Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
W65. augusztus 6. 4 Péntek Következnek a legbalesetveszélyesebb hónapok: augusztus, szeptember, október Fél év alatt 266 közúti baleset fordult elő a megyében-Három halállal végződött - n legtöbb baleset okozéja a gondatlan vezetés, a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és kanyarodás Ülést tartott a Hegyei Közúti Balesetelhárítási Tanács A Békés megyei Közúti Baleset- elhárítási Tanács legutóbbi ülésén tárgyalta meg a közúti balesetek első félévi tapasztalatait dr. Bánszki Jánosnak, a megyei rend- őrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetőjének tájékoztatója alapján. Bánszki elvtárs elmondotta, hogy az idei első fél éviben 266 baleset fordult elő a megyében. Ez jóval felülmúlja az egy év előttit, amikor 155 volt a balesetek szórna. 1964 első fél évében 10 baleset végződött halállal, a mostani első fél évben 3. Az elmúlt hat hónap alatt leginkább a könnyű sérülések száma növekedett. A balesetekből származó anyagi kár az első fél évben csaknem 390 ezer forintot tett ki. A tapasztalatok szerint az év első hat hónapjában a legbalesetveszélyesebb járás az orosházi, a gyulai, a békési volt, hasonlóképpen a megye három városában is kedvezőtlenül alakult a statisztika. A napok közül pedig a szombat az, amikor legtöbb a baleset. Amint Bánszki elvtárs elmondotta: a most következő hónapokban, tehát augusztusban, szeptemberben és októberben, amikor megkezdődik a különféle' mező- gazdasági termények szállítása, a sok éves tapasztalatok szerint mindig növekszik a balesetek száma. A keskeny utakon — például a mezőkovácsházi járásban — ebben az időszakban szinte meg- szolcszorozódik a közutakon a balesetek száma, s ezért jóval nagyobb elővigyázatosságra és óvatosságra van szükség. Az okokat elemezve elmondotta, hogy a legtöbb baj a gondatlan vezetésből, s ezen belül a gyorshajtásból származik. A járművezetők gyakran figyelmen kívül hagyják az útviszonyokat és a forgalmat. Sok baleset okozója a szabálytalan előzés, az elsőbbségű jog meg nem adása, amit leginkább a kerékpárosok és a lovasko- csi-hajtók követnek el. Sokan ugyanis nem ismerik a KRESZ- nek azt az előírását, hogy előzés Válass as »így is lehet rakodni!" című cikkünkre A Békés megyei Népújság folyó évi július 20,-i számában, így is lehet rakodni! című cikkel kapcsolatban Békéscsaba állomáson vizsgálatot tartottunk. Ennek eredimiényót az alábbiakban közöljük. Békéscsaba állomásra folyó évi VI. hó 25-én a 18. órában befutott a 210 264 számú kocsi, melyben a kötöttárugyár címére gépküldemény érkezett. Tekintettel arra, hogy Békéscsaba állomáson központosított szállítás van, az állomás a 19. órában értesítette az AKÖV-kirendelitséget a küldemény érkezéséről és arról, hogy az VI. hó 26-án az 1. órában a rakoüóvágányra lesz beállítva. A küldemény fedett kocsiban érkezett. Bevallása a fu vau-okmány szerint: 1 rakomány textilipari gép, 8281 kilogramm. A fedett kocsiba rakott küldeményt szemrevételezni nem lehetett. Kinyitása csak vámhatóság jelenlétében történhetett meg, mert a küldemény vámáru volt. Erre való tekintettel az AKÖV-kirendelteég értesítette a kötöttárugyárat, hogy a vámkezeltetésről gondoskodjék. Körülbelül 11 óra tájban jelentek meg a vámhatósággal együtt a gyár megbízott dolgozói Ekkor nyitották ki a kocsit és tekintették meg a küldeményt. Ezen részt vett az AKÖV is. Ekkor nyert megállapítást, hogy a küldeményt nem lehet azon a vágányon kirakni, melyre az be volt állítva, mert oly nehéz és hosszú, egységek voltak a kocsiban, melyek az oldalajtón át 'kirakhatok nem voltak. Júliusban 50 ezer forintot forgalmaztak a mozgóboltok Kondoroson Az aratás kezdetekor hét mozgóboltot szervezett a Kondorosi Földművesszövetkezet. Ezek nap mint nap igyekeztek ellátni az aratókat hűsítő itallal, cigarettával, édességgel. A mozgóboltok 9 ezer 200 üveg sört, 10 ezer üveg bambit adtak el s az egyéb cikkekkel együtt 50 ezer forintot for- jatonaztak júliusban. Ekkor állapodtak meg a gyár és az AKÖV dolgozói, hogy a kirakást közös erővel fogják megoldani és ehhez kérték az állomástól azt, hogy a kocsit homlokrakodóhoz állítsa, mert a kocsi homlokajtaján lehet csak a kirakást megejteni. Békéscsaba állomáson a rakodóvágányok kiszolgálása tervszerűen, meghatározott időben történik abból a célból, hogy a kocsik ki- és berakását is ennek megfelelően tudják végezni. A küldemény megtekintése után következő kiszolgálási idő 14 óra volt. Az állomás dolgozói csak e2t az időt helyezhették kilátásba a küldemény átállításához, mert ennek elvégzése érdekében két rakodóvágány kocsijait kellett volna megmozgatni. A 13. órára történő átállítást csak feltételesen ígérték meg. Kevéssel 13 óra előtt a tolatógép és a tolatás irányítói meg is jelentek a rakodóvágányoknál. Ebben az időben az ott folyó rakodások olyan állapotban voltak, hogy teljes befejezésük 20—30 perc múlva volt várható. Ugyanis a kiszolgálás 14 órakor volt esedékes. Természetes, hogy az adott helyzetiben úgy kellett dönteni, hogy várják meg a rakodások befejezését és ezután kezdik el a tolatást. Nem lett volna helyes a befejezéshez közeledő rakodásokat megszakítani, mert ebben az esetben a tolatás után e kocsikat újból vissza kellett volna állítani. Ez időkiesést okozott volna a rakodásban és többletmunkát a tolatásban. Ezt a várakozási időt használták ki a tolatás dolgozói anra, hogy étkezzenek. A rakodások befejezésekor a tolatást elvégezték és a gyár által átállítani kívánt kocsi átállítása a 14. órában megtörtént. Megállapításunk az, hogy az állomás dolgozói a kifogásolt esetben nem követtek el mulasztást. A rakodóvágányok kiszolgálása éppen a rakodók érdekében történik tervszerűen, előre meghatározott időben. Ettől eltérni módjában csak akkor lehet, ha rakodások helyzete azt megengedi. Egy rakodó kívánságát nem lenne helyes úgy teljesíteni, hogy az ezzel kapcsolatos művelet a/többi rakodó rovására menne. Kiss Károly a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetője előtt nem elégséges csupán az irányjelzés, hanem az irány jelzés után a járművel az úttest közepére kell húzódni. Ennek elmulasztása miatt gyakran balesetek fordulnak ©lő. Ugyancsak sok baleset forrása a szabálytalan kanyarodás, amiben szintén a kerékpárosok követik el a legtöbb szabály- sértést. A balesetek zömét tehát elsősorban szubjektív tényezők okozzák. A közlekedésrendészet a balesetek megelőzésére a második negyedévben fokozta a helyszínbírságolást. Mindez azonban egymagában még nem elégséges, amint a vitában is elhangzott, fontos a KRESZ ismereteinek jobb el- sajátítása és kisebb csoportokban i való konzultatív jellegű oktatása. A jövőben a közlekedésrendészeti és a társadalmi szervek hatékonyabb propaganda- és oktató-nevelő munkájára van szükség ahhoz, hogy a baleseteket megelőzhessék. Ezt a célt szolgálja majd a harmadik negyedévben rendezendő KRESZ-verseny is, amelyet a megyében szerveznek. Többen kifogásolták a tanácskozáson, hogy az olyan motorkerékpárosök, akiknek megvan a bukósisakja, nem viselik, s így gyakran kockára teszik életüket. Nem egy eset bizonyítja ugyanis, hogy a motoros életét éppen a bukósisak mentette meg. Az első fél év baleseti statisztikája arra figyelmeztet, hogy többet, kell törődni minden járművezetőnek, gyalogosnak a megelőzéssel, a szabályok megtartásával. Különösen indokolt ez most, amikor a legbalesetveszélyesebb hónapok következnek. 1 P. P. Géppel könnyebb... A tejipari vállalat mezőberényi üzemében az Élelmiszeripari Gépgyár korszerű kannamosó berendezésével tisztítják az edényeket. Nemcsak fizikai munkától mentesíti a dolgozókat, de gyorsabb így a kannák tisztítása és higiénikusabb is. (Fotó: Malmos) imimmiiiniiiHiiiiiiiimmnuiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiuiiimimimiiiiiiiiinmimAiiimimiiiiiiiminmiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiummimnuiiiiiiuiiun Növekszik az orosházi a kereslet külföldön kéziszerszámok iránt A Szerszám- és Kisgépérték esi- [ezret gyártanak, melynek több " - mint a féle elkészült már, s 9460 tő Vállalathoz értesítés jött a FERRUNION Export Nagykereskedelmi Vállalattól, hogy növekedett a külföldi cégek kereslete különböző szerszámok iránt, melyék jó részét orosházi üzemek készítik. így például az Orosházi Vas>- és Kályhái pari Vállalat kézisatukat és kézi csiszolóberendezést gyárt. Különösen a 75 milliméteres satuból tudnának az eddigieknél sokkal nagyobb mennyiséget exportálná — ha növelni lehetne a gyártási kapacitást. A tervek szerint ez évben 20 exportra ment. A 100 milliméteres satuból szintén 20 ezer az évi terv, a mennyiség feliét ebből is leszállították a fél év vége előtt. A kézi csiszológépből 8700-ait kell ebben az évben elkészíteni — a fél évben kissé elmaradtak a programtól —, 3400-at gyártottak eddig. A vas- és kályhaipari vállalat telepén most van folyamatban az öntöde teljes rekonstrukciója. Év végéig elkészül az új öntöde s ekkor lehetőség nyílik az exportáruk mennyiségének növelésiére. Igények, realitások szolgáltatás A z iparilag fejlett országok M sajátos jellegzetessége a — szélesen értelmezett — szolgáltatások dinamikus előretörése. Az értelmezés terjedelmének ez a külön megjelölése azért fontosa mert tágabban ideszámítják az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelésen kívüli tevékenységek egész sorát, a művelődési, személyközlekedési szolgáltatásoktól az iparvállalatok számára nyújtott szervezési, tanácsadói, karbantartási stb. szolgálatokig. A nemzetközi szakirodalomban olvashatók olyan álláspontok, amelyek a szogáltatást — s ez fontosságát jellemzi — úgynevezett „harmadik szektorként” tartják számon az ipar és a mező- gazdaság után. Cietünk hozzátenni: azt, aki- nek történetesen elromlott a rádiója és nincs hol javíttatnia, aligha foglalkoztatják ezek az értelmezési, terminológiai árnyalatok. Azért említettük bevezetőben mégis éppen ezit, hogy jelezzük: világfolyamatról, szakkörökben is vitát keltő problémákról, s a megoldás gyakorlati módját tekintve: nehezen enyhíthető gondokról van szó! A szolgáltatások gyors térhódítása világjelenség ugyanis, a korszerű életforma természetes kísérőjelensége ez, hiszen elég — példaként — a háztartási teendőket átvállaló, különböző szolgáltatások széles körű elterjedésére utalni. Emellett nem kevésbé világtünet az ikerfogalomlként használt „javítás-szolgáltatás” szópár első tagja: tudniillik, a javítóhálózat hiányjellege. Ez két tényezővel függ össze — nemcsak nemzetközi, hanem hazai értelemben is. Az egyik, hogy mind több a javítandó, tehát javítóhálózatot igénylő termék, zömében különböző fogyasztói használatban lévő gép, készülék. Másrészt: a korszerű, nagyüzemi módszerekkel dolgozó ipar mellett mind értékesebb a gyakran csak kézzel, egyedileg végezhető javítómunka. A tőkés országokban, ahol ter- " mészetesen a fogyasztói érdektől független haszon irányítja a munkát, a gond — idézőjelben értve — „enyhül” azzal, hogy a javítás-szolgáltatás árai meredeken emelkednek, s egész sor javítási munka már-már megfizethetetlen. Bizonyítani sem kell, hogy ez mérsékeli a keresletet. Nálunk a javítás-szolgáltatás árai közismerten rendkívül alacsokielégítése ezután sem közelíthető meg az árak emelésének oldaláról, (Sok szolgáltatási ágban, pl. mosás, a távfűtés esetében — nem is szólva az ugyancsak idesorolható közlekedési költségekről és lakbérekről —, az állam „hozzáad”, mert az árak kisebbek a költségeknél. K-özbevetőleg figyelembe kell venni itt társadalmunk jellegét; azt, hogy a jövőbeni út — a szocializmus építésének befejeztével —: mind több szolgáltatás ingyenessé „alakítása”; többek között ez fejezi ki a társadalmi átmenetet a „mindenki szükségletei szerint” elosztási elvhez. A Szovjetunióban ily módon vezették be például az igen olcsó és általányban fizetendő gáz-díjszabást, foglalkoznak azzal is, hogy a gáz- és a villanyszolgáltatást ingyenessé tegyék. Az elvi „háttér” ez, a jelenlegi gyakorlat azonban sok gondot okoz az illetékes vállalatoknak, állami intézményeknek és a lakosságnak egyaránt. A gondot — így is fogalmazhatjuk — egyrészt tárgyi, objektív akadályok, másrészt szubjektív vállalati hibák okozzák. Ami az elsőt illeti; kétségtelen, hogy hatalmas beruházások árán is nehéz lépést tartani a növekvő javítási, szolgáltatási igényekkel. A különböző — karbantartást igénylő — gépek, készülékek száma évről évre gyorsan nő. A belkereskedelmi statisztikában „venyak, s a mind jelentősebb igény gyes iparcikkek” gyűjtőfogalomba I
