Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

1065. augusztus 7,

5

Szombat

Epítenek-e új tantermet Lökösháxán ?

A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésének anyagából

Augusztus 6-án, pénteken ülést tartott a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A bejelentések között a többi között szerepeltek az eleki 8-as számú járási választókerület új tanácstagi választásai. Ezt a megyei tanács augusztus 29-re tűzte ki. A választási elnökség és a választókerületi bizottság tagjait — a községi szervek véleményének figyelembevételével — a Hazafias Népfront járási szerve a járási választási elnökségbe kijelölte.

A bejelentésben szó esett arról is, hogy a tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai állandó bizottsága legutóbbi ülésével egyidőben Lökösházán közegészségügyi ellenőrzéseket tartott. A többi között megvizsgálGacs Gábor Munkácsy-díjas kiállítása a gyulai múzeumban

Vasárnap délelőtt 11 órakor

nyitja meg az Erkel Ferenc Mú- ziepm és a Kiállítási Intézmények igazgatósága Gyulán Gacs Gábor Munkácsy-díjas grafikusművész kiállítását

Megnyitót mond Marsi Gyula,

Évről évre szépül a vésztői szociális otthon

A tehetség: felkarolása sohasem késő

Rendezzenek kiállítást Honvéd György fafaragó

alkotásaiból!

(Tudósítónktól)

A felszabadulás előtti időben a szegényház jellegű épületet kö- nyöradományokból tartották fenn Vésztőn. Nagy változás történt azonban a felszabadulás után, amikor ebben az épületben szociális otthont rendeztek be. Az elmúlt négy-öt év alatt a szociális otthont mintegy félmillió forint költséggel felújították, kicserélték tetőzetét, falait újrafestették. Üj, modem berendezést vásároltak, az épülethez tartozó területet bővítették, majd megfe— Itt van, aztán húzzad te gyorsabban! — robbant az öcskös indulata, s nagy ívben eldobta a kaszát Felvettem, jól megfentem, s tempós húzásokkal igyekeztem utolérni a többieket. Izzadva, lihegve bár, de sikerült. Az öcskös befelé fojtott mérgesen szedte a markot. Délben az öreg Sági, az első kaszás megjegyezte: — No nézzétek már, nem is olyan máié ez az iparoslegény, mint ahogy kinéz. Ügy látom, jobban kaszál, mint az öccse.

Erre a kis testvér újra le akart égetni. — Na, te híres kaszás, akkor kalapáld is meg.

Egyelőre csak a szivem kalapált az esetleges kudarc miatt, s a gyomrom dübörgőit az éhségtől. De már jött édesanyám egész asz- szonyesapat között, hozta az ebédet, izzadtan, fáradtan a jó tízkilométeres gyaloglástól.

— Ugye, nagyon éhesek vagytok? — kérdezte s aztán hangosan, hogy mások is hallják, hozzátette: A csirkét nem tudtam megfogni.

Felesleges volt a nincstelensé- get így leplezni, mert ahány család volt, annyifele ült, hogy senki. véletlenül se lásson bele a másik zsírtalan, hústalan fazekába. Ez is felesleges volt, hiszen útközben az asszonyok elmesélték egymásnak, hogy hamisrántással, vagyis szárazon pirított árpaliszttel eresztették fel a levest. A krumpl ipaprikást pedig egy kis

ta az általános iskola közegészségügyét is. A bizottság tagjai megállapították, hogy az egyik tanterem egészségtelen a tanulók számára, mivel túl sötét. Ez a tanterem nevelői szoba volt. Később tanteremmé alakították, s az elmúlt tanévben huszonnyolc tanulót helyeztek el itt. Az állandó bizottság javasolta a végrehajtó bizottságnak: tegyen előterjesztést a megyei tanács művelődésügyi osztályához, vizsgálják meg alaposan Lökösháza tanteremellátottságát és" — mivel a járási tanács művelődésügyi osztálya pénzügyileg nem tudja fedezni — biztosítsák az anyagi fedezetet, és tegyék lehetővé a községben az új tanterem létrehozását.

az MSZMP Városi Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztály vezetője.

A múzeum kiállítóhelyiségében megnyíló tárlat szeptember elsejéig tart nyitva.

lelő mellékhelyiségeket létesítettek. A most odaérkezőt nagyon szép, virágokkal díszített park fogadja, aminek árnyékos padjain szívesen elüldögélnek az otthon lakói.

A negyven férőhelyes otthon tovább fejlődik, a községfejlesztési alapból tovább bővítik. Az otthon vezetői és dolgozói, s maguk a gondozottak is szívesen segítenek társadalmi munkával, hogy minél jobban épüljön, szépüljön a szociális otthon.

N. J.

napraforgóolajjal igyekeztek ehetővé tenni.

Én mitsem törődtem az étel ízével, s azzal sem, hogy a fekete árpakenyér smirglipapírként dörzsölte a torkomat. Éhhalálra béliként faltam, s egyre a kalapáláson járt az eszem. Már vettem is a kaszát, odasompolyogtam az öreg Bálint bácsihoz, aki szegről-végről rokon volt, s aki már hozzákezdett a kalapáláshoz. A vesémbe látott.

— Csak soh’se dideregj, Sándor öcsém, attól a kalapálástól. Értelmes embernek látszol. Meg aztán iparos vagy. Neked még a tatár kardját is meg kell tudni élezni. Ilyen széles élűre kalapáld, mint én, akkor nem fened el egy-kettőre, jobban is vág, s kevesebb erővel húzhatod. Az erő nagyon lényeges ám, öcsém. Már az a kevés, ami van. Mert az ilyen zsírtalan löttyöktől, ami nekünk jut, nem szaporodik, hanem elfogy az aratás előtt, ha nem vigyázol rá.

Megkalapáltam. S olyan köny- nyen ment a kaszálás, hogy viccelni is támadt kedvem a marok- szedő lányokkal. Akkor még nem tudtam, hogy négyheti verejtékezés után, a rész kimérésekor ötven kiló búzát von le az öreg Pintér az előlegárpa helyett. Már működtek a haditörvényszékek, ezért csak otthon, csendben szórtam rá az átkot: égjen meg a hátán legalább ötven kiló szalma.

K. I.

Szűk feljáraton poros padlástér, re érünk, ahoi úgy sorakoznak egymás mellett és mögött a fafaragások, akár a sörösüvegek.

— Odalent minden talpalatnyi helyre szüksége van a családnak, ezért szorultam ide — hangzik mögöttünk a szabad idejét faragással töltő Honvéd György restelkedő mentegetőzése.

Megállunk, nézzük, nézegetjük és magyarázat nélkül is felismerjük a szobrok egy részét: Fidel Castro, Kennedy, Rákóczi;

— Erről biztosan nem tudják, hogy kicsoda — emel fel egy női fejet készítője. — Pető Marikának hívják, a csabai ifjúsági boltban dolgozik — mutatja a mosolygó ar_ cot.

— Nekem az a kolosszálisán fel. tupírozott haja tetszett — hangzik az alkotó indoka.

Női kenta „úr" helyett

— Ez meg egy jó munkásbarátom. Kocsis a telepen, ahol portás vagyok.

— Hát ez meg mi?

— Becsaptam a világot — kacagja el magát. — Tudom, hogy kenta „úrból”, mármint kentaurból sokaknak van, de kenta asszonyságból” úgy vélem, csak nekem.

Honvéd György a jól ismert görög meselényt, a lótestű, szakállas, férfifejű kentaurt női fejjel alkot, ta meg. Igen humoros és eredeti. A másik szobrocska, helyesebben szoborpár két kalapos férfit ábrázod. Látásukra hangosain felnevetünk, annyira tudatosan elna- nyoltak anatómiailag, arckiíejezé- sük pedig egyenesen kacagásra ingerlő. Igazi népi humor tükröződ. Alkotójuk tömör megjegyzése:

— Azért faragtam, hogy mulattassanak.

Amott egy tornásznő alakja, mellette nyakkendős férfi-mellszobor:

— Tegnap fejeztem be Senkit sem ábrázol. A hasamra ütve faragtam, mert jólesett

Kétszer „alkotta meg" a lányát

Újabb eredeti megoldásra bukkanunk. Lófej. A szájával tartja

magát, mintha inna, de a „víz” egyben az alap, a támaszték is. Odébb: nő bikiniben. Honvéd

György a gyulai strandon látta és emlékezetből faragta, mint annyi

A községi tanácsok brigádjai készítik az új betonjárda-lapokat

Mintegy 1500 négyzetméter betonjárdát fektettek le eddig a gyomai járásban, amelyre 90 ezer forintot költöttek.

A járdaépítések meggyorsítására a községi tanácsok helyben a házilagos kivitelező brigádjaikkal készíttetik él az új betonjárda-lapokat. Az idén mintegy 5 ezer négyzetméter betonlapot állítanak elő még, a szükséges anyag értése mintegy 184 ezer forint. A járdakészítéshez biztosították már majdnem az egész anyagmennyiséget.

mást, ami megragadta őt. És még egy nő, mindannyiunk jó ismerőse, Leonardo da Vinci: Mona Li- sája. Síkban, képben szoktuk meg, talán emiatt hat meglepően újszerűnek. Mellette egy magyar „Lisa”, a fafaragó lánya egy cséplőgép mellett ülve.

— Az ebédet hozta nekem, mikor egyik nyáron kisegítésképpen én ás kint dolgozgattam a határban. Ahogy letelepedett mellém, megtetszett a pihenése, olyan szépen pihent. Bicska meg fa után nyúltam. No, azért nem ment olyan könnyen. Idehaza még vagy háromszor mentem neki a munkának és csak negyedszerre engedel. meskedett a fa — emlékszik visz- sza a győztes csatát vívottak büszkeségével az édesapa. Ez meg itt Molnár Bandi bátyám, ott dolgozik, ahol én — emel fel hirtelenjében egy fejet

Annyira kifejező, annyira egyéniség az arc, hogy az ember a szobrot látva ezer közül is megismerné az eredetijét. Ám nemcsak egyes meg páros figurák, de valóságos szoborcsoportok is akadnak a tömkelegben, mint például Hunor és Magor a csodaszarvas nyomában vagy a catalaunumi csata egy jelenete.

— A Képes Újságban láttam őket, megtetszettek, kifaragtam, így vagyok a filmmel is. Tessék, ez itt Latabár Kálmán, a Latyi. Még csak filmről ismerem.

Harmincszor negyven centi nagyságú deszkát mutat, melyen féldomborműként, eleven hatású kubikolási jelenet látható. Megfeszült inú emberek a mélyből szerpentinszerű pallóúton tolják a talicskákat fel a gát tetejére. Az élmény valódiságát így igazolja:

— Valamikor vagy 16 esztende. ig kubikoskodtam. Ezalatt bejártam az egész országot.

Ismét végigtekintünk a padlás szoborsokadalmán, amelyeken vastag a por, azok az elsőszülöttek. Legelői, a lábunk előtt tisztán, frissen sorakoznak a legújab- bak.

— Ej! De ismerős — emelünk fel egy körülbelül harminc centi magas figurát, mely csizmás parasztlegényt ábrázol. Mintha a fafaragó maga lenne.' Vagy mégsem?.

Porosodik a sereg...

— Csakugyan én vagyok, de még huszonnyolc esztendős koromban. Egy öreg fénykép után csináltam a minap. Egyébként augusztusban leszek ötvenkét éves.

— Aztán mondja csak, kedves Gyurka bátyánk, meddig árvásko- dik, porosodik ilyen méltatlanul ez a sereg?

Sóhajt egyet:

— Akartam, szerettem volna egy kis kiállítást itt Csabán, a múzeumban, de azt mondta az igazgató, hogy az nem megy csak úgy; zsűri kell hozzá. Nem hinném, hogy miattam összeülnének. Gyulai születésű volnék. Ott is megkérdezem egyszer, hátha a földijeim megtennék, hiszen any- nyi érdekességet csinálnak, mar csak az idegenforgalom miatt is.

Elmosolyodik, de aztán nagyon komolyain folytatja:

— Rájöttem, hogy tehetség szorult belém, de arra is rájöttem már, hogy pallérozni kéne. Ha valami kis segítséget kaphatnék. Mert hallottam, meg olvastam is olyat, hogy a magamféle kezdőket megtanították a dolog mesterségbeli részére is.

Nyikorog a padláslépcső. Fejkendős menyecske bukkan elő. karján kosárral, nyomában egy barátságos cirmossal.

— A feleségem.

Üdvözöljük egymást. Az asz- szonykának úgy látszik, nem újság az efféle látogatás, mert menten felcsap „tárlatvezetőinek”.

— Csak a bicska, jóformán sem. mi egyéb. Azzal csinálja a párom már hat éve. Egy itteni festő, az Ezüst György akadt rá egyszer Az újság is megírta. Újabbak is jártak nálunk azóta: a lapoktól meg a televíziótól és a rádiótól is. Ámuldoztak és mentek. Egyikük, a Nagy Piroska azt mondta:

— Népművész a maga embere Honvéd néni, csak kallódik.

Üj Rezső

FELHÍVÁS

A FÖLDADÓFIZETÉSRE KÖTELEZETTEKHEZ!

A megyei tanács vb pénzügyi osztálya felhívja valamennyi föid- adófizetcsre kötelezett adózó figyelmét, hogy az 1965. évi földadófizetési kötelezettségének a cséplés befejezése után haladéktalanul tegyen eleget.

A földadó július 1-én esedékes. Teljesítése állampolgári kötelesség.

Terményben kötelesek földadókötelezettségüknek eleget tenni: termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek az általuk közösen használt földterületük után, községi legeltetési bizottságok. a nem legelőművelési ágú területek után, a négy holdon vagy annál nagyobb földterületen gazdálkodó földművesszövetkezetek, valamint azok a gazdálkodók, akik 4 hold vagy annál nagyobb földterületen, illetve egy holdat elérő szőlőterületen gazdálkodnak.

1 *

Ha a terményben fizetésre kötelezett adózó földadótartozását önhibájából nem terményben egyenlíti ki. a mázsánként 226 ít-os búzaáron felül hátralékának minden búzakilogramnija után 1 Ft-ot bírság címen köteles fizetni. Emellett a behajtás költségei is terhelik.

Békéscsaba, 1965. július hó

MEGYEI TANÄCS VB PÉNZÜGYI OSZTÁLYA

333