Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

1965. augusztus 1.' 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON kWVWWW\^AAAAA^AA/<WWWWWVWWWVVWWVV>AA/V>WWWW\i A „nehezen nevelhető ssülő9’ A nevelőt, az óvónőt, a tanítót, a tanárt >—1 akinek foglalkozása, hivatása a nevelés, munka ja köz­ben továbbképezzük. A szülőt, akinek a gyermeknevelés ugyan­csak hivatása, s ezt napi 8—10 órában végzi, semmiféle alapkép­zésben nem részesítjük. A szülők többsége a nevelés „naturalistája”, s ne csodáljuk te­hát, ha olykor hibát vétenek a nagyszerű hivatás, a gyermekne­velés közben. Rohanó életünkben sok, úgyne­vezett nehezen nevelhető gyerek­kel találkozunk! Cigizik, hazudik, csavarog, olykor lop a gyerek, hiába beszélünk” neki.. j De vall juk be, mi. szülők is •— a sok-sok pedagógiai cikk, elő­adás, jótanács ellenére gyakorta mutatkozunk „nehezen, nevelhető szülőnek”. . Kellő és alapos önvizsgálat so­rán minden szülő maga megálla­píthatja, vajon illik-e rá ez a jelző. A gyakorlati példákat ele­mezve az effajta szülők három fő „kategóriáját” különböztetjük meg. 1 „kérem, az életet nem lehet elég korán kezdeni” mondatokba sűrí­tik pedagógiájukat. Az ilyen csa­ládokban a fiú talán még alsó ta­gozatba jár, de már megkapja a legújabb „bringát”. S a kislány? Az egész család rajong érte. Hi­szen még óvodás és már is festi magát a nagynénje rúzsával, és púderazkodik a drága. . Ezek­ben a családokban mindent olvas­hat, láthat, hallhat a gyerek — kritikátlanul. Aztán magunk le­pődünk meg a legjobban, ha egy­szer rájövünk, hogy a gyerek „többet tud”, mint mi, a felnőttek olyasmiről, ami még messze nem tartozik rá! Uz önző szülő Hangoztatja „Amíg a gyerek az én kenyeremet eszi, azt csinál, amit én megengedek”. S ennek megfelelően a gyerekhez csak ti­lalomról szól, órára beosztja te­vékenységét, megszabja, mivel meddig töltheti idejét, milyen hi­vatást válasszon stib. De ide tartozik az a szülő is, aki azt mondja: „Menj csak a fő­városba, az iparba, vagy mindegy hová, csak jó messzire innen. Ne éljed az én életemet, mert hátha akkor nekem is könnyebb lesz...” Sajnos, kevés helyen működik a „szülők iskolája”, ahol tervszerű­en lehetne foglalkozni a „nehezen nevelhető szülővel” is. Kellő ön­kritikával azonban meg kell álla­pítani magunkról, vajon ha „ne­hezen nevelhető szülők” vagyunk, mely kategóriába tartozunk. Nem árt, sőt használ, ha olykor tükröt tartunk magunk elé és kel­lő önvizsgálat alapján bátran ja­vítunk pedagógiai elképzelésein­ken és gyakorlatunkon. Kolozsvári Gyula „De szomjas vagyok!" „H maradi szülök'* Az elsőbe az úgynevezett „ma­radi” szülőket sorolhatjuk, akik­nek legfőbb nevelési elvük: „Bez­zeg, az én időmben...” Minden jelenséget ezzel magyaráznak, közben elhárítják a saját gyerme­kük iránti kötelező felelősséget is. „Az én apám..., ha ilyet látott volna!” — hangoztatják. Saját szüleik iránt érzett mérhetetlen tisztelettől indíttatva ugyanazokat a nevelési elveket vallják, amiket egy emberöltével ’ ezelőtt talán még el lehetett fogadni, de ma mér semmiképpen sem sorolhat­juk nevelési' elképzeléseink közé. „B modern felfogás" A második kategóriában a „mo­dern szülők” tartoznak. Ök a „hadd tanuljon a gyerek!”, meg A szomjas embernek a tiszta víz mindig jólesik; nyáron a frissítő italokban mégis szeretjük a változatosságot. Kitűnő frissítő­ket készíthetünk otthon. Meleg nyári délutánokon különösen jó megoldás vendégeket megkínálni ilyen frissítőkkel. Málnás limonádé: kb fél kg érett málnát 15 dkg. cukorral, fél citrom levével és fél liter forralt vízzel egy korsóba teszünk. A cit­rom másik felét, héjával együtt szeletekre vágjuk ég hozzáadjuk. Betakarjuk, hidegre állítjuk, mi­közben néhányszor megkeverjük. Kb. 2 óra múlva 3 üveg ásvány­vizet öntünk hozzá, poharakba töltve, kávéskanállal tálaljuk) Epertej: Egy pohár eperszirupot egynegyed liter tejjel és egy to­jássárgájával jól elkeverünk, s né­hány darab friss eperrel ízesít­jük. Bor és citrom keverékéből is ki­tűnő frissítőt készíthetünk: jól megmosott citromot szeletekre vá­gunk és magjától megtisztítunk. Beszórjuk 12,5 dkg. cukorral és egy üveg fehér borral leöntjük. 15 peroig letakarva állni hagyjuk s kevéssel a fogyasztás előtt 2 üveg ásványvizet adunk hozzá. Mandulás ital a következőképp készül: háromnegyed liter tejet 4 kávéskanál cukorral felfőzünk, 3 dkg. darált mandulát adunk hoz­zá. Ha kihűlt, 2 felvert tojást ke­verünk ej benne, majd az egészet Ifiég egyszer felverjük. Nyáron tartott születésnapra, vagy más ünnepi alkalomra ajánl­juk a következő frissítőt. Egy tal­pas pohárba egynyolcad liter erős kakaót öntünk, erre kerül egy adag vaníliafagylalt és tetszés szerinti tejszínhab A tetejét ré­szelt csokoládéval szórjuk meg. K. V. Szép és praktikus Jó ízű ebéd után gusztusosabb egy áttetsző üvegpohárból inni a friss vizet, mint a zománcozott bögréből. Mégis, az igénytelenség, vagy a háziasszony feledékenysé- ge miatt, nem kerülnek asztalra — még ünnepnapkor sem — a szép, ízléses üvegedények. Pedig korunk sok szépet és újat alkot. A parádi és az ajkai üveg­gyárban, a salgótarjáni hutában- sok száz késztet és különlegesen szép darab készül. A vlzeskészlet nem hiányozhat a mindennapi étkezőasztalról. Nagyon szép az öblös kancső, amelyet mérsékelt minta díszít. Üvegtálban gusztusosabb a hamvas barack, a frissen szedett alma vagy a felszelt sárgadinnye. A Úkőröskészletek formája nyújtott. A régi zsúfolt csiszolás helyett, most néhány folthatású minta díszíti az üveget, poharat egyaránt. Mazsola — exportra Tv-bábjáték külföldön Egy csendes péntek délelőtt, amikor nem szaladgálnak fel-alá izgatott ren­dezők, statiszták, színészek, világosí­tók, felvételvezetők és operatőrök a tv foűyosóin, és nem utazgatnak az el­ső és negyedik emelet között sűrűn megakadó lifttel, amikor a kapuőrző kedves nyugdíjas írónő (belépőiegy- íió nő) már a 62. külső „ügyiéi" be­lépőjét írja, és amikor a júliusi nap már forróra hevítette a tv negyedik emeletének; lapos födémjét — sikerült egy rövid megbeszélésre leültetni Bá­lint Ágnest, a TV Ifjúsági Osztályának rovatvezetőjét, a „Mazsola" nevű sztár első számú alkotóját. Azonnal mellének; szegeztem a kér­dést, hol van ez a tündéri kismalac, a tv közönségének kedvelt Mazsolája; már régóta nem szerepelt a képer­nyőn. Bálint Agnes megnyugtatott, hogy nem sokáig kefll a tv-nózőiknek nélkülözni Mazsolát, mert augusz­tus 7-én szép új ruhában, új díszletek között, fiűmfelvétel formájában színre lép és az év végéig 2J» alkalommal szerepel majd az Esti mese keretéiben!. A fätanfelvételekhez új, plasztikus díszleteket kellett készíteni és így Ma­nóka is kénytelen volt a nagy tökből létesített nyaralóját elhagyni és a me­sebeli lakáshivatal engedélyével egy kisebb tökben helyezte el új otthonát. Ezt a költözködést, az új honfoglalást beszéli el az Üj ház című játék, me­lyet Bálint Agnes egyenesen erre a célra írt. Mazsola és Manóka mellett feltűnnek az újabb ismerősök: a szép, vadonatúj ruhába öltöztetett Fütöpke, a Ravaszdi Rezsőké, a szerény, szürke Egérke és Menyus barátunk, a dör- mögő medvebocs. A kedves, új bábo­kat Bródy Vera tervezte és minden bizonnyal szívébe fogadja a fiatal és idősebb korosztályhoz tartozó közön­ség. Az új Mazsola-^fümeket Kende Márta rendezte, aki számtalan játékos ötlettel valósította meg a gyermeki érteleimhez és lélekhez nagyszerűen közelítő írónő elképzeléseit. Az elmúlt időszak több mint 70 Ma­zsola-játékát Simándy József, a kitűnő bábszakértő és színész rendezte, aki jelenleg a József Attila Kultúrotthon igazgatója. Nem kis mértékben neki köszönhető, hogy a magyar közönség megszerette ezeket a bájos bábfigurá- kat. Természetesen nem szabad meg­feledkezni Mazsola és Manóka meg­testesítőiről sem, a behízelgő hangú Havas Gertirúdrói és Kiss Istvánról, aki a bölcs, nyugodt, jóságos Manókát lopta a szívünkbe; Mazsola és társad népszerűsége már oly nagy, hogy külföldre is eljutott hírük. A Német Szövetségi Köztársa­ság televíziója érdeklődött a Mazsola- filmek; iránt — mint mondotta Bálint Ágnes. Néhány német szakember meg­tekintette itt-tartózkodása során az anyagot és elragadtatással nyilatkoz­tak a látottakról. Ügy látszik, Mazsolát exportálni fogjuk. A filmanyagot már elküldtük a Német Szövetségi Köztár­saságba, most fordítják németre. Befejezésül megkérdeztük Bálint Ág­nest, milyen tervei vannak a jövőt il­letőleg „Szeretném 19©6-ban a gyermekmű­sorunkat új figurákkal, új szereplők­kel felfrissíteni. A rádióban már ját­szották a „Szeleburdi család" három részét; a család tagjait szeretném a tv közönségének is bemutatni. Remé­lem, a gyerekek szívesen fogadják. Sényi Imre Strandtáska Igen olcsó, ha házilag készítjük. 90 cm széles, mintás háncsszőttes­ből vagy viszkózaszőttesből (a lakberendezési boltok árusítják) fél métert vegyünk. Ebből egy 38 cm széles dairab kell a táskához, s a fennmaradó 12 cm széles csíkból készül a fogantyú. A táska díszítésére pamut- vagy PVC-rojtot használhatunk. A le­vágott háncsdarabokat áztassuk be. így puhább és könnyebben hajlítható lesz. Először a fogan­tyút hajtsuk félbe, széleit erős cérnával férceljük te, száraz ru­hán keresztül meleg vasalóval va_ saljuk a hajtást élesre. Ezután gé­peljük te. A táskánál ugyanez az eljárás. A két 45 cm hosszú fo­gantyút varrjuk az anyag szélére, majd varrjuk rá a rojtot mindkét oldalon. Behajtjuk a táska szé­lét és két oldalát 1,5 centiméter­nyire levarrjuk. Ezután a táska két csücskét 2—3 centiméternyire behajtjuk, levarrjuk, majd kifor­dítjuk az egészet, s az óidalvarrá- sokat nedves ruhán át levasaljuk; A fogantyút visszahajtjuk, befőt. tesspárgával zsékvarrótű segítsé­gével felerősítjük a táska • szélé­hez. N. Noszov: Lépcsők Pétya az óvodából ment hazafelé. A mai napon már tízig tanul­tak számolni. Már a há­zuk előtt volt, ahol hú­ga, Valja már várta az ajtónál. —• Én már számolni is tudok l ■— dicsekedett Pétya. =* Az óvodában tanultam. Mindjárt meg­számolom a lépcsőket. Indultak fölfele a lép­csőn, Pétya pedig han­gosan számolta a foko­kat: —4 Egy, kettő, három,1 négy, öt... Miért álltái meg? ~ kérdezte Válja. =* Várj, elfelejtettem, melyik a következő. De mindjárt eszembe jut. — Hát gondolkozz =■» szólt Válja. Alinak a lépcsőn, majd Pétya megszólal: — így nem megy se­hogy. Legjobb lesz, ha elölről kezdjük. Lementek a lépcső aljára, majd Pétya újra kezdte számolni: — Egy, kettő, három, négy, öt... ^ és újra megállt. ■—» Megint elfelejtet­ted? — kérdezte Válja. ^ Elfelejtettem.' Alig, hogy eszembe jutott, rögtön kiment a fejem­ből. De még egyszer megpróbálom. Megint lement a lép­csőről és Pétya újból kezdte: —i Egy, kettő, három, négy, öt... — Nem huszonöt jön? — kérdezte Válja. Nem! Csak zavarsz! Látod, miattad elfelej­tettem. Kezdhetem elöl­ről. ^ Nem akarom! — ki­abált Válja. — Hol fel, hol le. Már a lábam is fáj. — Ha nem akarod, hát nem muszáj — fe­lelte Pétya. — Én vi­szont nem megyek ad­dig el, míg nem jut eszembe. Válja beszaladt a ház­ba, és megkérdi a ma­májától: —• Mama, Pétya a lép­csőn a fokokat számol­ja: egy, kettő, három, négy, öt, de tovább jnem megy. Hat következik ^ felel a mama. Válja kiszalad a lép­csőre, Pétya még min­dig számol: — Egy, kettő, három, négy, öt... Hat! — kiált Vál­ja! — Hat! Hat! — Hat! — örül meg Pétya és megy tovább. — Hét, nyolc, kilenc, tíz. Még szerencse, hogy csak tíz lépcsőfok volt, mert különben nem ju­tott volna soha haza, mivel még csak tízig ta­nult számolni. Fordította: Sass Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom