Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
1965. augusztus 6. 5 Péntefc Szeptember 10-én kezdődnek az orosz nyelvtanfolyamok A tanfolyamok gazdája a művelődési otthon Az elmúlt években a Magyar— Szovjet Baráti Társaság sokat tett azért, hogy a megyében az orosz nyelvtanfolyamokat a lehető legjobban népszerűsítse, ereje azonban a jelek szerint kevés volt, s most a tömegszervezetek — elsősorban a Hazafias Népfront — segítségével új formában szervezik. Nincs külön TIT, szakszervezet és MSZBT szervezte orosz tanfolyam, ennek bázisa ez évtől kezdve mindenütt a művelődési otthon. Az MSZBT szervezni segít, biztosítja a korszerű nyelvtanuláshoz szükséges segéd- és szemléltető eszközöket, a magnetofontól kezdve a lemezjátszóig, a filmig. Céljuk, hogy minden városban és minden járásban legalább egy felnőtt tanfolyam induljon. Az MSZBT a megyei művelődésügyi osztállyal együtt a kezdődő orosz nyelvtanfolyamok vezetői részére az ősz folyamán oktatói, módszertani értekezletet tart, amelyen megtárgyalják az MSZBT megyei klubjában kikí- sérletezett módszert. Segítésként az MSZBT orosz szószedetet ad ki rendszeresen, emellett orosz szövegeket, mert probléma, amin egyelőre nem lehet segíteni, hogy a felnőttoktatás részére mindösz- sze egyetlen könyv, a Suara— Szabó-féle nyelvkönyv áll rendelkezésre. Tervezi az MSZBT, hogy a tanfolyam ideje alatt orosz nyelvű klubesteket rendeznek a megyében élő és vendég szovjet elvtársak közreműködésével. Mindezek a törekvések arra irányulnak, hogy azok a fiatalok, akik a középiskolákból, de általános iskolákból is kikerülve már rendelkeznek némi alapokkal, elsajátítsák a társalgási nyelvet. Nem utolsósorban fontos az a célkitűzés is, hogy a felnőttek körében szervezett tanfolyamok lehetővé tegyék számos szakember részére az orosz nyelven megjelenő szakirodalom forgatását, amit a rendszeresen látogatott előadások után egy-két éven belül el lehet érni. Ez a megállapodás, miszerint a nyelvtanfolyam bázisa a művelődési otthon, gazdát és helyet, alapos felkészítést biztosít, s ha minden társadalmi és állami szerv segítséget nyújt a szervezéshez, akkor a megyében is remélhető egy nagy lépés az orosz nyelvtanfolyamok megvalósítását célzó törekvésekben. A tanfolyamok szeptember 10- tői jövő év májusáig tartanak, hamarosan megjelennek a felhívó plakátok, és lehet jelentkezni a művelődési otthonokban. (—á—) Kulturális és sportünnepély A Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége és szövetkezeti bizottsága augusztus 15-én rendezi meg Békéscsabán a Békés megyei kisipart szövetkezetek megyei kulturális és sportünnepélyét. A Széchenyi-ligeti szabadtéri színpadon délután 2 órától kultúrműsor, 5 órától pedig divatbemutató lesz. Fél 6-tól a gyulai Erkel Ferenc Szövetkezeti Művészegyüttes önálló műsort ad. A VTSK Kórház utcai sporttelepén délelőtt 9 órától kispályás labdarúgó-döntőket játszanak le, s 10 órától tartják meg a 100, a 200 és a 400 méteres női, férfi síkfutás, távolugrás, magasugrás és súlylökés megyei döntőjét. A Békéscsabai Spartacus Bartók Béla úti tekecsarnokában délelőtt 9 órától megyei egyéni és csapatverseny lesz. sorolt áruk (s ide tartoznak az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek is) 1960-ban mintegy 19 milliárd forint értélében keltek el, 1962-ben már 21 milliárd, 1964- ben pedig több mint 25 milliárd forint volt e cikkek forgalma. (Ezen belül 1960—1964 között például a háztartási vülamosgé- pek eladási értéke 264 millióról 408 millióra, a híradástechnikai cikkeké pedig 671 millióról 1524 millióra nőtt.) Igaz ugyan, hogy közben jelentősen bővült a javító-karbantartó hálózat is, ezt kormányhatározat írta elő, de megközelítően sem az igények növekedésének arányában. S ez nemcsak az említett gépek karbantartási igényére vonatkozik. Itt van például olyan elemi szolgáltatási igény, mint a mosás, vegytisztítés, amelyből a mai szükségletnek is csak egy részét lehet kielégíteni. A költséges és az igényekkel ” nehezen lépést tartó fejlesztést akadályozzák, visszahúzzák az