Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

1965. augusztus 7. 3 Szombat Épülnek a családi házak. iWfmHHHmMmiimiiiiiiiiimmiiHiiiimiimniiHwiiumiiitiHHKiiwmmmimiiiNmimtiiHiitHnHiHMWiMmHiiiinmninNHtMRmiiu Zöldségstand a szeghalmi piacon Készül a termelőszövetkezetek jövő évi beruházási terve Még az idén igényelhetik az építőanyagot Szeghalom friss zöldség-ellátá­sáért egyre többet tesznek a ter­melőszövetkezetek. A Petőfi Tsz néhány nappal ezelőtt a piactéren standot állított fel, ahol állandóan vásárolhatnak a falubeliek azokból a termékekből, melyeket a szövet­kezet kertészetében termesztenek. Az elárusítóhely igen látogatott, mert a szövetkezet az átlagos ár­nál lényegesen olcsóbban értéke­síti termelvényét. A Petőfi Tsz zöldségelárusító helyén főként azokat a termelvényeket hozzák forgalomba, melyeket a konzerv­gyár és a MÉK nem vesz át, mi­vel a fajtától elütő színű és alakú, közfogyasztásra viszont alkalmas. A megyei beruházási iroda hoz­zálátott az I960, évi termelőszö­vetkezeti építkezések gyakorlati előkészítéséhez. A tervező vállala­toknak megbízatási adtak az új létesítmények tervdokumentáció­jának készítésére. A határidőben is megegyeztek december 31-re. Ugyanakkor a beruházási iroda mérnökei, technikusai a gyakor­latban eddig jól bevált épületek ! műszaki tervét adaptálják. j A beruházási iroda a tervek bir­tokában rövidesen látja, hogy a következő esztendőben milyen fajtájú és mennyiségű építőanyag­ra lesz szükség a tervezett tsz-be- ruházásokra és felújításokra. Ez előnyt jelent, mert már a negye­dik negyedévben igényelhetik az 1966-ra tervezett építkezésekhez | szükséges anyagot, amelynek szál- I litását is biztosítják. naplementig A békési járás 13 szövetkezetében 7 és fél millió forint veszteséget okozott a belvíz Negyven vagon szalmát értékesít a csárdaszállási Petőfi Tsz Napf élj öttől Cséplőgép zúg-búg a kondorosi határban. Hosszú évtizedek óta ismétlődő munkafolyamatok, moz­dulatok tárulnak szemünk elé. A telt zsákokon, s a friss szalmában éppen ügy ugróinak a gyerekek, s épp úgy evődnek egymással a lányok, legények, mint 50 évvel ezelőtt. Mégis kíváncsian nézzük ezt az összképet újra és újra, mert van benne valamilyen titok­zatos vonzóerő, megszokottsága el­lenére is valami felemelő és ün­nepi. Az emberek is olyan kedé­lyesek, közlékenyek, mint egy nagy társaslakomán. — Mikor kezdték? — szólítot­tunk meg egy idősebb szalmaka­lapos bácsit, aki egy hevenyé­szett asztalra rakott papírok főié hajolva írt, számolt. Nemrégiben fejeződött he szö­vetkezetenként a békési járásban annak a felmérése, hogy mennyi kárt okozott a bel- és az árvíz. Az összeg elég jelentős: 7 és fél mil­lió formt, A legsúlyosabb, 2 millió forintos kárt a köröstarcsai Pető­fi szenvedte, ahol a belvíz miatt 654' hold földet, nem tudtak ide­jében bevetni Amint az idő en­Sdhasem volt még annyi szal­ma a gabonaföldeken, mint az idén a csárdaszállási Petőfi Tsz- ben, Éppen ezért elhatározták, hogy 40 vagonnal adnak el belőle a MÉK-nek. A bálázógépi már meg is érkezett, s hozzálátott a préseléshez. A sok szalma betaka­rítását úgy oldják meg a szövet­kezetben, hogy 10 kocsi szerves trágyáért egy kocsi szalmát adnak j gedte, hozzáláttak e földek eimun- kálásához, bevetéséhez, de még mindig vetetlenül áll jelentős ré­szük. A mezőberényi Vörös Csil­lag