, vászonanyagból készült díszítőelemek, virágok árulkodnak a jó ízlésről, 'háztartási gépek és eszközök sokasága, hideg, meleg víz és televízió a kényelemszeretetről. Az éléskamrát hűtőszekrény helyettesíti, Írisz’ jószerivel csak egy napra szóló kész- vagy félkészételt tárolnak. A fürdőszoba mellett két-három hálószoba vagy hálófülke talátható a legtöbb lakásban. Persze meg kell jegyezni, hogy a sokféle praktikus háztartási felszerelést többnyire részletre vásárolják, akárcsak nálunk.»* 0 Az étkezés — különösen az ebéd és vacsora — valóságos szertartás a franciáknál; Nemcsak sokfélét, de sokat is fogyasztanak. Az ebédet előétel vezeti be: saláta, paradicsom, paprika olajjal és ecettel, majd ezt legalább háromféle pástétom követi vajas kenyérrel. S ez még csak az „első félidő”. A félig nyersen sütött bifszteket hosszúra vágott, szögletes burgonyával tálalják, utána pedig még fokhagymával ízesített saláta következik majo- nézes mártással. Mindezt pedig még bőséges boriszogatás követi. Már ebből is érzékelhető, hogy náluk ismeretlen a félórás ebédszünet... A reggelijük is meglehetőslen kiadós, a vacsora pedig hasonlatos az ebédhez, csak este saláta helyett gyümölcsöt és joghurtot fogyasztanak. A tengerparthoz közel eső országrészekben mindezek mellet* a különféle halak, kagylók és csigák szinte nemzeti eledelnek számítanak. A magyar gyomornak ez utóbbiak először meglehetősein szokatlanok voltak, de hamar meg lehet barátkozni velük. o Korántsem lőhet itt felsorolni a sok-sok élményt, értékes tapasztalatot. Közülük ezért csak á legérdekesebbeket adjuk közre. A képekről, filmekből jól ismert Diadalív, Louvre, a ver- saiUes-i kastély, az Eiffel-torony és a többi sajátos francia nevezetesség látványa ,natúrban” valóban lenyűgöző. Az utcákon hatalmas folyamként hömpölyög a forgalom, amely augusztusban jelentősen megcsappan. Ilyenkor szinte mindenki szabadságon van. Érdekes élményt jelentett a gumikerekű Metró vagy a Montmartre, a festők birodalma, ahol legalább 30—40 piktor tart állandó tárlatot:.. A tengerpart telistele kétemeletes, fálép>csős házakkal, amelyek a mi turistaházainkra emlékeztetnek. Ezeket a házakat közvetlenül egymás mellé „ragasztják” s az utcai 'bejárat a lakószobába nyílik. A tenger vízszintjének látható változása, dagály és apály idején, ez is lenyűgöző látvány volt... S a rengeteg látnivalót, élményt, keületmes tapasztalatot csak tetézte a franciáknak hírből is ismert közvetlensége és udvariassága. Erre csak egyetlen jellemző: a vendégségben levőt — még ha az messzi országból jött is — azonnal hideg ételekkel kínálják. Egy életre szóló, nagyon kellemes élményt jelentett a háromhetes látogatás a divat fővárosában, De azért idehaza mégiscsak jobb. „ Kazár Mátyás Házi kertek kiállítása nyílik Csabacsűdön Jövő vasárnap nyílik Csabacsűdön a házi és háztáji kertek szőlő, gyümölcs és egyéb termékeinek kiállítása, amelyen olyan termelvények kerülnek bemutatásra, amelyeket azok a közsóglbeli- ek termeltek, akik három-négy évvel ezelőtt kertészeti szakköri hallgatók voltak. A kiállítás érdekessége ez, mert faluszerte szemlélteti, 'hogyan hasznosították a volt szakköri tagok azt a tudást, amit annak idején elsajátítottak. A Hazafias Népfront községi bizottsága, a földművesszövetkezet és a művelődési otthon 'közös rendezésében nyíló kiállítás ünnepi beszédét a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartja. Múlt heti rejtvényünk, úgy látszik, kicsit nehezebb volt, mert sok hibát vétettetek. Íme a helyes megfejtés: Molnár Bori 10 üveg bort, 70 darab cukrászsüteményt és 120 darab cigarettát vitt haza. A most következő rejtvény az ének tantárgyatokkal függ össze. Keressétek ki a megfelelő zenei kifejezések használatos szavát, rakjátok össze a kezdőbetűket és egy híres magyar zeneszerző nevét kapjátok meg! Be kell küldeni a zenei kifejezéseket és a zeneszerző nevét szerdáig a következő címre: Népújság szerkesztősége, Békéscsaba. Gyermekrejt- vényl A rejtvény: Amerikai négerek énekkíséretre használt gitárja: ................ M ély női hang:............. V alamely dal azonos dallammal visszatérő szakasza: ....«, Harsona: ................... D almű, daljáték, énekes színjáték ................... E gyszerű nyelvű fafúvós: ........ T áncjáték: .............. S zélhárfa: ............................. ( az ékezet hiányzik!) ősrégi pengetőhangszer, ebből Tinódi „mellékneve” ................. I gen lassan................ « E lmúlt heti sorsolásunkban a következők nyertek könyvet: Szatmári Ferenc, Mezőmegyer, Fő út 35., Hürkecz Teréz Újkígyós, Ge- rendási út 1. és Darák Sándor Orosháza, VIII., kér., Szentesi út 220. Népművészet és lakáskultúra Manapság, amikor a népművészeti alkotások igen . korszerűekké váltak, nem helytálló az az aggodalom, hogy a nép- művészeti szőttes, hímzés, faragás vagy kerámia „öregítő”, „ódivatúvá” teszi a lakást. Természetesen mértéktartóan kell alkalmaznunk a népművészeti alkotásokat. Választhatunk például lakásunkban egy- egy felületet vagy bútordarabot, amelyet aZ erőltetettség hibája nélkül díszíthetünk. A lakás *pucér" ablaka egyhangú, sivár. A függöny „jellegzetessé” teheti a lakás belsejét. A nép- művészeti függöny- anyagból, szádából változatos, olcsó és szép függönyt kapunk. (Első rajzunk.) Az ablak melletti kényelmes olvasófotel ma már sok lakásban megtalálható. Liliké és Zümike L gy szép nyári vasárnapon " kirándulók zajától volt hangos az erdő. A városból érkezett csoportok a tisztáson pihentek, majd vidáman játszottak, szórakoztak. Mire lebukott a Nap a hegyek mögött, felkerekedtek, hiszen még hosszú út várt reájuk... Sok kenyér. meg álmahéj, félig lerágott csirkecsont, szalámibőr, zsíros papír maradt utánuk a zöld gyepen. Arra szállt Zümike, a légy, megtalálta az ételmaradékot és jóllakott belőle. „Gyertek, gyertek, van ám itt sok finom falat!” — zümmögte. Honnan, honnan nem, sok-sok légy került elő, ellepték a tisztást és nagy lakomát csaptak. A/ éhány nap múlva Liliké édesanyjával kirándult a tisztásra. Leültek, a mama könyvet olvasott, Liliké pedig a babájával játszott. A kislány észre sem vette, hogy egy nagy zöld légy szállt a lábára. Akkor eszmélt föl, amikor a térde alatt csípést érzett és kiserkent a vér. 'Sírását hosszasan visszhangozta az erdő. „Csak valami baj ne legyen”, aggodalmaskodott a mama. „Már nem is fáj” — mondta a kislány, amikor hazafelé indultak. Másnapra csúnyán bedagadt a csípés helye, s harmadnapra már a boka is fájt. Mama ijedten fektette ágyba és orvosért szaladt. A doktor hidegvizes borogatást és orvosságot rendelt, ettől pár nap alatt meggyógyult, de két hét is elmúlott, mire Liliké édesanyjával ismét az erdőben sétálhatott. Szembejött velük az öreg erdész, puskával a vállán. Barátságosan köszöntötték egymást, mint régi jó ismerősökhöz illik. „Mi történt veled Liliké, hogy ilyen rég nem láttalak?” — érdeklődött az erdész. „Beteg voltam” — felelte bánatosan a kislány. „Egy csúnya légy megcsípett” — folytatta, s tömről hegyire elmondta a történteket. „Szegény kislány, bizony sápadt az arcocskád, de ne búsulj, gondom lesz reá, hogy ilyesmi többet elő ne forduljon”. Az öreg erdész szombat délután fűrészelt, kalapált és a tisztás közepén felállított egy jókora táblát, s arra nagy betűkkel felírta: „Ne szemetelj”. 7/ asárnap ismét megjelentek a ' kirándulók. A szöveg olvastán bizony elszégyellték magukat. Hátizsákba rakták a hulladékot, hazavitték és otthon a szemétbe ürítették, Zümike és társai pedig hiába keresték, nem találtak számukra való eles éget, így másfelé vették útjukat. Azóta Liliké nyugodtan játszhat a tisztáson, nem történik semmi baj. Az öreg erdész elégedetten mosolyog és büszke, hogy rendet teremtett. Szűcs Mária Dolgozóasztal székekkel vagy karosszékekkel, szintén olyan bútor- csoport, amelyet érdemes a fenti módon díszíteni. A karosszékben elhelyezett szőttes vagy hímzett párna kényelmes, puha háttámlát biztosít. Az asztalon levő' szőttes vagy hímzett terítő pedig kényelmesebbé teszi az asztal sima felületét. Könyveink kímélésére, díszítésére ugyancsak használhatunk szőttes, hímzéses vagy szűrrátétes könyvborítókat, hímzett vagy szőttes könyvjelzőket. Szebb, mintha könyveinket újságpapírba csomagolva használjuk és a könyv felső sarkának behajtásával jelezzük, hogy hol tartunk az.olvasásban. Egy-egy faragott vagy cserép-hamutartó, virágváza jól kiegészítheti lakásunk berendezését. így a lakás nem lesz „sablon” berendezésű, hanem kellemes és egyéni. (Második rajzunk.) Dr. Pintér Imre A „könnyű” hús - a baromfifogyasztás előnyei A csirke, a tyúk, általában a baromfihús fogyasztása hazánkban növekszik. Ezt mutatják a statisztikai adatok is: 1957-ben hat és fél kilogramm, 1963-ban már tíz és fél kilogram volt a városi lakosság — fejenkénti — baromfihús fogyasztása. A következő tíz-tizenöt esztendőben ez a mennyiség várhatóan tizenöt kilogrammra növekszik. A hús emészthetőségét általában két tényező befolyásolja: az egyik a húsok kötőszövet, a másik a húsok zsírtartalma. Minél több zsírt tartalmaz a hús az izomrostok között, annál nehezebben emészthető. A csirke, jérce húsa könnyen emészthető, kötő- Iben igaz, hogy könnyen emészt- szövetben szegény, zsírtartalma ! hető. Ha a fehérjékre legjellem- sem haladja meg — általában — j zőbb alkotórészek mennyiségét — a két százalékot. (A kövér sertéshús több mint egyharmada zsír.) A sovány baromfihús csekély zsírtartalma mellett ugyanakkora legértékesebb tápanyagot jelentő fehérje, eléri a 22 százalékot is. E fehérjegazdagság teszi kiváló táplálékká a betegek és gyermekek számára. A tyúk, a kakas, a gyöngyös és a pulyka húsa is csak mintegy öt százalékban zsír, míg a fehérjetartalom több mint 20 százalék. Sokan azt állítják, hogy a baromfi a gyenge húsok közé tartozik. Ez csak abban az értelemaz aminösavak — összehasonlítjuk, semmiben sem marad el az egyéb húsok mögött. Vitaminokból — különösen a húsokra jellemző B csoportba tartozókból — éppien annyit tartalmaznak, mint a sertés-, marha- vagy juhhús. Ha az értékes összetétel és kedvező élettani hatás mellett még azt is hozzátesszük, hogy igen sokféle módon készíthetjük e1, a szárnyasok húsát, minden vitán felül áll: csak örülhetünk annak, ha minél gyakrabban fogyaszthatunk baromfiból készült ételt. Dr. Lindner Károly
