Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

199S, auftisztas 31, 3 Kedd Kacsapihentető szigetek a biharugrai halastavakon... Az elvétett határidő <•— Ötven vagon kacsahús-értékesítés egyetlen halgazdaságból Messzire fehérlenek a kacsapi- heutetö szigetek a biharugrai ha­lastavakon. Ez a jó hírű halgaz­daság ugyanis 1965-ben kétszáz­ezer vízi szárnyast nevel a tava­kon. Korábban a vízparton pihen­tek és étkeztek a kacsák. Így0! sok trágya és tak a rrnányh ull adek ment veszendőbe. A szarvasi Kí­sérleti Halastavak tapasztalatai Szedik és szállítják a cukorrépát a szarvasi járásban A szarvasi járás termelőszövet­kezeteiben az aratás befejezése után, az esős napok kivételével, egy percig sem csökkent a mun­ka üteme. Szántanak, készítik elő a talajt, vágják a kendert, az olaj­lent, és megkezdték a cukorrépa szedését is. A járásban összesen 2242 holdon termeltek cukorrépát, s ezeken 27 répakiemelővel dol­goznak. Elsőnek a csabacsűdi Le­nin Termelőszövetkezetben, ezen­kívül a kondorosi Dolgozók Tsz- ben és az örménykút! Egyetértés­ben kezdték meg a munkát. A szállítást is megszervezték. A csa­bacsűdi tsz naponta öt vagonnal, a kondorosi 12-vel és az örmény­kúti 8-cal szállít az átvevőhelyre. A kender vágását augusztus 20- án kezdték meg a járásban, s ösz- taesen hét kombájnnál dolgoznak. Ebből négy termelőszövetkezeti. A munka elég lassan halad, mivel a kender a vártnál nagyobb és erősebb. Ebben a munkábán a kondorosi Dolgozók Termelőszö­vetkezet halad az élen. A járás­ban átlagosan 40 mázsás holdan­ként! termés várható. Vágják az olajlent is, melyről 500 holdon termeltek az idén a szarvasi járás szövetkezetei. Itt is az okoz gondot, hogy különösen erős és szép a termés. A kombáj­noknál ezért sok a törés és, az állásidő. A termelőszövetkezetek fűkaszákat alakítanak át, hogy könnyebb legyen a munka, s a kombájn csak a rendfelszedést végzi. A kísérletek jól beváltak a csabacsűdi Lenin Tsz-ben, a szarvasi Táncsicsban és Dózsában. alapján ők is bevezették a kacsa­szigetek építését. Vasbetongeren­dákon „óriás asztalhoz” hasonló szigeteket építettek. Drótsövény- háló fedi a 300—400 négyzetméter­nyi szigeteket. A kacsák ezrével pihennek és étkeznek a szigete­ken. így minden hulladék a vízbe jut a drótsövényen át. A halak és a halak táplálásául szolgáló al­gák kitűnően értékesítik a hulla- déktakarmányt és a kacsatrágyát. Az elsőnek megépült szigetek jól beváltak. Összesen 14 kacsa- pihentetőt építenek a biharugrai halastavakba, hogy még haszno­sabb legyen a pecsenyekacsa-ne­velés. Egyébként ez az egyetlen halgazdaság 1965-ben 50 vagon kacsahúst ad a népgazdaságnak. Negyven vagonnal már átadtak a feldolgozó vállalatnak. — A — Merész ajánlatot tett Varga La­jos.,■ megyei főagronómus a sar- kadi járás vezetőinek, miután is­mertették az őszi mezőgazdasági munkák felkészülési tervét. Eb­ben az áll a többi között, hogy a sarkadi járás egész területén az összes mezőgazdasági munkát, ideértve a mélyszántást is, decem­ber közepéig befejezik. Erre bugy- gyant ki a főagronómusból, ha ez így lesz, december 15-ig megnő­sül. A járás vezetői váltig erősítet­ték, hogy márpedig ez meglesz, a főagronómus mihamarabb nézzen asszonynakvalót, mert legkésőbb december 15-én be kell kötnie a hitves fejét. Hogy szaván fogják Varga Lajost, alaposan és jól vet­ték számba a feladatokat. Szoros tervet állítottak össze, hogy év végéig, ha az idő többször is köz­beszól, mégiscsak befejezhessék a munkát. A főagronómus feje most igazán főhet, mert, ha a sarkadiak állják szavukat, nősülnie kell! Az eddigi jelek azt mutatják, hogy az eljegyzésre máris sort keríthet. Ezekben a napokban a sarkadi járásban keményen birkóznak az újabbnál újabb barázdákért. Ért­hető ez, hiszen egy évvel ezelőtt ebben a járásban tekintélyes terü­let nem került megforgatásra a munkaszervezés fogyatékosságai miatt. Tavasszal a sok eső kire­kesztette az embereket és a gépe­ket a táblákról. Azok a táblák vi­szont, melyeket ősszel felszántot­tak, mint a szivacs, nyelték a vi­zet. Ez a tanulság most követke­zetes munkára sarkallja az itteni embereket. Ezért is tűzték célul, hogy december közepéig a nagy­üzemek határát a mélyen szántott táblák jellemezzék! Ezt az elhatá­rozást valóra váltják, hiszen eh­hez személyi, anyagi, tárgyi felté­telük megvan. Jogosan bizakod­hatnak. De mi lesz a főagronó- musi ígérettel? Hiszen a Sarkadon, lezajlott beszélgetés egyértelmű volt. A járásiak csupán egy dol­got nem kötöttek ki, s ebben hi­báztak, hogy melyik év december 15-ig kell a föagronómusnak meg­nősülnie? —sik. Háromezer-nyolcszáz hóid friss vetőágy várja az ősziek magját a szarvasi ÖRKl-ben A szarvasi Öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet határá­ban az évek óta megszokott gon­dossággal szervezték meg az idő­szerű mezei munkákat. Az aratás befejezése után meggyorsult a talajmunka, hisz i'ég bevált mód­szerük: korán vetni! Ennek kö­szönhetik többek között, hogy 1965-ben — a jégkár ellenére — 3440 holdról 18 mázsa feletti bú­zatermést, takarítottak be, őszi ár­pából szintén 17,5 mázsa volt az átlag. A termés zöme kifogástalan minőségű s’ csupán nemesített ve­tőmag céljára 400 vagon gabonát fém zárolnak. A szarvasi ÖRKI határában ösz- szesen 6200 hold föld vár őszi ve­tésre. A napokban befejezték 718 holdon az új lucerna, füveshere és műrét telepítését, ezenkívül 3800 holdon előkészítették a magágyát. Ügy tervezik, hogy ha az időjárás engedi, szeptember 1-én hozzálát­na az őszi árpa, 10-én pedig az őszi búza vetéséhez. Előkészületek a téli gépjavításra Továbbfejlesztik a gépjavításban jól bevált módszert Új célgépek az alkatrész felújításhoz A gépjavító állomások műszaki vezetői a megyei igazgatósággal egyetértésben augusztus első felé­ben hozzáláttak a téli gépjavítás gyakorlati előkészítéséhez — kö­zölte Kiss Sándor, a gépállomások megyei igazgatója. A mezőgazda- sági üzemekben 3800-ra növeke­dett a traktorok száma. A géppark 30 százaléka kerül ebben az év­ben főjavításra. Tavaly a traik- torpark 34 százalékát generáloz- ták. Az előbbi számok azt tanúsít­ják, hogy a gépállomások nyúj­totta teljes műszaki ellátás a gya­korlatban jó volt. A korábbi években és tavaly is jól bevált módszernek bizonyult a szalagszerű javításszervezés tipi­zált körülmények között. A gép­állomások egymással kooperáltak bizonyos géptípusok javítására és így 100—150-es szériaszámú főja­vítást szervezhettek meg. Az úgy­nevezett hármas kooperáció, amely alapján megyénk gépállö­hiányzik a „zsellér", hiányzik a „gróf” kifejezés... Az ünnep reggelén... Nem csu­pán a zenés ébresztő hangjai, ha­nem a jókedvű, egymáshoz élce- lődve átkiabáló szomszédok, a ko­ra reggel már utcán sétáló, jó ru­hába öltözött emberek, a derűs napsütés, a tisztára söpört jard a — adnak valami kifejezhetetlen ünnepi hangulatot a község­nek... Kilenc órakor szalagos kislány nyújtja oda párnán az ollót Zsó- tér Pál tanácselnöknek, hogy a helytörténeti kiállítás szalagját elvágja, s utat engedjen a falu lakosságának, hogy megtekinthes­sék a képekben, grafikonokban kifejezett történetet. S aztán az ünnepi tanácsülés! A függöny lassan, hangtalanul, a Himnusz hangjaira nyílik szét. A kultúr- ház nagytermét zsúfolásig meg­töltő közönség néma vigyázzban áll. Egynémely öreg mély hang­ján dúdolja a dallamot. Az úttö­rőzászló nem rezdül a kemény- tekintetű 14 éves pajtás kezében. A színpadon a háttérben búzaka- lász-koszorú, közepén áll a föl­írás: „150.” A színpad dekorációja: — a* új generáció, a negyedik nemzedék. Kisdoboslányok, kis- dobosfiúk... — „Megy az eke, szaporodik a barázda, Mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra ...” A friss arcú kislány ajkán tisz­tán csendülnek a szavak: „Ma­gyarország, így írjak a történel­med .. Zsótér Pál tanácselnök tartja ünnepi beszámolóját..; — Nap­közi ..: Rövidesein felépül; nincs községünkben olyan utca, ahol ne lenne járda; öregek napközijét tervezzük a tsz-szel közösen. Már csak az Egészségügyi Minisztéri­um erkölcsi támogatását várjuk. Mi a helyi szervekkel félmillió forinttal támogatjuk ezt a kezde­ményezést. Legyen az öregeknek hol találkozniuk, legyen hol szó­rakozniuk, nyugodtan dolgozhas­sanak gyermekeik — őket pedig mindennap várja a terített asztal, a meleg étel, de ne a magány. — Elnök elvtársnak mi volt a legnagyobb élménye? — Nekem lesz, ha a tsz bekötő utat kap. A szocialista falu leg­főbb jellemzői: az utak, a járdák, a parkok, a kultúrház és a — be­kötő út. Cigánygyerekek ropják a táncot az árok szélén. Elbámulunk cso­dalatos ritmusérzékükön. Utolsó próba ez az aratóbáli fellépés előtt. Alföldi Albert és felesége csiszolják még a táncot. Az eredeti koreográfia; a szólótánc, a többi­ek árokparti daloskísérete hatá­rok elsöprését fejezi ki. A kul­túrház igazgatójának munkája pe­dig az iskolán kívüli népművelés jó eredményét, A sportpályán meglepően fiatal futballisták kergetik a labdát. A futópálya most készül. Mintegy jelképesen haragoszöld tengeri­tábla az egyik kerítése a futball­térnek, s mintegy jelképesen a tsz labdarúgó-csapata csupa fiatalból áll. — Nagyon örülünk annak, hogy igen sokan visszatérnek - közsé­günkbe a fiatalok közül — hang­zik az öregek szájából. De hát az újkígyósnak nem is olyanok, akik meghátrálnak attól, ha elveri a jég a vetést! Az esti aratóbálon új kenyeret szel a villogó kés. Az ünneplők arcán a derű és a bizakodás azt mutatja, ez a község fennállásának 150 éves évfordulóján nem csupán múltját és jelenét — jövőjét is ün­nepelte. Ternyák Ferenc másai a könnyű, a középnehéz és a nehéz traktorok javítását lát­ták el, megfelelőnek bizonyult. Így ettől a jövőben sem térnek el. A megyei igazgatóság ezt a javi- tásszervezést egy Tátra típusú vontatóival és a hozzá csatlakozó Treiler voníatókocsival segíti. A gépállomások műszaki veze­tői augusztusban megbeszéléseket folytattak a termelőszövetkezetek képviselőivel. Ekkor előzetesen számba vették és a főjavításra be­sorolták a gépeket. Jelenleg az egymással kooperáló gépjavító ál­lomások egyeztető tárgyalásokat folytatnak e munka gyakorlati bonyolítására. Abban máris meg­állapodtak, hogy a termelőszövet­kezeteik a körzetbe tartozó gép­állomásra adják le a javításra vá­ró traktorokat s ezeket ugyanitt kapják vissza. Amennyiben a ter­melőszövetkezet a javításra le­adandó traktort a körzetbe tarto­zó gépállomással egyetértésben a javítás színhelyére szállítja, vagy­is egy másik gépállomásra, akkor fuvartérítésben részesül. Ez az elszámolás tavaly nem volt ér­vényben. A kijavított traktor mű­szaki átvételéért az a gépállomás felel, ahová a termelőszövetkezet területileg tartozik, vagyis a ga­ranciális hibák elhárítása a kör­zetben működő gépállomás köte­lessége marad. A Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának kezdeményezésére to­vább növelik a javítás színvonalát. Ez a többi között abban is kifeje­zésre jut, hogy a felújított trakto­rok bejáratását — ötven üzemórán át — a gépjavítással foglalkozó állomás feladatául előírták. Ezek szerint a termelőszövetkezet egy munkára alkalmas, jól bejáratott traktort kap kézhez. A főjavítás­ból kikerült traktorok legtöbbje az első ötven üzemórában a túl­terhelés következtében meghibá­sodott. Ezzel az intézkedéssel most ennek elejét veszik. A gépjavítás anyagi és szemé­lyi feltételei ebben az évben to­vább javultak. A szerelőgárda műszaki felkészültsége nőtt. ugyanakkor néhány héttel ezelőtt 6 új mérnök is érkezett a felada­tok ellátására. A személyi felté­teleken túl speciális szerszámokat és gépeket is vásárolt a megyei igazgatóság. Ilyen a többi között a rezgőelektródás hegesztőaparát és a Diesel-adagoló felújításának eszközei. A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága jelenleg olyan irányú munkát folytat, hogy a termelő- szövetkezetek vezetőivel értsenek szót a javítás időpontjának elkez­désében. Tavaly előfordult, hogy a téli gépjavítás egy hónap kése­delemmel kezdődhetett. Az idén december elején valamennyi gép­javító állomáson teljes üzemet szeretnének biztosítani, mert ez az egyik lényeges feltétele annak, hogy az 1200 javításra váró trak­tor a tavaszi mezőgazdasági mun­kák elkezdéséig — a szükséges munkagépekkel együtt — kijaví­tásra is kerüljön. D. K. Harmincötezer törzspulyka huszonkét tsz-ben A baromfitenyésztés távlati programja alapján ebben az év­ben megyénk termelőszövetkeze­tei tovább növelik a törzsállo­mányt. Az eddigi adatok arról ta­núskodnak, hogy az 1965. évi 25 ezres törzspulykaállományt 35 ezerre fejlesztik. A megyei tanács kezdeményezésére pulykatenyész­téssel 20—22 termelőszövetkezetet bíznak meg. Ezekben egyenként ezres nagyságrendben szervezik meg a tenyészállatok tartását. A zsadányi Búzakaiász Tsz — amint azt Szűcs István agrármérnök, a megyei tanács főelőadója közölte — egy négyezres pulykatörzset alakít .ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom