Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
1935. augusztus 7. Szombat Miért deficites a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet? Építőiparunk nem dicsekedhet avval, hogy minden vonatkozásban ki tudja elégíteni az egyre bővülő igényeket A lakáskérdés az egyik legsúlyosabb probléma, olyan gond, mely nyomasztóan hat sok család életére, s közvetve sok ember munkájára is. Lehet-e nyugodtan dolgozni, ha a szűkös otthon problémái miatt már eleve rossz kedvvel, ingerülten indul az ember hazulról, vagy tudja, hogy vita, veszekedés vár rá, mikor fáradtan megtér a munkából? Ezért is fontos nekünk minden olyan vállalat, szövetkezet munkája, amelynek tevékenysége — ha még oly kis mértékben is — előbbre viszi a .Ia'káskérdés megoldását. A családiház-épitkezés, az OTP-kisIakásók felhúzása — bár csepp a tengerben — enyhít a gondokon. Megyénk kisipari szövetkezetei derekasan kiveszik részüket ebből a munkából. Az idei első fél év azonban sok szövetkezetnél nem a legjobban sikerült, terveiket, előzetes programjukat sok helyütt képtelenek voltak valóra váltani. Vajon miért? Ragadjunk ki egy eléggé szélsőséges példát. A Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz nem teljesítette termelési tervének 1965 első fél évére előírt mutatóit. Sőt, 188 000 forint ráfizetéssel zárta a fél évet. Miből ered a lemaradás, honnét származik a deficit? Érdemes utánaböngészni. — Erre az évre 1 millió 900 ezer tégla az igényünk. Eddig 300 ezret kaptunk meg belőle— mutatják a papírokat a szövetkezet irodáján. — Parkettaszükség', etünk az idén mintegy 2 ezer négyzetméter. Az első fél évben 500 négyzetméter parkettát utaltak ki mindössze. — Manapság a kőporral beszórt homlokzat a divatos. Tőlünk is ezt kívánják a megrendelők. Az Ásványbányaipari Vállalat azonban csali július végére igazolta vissza időben elküldött szállítási m egrendelésünket. Meg kell mondanunk: az időjárási viszonyok és egyéb okok miatt országosan zökkenők voltak az építőanyagok ellátásában. Ezt a megye összes szövetkezetei megérezték. Az objektív hátráltató tényezőkön kívül tehát másnak is kell lenni. Ahogy mondani szokták, mindig a fejnél keressük a hibák okát. Tény, hogy a szövetkezet vezetősége az utóbbi időszakban nem úgy dolgozott, ahogy erejéből, képességeiből egyébként kitelt volna. Személyes ökok is közrejátszottak ebben és bizonyos rutinhiány is. A ktsz műszaki vezetője képzett, jó szándékú fiatalember, de egyelőre nehezen birkózik az irányítás gondjaival. Vannak dolgok, melyeket nem elég az iskolában megtanulni — bár ez is nagyon fontos —, hanem hosszú évek tapasztalata is szükséges hozzá. Mi a teendő? A közösség gondját szívén viselő minden embernek jó szándékkal kell összefognia, bogy egymást segítve kihúzzák a szövetkezet szekerét a kátyúból. Támaszkodni kell az elnök régi tapasztalataira, a műszaki vezető képzettségére és a tagok becsületes munkaszeretetére. A pártszervezet segítsége sem elhanyagolható tényező. Nemrég alig élt még a szövetkezetben az alapszervezet, ma már tizenhat kommunistát tartanak nyilván. Nem nagy szám, de roppant segítő erő rejlik benne. Nem véletlen az sem, hogy a községi pártbizottság éppen most tűzte napirendjére a szövetkezet problémáinak megvitatását. Hogy nehezen boldogultak, ahhoz nyilván hozzájárult a munkahelyek elképesztő széttagoltsága. Az utóbbi időkig kétszáz valahány munkahelye volt a szövetkezetnek! A legnagyobb volumenű építés pedig Szegeden volt. Nem csoda. ha ilyen körülmények között fűhöz-fához kapkodtak, képtelenek voltak ellenőrizni a munkát, s kialakulhat az az állapot, amikor jóformán mindenki azt csinál, ami neki tetszik. A megyei pártbizottság a KI- SZÖV-vel megtárgyalta a mezőkovácsházi építők helyzetét. Határozat született, hogy ne vállaljanak több munkát Szegeden; ehelyett fokozatosan Békéscsabán, a Mokri utcai építkezésre irányítják át a brigádokat. Három évre való munka várja őket. Mint valami nehezék, úgy húzta az építőipari szövetkezet eredményes tevékenységét á vasipari részleg dolgozóinak problémája, akik szakmailag nem tudtak beilleszkedni a közösségbe. Megfelelő szakvezetés sem volt. Felsőbb szerveik javaslatára most ők is különváltak, s azt az összeget, amit korábban a vasipari részleg fejlesztésére ruháztak be, most a kőművesmunkák fokozott gépesí tésére használhatják fel. Élnek is ezzel a lehetőséggel, a közeljövőben új darut vásárolnak. A