Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

19*5. augusztus 5. 3 Csütörtök Gyapj ú átadás «lutaloin-szíiilaázbéi* jutalomutazás Hogyan lehetne még hasznosabban elkölteni a kulturális alapot? A békéscsabai Nemrégiben adta át a vállalatnak az idei ISO mázsa gyapjúter­mést a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. Képünk akkor készült, amikor többek között Csirik Iniréné, Zs. Nagy Lajosné és Molnár Tiborne szállításra készítették, vagyis zsákba rakták a gondo­san kezelt gyapjút. . (Fotó: Malimos) iimmimimmnmiHWHiiHi (ilium Nyers téglából augusztusban pótolják a lemaradást A Békés iriggyel Tégla- és Cse­répipari Vállalat Mezőberényi li­es számú Téglagyárában a kedve­zőtlen időjárás miatt 670 ezer tég­la volt a lemaradás, amelyből jú­liusiban 407 ezret részben 4 va­sárnapi (árvíz) műszakban, rész­ben pedig a mindennapi túltelje­sítéssel pótoltak. Ez utóbbit jó szervezéssel, folyamatos terme­léssel érték el. Az árvíziműszakot a dolgozóik kezdeményezték, a va­sárnapi műszakot pedig velük egyetértésben határozták el. Berg Ottó gyárvezető tájékoz­tatása szerint augusztusban, to­vábbi 4 vasárnap termelnek egy műszakban, és így a lemaradás — ha az időjárás nem akadályozza — teljesen pótolható lesz. Az égetési tervet a gyár dolgo­zói az első fél évben 320 ezer kő­szivacs téglával túlteljesítették. Ezt a szén- és fűrészpor helyes keverési arányának a kialakítá­sával érték el. Igen jó a minőség, 97—98 százalék az első osztályú áru, a selejt pedig jóval kevesebb a tavalyinál. A szabad placcokon elhelyezett nyers téglát nádipal­lókkal védik, így az elmúlt hetek­ben lezúdult nagyobb eső, sőt a jégeső sem okozott a minőségben jelentősebb kárt. Szabad­ság Tsz főkönyvelői irodájában öten tá­masztjuk a falat. Beszélgetünk. Viberál Rozália, a főkönyvelő he­lyettese előveszi a mindentudó kartont és olvassa: — 436 ezer forint az az összeg, amit már javarészt felhasznál­tunk, ez a múlt év után megálla­pított kulturális és szociális alap. Ebből 111 ezer forint az időseb­beknek a természetbeni juttatás, a gabona, a burgonya és a töb­bi. Marad 343 ezer forint. Kultu­rális célokra 133 ezer forint a fel­használható összeg. Ebből 60 dolgozónk volt Lipcsében a vá­sáron. — J utalómból — szól közbe Bagyinka András, az I-es üzem­egység párttá lkára — Maguk a brigádok válogatták ki azokat az embereket, akik munkájuk után megérdemeltek egy külföldi utat. — Ez, meg aztán néhányan a Szovjetunióban is voltak, szó­val, a külföldi utakra elköltöt­tünk 45 ezer forintot. Vettünk 50 darab színházbérletet. álljunk Egy pillanatra ______________________ meg. öt­van darab színházbérletet vett a termelőszövetkezet.________Vajon a zért-e, mert a dolgozók kérték, vagy azért, mert ügyes volt a Terven felül 111 mázsa baromfit értékesítettek a gyomai járásban Összesen 900 mázsa baromfi felvásárlását vették tervbe az első fél évben a gyomai járás­ban. A tervet 111 mázsával túltel­jesítették. Az értékesítések eredményességéhez különösen a gyomai, dévaványai és hu- nyai tsz-ek járultak hozzá. A járási székhelyen 250 mázsa he­lehetne. Hosszaibb-rövidébb tanul­mányai, cikkei közül, ha például csak egyre gondolunk, amely a származástan, az ember előtörté­nete és az őstörténet kérdéshal- mazát világítja meg („A munka szerepe a majom emberré válásá­ban”), megértjük, hogy egész életműve, minden alkotása ma sem csorbuló, éles fegyver a vi­lágnézeti harcban. Teljes tudomá­nyos megalapozottság, bátor ke­resése az újnak, szellemes és ta­láló megsemmisítése minden avult dogmának, a gondolatok szabatos és pontos kifejtése: ez Engels munkásságának néhány fontos jellemzője. A tudományos szocializmus ta­nítója és mestere a forradalmi harcok barikádjain is otthon van: 1848 áprilisában Engels Marxszal együtt tér haza a forradalmi Né­metországba. Lapjuk, a „Neue Rheinische Zeitung” (a szerkesz­tés vezetője Engels) hosszú ideig felülmúlhatatlan forradalmár-új. ság. A dél-németországi népfölke­lés idején Engels fegyvert ragad; csak a túlerő szorítja ki csapatát hazája földjéről. Tizenkét esztendővel élte túl ■ nagy barátját és fegyvertár- sát, Marxot s élete utolsó percéig harcolt a forradalmi mozgalomért, a proletariátus nemzetközi győ­zelméért. Budapesten, a régi pol­gári lövölde nagytermében, ahol 1890. december hetedikén ült ösz- sze a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt első kongresszusa, a százhuszonegy küldött meghatot- tan hallgatta Engels üdvözlőleve­lének szavait, aki azt írta Buda­pestre, hogy a magyar párt meg­alakulása „...újabb bizonysága annak, hogy a modem nagyipar nem fészkelheti be magát egy or­szágba sem anélkül, hogy a régi, a tőkeuralom előtti társadalmat ne forradalmasítaná, s hogy ne csak egy kapitalista osztályt, ha­nem proletárságot is ne teremte­ne és ezziel mindkettőnek osztály­harcát, valamint a polgári kapita­lista világrend megváltoztatására működő munkáspártot.” IJgy tekintett a világ messzi v tájain küzdő forradalmi harcosokra, mint az édesapa gyer­mekeire. 1893-ban, az Internacio- nálé zürichi kongresszusán éppen egy magyar forradalmárt, Frankel Leót érte az a megtiszteltetés, hogy a nagy nemzetközi összejö­vetelen „Kedves fiam”-ként szó­lította meg. Kedves fia volt min­den forradalmár — Lenin méltán mondotta róla: „Ennek a kemény harcosnak és szigorú gondolkodó­nak mélyen szerető lelke volt”. Gárdos Miklós lyett 335-öt, Dévaványán 200 helyett 293-at, Hunyán pedig 100 helyett 146 mázsa baromfit adtak át az államnak. Ugyan­csak jelentős tervtúlteljesítést értek el a tojásfelvásárlásnál is. Négymillió 360 ezer darab volt a tervezett, s mintegy 6 millió 504 ezret adtak át a termelő- szövetkezetek és háztáji gazda­ságok. Kétszázezer forint zöldbabból Holdanként 45 mázsa zöldbabot szedtek le az elmúlt hetekben az endrődi Buzakalász Tsz kertésze­tében. Az évék óta eredményesen mű­ködő öntözéses primőrtermesztő üzemegységben az idén 15 hold zöldbab termesztésére kötöttek szerződést a konzervgyárral. A tervek szerint a szerződéskötésből mintegy 200 ezer forint jövede­lemre tesz szert a termelőszövet­kezet. Emellett még 60 ezer fo­rintot várhatnak annak a 8 hold babvetésnek értékesítéséből, amelyet a korábban elöntött papri­kaföldeken termelnek. szervező és sikerrel eladott itt is 50 bérletet? Vajon elmentek-e az emberek ezekre az előadásokra? — Általában el — Völgyes Má­ria kultúrfelelősnek ez a vélemé­nye — elmentek, s ha nem, át­adták másnak. — Nem telt volna vajon a saját zsebükből azoknak, akiknek ki­osztották a bérletet? — kérdez­tem. A válasz: — Dehogynem telt volna! Csak ezt a tsz adta! Azt hiszem, mi ölen, akik a fa­lat támasztva beszélgettünk, nem­hiába hallgattunk el egyszerre. Senkinek nem volt szava. Gondo­latban azonban csak egy vágá­nyon haladtunk: el lehet ma már ismerni a jó munkát azzal, hogy kap valaki egy színházbérletet? Nem is így gondolják, csak beve­zették minden évben, hát viszik továbbra is. És esetleg van olyan, aki számít rá, ezzel is több a jö­vedelme, szereti a színházat, hát vesznek neki bérletet. Tizenkétezer forintot fizetnek ebből az alapból a rádióra, tele­vízióra (sokszor elromlik), meg az újságokra. Ehhez nincs is kom­mentárunk, ha csak az nem, hogy fél Jarrúna ide jár tv-t nézni, így hasznos több szempontból, hogy három helyen is van tele­vízió. kijár a bri- ___________ gádszállá­sokra. Mindenhová több is. Az irodába csak három alapvetően fontos politikai és mezőgazdasági szakújság jár, a többi a dolgozó­ink között forog. És aztán? Mire ment él a töb­bi pénz? A sport kapott? — Nekünk nem kell. Van egy seereg szerelésünk, csak futball- cipő 98 pár — mondja Vasas Já­nos sportfelelős —, a kézdlabdás lányok is fel vannak szerelve, két garnitúra öltözetük van. Meg melegítők, öt játéklabdánk van, Csabán kívül nem járunk seho­vá, egy kis hűsítőre, erre-arra kell csak pénz. — És a többi pénz? — Még van, hát még az évből is megvan a fele. Majd elkeltjük. — Van valami terv? — Az nincs — válaszol Vibe­rál Rozália. — Majd ahogy jön — véleke­dik Bagyinka elvtárs. — Vagy megmarad — ez ismét a könyvelőnő hangja. — Sajnos, a szociális alapra fordítható 60 százalékot már túlléptük 25 ezer forinttal! De nem szólnak érte. Valahogy majd lesz. hogy egyre ____________________több az i dős tsz-tagunk, akiket ebből kell segélyezni, akik erre utaltak, meg aztán házasság, halálozás, születés is előfordul ebben az ez­— Az újság — Az a baj, BÉKÉSCSABÁN lévő munkáinkhoz azonnali belépéssel felveszünk kubikosokat és segédmunkásokat ASZFALTÜTÉPfTÖ VÁLLALAT ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE Békéscsaba, Lenin út 5, 90780 ren lelüli szövetkezetben, s a rendkívüli segélyek mind ezt az összeget terhelik. Bagyinka elvtárs gondterhelten tolja feljebb a sapkáját, — Csak legalább tudnám mit csináljunk? — Terv nélkül azért furcsa egy ilyen 50—60 ezer forint kö­rüli összeg sorsa felett dönteni — jegyzem meg. — Majd összeülnek a bizottsá­gok és majd eldöntik. Mit döntenek el? A válaszok­ból, s a beszélgetés le nem írt ré­szeiből arra következtethet az ember, hogy valahol már szorít a cipő. Arról van szó, hogy tulaj­donképpen/ nem nagyon tudják a termelőszövetkezetek vezetői, hogy mire is költsék a negyven százalékot. Nincs kultúrcsoport, nem kell ruhát venni, most már van rádió, televízió, járnak az újságok, elutazgatnak néhányan külföldre, s ezzel vége. Tovább nem tudják osztani. Hazafelé menet idős tsz-taggal ballagtam. Talán ő foglalta leg­jobban össze, mert vele is erről a kulturális dologról beszélgettünk: — Van már otthon rádió is, te­levízió is, meg egész nap itt va­gyunk, jobb otthon nézni. Van motor, van bicikli, van autó is né­hol, beülnek vagy felülnek a buszra, vonatra a fiatalok, aztán mennék Gyulára, csónakázni a Körösre, kirándulni Szanazugba. Jár haza az újság, a lányok meg­veszik a képeslapokat. Ha már van pénz, valami mást kéne csi­nálni! Például nevelhetnénk vagy két agrármérnököt meg egy né­hány mezőgazdasági technikust, vagy minek nevezik őket, ebből a pénzből, aztán azok vissza is jönnének! Ez aztán a kulturális alap! Behozná az árát! ez is< idetartozik. ____________Nem kell azt gon­dolni, hogy 1965-ben csak a ve­zetőség találja fején a szöget vagy csak ők ismerik a felhasz­nálható pénzösszeg rendeltetését! íme a példa, az én útitársam na­gyon is tisztán látta a dolgokat. Mpg kellene találni a módját an­nak, hogy mindenütt olyan kul­turális célokat szolgáljon ez a negyven százalék, melyet való­jában igényelnek a tagok, s amely hasznosan kamatozik. Ádám Éva Újabb szocialista címért Igaz, ifjúsági munkacsapatok a termelőszövetkezetekben Tavaly az orosházi járásban még egyetlen ifjúsági munka­csapat sem volt, amely alkal­mas lett volna arra, hogy meg­szerezze a szocialista címet. Az idén már négy munkacsa­pat küzd a megtisztelő cím el­nyeréséért. A Szőlősi Állami Gazdaságban 78 fiatal, a nagy­szénás! Lenin Tsz-ben a nö­vénytermesztő munkacsapat tagjai, a tótkomlósi Alkotmány Tsz-ben a baromfitenyésztők, s ugyanebben a községben a Vi­harsarok Tsz primőrtermesztő telepén dolgozók vállalták, hogy jó munkával, jó közösség kialakításával gyorsítják a me­zőgazdasági munkákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom