Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
19*5. augusztus 5. 3 Csütörtök Gyapj ú átadás «lutaloin-szíiilaázbéi* jutalomutazás Hogyan lehetne még hasznosabban elkölteni a kulturális alapot? A békéscsabai Nemrégiben adta át a vállalatnak az idei ISO mázsa gyapjútermést a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. Képünk akkor készült, amikor többek között Csirik Iniréné, Zs. Nagy Lajosné és Molnár Tiborne szállításra készítették, vagyis zsákba rakták a gondosan kezelt gyapjút. . (Fotó: Malimos) iimmimimmnmiHWHiiHi (ilium Nyers téglából augusztusban pótolják a lemaradást A Békés iriggyel Tégla- és Cserépipari Vállalat Mezőberényi lies számú Téglagyárában a kedvezőtlen időjárás miatt 670 ezer tégla volt a lemaradás, amelyből júliusiban 407 ezret részben 4 vasárnapi (árvíz) műszakban, részben pedig a mindennapi túlteljesítéssel pótoltak. Ez utóbbit jó szervezéssel, folyamatos termeléssel érték el. Az árvíziműszakot a dolgozóik kezdeményezték, a vasárnapi műszakot pedig velük egyetértésben határozták el. Berg Ottó gyárvezető tájékoztatása szerint augusztusban, további 4 vasárnap termelnek egy műszakban, és így a lemaradás — ha az időjárás nem akadályozza — teljesen pótolható lesz. Az égetési tervet a gyár dolgozói az első fél évben 320 ezer kőszivacs téglával túlteljesítették. Ezt a szén- és fűrészpor helyes keverési arányának a kialakításával érték el. Igen jó a minőség, 97—98 százalék az első osztályú áru, a selejt pedig jóval kevesebb a tavalyinál. A szabad placcokon elhelyezett nyers téglát nádipallókkal védik, így az elmúlt hetekben lezúdult nagyobb eső, sőt a jégeső sem okozott a minőségben jelentősebb kárt. Szabadság Tsz főkönyvelői irodájában öten támasztjuk a falat. Beszélgetünk. Viberál Rozália, a főkönyvelő helyettese előveszi a mindentudó kartont és olvassa: — 436 ezer forint az az összeg, amit már javarészt felhasználtunk, ez a múlt év után megállapított kulturális és szociális alap. Ebből 111 ezer forint az idősebbeknek a természetbeni juttatás, a gabona, a burgonya és a többi. Marad 343 ezer forint. Kulturális célokra 133 ezer forint a felhasználható összeg. Ebből 60 dolgozónk volt Lipcsében a vásáron. — J utalómból — szól közbe Bagyinka András, az I-es üzemegység párttá lkára — Maguk a brigádok válogatták ki azokat az embereket, akik munkájuk után megérdemeltek egy külföldi utat. — Ez, meg aztán néhányan a Szovjetunióban is voltak, szóval, a külföldi utakra elköltöttünk 45 ezer forintot. Vettünk 50 darab színházbérletet. álljunk Egy pillanatra ______________________ meg. ötvan darab színházbérletet vett a termelőszövetkezet.________Vajon a zért-e, mert a dolgozók kérték, vagy azért, mert ügyes volt a Terven felül 111 mázsa baromfit értékesítettek a gyomai járásban Összesen 900 mázsa baromfi felvásárlását vették tervbe az első fél évben a gyomai járásban. A tervet 111 mázsával túlteljesítették. Az értékesítések eredményességéhez különösen a gyomai, dévaványai és hu- nyai tsz-ek járultak hozzá. A járási székhelyen 250 mázsa helehetne. Hosszaibb-rövidébb tanulmányai, cikkei közül, ha például csak egyre gondolunk, amely a származástan, az ember előtörténete és az őstörténet kérdéshal- mazát világítja meg („A munka szerepe a majom emberré válásában”), megértjük, hogy egész életműve, minden alkotása ma sem csorbuló, éles fegyver a világnézeti harcban. Teljes tudományos megalapozottság, bátor keresése az újnak, szellemes és találó megsemmisítése minden avult dogmának, a gondolatok szabatos és pontos kifejtése: ez Engels munkásságának néhány fontos jellemzője. A tudományos szocializmus tanítója és mestere a forradalmi harcok barikádjain is otthon van: 1848 áprilisában Engels Marxszal együtt tér haza a forradalmi Németországba. Lapjuk, a „Neue Rheinische Zeitung” (a szerkesztés vezetője Engels) hosszú ideig felülmúlhatatlan forradalmár-új. ság. A dél-németországi népfölkelés idején Engels fegyvert ragad; csak a túlerő szorítja ki csapatát hazája földjéről. Tizenkét esztendővel élte túl ■ nagy barátját és fegyvertár- sát, Marxot s élete utolsó percéig harcolt a forradalmi mozgalomért, a proletariátus nemzetközi győzelméért. Budapesten, a régi polgári lövölde nagytermében, ahol 1890. december hetedikén ült ösz- sze a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első kongresszusa, a százhuszonegy küldött meghatot- tan hallgatta Engels üdvözlőlevelének szavait, aki azt írta Budapestre, hogy a magyar párt megalakulása „...újabb bizonysága annak, hogy a modem nagyipar nem fészkelheti be magát egy országba sem anélkül, hogy a régi, a tőkeuralom előtti társadalmat ne forradalmasítaná, s hogy ne csak egy kapitalista osztályt, hanem proletárságot is ne teremtene és ezziel mindkettőnek osztályharcát, valamint a polgári kapitalista világrend megváltoztatására működő munkáspártot.” IJgy tekintett a világ messzi v tájain küzdő forradalmi harcosokra, mint az édesapa gyermekeire. 1893-ban, az Internacio- nálé zürichi kongresszusán éppen egy magyar forradalmárt, Frankel Leót érte az a megtiszteltetés, hogy a nagy nemzetközi összejövetelen „Kedves fiam”-ként szólította meg. Kedves fia volt minden forradalmár — Lenin méltán mondotta róla: „Ennek a kemény harcosnak és szigorú gondolkodónak mélyen szerető lelke volt”. Gárdos Miklós lyett 335-öt, Dévaványán 200 helyett 293-at, Hunyán pedig 100 helyett 146 mázsa baromfit adtak át az államnak. Ugyancsak jelentős tervtúlteljesítést értek el a tojásfelvásárlásnál is. Négymillió 360 ezer darab volt a tervezett, s mintegy 6 millió 504 ezret adtak át a termelő- szövetkezetek és háztáji gazdaságok. Kétszázezer forint zöldbabból Holdanként 45 mázsa zöldbabot szedtek le az elmúlt hetekben az endrődi Buzakalász Tsz kertészetében. Az évék óta eredményesen működő öntözéses primőrtermesztő üzemegységben az idén 15 hold zöldbab termesztésére kötöttek szerződést a konzervgyárral. A tervek szerint a szerződéskötésből mintegy 200 ezer forint jövedelemre tesz szert a termelőszövetkezet. Emellett még 60 ezer forintot várhatnak annak a 8 hold babvetésnek értékesítéséből, amelyet a korábban elöntött paprikaföldeken termelnek. szervező és sikerrel eladott itt is 50 bérletet? Vajon elmentek-e az emberek ezekre az előadásokra? — Általában el — Völgyes Mária kultúrfelelősnek ez a véleménye — elmentek, s ha nem, átadták másnak. — Nem telt volna vajon a saját zsebükből azoknak, akiknek kiosztották a bérletet? — kérdeztem. A válasz: — Dehogynem telt volna! Csak ezt a tsz adta! Azt hiszem, mi ölen, akik a falat támasztva beszélgettünk, nemhiába hallgattunk el egyszerre. Senkinek nem volt szava. Gondolatban azonban csak egy vágányon haladtunk: el lehet ma már ismerni a jó munkát azzal, hogy kap valaki egy színházbérletet? Nem is így gondolják, csak bevezették minden évben, hát viszik továbbra is. És esetleg van olyan, aki számít rá, ezzel is több a jövedelme, szereti a színházat, hát vesznek neki bérletet. Tizenkétezer forintot fizetnek ebből az alapból a rádióra, televízióra (sokszor elromlik), meg az újságokra. Ehhez nincs is kommentárunk, ha csak az nem, hogy fél Jarrúna ide jár tv-t nézni, így hasznos több szempontból, hogy három helyen is van televízió. kijár a bri- ___________ gádszállásokra. Mindenhová több is. Az irodába csak három alapvetően fontos politikai és mezőgazdasági szakújság jár, a többi a dolgozóink között forog. És aztán? Mire ment él a többi pénz? A sport kapott? — Nekünk nem kell. Van egy seereg szerelésünk, csak futball- cipő 98 pár — mondja Vasas János sportfelelős —, a kézdlabdás lányok is fel vannak szerelve, két garnitúra öltözetük van. Meg melegítők, öt játéklabdánk van, Csabán kívül nem járunk sehová, egy kis hűsítőre, erre-arra kell csak pénz. — És a többi pénz? — Még van, hát még az évből is megvan a fele. Majd elkeltjük. — Van valami terv? — Az nincs — válaszol Viberál Rozália. — Majd ahogy jön — vélekedik Bagyinka elvtárs. — Vagy megmarad — ez ismét a könyvelőnő hangja. — Sajnos, a szociális alapra fordítható 60 százalékot már túlléptük 25 ezer forinttal! De nem szólnak érte. Valahogy majd lesz. hogy egyre ____________________több az i dős tsz-tagunk, akiket ebből kell segélyezni, akik erre utaltak, meg aztán házasság, halálozás, születés is előfordul ebben az ez— Az újság — Az a baj, BÉKÉSCSABÁN lévő munkáinkhoz azonnali belépéssel felveszünk kubikosokat és segédmunkásokat ASZFALTÜTÉPfTÖ VÁLLALAT ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE Békéscsaba, Lenin út 5, 90780 ren lelüli szövetkezetben, s a rendkívüli segélyek mind ezt az összeget terhelik. Bagyinka elvtárs gondterhelten tolja feljebb a sapkáját, — Csak legalább tudnám mit csináljunk? — Terv nélkül azért furcsa egy ilyen 50—60 ezer forint körüli összeg sorsa felett dönteni — jegyzem meg. — Majd összeülnek a bizottságok és majd eldöntik. Mit döntenek el? A válaszokból, s a beszélgetés le nem írt részeiből arra következtethet az ember, hogy valahol már szorít a cipő. Arról van szó, hogy tulajdonképpen/ nem nagyon tudják a termelőszövetkezetek vezetői, hogy mire is költsék a negyven százalékot. Nincs kultúrcsoport, nem kell ruhát venni, most már van rádió, televízió, járnak az újságok, elutazgatnak néhányan külföldre, s ezzel vége. Tovább nem tudják osztani. Hazafelé menet idős tsz-taggal ballagtam. Talán ő foglalta legjobban össze, mert vele is erről a kulturális dologról beszélgettünk: — Van már otthon rádió is, televízió is, meg egész nap itt vagyunk, jobb otthon nézni. Van motor, van bicikli, van autó is néhol, beülnek vagy felülnek a buszra, vonatra a fiatalok, aztán mennék Gyulára, csónakázni a Körösre, kirándulni Szanazugba. Jár haza az újság, a lányok megveszik a képeslapokat. Ha már van pénz, valami mást kéne csinálni! Például nevelhetnénk vagy két agrármérnököt meg egy néhány mezőgazdasági technikust, vagy minek nevezik őket, ebből a pénzből, aztán azok vissza is jönnének! Ez aztán a kulturális alap! Behozná az árát! ez is< idetartozik. ____________Nem kell azt gondolni, hogy 1965-ben csak a vezetőség találja fején a szöget vagy csak ők ismerik a felhasználható pénzösszeg rendeltetését! íme a példa, az én útitársam nagyon is tisztán látta a dolgokat. Mpg kellene találni a módját annak, hogy mindenütt olyan kulturális célokat szolgáljon ez a negyven százalék, melyet valójában igényelnek a tagok, s amely hasznosan kamatozik. Ádám Éva Újabb szocialista címért Igaz, ifjúsági munkacsapatok a termelőszövetkezetekben Tavaly az orosházi járásban még egyetlen ifjúsági munkacsapat sem volt, amely alkalmas lett volna arra, hogy megszerezze a szocialista címet. Az idén már négy munkacsapat küzd a megtisztelő cím elnyeréséért. A Szőlősi Állami Gazdaságban 78 fiatal, a nagyszénás! Lenin Tsz-ben a növénytermesztő munkacsapat tagjai, a tótkomlósi Alkotmány Tsz-ben a baromfitenyésztők, s ugyanebben a községben a Viharsarok Tsz primőrtermesztő telepén dolgozók vállalták, hogy jó munkával, jó közösség kialakításával gyorsítják a mezőgazdasági munkákat.