Tsz-ben 640 ezer forint bevé­teli kiesés jelentkezett abból, hogy a tavasszal nem lehetett be­vetni 215 hold főidet, eddig is mindössze csak 140 holdat tudtak úgy ahogy hasznosítani. a háztáji gazdaságoknak. Termé­szetesen nem rakják kocsira, ha­nem 5—6 csomót huzatnak be a kombájnok által aratott táblákról a közel lévő háztáji gazdaságok­ba. A letakarított tarlók trágyá­zását a napokban kezdték el 15 lófogattal és 2 trágyaszóró géppel. Terv szerint szeptember 10-ig 500 holdat terítenek meg. — Ma reggel. Eddig ugyanis a kombájnoknál voltunk elfoglalva, ez a gép pedig egy másik üzem­egységben. csépelt. Most kicserél­tük a kombájnokat cséplőgépre. Új munkacsapattal Magas, olajos ruhás fiatalember lép hozzánk: Kovács György trak­toros. Q húzatta át a gépet két­heti csóplés után a soltai üzem­egységből. — Hogyan haladt ott a munka? — kérdeztük. — Jól. Naponta 170—180 má­zsát eresztettünk le. Pontosabban 15 vagonnal a két hét alatt. Ha az eső miatt nem állunk négy napig, akkor 20 vagonnál is töb­bet csépeltünk volna ... — S most itt, az új munkacsa­pattal? Az órára pillant, amely fél ötöt mutat. Elsiet a mázsátokhoz, s csak visszatérte után válaszol. — Eddig 150 mázsa ment le. Még lemegy vagy 20—25 mázsa. Kezdetnek jó ez. Ami az embere­ket illeti, nem is igen kell bemu­tatni őket, elég megfigyelni a munkájukat. Egy-két kivétellel valamennyien dolgoztak már cséplőgépnél. Például Melis Gyuri bácsi éppen a 31. nyáron etet. Váltótársa, Gáspár András is jó néhány éve gyakorolja már ezt a mesterséget, Százmázsánként jutalom — Van-e valamilyen verseny vagy célprémium? Erre a kérdésre az idősebb szalmakalapos bécsi, vagyis Ri- bárszki György munkacsapat-ve­zető válaszolt. Közben egy Zetor kanyarodott a tele zsákok mellé. Csak most tűnt fel, hogy a zsákokat nern a szokásos magas stóoba raktáK, hanem kiseb b-magyobb csomókba. Kovács György traktoros a rako­dókat kezdte dicsérni: Szvitén Pált, Behán Jánost, Buhala Jánost és Megyik Lajosi, akik már július 5-e óta zsákolnak fáradha­tatlanul. Most különösen eipekedniük kell. Azért, mert ezt a búzát a ta­goknak viszik, s nem minden ud­varba lehet behajtani. Ribárszki György ellenőrzése mellett éppen Kasnyik András járandóságát mérik: 16 mázsa 10 kilót. — Ilyen sok a járandóság? — Csak azoknak, akiknek sok a családjuk. Egyébként csak 230 kilót mérünk személyenként. Kisebb a szóródás veszélye A gép mellé egymás után ér­keznek a kévékkel megrakott, s jó szoroson lekötött szekerek. — Talán messziről hordják, hogy ilyen szabályosan lekötik? a homokkő felületét. Ezért dacol sok évszázadon át az idővel, Abdul el Rahman, akinek nem­csak sok galabejjás őse, de maga is esztendőkig járta teveháton a Szahara karavánútjait, s arcát kou romfeketére égette a núbiai nap perzselő sugara, így mesélte el szűkszavúan a Mandulás templom elköltöztetését. — Asszuántól délre, Núbiában állott a templom. 1962-ben embe­rek érkeztek ide idegen országból, beszédüket sem értettem. Hatal­mas gépkocsikkal, óriási emelők­kel, s más szerszámokkal. Óvato­san sorra leemelték, megszámoz­ták, majd a Naszr (Győzelem) tó magas partjára szállították, ahol szépen, eredeti formájában újra­építették. Két évig tartott a nagy munka, de áll a templom mind­annyiunk gyönyörködtetésére. Én bizonyíthatom, szakasztott olyan, mint volt a régi helyén ... Így mentette meg az emberi gondoskodás az utókornak az ősi kincseket, az egyetemes emberi kultúra felbecsülhetetlen értékeit. darak a sürgönydróton. Egy-egy +35 fok, nyáron 50—55 fokos. Az szobor füle felnőtt ember nagy- építmények csak ilyen teljesen Núbia őslakói nyelvén Arany­tűidé t+elent. Az elnevezés pon­tos. Aranynál is nagyobb értéke­ket őrzött itt meg az emberiség számára a flóra, a homok és a szakembereket, szállítóeszközöket, s más szükséges anyagot az érté­kek megmentésére. Abu Simbel megmentése 36 millió dollárba került! Hiszen óri­ási kötömeget kellett megmozdí­tani, hogy a temptomcsoda kárt ne szenvedjen. A méretekre talán jellemző: Abu Simbel Ramszesz- szobrainak hüvelykujja például akkora, hogy hárman-négyen is megölhetnének rajta, mint a ma­mi építmények méretei. Ezeket a szobor-óriásokat talán csak azért lehetett kivájni a korabeli szer­számokkal, mert viszonylag puha anyagba, homokkőbe véstek a művészek. A másik elgondolkoz­tató tény, hogy ennyi évszázad után is szinte sértetlenül állnak a szobrok. Ez valószínűleg a nú­biai időjárásnak köszönhető. Ar­rafelé ismeretlen az eső, a hideg és a fagy. A hőmérséklet télen ságú, a szobrok magassága pedig csapadékmentes, napsütötte vi- napfény. Aranyat érő az a föld, egy háromemeletes házzal vetek- déken maradhattak meg, mert amelyen már hatvan évszázaddal szik. anyaguk nem ellenálló. A forró azelőtt virágoztak a művészetek . Lönyugöaoek az ókori egyipto- nap kőkeményre égeti a téglákat, (Folytatjuk) — Csak azért versenyzőnk, hogy minél többet csépeljünk el. Ugyanis minőén elcsépelt száz mázsa után hetven forint jutal­mat kapnak az etetők, a kazal- mesterek és a mázsátok. A váltó­soknak 60, a törekhordóknak pe­dig 45 forint jár. — Aztán hány óra hosszat dol­goznak naponta? — Ügy határoztunk, hogy nap- feljöttől naplementig. Az etetők váltottak. Lejött a dobról Melis György, húzott egy jóízűt a vizeskannából, aztán me­sélni kezdte, hogy 1928-ban, ami­kor cséplőmunkás lett, egyenesen a dobra került. Az apjától tanult meg etetni. Mikor apját leváltot­ta, az oda állt a háta mögé és magyarázta, hogyan vegye át a kévét, hogyan húzza széjjel a dob teljes szélességében. A Békéscsabai MÉK-Közpomt felvesz 1 fő hütőgép- ős villanyszerelő szakmunkást. Jelentkezni: Békéscsaba, Ta­nácsköztársaság útja 44 Beruházási osztály. 90768 — Nem messziről, de elég rossz az út. Biztonságosabb is így hor­dani, meg aztán a szóródás ve­szélye is kisebb. Nem pottyan le minduntalan egy-egy kéve a lo­vak lába vagy a kerekek alá. — Asztagba nem hordanak? — Nincs időnk arra, hogy elő­ször a kocsira, aztán asztagba, on­nan pedig a gépre dobáljuk a ké­véket. Ebben az üzemegységben 360 holdról vár cséplésre a ga­bona. Éppen ezért holnap indul egy másik gép is itt mellettünk. Ezóta napfeljöttől naplementig két gép zúgását, bugását kapja szárnyára a nyári szól a Tóth- üzemegység szérűjéről. Csépelik a kondorosi Dolgozók Tsz nagysze­rű, helyemként 20 mázsájával fizető búzatermését. Kukk Imre A MŰSZAKI, ANYAG- ÉS G ÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (Műszaki Bizományi) augusztus 10-én (kedden) Békéscsabán, a MÉH-vál- lalat, Sallai u. 6. sz. alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. | BECSLÉSÉT, illetve | LEBONYOLÍTÁSÁT VÉGZI. 72658

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom