Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-12 / 189. szám
1963. augusztus 12. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA A nyári fürdés élettana Folytassa, Kleo! A strandfürdő vagy az uszoda vize a nyári kánikulában nemcsak kellemesen hűsít, de egész szervezetünkre kitűnő hatással van. Sok előnyös hatása mellett azonban az újságok bal- esetrovatában tragikus végű fürdésekről is olvashatunk. Fontos tehátt ismernünk a nyári fürdés mindkét oldalát. Hideg vízbe lépve, a bőrben hisztamin s egy hozzá hasonló, vérbőséget előidéző anyag szabadul fed. Ezek nemcsak a bőr eredre, hanem az egész vérkeringésre és a sejtek anyagcseréjére is hatnak. A bőr erei először összehúzódnak — megborzongunk, „lúd- bőrösök” leszünk — és kevesebb lesz bennünk a vér. A mélyebb rétegekben ekkor összeköttetések nyílnak meg a hajszálerekhez vezető kis ütőerek és visszerak között. A vér nagy részének megrövidül az útja, nem jut ki a bőrfelszínre, kevesebb hőt ad le. Ennek következménye, hogy a bőr sápadt lesz, márványozottá válik. Az erek összehúzódása titán azonban az egészséges szervezetben, idegrendszeri haVisra, vérbőség keletkezik. Mégpedig nemcsak a bőrfelszínen, hanem távoli refdexhatások révén a test mélyén is megjavulhat a vérellátás. Ilyen hatás észlelhető például az emésztőszervekben, sőt egyes kutatók szerint a szív ereiben is. A gyomor, és bélmozgás ilyenkor lassúbb lesz, kezdetben kevesebb, de fél óra múlva már több gyomorsav képződik és ez a fokozott gyomornedvkiválasztás órákig eltarthat. A májból több cukor kerül a vérbe. Mindez az egészséges emberre vonatkozik: számukra hasznosak ezek a jelenségek. A fokozott hisztamin-kiválasztás azonban ártalmas, sőt súlyosabb esetben élet- veszélyes is lehet magas vérnyomásban szenvedőik, szívbetegek és gyomorfekélyesek részére és a vér megnövekedett cukortartalma rontja a cukorbetegek állapotát. Vannak olyan emberek is, akik túlságosan érzékenyek a hidegre és a bőrfelület hajszálerei már a 20 Celsius fokos fürdővízben is hirtelen, túlzottan összehúzódnak. Ennek következtében a vér a hasüregbe tódul, agyvérszegénység következik, arai szédülés, sei, esetleg ájulással fenyeget. A szédülő ember erőlteti a légzést, teli tüdeje nyomja és nehezíti a szív munkáját. Viszonylag sok az olyan ember — a 14—18 év közötti f iatalok között is —, akik úgynevezett ideges légzésszindrózában szenvednek. Ez normális körülmények között semmilyen panasszal, tünettel nem jár, de ha a vér széndioxidtartalma süllyed, a végtagok zsibbadásával, majd tetanuszos görcsökhöz hasonló állapottal, ájulással járhat. Többnyire ingatag idegrendszerű fiatalok szenvednek benne. A „bőkaember”-sportot saját szakállukra végző fiatalok ezért könnyen kerülhetnek életveszélyes helyzetbe. Gyakori ugyanis, hogy egymással versengve buknak a víz alá — környezetük még biztatja is őket — s hogy tovább bírják odalenn, merülés előtt gyors egyJÉrdekes módszerrel vallatták" a kőzetet 99 Érdekes munkát fejezett be az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet a Dorogi Szénbányászati Tröszt megrendelésére. Gyermely, Szo- mor, Zsámbék és Mány térségében a hagyományosnál gyorsabb és gazdaságosabb módszerrel kutatták az alaphegységet Ugyanis a még felderítetlen területeken mindig fél kell mérni a szénme- aők alatti alaphegységet is, mert többek között a mélyebb rétegek ismerete is szükséges a bányák telepítéséhez és a vízveszélyesség megállapításához. Ehhez a munkához rendszerint számtalan kutatófúrás szükséges, valóságos fúrólyúthálózatot létesítenek. A lyukakat rendszerint becslések alapján telepítik, s így gyakori az eredménytelen, felesleges mélyítés. A Geofizikai Intézet most a fúrólyukak telepítése előtt elektromos szondával felmérte a területet. A felszín közvetlen közelébe telepített szondákkal elektromos energiát gerjesztettek. A mélybe hatóit elektromos hullámok visz- szaverődéséből következtettek a rétegek alakulására. Ezzel a geofizikai módszerrel ezer méter mélységből is megbízható adatokat nyerték. Az intézet itt próbált ki először olyan műszereket, amelyekkel a helyszínen értékelhető adatokat kaptak az alaphegység domborzati viszonyairól. A szondázással kapott adatok alapján a kutatott területen a fúrásokat meghatározott helyekre telepítik, s így csökkenthetik a fúrások számát. Ez rendkívül előnyös, hiszen egy-egy lyuk mélyítése 600 000—700 000 forintba kerül. (MTI) másutánban mélyeket ki- és belé. legeznek. Az erőltetett oxigénfelvétel csökkenti a vér széndioxidtartalmát, s ha a víz alá bukva éri őket a görcsös ájulás és' nincs aki időben kimentse őket, könnyen vízbe fulladhatnak. Ha azonban kiemelik őket a vízből, az első rendes lélegzetvétel után magukhoz térnek. Eszméletvesztéssel járhat a víz alatti távúszás erőltetése is, mert az erős izommunkában elhasználódik a vér oxigéntartalmának java és az agy vérellátása kárt szenved. A nyári fürdőzésben a tiltott helyen való fürdőzés — örvények, hajók közelsége stb. —, valamint a víz alá merülés veszélyein kívül a legtöbb baleset abból származik, hogy a napozásban felhevült ember hirtelen beugrik a vízbe. A belső fül gyors lehűlése megzavarja az egyensúlyozó szerv munkáját, az úszó nem talál ki a felszínre vagy pedig izom-, esetleg érgörcse támad és ezért nem jut ki a partra. Akinek a dobhártyája betegség vagy műtét következtében átfúródott, annak nem szabad víz alá merülnie. A teli gyomor a hasban vérbőséggel jár, nehezíti a légzést, ezért nem ajánlatos fő étkezések után fürödni. A sorozatos fürdők egész szervezetünket áthangolják, s ebben a víz hőmérsékletén kívül szerepe van például annak is, hogy a víz felhajtóereje csökkenti a testsúlyt. Ez megkönnyíti a testmozgást, tehermentesíti az izomzatot, hajlékonnyá teszi az ízületeket. Az egyensúly fenntartásához nagyobb izommunka kell, fokozódik a szív. működés, gyorsabban kering a vér és megnő a ki. és belélegzett levegő mennyisége. A fürdőzés élettani hatásai szorosan összefüggnék az éghajlattal is. Üdülésünk helyét tehát aszerint kell megválasztani, hogy egészségi állapotunknak melyik felel meg leginkább. M. P. A nálunk is kedves angol „Folytassa.. .’’-sorozat újabb filmje, a Folytassa, Kleo! bolondos komédia Caesarról, Kleopátráról és Marcus Antoniusról. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi- augusztus 12—18-ig.) A tv műsora augusztus 12-én, csütörtökön 10.00 A vádlott. Magyarul beszélő csehszlovák film (ism.) (10 éven felülieknek!) 11.35 Kisfümek. 1. A havannai állatkert. Kubai kisfilm. 2. Autókor. Magyar rajzfilm. 18.03 Hírek. 18.10 Kisfümek és alkotóik. Beszélgetés Csermák Tibor rajzfilmrendezővel. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 A jövő hét műsora. 20.05 Bűnügyi múzeum. A kulcs. Magyarul beszélő nyugatnémet filmsorozat (14 éven felülieknek!) 21.05 Afrika ritmusa. Részletek a hazánkban járt ghanai művész- együttes műsorálból. 21.50 Semmelweis. Megemlékezés halálának 100. évfordulójáról. 22.25 Mérnökök, technikusok, figyelem! Rajz helyett számok! (MTI) Már üzemszerűen termel a rudabányai külszíni fejtés 1962-ben kezdték meg Rudabányán a Vilmos bányamező külszíni művelését. Az óriás kotróknak és dömpereknek S millió köbméter föl. det kell elhordaniuk, hogy elérjék a 21—23 százalék vastartalmú pátércet. Eddig ennek a nagy munkának mintegy a felét végezték el, de már most — a meddő eltávolítása után — hozzáláttak a pátere kitermeléséhez. Képünkön: exkavátor dömperbe rakja a a pátércet, ami a du-, sítóműbe kerül. (MTI fotó — Birgés Árpád felvj AUGUSZTUS 14. Békési Bástya: Az éjszaka világa. Békéscsabai Brigád: Phaedra. Békéscsabai Szabadság: Folytassa, Kleo! Békéscsabai Terv: Monte Christo grófja I.—II. Gyulai Petőfi: Hajrá, franciak ! Mezőkovácsházi Vörös Október: Sándor Mátyás. Orosházi Partizán: Vörös és fekete I.—II. Sarkadi Petőfi: A Teníkes kapitánya I.—n. Szarvasi Táncsics: Kozara. Szeghalmi Ady: Jog és iäeöl. A Szovjetunió legnagyobb házépítő kombinátja Az első moszkvai házépítő kombinát, amely a Szovjetunió legnagyobb több emeletes kész házakat építő kombinátja, futószalagjáról lekerült a második millió négyzetméternyi előregyártott elem. Kapacitása néhányszorosa minden eddigi szovjet házgyárnak, csupán ez év elejétől 215 000 lakóterületet gyártott. A kombinát az 5 emeletes házak gyártásán kívül rövidesen megkezdi a 9 emeletes házak gyártását is. Sz. L. Az életbiztosítás múltja Már az egyiptomiak ismerték a, életbiztosítást. A római birodalomban pedig a legkülönbözőbb egyesületek léteztek, amelyek a tagok temetéséről és adott esetben az özvegyekről és árvákról is gondoskodtak. A régi Róma egyik jogásza, Ulpinus, aki a második évszázad'ban élt, az üyen ügyletek számára a várható élettartamokat is kiszámította: a húszévesek számára harminc, a hatvanévesek számára öt évet vett tekintetbe. A római birodalom bukása után hosszú évszázadok teltek el, mire az életbiztosítás újra komoly formában jelentkezett. Elsősorban a kereskedővárosok — főleg a tengeri kereskedelemmel foglalkozók — biztosították hajóikat, áruikat.
