Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-29 / 229. szám
196">. szeptember 29. 2 Szer2a Megkezdődött a szakszervezetekben a politikai oktatás Propagandisták tanácskozása Békéscsabán Tegnap egész napos értekezletet tartottak a megye valameny- nyi szakszervezeti, politikai iskolájának vezető propagandistája és propagandistája részvételével Békéscsabán a téglagyári művelődési otthonban, hogy megtárgyalják az 1965/66. évi szakszervezeti politikai oktatással kapcsolatos feladatokat. Hajdú Antal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára megnyitójában. elmondotta, hogy az elmúlt évben csaknem négyezer szakszervezeti tagot oktattak a politikai iskolákon. Jelenleg 80 ezer szervezett dolgozó tartozik a szakszervezethez, s a propagandistáknak főleg azzal a 15—20 ezer emberrel kéül sajátosan és rendszeresen foglalkozni, akik nem laknak munkahelyükön vagy állandóan utazgatnak. A cselekvésre való mozgósítás, a napi események és feladatok tükrében megbeszélni a politikai iskola anyagát: ez a propagandisták első számú kötelessége. Az 5 felkészültségüktől függ, hogy milyen eredménnyel zárul a dolgozók számára ez az oktatási év. E rövid bevezetővel megnyitotta az 1965/66. évi szakszervezeti politikai oktatás esztendejét, majd átadta a szót Zalai György elvtársnak, az MSZMP megyei bizottsága titkárának; — Abból kell kiindulnunk, hogy mi ennek az oktatási évnek a legfontosabb eseménye, mi várható, amivel az emberekhez fordulhatunk, amit az- emberek politikai felfogásának formálására használhatunk. Ezen időszak egyik fő meghatározója — mondotta — a második ötéves terv befejezése, s a harmadik ötéves terv megkezdése. Ez a puszta tény számta. lan lehetőséget nyújt a propagan, diétáknak irányító, szervező, oktató munkájukhoz. A továbbiakban arról beszélt, hogy a második ötéves terv főbb célkitűzései országosan, s megyénkben is láthatóan megvalósulnak. Békés megyében az ipari terv fejlődése a célkitűzéseknek megfelelően alakult, négy év alatt 71 százalékkal nőtt, s még ez évben tovább fog növekedni. Békés megyében a munkáslétszám már az első négy évben 31 százalékkal nőtt, ez azt jelenti, hogy hétezer fővel többen dolgoznak munkásként a megyében, mint a második ötéves terv indulása előtt. Jelentős ez a szám azért is, mert Békés megyéből több tízezer ember jár el más megyébe dolgozni, s az iparfejlesztés során lehetővé vált, hogy közülük sokan lakóhelyükön vagy ahhoz közel, családjuktól ne távol dolgozhassanak. A mezőgazdaság fejlődéséről szólva elmondotta, hogy az ötéves terv időszakában ez a fejlődés megfelél a reális lehetőségeknek, s ennek illusztrálására közölte, hogy átszervezett mezőgazdasággal indult az ötéves terv termelése. Olyan nagyüzemi lehetőségek alakultak ki a négy esztendő alatt, amelyek közepette a termelés fejlődésének üteme gyorsabbá válhatott, összehasonlításként adatokat sorolt fel a tervidőszak kezdetét és a mai állapotát illetően, Elmondotta, hogy a termelés növekedése tette lehetővé a felvásárlás növekedését is. Míg 1960-ban búzából 9215 vagonnal adott át a megye állami készletbe, ma 18 ezer vagon körüli átadás várható. A parasztság jövedelmének alakulása a második ötéves terv időszaka alatt eloszlatta azokat a kételyeket, amelyek a parasztság megélhetésével kapcsolatban a kezdeti időszakban helyenként jelentkeztek. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy a termelőszövetkezetekben végzett becsületes munkával tisztességes jövedelemhez jutnak a termelőszövetkezetek dolgozói. Ezután tájékoztatta a propagandistákat az MSZMP Központi Bizottsága 1964 decemberi határozatának végrehajtásáról, az ez év első fél évének tapasztalatairól. Az első fél év mérlege a megyében azt mutatja — mondotta —, hogy jól teljesítik tervüket az iparban, s a mezőgazdaságban egyaránt a gyárak és üzemek. A második fél évben, illetve a most még hátralévő negyedik negyedévben legfontosabb teendő: továbbra is nagy figyelmet fordítani a gazdaságosságra, a termelékenység alakulására, az exporttervek teljesítésére, az év végi hajrá elkerülésére. A továbbiakban a sok nehézséggel küzdő mezőgazdasági dolgozók munkájáról szólt és arról, hogy a tavasszal elhúzódó munka, az esős, jeges, belvizes nyár hogyan hat az őszi betakarítás, az őszi munka kihúzódására. Ez évben volt a megye történetében a leghosszabb, de leggazdagabb aratás. Az ipari munkásság jóvoltából az aratás 94,3 százalékát géppel végezték. A politikai, ideológiai és kulturális munka helyzetéről és feladatairól tanácskozott a Békéscsabai Városi Pártbizottság A Békéscsabai Városi Pártbizottság tegnap, kedden kibővített ülést tartott. A végrehajtó bizottságnak a politikai, ideológiai és kulturális munka helyzetéről és feladatairól szóló írásbeli jelentését Such János elvtárs, a városi pártbizottság első titkára egészítette ki. A vitában felszólalt Klau- kó Mátyás elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. A jelentést és a politikai, ideológiai és kulturális feladatokkal kapcsolatos határozatokat, valamint a vitában elhangzott javaslatokat a pártbizottság elfogadta. Ezután Such János elvtárs ismertette a megyei pártbizottságnak a városi pártbizottság vezető, irányító munkája megjavításéról szóló határozatát. A pártbizottság a jelentést tudomásul vette és elfogadta. Felhívta a propagandisták figyelmét Zalai elvtárs arra, hogy sok őszi munka októberre húzódik át, éppen ezért szükség lesz, különösen a szállításnál az ipari munkásság segítségére. Elmondotta azt is, hogy a belvíz sújtotta termelőszövetkezetek számára minden olyan reális támogatást megadnak, ami átsegíti őket a nehézségeken és biztosítja, hogy újra felzárkózzanak a jól jövedelmező tsz-ek közé. Külön kiemelte, hogy a propagandistáknak irányító, szervező, oktató munkájukban kézikönyvként kell használni a Központi Bizottság márciusi ülésének ideológiai irányelveit, mert az a jelenlegi időszak leglényegesebb ideológiai feladatait jelöli meg. Az ott meghatározott problémák közül a politikai iskola foglalkozásain azokat mélyítsék, elemezzék, amelyek az üzem, vagy vállalat sajátosabbjai közé tartoznak. Jó szem előtt tartani — mondotta —, hogy az ideológiai tudatformáló munka nemcsak a téves nézetek elleni harcot jelenti, hanem legalább annyira jelenti a pozitív vonások megerősítését is, amelyben nagy jelentőségű a vezetők magatartása, munkája, életmódja. Tájékoztatója második felében néhány aktuális nemzetközi kérdéssel foglalkozott Zalai György elvtárs, majd a délután folyamán az oktatás gyakorlati munkájának megbeszélésével foglalkoztak a vezető propagandisták és propagandisták. (á) Újra szólnak a fegyverek Űj-Delhi Bruce Macdonald vezérőrnagy, az ENSZ indiai—pakisztáni megfigyelő missziójának főparancsnoka kedden Ciprusról Üj-Delhibe érkezett és azonnal megkezdte tanácskozásait. Elsőnek az indiai katonai hírszerző szolgálat vezetőjével tárgyalt. Időközben mind India, mind Pakisztán újabb jelentéseket adott ki arról, hogy a szemben álló fél ismételten megszegte a tűzszü- neti előírásokat. Az indiai kormány szóvivője kedden kijelentette, hogy egy pakisztáni ék behatolt Kasmír indiai területére, Rajasthan térségében a Gadrába vezető úttól északra. Az indiai erők felvették velük a harci érintkezést, s a hadműveletek folytatódnak. A szóvivő kijelentette még, hogy az indiai csapategységek elfoglalták Sachu falut, amelyet a pakisztániak állítólag már a tűzszünet után vettek birtokba. A pakisztáni kormány szintén azt közli, hogy az ellenfél megsértette a tűzszünetet Akhnoor térségében; két támadást indított tüzérségi támogatással, de ezeket visszaverték. A pakisztáni rádió legújabb jelentése szerint indiai harci repülőgépek bevetésben vettek részt Rajasthan vidékén. A rádió szerint a tűzszünet megkötése óta ez volt az első indiai légiakció. (MTI) Meghalt Rónai Sándor elvtárs Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke szeptember 28-ra virradó éjjel, életének 73. évében váratlanul elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. (MTI) Rónai Sándor 1892 — 1965 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége mély megrendüléssel tudatja, hogy Rónai Sándor elvtárs, a párt- és a munkásmozgalom régi, kimagasló harcosa, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, or.- szággyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke szeptember 28-ára virradó éjjel, életének 73-ik évében váratlanul elhunyt. Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége saját halottjának tekinti. Rónai Sándor elvtársat, a Műnek megrendezésére bizottság alakult. Tagjai: Biszku Béla, dr. Bodnár Ferenc, Gáspár Sqndor, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kristóf István, Nyers Rezső, Reszegi Ferenc, Szerényt Sándor és Vass Istvánná elvtársak. Rónai Sándor elvtárs hamvasz- tás előtti búcsúztatása szeptember 30-án, csütörtökön délután fél 4 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottat emlékének megörökítésére emelt panteonban. A barátok, elvtársak és harcostársak délután 2 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. * Rónai Sándor elvtárs 1892. október 6-án született Miskolcon. Szegényparaszt családból származik. Építőipari munkás volt. Már kőművestanonc korában, Miskolcon bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. Különböző tisztségeket töltött be az SZDP-ben és a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségében. A Tanácsköztársaság idején tagja volt a miskolci munkástanácsnak. 1922-től 1941 áprilisáig a miskolci, majd a Borsod megyei SZOP és a szakszervezetek titkára, a MÉMOSZ központi vezetőségének tagja volt. 1941 áprilisában büntetőszázadba került, majd internálták. 1944 október 16-án megszökött a nyilasok elől, decemberben tért vissza Miskolcra. A felszabadulás után közellátási, az 1945-ös választások után kereskedelmi és szövetkezetügyi, majd külkereskedelmi miniszter volt. 1950 májusában az Elnöki Tanács elnöke lett. Ezt a tisztséget 1952-ben felmentéséig töltötte be. Ezt követően az országgyűlés elnöke lett. Ezt a tisztséget 1963-ig töltötte be. Rónai elvtárs 1956 óta a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagja. A felszabadulás után Rónai elv- társ mint az SZDP vezetőségének tagja, következetesen harcolt a jobboldali szociáldemokraták ellen, az egységes munkáspárt megteremtéséért. 1948—56-ban tagja volt az MDP központi vezetőségének és kétévi megszakítással a Politikai Bizottságnak. Az ellen- forradalom után a Magyar Szocialista Munkáspárt egyik szervezője és a forradalmi munkás—pa- rászt kormány tagja volt. Rónai Sándor elvtárs kezdettől fogva tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának. Országgyűlési képviselő volt a. borsodi választókerületben. Rónai elvtárs 1960 áprilisától a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke volt. 70. születésnapján, 1962 októberében a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége és a szocialista társadalmi rend építésében végzett áldozatos munkája elismeréséül a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta Rónai elvtársnak. Egyéb kitüntetései a többi között: Kossuth Érdemrend I. és 11. osztálya, Szabadság Érdemrend, Munkás-Paraszt Hatalomért, a Bolgár „1944. szeptember 9." Érdemrend I. fokozata, a Csehszlovák Érdemrend, a Koreai .,Nemze,: Zászló Érdemrend”. 9z SZKP Központi Bizottságának plénuma folytatja munkáját Moszkva Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kedden folytatta munkáját. A plénum . megvitatta A. N. Kosziginnak az iparirányítás javításáról, a tervezés tökéletesítéséről és a gazdasági ösztönzőknek az ipari termelésben való fokozottabb alkalmazásáról elhangzott beszámolóját, A vitához hozzászólt: V. P. Mzsavanadzae Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, P. F. Lomako — a szovjet állami tervbizottság elnöke, T. Uszubalijev — Kirgizia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, A. A. Kokarev — az SZKP kraszno- jarszki határterületi pártbizottságának első titkára, B. J. Butoma — hajóépítőipari miniszter, V. J. Ahundov — Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, V. E. Dimsic — a szovjet népgazdasági tanács elnöke, M. T. Jefremov — az SZKP gorkiji területi bizottságénak első titkára, V. I. Gyegtyar- jev — Ukrajna Kommunista Páríja donyeci területi bizottságának első titkára, SZ. P. Pavlov — a Kómszomol Központi Bizottságának első titkára, Z. N. Nurijev — az SZKP baskiriai területi bizottságának első titkára, A. J. Pelse — Lettország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és K. A. Novikov — az SZKP arhangelszki területi bizottságának első titkára. (MTI)
