Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-17 / 245. szám

IMS. október 17. 7 Vasárnap Boszorkányper 1965-ben ? Nem: csak van egy ember, akin nem nevetni, hanem segíteni kell A gépeket szerelik a Dunaújvárosi Papírgyárban Az igazságszolgáltatás gyakorla­tában nem tartozik a legritkább esetek közé, hogy egy-egy elfelej­tett, sokszor jelentéktelen cselek­ménnyel foglalkozó és már poro­sodásnak indult aktát újra elő­vesznek. Ilyenkor azután a fele­dés homályába borult, s az ese­ményeknek az emlékezetben csak nehezen regisztrálható vonalai új­ra élesen kirajzolódnák és a ko­rábban pitiánernek vélt körülmé­nyek az egyén vagy a társadalom, de mindkettő számára is nagy je­lentőségűek lehetnek. Ennek bizonyítására jő példa Sz. L.-né magánvádló és F. A. vádlott, csprvási lakosok becsület­sértési pere. A történet dióhéjban: a sértett még ez év elején felje­lentette F. A. 28 éves fiatalembert, aki őt boszorkánynak nevezte, rá­galmazta és több alkalommal élet- veszélyesen megfenyegette. A bí­róság annak idején szabályszerű­en, a felek és a tanúk meghallga­tásával tárgyalta az ügyet, ami az­zal zárult, hogy a vádlott ígéretet tett arra vonatkozóan, többé nem rágalmazza az idős asszonyt. Eny- nyi a per rövid tartalma, s talán soha nem került volna elő újra. ha F. A. a közelmúltban nem ke­resi fel az Orosházi Járási-Városi Ügyészséget, s nem kéri különös panaszának orvoslását „Doktor űr, segítsenek” Hárman vagyunk az ügyész szo­bájában. A fiatalember fáradtan, elcsigázottan ül a modern csővá­zas fotelben, mélyenülő szemeivel nék nyugodtan élni, egy kis házat építenék, ha megnősülök, legyen otthonunk — folytatta a fiatalem­ber, visszatérve a mai élet valósá­gába. — Van hétezer forintom a takarékban, azért rakosgattam egybe, hogy legyen egy kis pén­zem, ha építkezni akarok. Honnan a megszállottság? Amint F. A. tovább beszél, las­san kikerekedik rögeszméjének kelte. Gyermekkorát olyan kör­nyezetben élte, amelyben a bo­szorkányságról úgy beszéltek, mintha az a mindennapi élet ter­mészetes velejárója lenne. Agyá­ban a műveltség helyét lassan el­foglalta a babona, s a régi idők káros következményeként szelle­mét a természetfeletti erőkben vetett hit töltötte ki. Később, amikor tényleges kato­nai szolgálatra bevonult, úgy tűnt, hogy a közösség, a mai reális szemlélet szele ki söpörte emléke­zetéből a boszorkányság hiedel­mét. Egyszer azonban elszólta ma­gát, társai erre ugratni kezdték, s a már elfelejtettnek vélt babonás hiedelme újra teret követelt ma­gának. — Egyszer levelet kaptam még a katonaságnál a szomszédasszony­tól, s amint azt kezembe vettem, nyomban rosszul lettem, pedig az­előtt semmi bajom nem volt — vélekedett erről. így indult el érett ember korá­ban valóban megrontó folyama­tára a téves örökség, amelynek felelevenítésére elég volt egyetlen ugratás is. Ettől kezdődően feltar­ségessé? F. A. nem elmebeteg, nem közveszélyes, csupán rögeszméje van. Ez ellen pedig az igazság­szolgáltatás nem tehet semmit, mert nincs rá törvény. De van egy íratlan, s az ügyben minden érdekelt fél számára kö­telező, parancsoló paragrafus: az emberség. Ez a fiatalember 28 éves, fizikai és szellemi képessé­geinek teljes birtokában van, s előtte áll az élet minden lehető­ségével. De megszállottságával, rögeszméjével hogyan töltheti za­vartalanul éveit, mikor építheti fel megtakarított pénzén a családi házat, ha örök rettegésben él? Meg kell szabadítani rögeszmé­jétől! El kell érni, hogy szülei és munkatársai felelősséget élezze­nek iránta, ne küldjék a tanyára, és ne szórakoztassák „boszorkány­mesékkel”. A községi tanács ve­zetői ne ajánlják a javasasszonyt, a körzeti orvosa ne csupán az idegnyugtatók írásával gyakorolja hivatását! Egy életerős fiatalem­ber ne legyen nevetség tárgya, ne intézzék el az illetékesek az ügyet ennyivel: ő szegény már csak ilyen... A gyógyulás lehetősége F. A. számára is biztosított, de ehhez se­gíteni kell őt emberséggel. S éleszt Ferenc A Dunaújvárosi Papírgyár épí­tőinek november 1-re kell elké­szülniük a papírgyári üzemi fő­épülettel. A hatalmas épületcsar­nok középső részét az építők be­fedve, kifestve átadták a szere­lőknek. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói megkezdték a papírgyártó gép alapjának elhe­lyezését, s a keringető osztályozó berendezést is szerelik. Az üzemi csarnok fő tartógerendáit már vé­gig a helyükre emelték, s foko­zott tempóban emelik be a továb­bi előregyártott elemeket (MTI fotó—Mező Sándor felvétele) Lakóépületek védelme a falak nedvesedése ellen bátortalanul fürkészi a környeze­tet. Különösebb érdeklődés vagy csodálat nélkül siklik tova tekin­tete a telefonon, a falon levő Mun­kácsy, Szinyei Merse-képeken, az impozáns, üvegfalú könyvszekré­nyen, s megvárja, mert az illemet tudja, míg az ablak alatt elhalad egy tranzisztoros táskarádióval sé­táló fiatalember. Azután elkezdi mondanivalóját — Doktor úr, segítsenek, mert ez az asszony a földbe tesz — mondja és segélyt kérőén néz az ügyészre. — Az igaz, hogy a múlt­kor megígértem, nem rágalmazom, azóta nem is csináltam, csak most magának mondom, hogy tovább ezt nem lehet bírni Azután megered a nyelve, s el­mondja, hogy amióta Sz. L.-né hordja tőlük a tejet, azóta a te­hén naponta csak fél litert ad, amikor egyszer megnézte az ud­varon a méheket, azok úgy el­mentek, hogy azóta sem jöttek vissza. De ez még mind semmi, mert legutóbb megrontotta ót is. Állítása szerint összerántotta a gyomrát, s azóta nem bír enni. Ezek után joggal hinnénk, hogy az illető nincs teljesen józan ítélő­képessége birtokában. De ezután furcsa kontraszt következik. — Doktor úr, segítsenek, szeret­tóztathatatlanul indult meg benne az áradat, amelynek teljesen rab­ja lett. Munkahelyén, a Felsőnyo­mási Állami Gazdaságban társa! sgyre jobban ugratták, s fantasz- tikusabbnál fantasztikusabb törté­neteket közöltek vele a nemlétező boszorkányról. Szülei azt javasol­ták, költözzék egy más helyre, ahová nem ér el a „megTontó” ha­talma. A tanács vezetői, akikhez szintén panasszal fordult, békés­csabai javasasszonyt ajánlottak neki, a körzeti orvos pedig seve nalt és andaxint írt a receptre. Nincs rá paragrafus Az ereje teljében levő fiatal­ember úgy látszik, rádöbbent, hogy mit sem ért az elköltözés, nem használt a javasasszony „csoda- szappana”, sőt az andaxin és a sevenal sem segített. Az ügyész­ségen azt kérte, figyelmeztessék meg a szomszédasszonyt, mert ha nem, ő végez magával. Bűncselekmény azonban nem áll fenn, s az ügyészség csupán meg­nyugtató szavakat mondhatott szá­mára, mivel ilyen esetekre nincs paragrafus. A fiatalember pilla­natnyilag megnyugodott, hazatért és várja az intézkedést. De vajon milyen intézkedés válhat itt szük­1965. október 22—30-ig leltározás miatt zárva tartunk Az árukiadás ez idő alatt szünetel. AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT békéscsabai fiókja. 91666 A régi földszintes házak lakó­szobáiban gyakran nedvesek a fa­lak, hiába festenek, újra meg új­ra nagy foltok jelennek meg, a festék lepereg, gyakran a vakolat is feltáskásodik és már gyenge érintésre lehull. Az ilyen lakások, amelyekben a levegő dohos, a ru­ha megpencszedik, a bútorok megvetemednek, rendkívül egész­ségtelenek: lakói könnyen kapnak gümőkórt, köszvényt, különböző ízületi betegségeket. A falak nedvessége a helytelen építkezés, és a nedves talaj követ­kezménye. Az építőanvagok ugyanis általában likacsosak, a falakban igen finom hajszálcsö­vek fonadéka keletkezik, ame’yen a talajnedvesség — a hajszálcsö­vek törvényei szerint — felhú­zódik. A talajvíz a he1 yt el énül énftett ház alá húzódhat, itt átitathatja az épület talaját, s így helyenként Jó! sitiéiül( író— megváltoztathatja a talaj teher­bíróképességét. Ennek következ­ménye viszont az lehet, hogy az épület falai egyenlőtlenül süllyed­nek, ami bizonyos esetekben az épület megrepedezését eredmé­nyezheti. Ez megint veszélyes ká­rosodások okozója lehet. A nedves épületek többnyire kis családi házak, amelyek akkor épültek, amikor még építési en­gedélyre sem volt szükség és mér­nökök, szakemberek sem működ­tek közre építésüknél. Nagyobb részük nincs kellően alapozva, és hiányzik a nedvesség elleni szi­getelésük. Mivel egyelőre a nedves laká­sokra is szükség van, megvizsgál­ták, mi módon lehet az ilyen épü­leteket eaész-ségessé, biztonságos­sá tenni, kiszorítani, a nedvesség­től megóvni. Erre a célra ma már többféle e'iácást dolgoztak ki. a szakértők alapos vizsgálat után olrasó-tnlnlhozót döntik el, mikor melyik mód­szert célszerű és gazdaságos alkal­mazni. Sajnos, akármilyen mód­szer alkalmazására kerül is sor, mindegyik elég költséges. A falak nedvesedése elleni vé­dekezés vagy arra irányul, hogy az épületet szigeteljék anélkül, hogy a nedvesedés okát megszün­tetnék, tehát a talajt, szárítanák ki, vagy éppen ez utóbbit, a talaj kiszárítását valósítják meg. Szigetelés esetén alkalmazhat­ják a padló alatti szigetelést, a légszigeteléses eljárást vagy — külön álló épületek esetében — a padlóvonal alatt a falak átfűré- szelését és nvwfi'b'/i sz'gefelőré- teg elhelyezését. Más esetekben a füg?ő’e«es falakat védő+é','!'’f<5l- lal, szigetelőlemezzel borítják, bitumenes lekenést alkalmaznak és e védőréteget kapcsolják az említett ún. vízszintes szigetelés­hez. A talaj kiszárítását szivárgók létesítésével vagy elektromos módszerrel oldják meg. Ez utób­bit az ún. elektroozmet'kus eljá­rendeztek Battonynn, a művelődési otíhon klubjában Pén'eken este 7 órakor a Me­gyei Népművelési Tanácsadó és a battonyai művelődési otthon kö­zös rendezésében jól sikerült író— olvasó-találkozó volt az otthon klubjában. A találkozón a megje­lent felnőtteken kívül részt vett a helyi diákotthon mintegy hatvan középiskolás tanulója is. Horváth László, a Megyei Nép­művelési Tanácsadó vezetőjének megnyitó szavai után a meghívott költők, írók, Bencsik Máté, Fila- delfi Mihály, Kovács György, Sass Ervin és Üj Rezső — olvastak fel legújabb műveikből, majd Sille István és Gaburek Károly festő­művészek rögtönzött tárlaton be­mutatták a Békés megyei képző művészek néhány alkotását. A találkozón az irodalmi és képzőművészeti alkotások nyomán tartalmas és hasznos vita alakul' ki a művészetek céljáról, felada­táról és a korszerűségről. rást közvetlenül a falak kiszárí­tására is alkflimazhatják. Ezt az elektromos eljárást azonban ná­lunk nem használják a gvskrirlat- ban, a szakemberek csak kísér­leteznek vele. O’yan helveken, ahol a talajvíz frővás'ránya meg- áltanőható, a talaj kiszárítását a talajvíz szintiének süllyesztésével is el lehet érni. HE AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK SZORÍTÁSHOZ ÉRTŐ fatelep vezetőt Jelentkezés személyesen a Budapesti Bútoripari Vállalat 8. sz. Gyáregységénél, Gyula, Zrínyi tér 5. 82010

Next

/
Oldalképek
Tartalom