Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

1965, október 2. 6 Szombat Tanácsaink javaié tömegkapcsolata Hl/MfifvRAP& Anna Frank naplója :''*^7r*7 • 'r,'V';' V‘ Az ismert, megható történet amerikai filmen. Művészi él­mény. (Bemutatja a kondorosi Alkotmány mozi október 2-án.) A tanácsok tömegkapcsola tai ** a tanácstagok útján terem­tődnek meg. Az a tény, hogy a ta­nácsoknak választott tagjai van­nak, egymagában is tömegkapcso. latot jelent. Ez a tömegkapcsolat szélesedik és megsokszorozódik a mindennapi munkában, amikor a tanácstagságból eredő feladatok ellátásáért fokozatosan kiépítik és fenntartják választókerületükben saját aktívahálózatukat. A tömegkapcsolat aszerint gyen­gül vagy erősödik, hogy a tanács­tagok tevékenysége milyen az ülé­seken, az állandó bizottságokban és, hogy milyen a választókerületi munkájuk. Nem kétséges, hogy a tanácstagok jó tömegkapcsolata nélkül az államhatalom helyi szervének a munkája nem ered­ményes. Az 1963. évj választások óta eltelt több mint két év lehető­séget ad arra, hogy értékeljük a tanácsok tömegkapcsolatainak alakulását a megyében. O ékes megyében 4427 tanács. B tagot választottak. A tanács­tagoknak valamivel több mint a fele új most, akik ebből eredően nem rendelkeztek a munkához szükséges jártassággal. Ezért szer­veztük meg és eredményesen haj­tottuk végre a tanácstagok okta­tását a megyében. A tömegkapcsolatok alapja már a választásokat megelőz» jelölő­gyűléséken kialakult. A jelölőgyü. léseken mintegy 154 OOö személy vett részt; 19150 hozzászólás hangzott el, amelyekből 12 064 volt a közérdekű bejelentés és javas­lat. A tömegkapcsolatok kialaku­lásában és megszilárdításában nem közömbös, hogy ezeknek a javaslatoknak a sorsa hogyan ala. kiA A tanácsok kezdettől fogva különös figyelmet fordítottak e ja- vasiatokra, azokat összegyűjtötték, rendszerezték, és nyomban meg­kezdték elintézésüket. A bejelentések, javaslatok több­sége a mezőgazdasági termelés­sel, a termelőszövetkezetek belső életével, valamint a községfejlesz. őssel foglalkozott. Elsősorban te­hát ezeken a területeken jelentke­zett a legtöbb teendő. A tanácsok mindenütt megtárgyalták ülései­ken a javaslatok megvalósításá­nak módját, lehetőségeit és sor­rendjét. Felhívják a tanácstagokat, hogy tájékoztassák választóikat az áltáluk tett javaslatok sorsáról. Ugyanakkor a tanácstagok maguk is hozzáfogtak a javaslatok megöl, dúsának elősegítéséhez azzal, hogy — ahol csak lehetett — társadal­mi munkát szerveztek. Ennek kö­szönhető, hogy a megye területén az elmúlt évben a lakosság 12 mil­lió 829 ezer 670 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. Különö­sen kiemelkedő a javaslatoik meg. valósítása érdekében szervezett társadalmi munka a gyulai járás­ban, ahol a tanácstagok 1 millió 326 ezer forint, az orosházi járás­ban 993 ezer forint, Gyula város­ban 1 millió 500 ezer forint, a me. zókovácsházi járásban 3 millió 330 ezer forint értékű társadalmi munkát szerveztek. Mindez szá­mottevő és eredményes tomegkap. csolatot jelent. A közérdekű javaslatok legna­gyobb része már eddig teljesítve iett. Említésre méltó itt közülük Békésen a Törökzug villamosítá­sa, bölcsődei férőhelyek bővítése, Hunyán óvoda és villanyhálózat bővítése, Dobozon 2800 négyzet- méter járdaépítés, 3200 fm vil- lanyhálózatbővítés, Gerlán törpe, vízmű-építés, Gyulaváriban a dé- nesmajori külterület villamosítá­sa, Lökösházán szolgáltatóház, Csanádapácán autóbuszmegálló létesítése, Kardoskúton orvosi la­kás építése, Vésztőn a törpevízmű fejlesztése, Kertészszigeten könyv­tár létesítése stb. A megvalósítás alatt álló javas­latok jelentős része a vízellátás­sal, a járda építésével, a kutak korszerűsítésével, a kultúrotthon bővítésével, a villanyhálózat to­vábbi fejlesztésével és parkosítás­sal kapcsolatos. ondosan ügyeltek a tanácsok arra, hogy megfelelő felvi­lágosítást adjanak a lakosságnak az olyan javaslatokról is, amelyek megvalósítása egyáltalán nem le­hetséges. Annak ellenére, hogy az ilyen javaslatok száma az összes­hez viszonyítva nem nagy, mégis a tömegkapcsolatok érdekében szükséges volt ez a gondosság. A tanácsok tevékenysége a dol­gozó tömegeket képviselő tanács­tagok összességének együttes mun­káján alapul Ezért a tanács tevé­kenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés. Minthogy a tanácstagok a választók akaratát képviselik, rendszeresen meghall­gatják választóik véleményét, ja­vaslatait és a dolgozók küldöttje­ként állást foglalnak a tanács mun­kájával összefüggő kérdésekben. A tanácstagok ez irányú tevékeny­sége az 1963. évi választások óta határozottan fejlődött. A megjelenési arány megfelelő­nek értékelhető, de néhány figyel­meztető adat is jelentkezik. A köz­ségi tanácstagoknak a békési já­rásban 10 százaléka, a gyomai já­rásban 30 százaléka, az orosházi járásban 10 százaléka a tanácsülé­seknek több mint a feléről hiány­zott. Ez a jelenség arra figyelmez­tet, hogy a helyi pártbizottságok­nak, a népfrontbizottságofenak és a tanácsok végrehajtó bizottságai­nak megfelelő szervező munkával csökkentenie kell a sorozatosan tá­volmaradó tanácstagok arányát. E elmérést végeztünk, hogy a * tanácsok határozatai közül milyen arányt képviselnek az olyan határozatok, amelyek a ta­nácstagoknak a tanácsülésen szó­ban elhangzott javaslata alapján lettek határozattá emelve. Megál­lapítottuk, hogy a határozatoknak 20 százaléka ilyen,, de jelentős az olyan határozatok száma is, ame­lyek az írásbeli tervekhez viszo­nyítva a tanácstagok javaslata alapján kerültök kiegészítésre, módosításra, vagy éppen elutasí­tásra. Ebben is nyomon követhe­tő, hogy a tanácstagok jól képvi­selik választóikat. A tanácsok munkájának célra­vezető módszere, hogy időnként együttes ülést tartanak a pártbi­zottságokkal. A megyei tanács például két esetben tartott együt­tes ülést az MSZMP megyei bi­zottságával. Az együttes üléseken tárgyalták a gyenge talajadottsó- gokkal rendelkező járások (sar­kad!, gyomai, szeghalmi) helyzetét az ezzel összefüggő feladatokkal együtt, valamint a tanácsok mű­ködésére vonatkozóan hozott párt- határozatok végrehajtását és a megye 20 éves távlati fejlesztési tanúim ánytervezetét. Egy év múlva történt értékelés­kor megállapítható volt, hogy a három járás gyenge termelőszö­vetkezetei az együttes ülés hatá­rozatának végrehajtása következ­tében jelentősen megerősödtek. Nem kis jelentősége van a tö­megkapcsolatok szempontjából an. nak sem, hogy a tanácstagok mi­lyen tevékenységet fejtenek ki az állandó bizottságaltban. Az 1963. évi választást követően 11 megyei, 50 járási, 32 városi és 419 községi állandó bizottság alakult. A ko­rábbihoz képest új jellegű állan­dó bizottságok ebben a tanácscik­lusban az építési-közlekedési, a tömegkapcsolatokat szervező. a munkaügyi, az igazgatási, az ide­genforgalmi állandó bizottságok. Az 512 állandó bizottságnak 3789 tagja van. 1964-ben 4631 ülést tar­tottak, 2281 vizsgálatot folytattak és 2925 javaslatot nyújtottak be a végrehajtó bizottságokhoz. A tö­megkapcsolatok fejlesztését szol. gálja az a helyes és célravezető gyakorlat is, hogy a tanácsok a fontosabb napirendi anyagok elő­készítésébe bevonják az állandó bizottságokat. Mind emellett több I ezer tagból álló aktívahálózat se­gíti az állandó bizottságok mun­káját a megyében, erre jellemző, hogy pl. az orosházi járásban 1327, a gyulai járásban 963 aktíva mű­ködik az állandó bizottságok mel­lett. Az aktívahálózat fejlesztése és helyes működtetése minden ta­nácsnak továbbra is állandó fel­adata. kdj agy gondot fordít minden ta- nács arra, hogy a tanácsta­gok tegyenek eleget választóik előtt beszámolási kötelezettségük­nek. Az előző tanácsciklus utolsó két évéhez viszonyítva 1963—1964. évben 16—18 százalékkal több ta­nácstag tartotta meg beszámoló­ját. Figyelemre méltó, hogy 1963- ban 167 744, 1964-ben 182 544 ál­lampolgár jelent meg a tanácstagi beszámolókon. A tanácstagok és a választók ilyen nagyarányú érintkezése biztosítja, hogy a la­kosság megismerje a tanácsok munkáját, hogy a választók bírá­lataikkal, javaslataikkal segítsék a további feladatok végrehajtását és a tömegkapcsolat eleven marad­jon. Hozzátartozik még ehhez, hogy a tanácstagi beszámolók új és helyes formája alakult ki, ami­kor nemcsak a lakóterületeken, hanem a termelőszövetkezetekben, üzemekben is tartanak beszámo­lókat. A tömegkapcsolatok elmé­lyítésére különösen a közösen vég­zett társadalmi munka alkalmas. A társadalmi munkák szervezésé­ben — amint már erről említés történt — a tanácstagok aktívan veszik ki részüket \/ álasztókerületi munkájuk so- ’ pán a tanácstagok a lakos­ság megbízásából számtalan eset­ben fordulnak az ügyek helyes el­intézése érdekében a tanácsok hi­vatali szerveihez. Ez a tevékenysé­gük igen fontos eleme a tömeg­kapcsolatok alakításának, hiszen a tanácsok hivatali szerveinek te­vékenysége befolyásolja a lakos­ság véleményét és politikai fejlődését. Ezek a szervek mun­kájuk során sok ezer állampolgár­ral érintkeznek. Elég arra utal­nunk, hogy a múlt évben végzett felméréseink szerint a megyében csak egy hét alatt 19 548 ügyfél fordult meg a tanácsok szervei­nél. Ugyancsak felméréseink sze­rint, a múlt évben a tanácsok szervei a megyében 1 150 000 ügyet intéztek el. Ezért rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy vala­mennyi szintű tanács szakigazga­tási szervei mindig készségesen álljanak a tanácstagok rendelkezé­sére, a hozzájuk forduló tanácsta­gokat soron kívül fogadják és a szükséges tájékoztatást részükre megadják. így az érdeklődő ta­nácstagok mindenkor figyelemmel kísérhetik nemcsak a tanácsi szer­vek munkáját, hanem a különböző ügyek intézését is. A Hazafias Népfront helyi bd- " zottságainak sem közömbös, hogy jelöltjeik a választás után — mint tanácstagok — hogyan áll­ják meg helyüket. Ezért a Haza­fias Népfront bizottságai részt vesznek a tanácstagok választóke­rületi munkájának segítésében, számtalan helyen ők szervezik meg a tanácstagi beszámolókat és fogadóórákat. A meglevő fogyaté­kosságok megszüntetése végett azonban a népfrontbizottságok­nak és a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságainak ezen a téren még jobb együttműködést kell kialakítaniuk. A tanácstagok mun­kájának figyelemmel kísérését ál­landó jellegűvé kell tenni, kapcso­latba kell lépni azokkal a tanács­tagokkal. akik nem tesznek kellő­en eleget választói megbízatásuk­nak. Ha