imént másodikként említett vállalati hibák. Ezek egyik eredője kétségkívül az, hogy a különböző — elsősorban tanácsi vezetésű — vállalatok és szövetkezetek a csekély szolgáltatási árak mellett nem érdekeltek eléggé e tevékenység bővítésében. (Ezzel is magyarázható — hogy az 1953. évi adaték szerint — a tanácsi vállalatok teljes termeléséből mindössze 2,2 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termeléséből pedig 15,3 százalékkal részesedett ez a számukra elsőrendűként megjelölt tevékenység: a lakosság részére végzett javítás-szolgáltatás.) A szövetkezetek is, a tanácsi vállalatok is szívesebben vállalnak úgynevezett közületi munkákat, s ez nemcsak anyagilag kedvezőbb, de így a szükséges anyagok beszerzése is zökkenőmentesébb. Pedig a megoldás — kétségkívül nehéz, de egyedül célravezető — módja csak az lehet: az alacsony, s a lakosság számára kedvező árak mellett a munkaszervezés korszerűsítésével, a tartalékok teljes kihasználásával a lehető legjobban nyereségessé tenni ezt a tevékenységet is. Mindehhez járul az is, hogy a közelmúltban megjelent rendelkezések értelmében az ilyen szempontból ellátatlan felvakban, városokban a magánkisipar tevékenységét is segíteni, ösztönözni kell — ez a lakosság elemi érdeke. Segítheti a gondok enyhítését az az — ugyancsak új keletű — OKISZ-intézkedés is, hogy úgynevezett javítókombinátokat szerveznek, illetve bővítik a vándorjavítást, s a felvevőszolgélatot. L| indennapi gondok ezek és — ” amint láttuk — részben a korszerű életforma terjedésével együttjóró konstruktív gondok. A helyi erőforrások, lehetőségek széles körű hasznosításától függ, hogy ne tetézzék ezt még hibáikból eredő bosszúságok is! Tábori András Hasznos lesz, szép lesz, de mikor? A gyulai Erkel Gimnázium új szárnyának építése hosszú hónapok óta tart, és mint értesültünk, az idei tanév kezdésére sem készül el. A lassú munka oka: anyaghiány. Több iskola építkezésénél hallottunk hasonló okokra hivatkozni, például Körösladányban is. A kérdés csupán az, hogy meddig lesz elfogadható az ilyen ok, mely mögött néha a vállalatok — enyhén szólva — gyenge kooperációja is fellelhető. (Fotó: Kocziszky) <V/VS/SAAA/WAAA/WVWWWWWV/ VVVVVVVV'VVVVWVWWWVSAAA^ SAA/VWWWVW' Lesz-e falumúzeum Dobozon? Doboz, ez a hétezren felüli lakosú hely, mint mondják, tatáréi törökdúiást átvészelt ősi falu. Megmaradásának nyílt titka a Berettyó és a három Körös által közrefogott sárréti világ, melynek nádas, zsombókos ölelésében emelkedett a községnyi szárazulat. Az idegen által megközelíthetetlen részt pákász ősök halásztanyájuk helyének szemelték ki. Idővel teleppé, majd faluvá terebélyesedett. Most az a hír járja, hogy az ottaniak falumúzeum létrehozásán mesterkednek. Okos, helyénvaló mesterkedés, mert egy ilyen évszázadok óta konzerválódott tájon népszokások és munkaeszközök tekintetében csak maradt valami az utókornak. Ennek ad hangot Buzi Gábor is, a kezdeményezők egyike. A beszélgetés mégsem innen, kicsit másfelől indul. Békéscsabára jár dolgozni és akik ott isimerik — főként a munkahelyén —, mint afféle dobozit, időnként ezzel a tréfás kérdéssel bosszantják: „Na! Ti, híresek, mikor lesz már kész a vasutatok?” ö úgy véli, hogy aki ismeri a mondás eredetét, az eláll a vele való viccelődéstől. Vasútépítés és medvevadászat Annak idején a Weinckheim grófék, meg a többi földbirtokos járatta bolondját a dobozi és környékbeli zsellérrel, sommással és egyéb szegénynéppel. Ha, úgymond, rájuk, az ő jelöltjeikre szaKözületek munkaerőigénye Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegybazi úti) telepe rakodómunkásokat vesz fel. 90712 Az GM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V.s Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 338 Éttermünk konyhájára 1 fő képesítéssel rendelkező szakácsot veszünk fel. Jelentkezni lehet f. hó 10-ig. szövetkezetünk központi irodájában. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Földmű vessző vetkezet, Füzesgyarmat, 344 vaznak a parasztok, lesz vasút, meg a vele járó építési és hasonló munkaalkalom. Az urak fel is mérették szelte-hosszában a pálya helyét. Persze a választások után a vaspályaépitésből semmi sem lett, csak ez a heccelődés, aminek ma már semmi teteje. Vasút sem kell, hiszen kitűnő Csaba és Doboz közt az autóbusz-összeköttetés. — A másik, amivel „húznak” bennünket, hogy mikor vadászunk medvére végre? Ennek is a múltban az eleje. A csabai meg a dobozi sós kenyerű zsellérek nyaranta együtt arattak a grófi birtokokon. Munka közben, ugratással próbálták feledtetni egymással, hogy tózemikettedóben dolgoznak, verejtékeznek. A dobozi azzal piszkálgatta a csabait, hogy csak tipeg-topog, de nem halad. A csabai így vágott vissza: — „Mikor fogjátok már meg a medvét?” Ennek az az eredete, hogy más falvak népével ellentétben, a doboziak csak akkor rakták keresztekbe a termést, mikor már egy tel- I jes rátát, vagyis táblát levágtak. Ha esőre állt az idő, egyre hajtogatták: — „Igyekezzünk keresztelni, különben medvét fogunk!” Eső után ugyanis úgy nézett ki a megázott kéve, akár az agyonütött medve. Zsigmond király és Báthory Gábor Dobozon — Nem kell ugrani és akkor az ugratok is megunják — próbálok taktikával szolgálni az idejétmúlt tréfálkozás ellen. Tájékoztatóm legyint, hogy úgy igaz, de biztosít, hogy a leendő falumúzeum szólásmondás gyűjteményébe jó lesz ez a kettő gyarapításként. Ezután arról kezd beszélni, miként is lenne ez a múzeum-doj log. Például egy helybeli orvos, I a gondolat egyik óbrentartója, [szenvedélyes régiséggyűjtő. Nem- | rég fedezett fel valahol egy sut- ; ban gabonaőrlő kézimalmot. Akadnak szorgalmas mese-, dal-, népköltés-, monda-, rigmus-, talá- ' lós kérdés és közmondásgyűjtők. 1 Agrárparaszti és munkásmozgalmi ! anyag is kerülne biztosan. Köny- , vet emel fel az asztalról. Címlap- jján ez áll: Faragó István dobozi j költeményei. A Hazámhoz, annak zsarnokihoz című versének egyik sora alatt ez a nyomtatott beszúrás szerepel: E sorokért sajtópert szenvedtem 1904. április 25-én és a Csillag-börtönbe kerültem. A kötet érdekes kortörténeti adalék. Buzi Gábor az asztalfiából bu- gyellárist húz elő, abból epedig igen-igen kopott ezüstpénzekel. Közel félévezredesek. Az egyiken Zsigmond, a másikon Báthory Gábor arcképe. Ugyanabból az időből való harmadik érmén a magyar címer látható, ám meglepő módon, korona nélkül, mint évszázadok múlva, a 48-as szabadságharc idején. — Pénzben, edényekben, fegyverekben és más régiségben is gazdag a mi Doboz környéki földünk — bomlik ki az amatőr régészek önzetlen lelkesedése fel világosítómból. — Félő — folytatja —, hogy mindaz a kincset érő leletanyag, ami még a mélyben nyugszik és arai a régi fogatos eke éle alatt veszedelem nélkül meglapulhatott, a szinte árkot ásó traktorekék nyomón tönkremegy. Mi, amatőr régészek, akik egészséges kedvtelésből űzzük a padlásokon keresgélés, földeken ku- tatgatás örömet és élményt adó munkáját, ha nem is vagyunk szakemberek, annyira azonban már ismerjük a „szakmát”, hogy felfigyeljünk mindarra, ami régiség, lelet és hasonló felbukkanásával biztathat. Például a felszínre forgatott kőszerszámba mi nern rúgunk bele, mint tenné a hozzá nem értő. Készséggel vállaljuk ? keresgélő, kutatgató és a szakterületek felé jelzést adó egyszerű aktívák szerepét. Persze, mindez nem létkérdés Mekkora veszélyt rejt magában a régészet szempontjából a traktorekék megjelenése? Lesz-e Dobozon falumúzeum? Ezek és hasonlók nyilván nem létfontosságú kérdések a népgazdaság, az országépítés egyéb, fontosabb szempontjait illetően. A helyi és közvetve a megyei kulturális élet gazdagítását tekintve azonban összefüggésükben mindezek mégis megoldásra váró problémák. Az sem lehet közömbös, elsősorban a helybeliek számára nem, hogy szabad idejüket okosan felhasználó, dolgos emberek segítségével Dobozon idővel egy olyan kultúr- létesítmény szülessék, mely nem kér kenyeret, ugyanakkor a kör- nyékbeli régészeti leletek, néprajzi hagyományok, szokások őrzése, óvása révén idővel a hasonló okból már ismert és becsült községek és városok névsorába kerüljön. Huszár Rezső