mezőkovácsházi építőknél tizenegy brigád áll szocialista munkaversenyben egymással. Egyikük-másikuk kiváló eredményt ért el az egyébként gyengén sikerült fél évben is. Ez biztató jel. Nem vitás, hogy a vezetés átmeneti hibáinak kijavításával — felhasználva felsőbb szerveik és saját kommunistáik segítségét — újból egyenes útra lehet téríteni a termelés ingadozó menetét. Ez közös érdeke a szövetkezet minden dolgozójának. V. J. a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1965 első félévi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről Jelentős exportmegrendelés nyloningből A Szarvasi Ruházati Ktsz a bel- és külkereskedelemtől már a második negyedévben annyi megrendelést kapott, ami a teljes harmadik negyedévre biztosit munkát a dolgozóknak. A negyedik negyedévre is megkezdődtek a szerződéskötések. A szövetkezet hosszabb huzavona után az első fél évben kezdte meg a ragasztott galléré (gyű- vődésmentes) nyloningek gyártását egy osztrák cég megrendelésére külön munkában, amiből 10 ezer elkészült. A cég megelégedettségét bizonyítja, hogy újabb 20 ezer ing megvarrására már elküldte az anyagot. A ktsz még tavaly 10 ezer dollárért egy gépsort vásárolt, aminek a költsége — devizában — már az első 10 ezres tételnél visszatérült. A szövetkezetben egy évvel ezKözületek munkaerőigénye Éttermünk konyhájára 1 fő képesítéssel rendelkező szakácsot veszünk fel. Jelentkezni lehet t. hő 10-ig. szövetkezetünk központi irodájában. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Földműt esszövetkezet, Füzesgyarma l. 314 18—45 éves korig segédmunkásokat azonnal felveszünk. Il-es számú téglagyár, Békéscsaba, Orosházi út 88. 90775 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegyházi úti) telepe rakodómunkásokat vesz fel. 90773 A Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat azonnali belépésre keres gázvezeték- és készülékszerelő ben a vállalat központi Irodájában. Hajdúszoboszló Rákóczi u. 184 (vasútállomás mellett). Békés megyében az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi telepén. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 64228 Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk.' Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 338 Férfi segédmunkásokat betonelem- gyártói munkakörbe azonnali belépésre felvesz a Szentendrei Betonárugyár. Munkásszállás és üzemi étkezés van. vizsgával rendelkező ív- és lánghegesz-1 Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkez- tő szakmunkásokat, lakatosokat váltó- ] ni lehet a gyáregység munkaügyi osz- zó munkahellyel. Jelentkezés írásban • tályán, Szentendre, Dózsa György út Vágy személyesen Hajdú-Bihar megye-j 34 szám alatt, 34576 előtt csak egy kéttűs varrógépen dolgoztak, azóta folyamatosan még 29-et szereztek be. Ezzel jelentősen meggyorsult a termelés és a különbözőfajta áruk minősége is javult. (Folytatás az 1. oldalról) lománya 9500 darabbal kisebb volt, mint 1964. június 30-án. A megye egészét tekintve a sertés- állomány az utóbbi egy év alatt szám szerint nem változott, összetételében azonban lényegesen eltér az 1964. június 30-i állománytól: kisebb a szopós malac és nagyobb a hízó sertés részaránya. A száj- és körömfájás következtében igen nagy volt az elhullás. A megbetegedések jelentősen befo- t Termék Vágósertés Vágómarha Tej Baromfi Tojás A mezőgazdaságban a fél év folyamán jelentkező több kedvezőtlen tényező hatását részben ellensúlyozta az, hogy tovább javult a műtrágyaellátás és a gépesítés színvonala. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1965 első hat hónapjában 6,3 %-kal nőtt a megyében a lakosság pénzbevétele. A lakosság a készpénzért felvásárolt mezőgazdasági cikkekért 36 %-kal többet kapott, mint 1964 első fél évében. A munkabér és személyi jellegű kifizetések azonban csak 0,5 %- kai növekedtek. A kiskereskedelem eladási forgalma — nagyjából a tervezettnek megfelelően — 3,6 %-kal nagyobb volt, mint 1964 első felében. A lakosság bolti élelmiszerekből csaknem 10, ruházati cikkekből 7 %-kal többet vásárolt, mint egy évvel korábban. A vendéglátás forgalma viszont 4 %lyásolták az anyaállomány termelékenységét és csökkentették a tejtermelést. A vágóállat és állati eredetű termékek együttes felvásárlási volumene 1965 első f^l évében 6,1 %-kal nagyobb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Vágósertésből, baromfiból és tojásból többet, vágómarhából, vágóborjúból, vágólóból és tejből kevesebbet vásároltak fel, mint 1964 első fél évében. Az 1965 I. félévi felvásárlás az 1964 I. félévi az országos felvásárlás felvásárlás %-ában 121,9 9,2 92,9 6,7 76,7 6.3 105,6 11,3 117,0 11,3 kai csökkent; a forgalom több mint felét képező italféleségekből az árbevétel 7 %-kal kevesebb volt, mint tavaly. A lakosság takarékbetét-állománya egy év alatt 17 %-kal nőtt. Kulturális helyset Az 1964/65. tanévben az általános iskolai tanulók száma 3,2 %- kai kevesebb, a középiskolai tanulóké 11 %-kal több volt, mint az előző tanévben. A megye középiskoláinak I. évfolyamába az 1965/66. tanévre 27 %-kal több tanulót vettek fel, mint három évvel korábban A lakosság a színházi és mozielőadásokat kevésbé látogatta, mint az előző év hasonló időszakában. Lényegesen nőtt viszont a televízió-előfizetők száma; a fél év folyamán 4061~eJ. Június 30-án 24 000 televízió-előfizető volt a megyében; 54 %-kal több, mint egy évvel ezelőtt. • • Otvcn kiló árpa Tikkasztó hőségű június végi vasárnap délelőtt volt. Még az udvarra se szívesen mentünk ki, mert szinte perzselte bőrünket a nap. A „Hé, van-e itthon valaki?” — kiáltásra mégis kisiettünk az utcára: anyám, öcsém és én. Az öreg Pintér kiáltott be s a szekér párnázott ülésén várt bennünket, a nagygazdák fenhéjázó tartásában. — Aratókat keresek. Eljőnné- tek-e? — kérdezte s mustra pillantást vetett ránk. — Mennyi a rész? — kérdezte öcsém némi aratási jártasságot elárulva. Nem csoda, hiszen ő immár öt éve alkalmi munkából éldegélt. — Minden tizenegyedik kereszt. Persze, csak úgy, ha a kaszás ott lesz a behordásnál is. — Annyi kevés. Már csak azért, mert gyengének mutatkozik a termés — kezdett alkudozni az öcs- kös. — Tizedében még lehetne róla szó. Hiszen tavaly is... — Micsoda tavaly is? Mit beszélsz itt, mintha nem tudnád, hogy azóta beljebb kerültünk a háborúba és még több a beszolgáltatás! A kenyérjegyesék közül sokan jönnének még tizenkette- dében is, de hát (nincs idő arra, hogy az én gabonámban tanuljanak meg aratni. Rátok lehet számítani, hiszen már dolgoztatok nálam. Elöntött a pulykaméreg. Neki az csak „dolog” volt, amit én kilenc- és tizenhat éves korom között gürcöltem a tanyáján. Tavasztól késő őszig minden hajnalban azzal nyitott be az istállóba, hogy: „Fölkelni, dél van má’”, este a vacsorát úgy 11 óra felé adták, hogy az éhség és az evésre való várakozás ébren tartson bennünket. Már 14 éves koromban otthagytam volna a cudar kanász- életet, ha az a horogkeresztes őrült nem dobja el a második világháború tűzcsóváját. De hát eldobta s hiába jelentkeztem inasnak, hogy valami emberibb foglalkozáshoz jussak. Az egyik mesternek az volt a válasza: — „Fölvennélek én, fiam, fölvennélek, de hát minden pillanatban gyühet a behívó.” A másik azt mondta: „Éheztesselek, gyerekem, jegyes kenyéren és liszten?” Aztán mégis akadt egy mester, aki mitsem törődött a serdülők étvágyával, de annál többet az olcsó inasmunkával. Három és fél évre szerződtetett s alig egy hónap telt el a segédlevél kézhez vételétől, s most éppen életem első fizetéses szabadságát akartam megkezdeni. Az öcskös alkudozott. Az anyám pedig igyekezett lebeszélni bennünket: „Ne vállaljatok aratást, mert mit esztek addig.” — Ha megegyezünk, akkor ad Pintér bácsi ötven kiló búzát előlegbe — jelentette ki rábeszélően az öcskös. — Hova gondolsz? Egy szemet se tudok adni. Nincs. Elvitte a beszolgáltatás. Esetleg egy kis árpát. Jó az, lehet abból, vagyis hát sokan sütnek belőle kenyeret... Megegyeztünk, s mindjárt elmentünk az árpáért. Másnap már meg is őröitettük s anyánk háromszor szitálta meg a sárszínű lisztet. Mindjárt melegében krumplis tésztát főzött, aztán kenyeret sütött belőle. Szegény tészta, szegény kenyér! Még hogy fekete volt, az csak hagyjám, de minden falásnál, mintha millió tüske szúrkálta volna torkunkat. A hét közepén már arattunk. Tíz kasza harsogott, s tíz marokszedő hajlongott utána. Leghátul én. Mert hiszen én, az iparoslegény, marokszedőnek szegődtem a 17 éves öcsköshöz. ö azonban már az első nap dél felé mindjobban kezdett lemaradozni a többiektől. A különböző alkalmi munka nem fogott ki rajta, de úgy látszik, a kaszát nem bírja. — Igyekezz, húzd jobban azt a kaszát, ne maradjunk annyira le — szóltam rá, mert szégyelltem magam a marokszedő lányok és menyecskék előtt, akik megmosolyogták, megkacagták, hogy csaknem húszéves létemre marokszedőnek szegődtem.
