Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-02 / 232. szám
WWu október Z. 5 Szombat A Luther utcai óvoda és a III-as számú általános iskola kapta a vándorzászlót Szülői munkaközösségi nagygyűlés Békéscsabán Csütörtökön este csaknem háromszáz szülői munkaközösségi elnök, kerületi nőtanácstitkár és társadalmi munkában kitűnt szülő töltötte meg Békéscsabán a MEDQS7 kultúrtermét, hogy meg. hallgassa dr. Molnár Janóiménak, a városi nőtanács elnökének beszámolóját, s a pedagógiai bízott, ság évi jelentését, Dr. Molnár Jánosa* beszámoló, iában értékelte azt a társadalmi munkát, amelyet az iskolákban s szülők végeztek azért, hogy gyermekeik jobb körülmények között, vagy jobb felszereléssel tanulhassanak, Kiemelte a patronáló vállalatok közül a forgácsolót és a konzervgyárat, amelyek hathatós anyagi támogatással, társadalmi munkában végzett iskolarendezéssel siettek a tanulók és a nevelők segítségére. Részt vett és felszólalt az ülésen Vrbovszky György, a városi pártbizottság munkatársa, s többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem megfelelő az édesapák részvétele a szülői munka- közösség munkájában, holott ez sok esetben nagyon kívánatos lenne. A felszólalások és vita után került sor a tíz évvel ezelőtt alapított vándorzászló kiadására és a városi tanács alapította — a társadalmi munkában kiválóak részéve — arany-, ezüst- és bronzjelvények kiosztására. Egész évben jól végzett munkája jutalma- ul a IX-es iskolától „elhódította" a vándorzászlót o III-as iskola, az óvodák közül a Luther utcai óvoda, míg a díszoklevelet a Fényespusztai általános iskola érdemelte ki. (á) ff Tessék parancsolni! ff Elképzeltem magamnak, hogy a pult mögül ő szól rém: „Mit tetszik parancsolni?” A békécsabal Tanácsköztársaság úti önkiszolgálóban, meglepetésre, fiatal hölgy kérdezte meg: „Mit tetszik parancsolni?” — Vozár Istvánnal szeretnék beszélni... — Beteg...; itt meg itt tetszik megtalálni. Egyedül van. főiül az ágyában: beteg; — táppénzre írták ki. De lábában é* minden idegszálában ott vibrál az az élet- szükséglet, ami a pult mögötti topogóét, a „Mit tetszik parancsolni" szenvedélyt jelenti. — Mindjárt kisöprök — ül fel (kérem szépen). — A feleségem elment dolgozni, a két gyermekem meg Iskolában tanul. Az újságíró érzi magát zavarban, hogy nem hagy békét egy beteg embernek... Úgy áll rendelkezésemre, mint egy jó kereskedő vevőjének- Pedig semmi t sem veszek tőle, csak kérdem. Ű válaszol. — Harminchét évvel ezelőtt, amikor tanonc voltam Lantos Mihály bácsinál (szegény Auschwitzban veszett a családjával) és vittem a hátamon a pékkosarat, a fallal tarttattam meg, hogy vékony vadaimat tíz perere megkíméljem a gu rtnik tói... Meg fölsöpörtem a szomszéd pék előtt, a szomszéd hentes előtt a járdát, és kaptam négy fillért, hat fillért, tíz fillért — ebből reggeliztem. — Kérem »génen. nekem van harminchárom éves kuncsaftom is, No, nem az életkora harminchárom év, hanem annyi idő óta vásárol nálam. Mert én a Szabadság tértől a Tanácsköztársaság útjáig mindem jelentősebb csemege- és zöldségboltban árul. tam a portékát. De hűtlen vevőm (lekopogom) nem akadt még. Mert nem csaptam be őket. — Pista bácsi, ki a jó eladó? — Aki csak jó árut ,,sóz" a vevők nyakába..; _ ? — És az eladónak ez a legnagyobb öröme is. Ha félreállhat... — Kikel ag ágyából, kicsit elveszti egyensúlyát, mint az olyan ember, aki már közel két hete kénytelen nyomni fekhelyét — és mutathatja: „Parancsoljóm asszonyom, uram, és nem a fehér köpenyét mutatja a vevőnek, hanem a személye mellett látható osztályon felüli árut: őszibarackot, kemény zöldpaprikát, harsogó zöldséget ... — mutatja Vozár István bácsi. Hálóöltözékben áll az ágya mellett, és olyan meggyőződése* hangsúllyal beszél, hogy rögtön a betegszoba kellős közepébe vará- asolódik a pult. a vérpiros paradicsommal, a sárga zöldpaprikával, s a haragoszold petrezselyemzölddel. — Egy hangos ember ezeikilencszáz-ötvenhatban azt mondta, fessem le az ötágú csillagot az üzlet cégtáblájáról. Magyaráztam neki, hogy nem tehetem, mert éppen annyira nem meggyőződésem, hogy lemázol- jaimi, mint amennyire neki sem meggyőződése, hogy lemázoltas- sa. Nagy pofonokat kaptam tőle. Aztán volt a hátam mögött a falon egy kis pirosbársony zászlócska, amit a munkámért szegezhettem föl. Ezen ezt a felírást lehetett olvasni; „A Kiskereskedelem legjobb dolgozója”. Személy szerint én kaptam. Ezt Is elvitte egy nagyhangú ember, mert raita volt az ötágú csillag. Elvitte, pedig nem — s főleg ő nem — dolgozott meg érte, és azt hiszem, nem is tudta, mit jelent az, hogyha egy csillagnak öt ága van. Én nem tudom, jól értelmezem-e a csillag öt ágát (hiszen vallásos ember is , voltam), de gondolom: az öt ág az öt világiészt szimbolizálja. A csillag meg a szabadság jelképe. Az a kis zászló, amelyik a személyemhez szólt, örökre eltűnt. Hogy hol van? Nem tudhatom. Viszont nem tűnt ed az emberek szeretete, — Hány éve kereskedő, Pista bácsi? — Harmincnyolc. — És hány éve vásárol magénál a legöregebb törzsvendég? — Harminchárom éve- Egy sza- bő özvegye, Góbiénak hívják. Meg van nekem sok ilyen, aki így szól hozzám; „Tessék nekem adni Vozár úr (vagy így; Pista bátyám) jó árut, vendéget várok vasárnapra ... És én igyekszem is adni jó árut. Persze, ez nem is nehéz akkor, ha jó árut kapunk, És ez az én legnagyobb örömem, amikor félreállhatok, Amikor testem élével fordulhatok a vevő felé, hogy még azt is láthassam; mi van mögöttem; amikor mondhatom neki; Paranesodjan asszonyom, parancsoljon, uram! — Elismerték-e már azt a szerété tét, amelyet érez munkája iránt ? — S*int© minden évben kaptam kitüntetést. Van nekem négy vagy öt oklevelem is, amelyekre az van írva, hogy „Kiváló kereskedő". Foglalkozom diákokkal 1», akiknek egy héten egyszer ismerkedniük kell, éppen a mi szakmánkkal, Azt mondom én mindenkinek; Az ember, akiben nincs szenvedély a munkája iránt, az vagy nem jól választotta meg foglalkozását, vagy nem egyenes ember. Én harmincnyolc óve dolgozom megállás nélkül — mert nem szeretnék megállni, míg élek. — Naponta kétszáz-kétszáz, öt ven embertől kérdem meg; „Mit tetszik parancsolni, asszonyom, uram?”, De most nagyon kiesi embernek érzem magam azért, mert a betegség az ágyhoz köt. És ne haragudjék meg, hogy — amikor belépett hozzám — önhöz is ez volt az első szavam; „Mit tetszik parancsolni ■. Ternyák Ferenc Bővítik a napközis tábort, felépül az V. kerületi rendelő Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács V. B. Tegnap délelőtt tartotta ülését a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen megtárgyalták és elfogadták a város 1966.' évi községfejlesztési alap költségvetési tervezetét. Jövőre Békéscsabán ebből az összegből járdákat, utakat építenek és több mint 250 ezer forintot költenek a napközis tábor fejlesztésére. A szennyvízcsatorna hálózatra, a csatornák lefedésére több mint 800 ezer forintot. Biztosították, hogy 1988-ban az oly sokszor emlegetett V. kerületi rendelőintézet építése tovább folyjon- Erre a célra 310 ezer forintot terveztek be. A községfejlesztési terv jelentős tétele a társadalmi munka. A végrehajtó bizottsági ülésen többen megállapították, hogy bizonyára a váróé lakossága ismét segít majd a tervek teljesítésében, így a tér veaett 1 millió 500 ezer forint társadalmi munka nem lesz túlzott, hiszen 1984-ben is 2 millió forintot teljesített a lakosság. A végrehajtó bizottság ezután az őszi mezőgazdasági munkák helyzetét tárgyalta meg, s megák lapították, hogy a város termelő’ szövetkezetei a korábbi évekhez viszonyítva most jobban állnak, azonban a munkák végzésének ütemét tovább kell gyorsítani. A múzeumok népművelő munkájáról a múzeumi hónap keretében AZ 1983-BAN ÉLETBE LÉPETT új múzeumi törvény értelmezése szerint a múzeum olyan tudományos Intézet, amely széles körű sajátos eszközökkel dolgozó népművelési munkát végez, Pontos ebben a meghatározásban a népművelő munka aláhúzása, mely addig is feladata volt a múzeumoknak, de ettől kezdve még inkább kötelességévé vált. Ezt a haladó lépést — a múzeumi népművelés kiszélesítését — a magyar nép történelmi fejlődésének jelenlegi szakaszában elért élet- színvonala, a műveltségi színvonal állandó emelkedése kívánta meg, hozta magával. Megvalósulása pedig közvetlen kapcsolatban van a múzeumok életének szervezeti megváltoztatásával, azzal, hogy a múzeumok tanácsi kezelésbe kerültek. Ezzel az intézkedéssel nagyobb önállóságú megyei múzeumi szervezetek jöttek létre, melyek a megyei és helyi tanácsokkal együttműködve könnyebben oldanak meg jellegzetesen helyi feldatokat, problémákat, A múzeumok népművelő, tömegnevelő munkájának mindennapi eszközei a múzeumi tudományágak művelőinek előadásai, a múzeumi kiadványok és nem utolsósorban a kiállítások Az előadások hallgtóságának aktivitása, a múzeumi kiadványok népszerűsége és a kiállítások látogatottsága az a néhány alapvető tényező, melyen keresztül lemérhetjük a múzeumi ismeretterjesztő munka eredményeit, hatékonyságát. A* ORSZÁGOS STATISZTIKÁK e tekjntetben évről évre jelentős haladásról adnak számot. Se szeri, se száma a múzeumi kiadványoknak — évkönyveknek, népszerű múzeumi füzeteknek, katalógusoknak —, az új és szebbnél szebb kiállításoknak, és —- különösen a múzeumi hónap időszakában — az ismeretterjesztő előadásoknak. 1984-ben például 294 állandó, 715 időszaki, összesen tehát 1009 kiállítás állott hazánk múzeumaiban a népművelés szolgálatában; a múzeum- látogatók száma pedig — ugyanebben az évben — 5 129 727 volt, ami a magyar múzeumok történetében az eddigi legmagasabb számot jelenti. Az ismeretterjesztő publikációt illetően a számszerűség 708 megjelent tanulmányt jelez, míg az előadások száma 3499. Kétségtelenül magas, elgondolkodtató számok ezek, és talán nem árt, ha ennek kapcsán egy kis vizsgálódást végzünk saját házunk táján, a Békés megyei múzeumi szervezeten belül. Nem szabad persze elfogultnak lennünk sem a jó, sem a rossz irányában, hiszen tudvalevő, hogy a Békés megyei múzeumi szervezet az egyik legmostohább körülmények között működő múzeumi szervezet — országos viszonylatban is, A szervezethez tartozó öt múzeum közül kettőnek -- Szarvas és Békés — nincsen helye sem. (A békési múzeum helyzetének kialakítása folyamatban van.) A gyulai múzeum évek óta „becsomagolva” költözködésre vár —de nines hova mennie. Mindössze két múzeumnak — a békéscsabainak és az orosházinak — van hajléka, de ezeket is régen kinőtték már. NEM HINNÉNK PEDIG — és a tapasztalat sem ez —, hogy haA? EM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ kmvssekd, segédmunkásokat és kubikosokat VALAMINT aszia'os, épületlakatos, vízvezetékszerelö, FŰTÉSSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT Jelentkezni lehet Békéscsabán, a vállalat munkaügyi osztályán, Kazinczy utca 4 szám alatt. Orosházán; Orosházi Üveggyár-építkezés. 91314 sonlóan más megyék közönségéhez, nem volna igénye a múzeumok által nyújtható művelődési lehetőségek iránt megyénk közönségének is. Álljon itt igazolásul néhány adat, amely mindennél világosabban beszél: a Békéscsabán 1964. október 3-án megnyílt állandó kiállításnak tíz hónap alatt 24 393 látogatója volt, ami csaknem havonkénti 2500 érdeklődőt jelent. Ugyancsak e tiz hónap alatt 189 csoport látogatta meg a múzeumot, A gyulai múzeumnak és a várnak egy év alatt mintegy át) 00Q látogatója volt. örvendetes, hogy a vár látogatóinak újabban sokkal tartalmasabb élményben van részük, mióta megnyílt a vártörténeti állandó kiállítás. Kiadványok dolgában sajnálattal szemlélődhetünk csak, ami az országos statisztikákat illeti, Leszámítva az orosházi múzeum legújabb évkönyvét, mely most jelent meg (de már egy évnéí több ideje vártunk rá) és az orosházi múzeum nagy vállalkozása' az Orosháza .monográfiáját, amely ugyancsak évek óta készülő (és ez év decemberére megjelenő) munka, a múzeumi szervezetnél! semmiféle kiadványa nines. Más megyék kiadványainak 1964. évi számadataiból kommentár nélkül idézünk néhányat: Baranya 35. Bées-Kiskun 28 (a névsorban kn vetkező; Békés 0/), Borsod 30 Csongrád 58, Fejér 21, Szolnok üt Veszprém 63. a múzeumi szervezet kiállításai közül az elmúlt évben a legnagyobb érdeklődés a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállítása iránt nyilvánult meg. Nem csoda ez, hiszen a békéscsabaiak és a megyeszékhely- i'e utazók már évek óta hiányérzettel vehették tudomásul, hogy a múzeum kapuja zárva van, Az új kiállítás a látogatók seregét vonzotta (mint a fentebb idézett számadatok igazolják). De még látogatottabb lehetne a múzeum, ha a kiállításj termeket fűteni lehetne, és nem kellene télen fok alatti hőmérsékletben dideregnie a kultúrát szomjúhozé látogatónak. (Innen ig a látogatottság aránytalan megoszlása!) A megyei múzeumi szervese; tudományos életét élénkítette az állandó kiállítás megnyitása Után a Békéscsabán összehívott több országos konferencia, melyeknek fő feladata a kiállítás hivatalos kritikájának megalkotása ó* a rendezés tapasztalatainak értékelése volt, A kiállítás országos visszhangjára más alkalommal "tértink ki, összegezve a szakmai folyóiratok bírálatainak lényegét itt inkább azoknak a véleményeknek adunk helyet, akiknek a bírálata éppoly fontos; a látogatók véleményének. Kiállításunk látogatói egy óv alatt nem fukarkod tak megjegyzéseikkel, és Igazolták, hogy a kiállításnak sikerül! a legfőbb célt elérnie; a múzeumi anyag a népművelés hatékony eszközévé vált, a vendégkönyv számtalan bejegyzését idézhetnénk annak bizonyságára, hogy a látogatók igényes, tanulni vágyó akarással jönnek a múzeumokba, és arra kell törekednünk, hogy ezeket az egyre növekvő igényeket minél jobban kielégítsükÜgy gondoljuk, hogy múzeumi szervezetünk az utóbbi években a lehetőségek adta kereteken belül igyekezett szerepének megfelelően munkálkodni, és most, amikor a múzeumi hónap kezdetekor még több figyelmet szentelünk a múzeumi munka és a múzeumi gyűjtemények népszerűsítésének, ugyanezt a feladatunkat igyekszünk még tökéletesebben ellátni. Az utóbbi időszakban nagyon sokan vannak, akik rendszeres múzeumlátogatókká váltak, és az újabb és újabb kiállítások nyújtotta gyönyörűségeket élvezik, Az lenne a* igazi célunk, hogy minél nagyobbra növekedjen ezek száma, hogy a múzeum minél inkább kilépjen magányá- I bók és valóban a tömegek neve- i lője legyen. Beck Zoltán