a tanácsok és a nép­frontbizottságok kapcsolata, együttműködése tovább mélyül, akkor a tanácstagok munkája is fellendül és a tanácsok tömegkap­csolatai az eddiginél is jobbak lesznek. Dr. Árus Tibor a Békés megyei Tanács V. B. titkára. A színház műsora Október 2-án, 19.30-kor Szarvason: FÖLDINDULÁS Október 2-án, 19.S0-kor Gyulán: VIKTÓRIA Mozi OKTOBER 2. Békési Bástya: Egy amerikai Pá­rizsban. Békéscsabai Brigád: Nehéz szerelem. Békéscsabai Szabadság: A fekete tulipán. Békéscsabai Terv: Mi, olaszok és a nők. Gyulai Erkel: Vö­rös és fekete I—-II. Gyulai Petőfi: Höl­gyeim, vigyázat! Mezőkovácsházi Vö­rös Október: Vasszűz. Orosházi Béke: Bube szerelmese. Orosházi Partizán: Van, aki forrón szereti. Sarkadi Pe­tőfi: Egy gyilkosság krónikája. Szeg­halmi Ady: Az öreg halász és a ten­ger. Négy napja tart a több mint ezerfajta könyv öt vénszázalékos leértékelése, október 16-ig a leg­értékesebb könyvek között válo­gathatnak — féláron — a könyv­olvasók. A békéscsabai Radnóti Miklós Könyvesboltban pénteken délelőtt is alig lehetett megmozdulni a válogató, keresgélő vásárlók kö­zött. A könyvespolcokon, az áll­ványokon ipari, mezőgazdasági, egészségügyi szakkönyvek, mű­szaki, tudományos művek s egy külön asztalon a rengeteg ifjúsá­gi könyv. Nemcsak magánosok kutatnak a „kincsek” között, ha­nem az üzemi könyvterjesztők né­pes csoportja is egymást türelme­sen kivárva próbál hozzájutni azokhoz a művekhez, amelyeket az üzemben, a vállalatnál már a könyvjegyzékből kiböngészve elő­re kifizettek a dolgozók. Hogy mi fogy legjobban? Sajá­tos módon — se karácsony, se gye- reknap, se év vége! —az ifjúsági A televízió műsora október 2-án, szombaton 17.43 Hírek. 17.50 Bemutatjuk a versengő városokat (Hajdúböször­mény, Szentes). 18.15 A Barango­lás vendégkönyve. Lesznai Anna. 18.35 Zeng az ének, száll a dal. A KISZ Központi Művészegyüttes műsora. 19.00 Mai vendégünk: Lo- sonczi Pál földművelésügyi mi­niszter. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 19.50 Hétről hétre... 20.00 Kisfilmek. 20.40 A tv kabarészín­háza. (16 éven felülieknek). Kb. 22.15 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI) könyvek. Jóformán ez eredmé­nyezte, hogy a napi forgalom e pár nap alatt megháromszorozó­dott. Nagyobb tételt vásárolt eddig a szlovák kollégium leánydiákott­hona, a kicsik számára a ruhagyá­ri óvoda és az Állategészségügyi Szakszervezet, mindannyian fel­használva az alkalmat a lehető legkedvezőbb könyvtárkiegészíté­si és frissítési célra. Ahogyan a könyvesboltban el­mondották az eladók, ez a forga­lom most emelkedik majd iga­zán, mert zömében tegnap, ma és hétfőn kapják az emberek a fi­zetést és naponta több százan for­dulnak meg úgy a boltban, hogy már előre jegyzékbe vezetik, mit szándékoznak a fizetés napján maguk számára megvásárolni. Előreláthatólag a képzőművészeti és szépirodalmi könyvek mellett az ipari, műszaki könyveknek lesz a legnagyobb keletje. (á) BÉLVEGALBUM :'-v . v.;.:: :;:y y.,.V: ...... $ M &M IMVÍ \ Az árvízkárosultak megsegítésére augusztus ü-én megjelent 10,-----f­5,— forintos blokkot elő­zőleg már ismertettük lapunkban, most bemu­tatjuk az 1,-----K 30 fül. á rvízbélyeget, mely 4 millió 350 ezer példány­ban jelent meg. A bé­lyegkép barna keretben árterületet ábrázol pisz­koskék színben, kiemel­kedő háztetőkkel és a lakosságot ment.® kato­nai csónakkal barna színben. Háromszoros napi forgalom Az ifjúsági könyvek nagy vására

Next

/
Oldalképek
Tartalom