Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

1865. augusztus 1. 3 Vasárnap Nyolcvan vagon gabonát aratott-csépelt csütörtök estig Megyik Sándor kombájnos — Derekasan helytállt az egyetemi hallgató váltótárs — Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy megyénkben nem volt még olyan • élénk aratási versenymoz­galom, mint most. A jó termést szeretnék mielőbb magtárba ta­karítani, a szeszélyes időjárás azonban gyakran kényszerpihenő­re ítéli az aratókat, talán ez is segít abban, hogy a jó idő min­den percét maximálisan akarják kihasználni a búzaföldek hősei. Az elsők között állandóan új nevekkel találkozhat az érdeklő­dő. A korábbi években megszo­kott tény volt, hogy néhány kom­bájnos nevét szárnyra vette a jó hír, a többi száz és százról pedig csendesen hallgatott a krónika. Most újabbnál újabb neveikkel is­merkedhetünk. Igaz, az is sokat nyom a latban, hogy az eső egy­szer a megye egyik részén sza­kítja félbe az aratást, máskor a másikban, de maximális erőfeszí­téseikért általában dicséretet ér­demelnek a kenyércsata élenjá­rói. Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás körzetében például, ahol a megyében elsőnek láthattak hozzá az aratáshoz, csü­törtök estig 15 200 hold gabonát takarítottak be. A legjobb kom­bájnos jelen pillanatban Megyik' Sándor, aki a csanádapácai Hala­dás Tsz-ben dolgozik. Eddig 80 vagonnál több gabonát küldött szérűre. Derekasan állja a sarat váltótársa, Sülé Gábor egyetemi hallgató, aki évről évre kombáj­non és lánctalpas traktoron tölti szabadságát mint segéd vezető. Az agrármérnök-jelöltnek igen jól jön a nyári munka, mert gyara­pítja szaktudását, ráadásul szé­pen keres. A gépjavító pedig ki­váló munkaerőt kap a legsürgő­sebb munkák idején. Az élenjárók azonban nem bíz­hatják el magukat, mert szorosan nyomukban van Kormányos Jó­zsef és váltótársa. Kormányosék szintén Csanádapácán aratnak, a szomszédos Népköztársaság Tsz földjén. —Ary— Valóban előbbre jut-e megyénkben a zártkertek védelme, a zöldség-, gyümölcstermelés? A Népújság június 26-i számá­ban „Előbbre jut-e Békés megyé­ben a házi- és zártkertek védelme, a zöldség-, gyümölcstermelés fo­kozása?” címmel cikk jelent meg, mely elgondolkoztató. Hosszú ideje keressük az okát annak, hogy a házi- és zártkertek miért elhanyagoltak, hogy jórészt miért szilva, kajszi és meggyfa képezi a megye faállományának 73 százalékát. Kevés, mindössze 27 százalék az alma, a körte, a cseresznye és még kevesebb a bo­gyós gyümölcs, a pöszméte, a mál­na, a ribizli és a szamóca. A cikk­író a szakemberhiányt, a per­metezőgép-, a facsemete-hiányt említi, valamint a szabályrende­letet. Továbbá azt, hogy a 400— 600 öl kertben az adott lehetősé­gek nincsenek kihasználva. Vajon miért? A gazdaságos kihasználásról Először is nézzünk magunkba mi, szakemberek. Vajon községi, járási ési megyei szinten megtet- tünk-e mindent a házi gyümölcs­termelésért? A tel folyamán elő­adássorozatot szerveztek a megye községeiben az állattenyésztésről, a növénytermesztésről, itt-ott a zöldségtermesztésről, de a gyü­mölcstermesztésről, a házikertek jövedelmező kihasználásáról kevés helyen esett szó. Az idei téli tan­folyamokra feltétlenül be kellene sorolni a gyümölcstermesztés módszereinek ismertetését, a gyü­mölcsfák nevelését a magvetéstől a kész oltványig. A kezelését ülte­téstől a termőre fordulásig, vala­mint a rendszeres évi metszést, talajművelést, trágyázást és az igen fontos növényvédelmet. Előre kidolgozott órarend szerint kelle­ne a háztáji kertek gazdaságos ki­használásáról, anyagi előnyéről be­szélni, konkrét példákkal illuszt­rálva. Mennyi jövedelmet adhat? Az egyszerű emberek, akiknek háztáji gyümölcskertjük gazdasá­gilag kicsi jelentőségűnek látszik, nem tudják, hogy milyen mód­szereikkel lehetne azt jövedelme­zőbbé tenni. A téli hónapokban lenne erre is idő. Biztos vagyok benne, hogy sokan megértenék a kiöregedett fák kicserélésének fontosságát is. Legyen szabad en­nek bizonyítására egy példát em­líteni. Kondoroson 4—5 évvel ez­előtt háiman-néeyen foglalkoztak csak a háztájiban rózsatermesz­téssel. Jelenleg mintegy tizenöten termelnek rózsát. Pedig a rózsa­termesztés egyáltalán nem került szóba sem tanfolyamokon, sem pi'opagandaszerűen. A zöldség és gyümölcs fontos élelmezési cikk. Jelentősek belőle a külföldi ren­delések. Mégsem kapott eddig megfelelő hangsúlyt. Egy másik példa. Négyszáz öl kertje’ van egyik ismerősömnek. Csak durván és egyszerűen az alábbiak szerint tudná kihasznál­ni. Elférne itt 57 fa. A jonatán termőre fordulásakor átlag 50 ki­logramm termést ad. Vagyis 57 fa 28 mázsa almát. Ez 3 forintos kilogrammonkénti áron számolva 8400 forint jövedelmet jelent. A 400 öl almásban 100 négyszögöl köztes egrest lehetne termelni. Ez további 2 ezer forint bevételt je­lentene. Lehelne még köztesként 100 négyszögölön szamócát is ter­melni, ami 1120 forintos bevételt adna. te,y a 400 négyszögölről évenként 11 520 forint jövedelmet lehetne szerezni. Nem ördögi mesterség a gyü­mölcstermesztés, csak meg kell ismertetni előnyeit. Ehhez azon­ban nélkülözhetetlen a járási és megyei szervek segítsége. Vagyis szervezetté szükséges tenni ezt az üzemágat. Félmillió oltványt adunk A gyümölcsösök védelmére sza­bályrendeletet hozni jó elgondo­lás. Azonban ez csak akkor lehet eredményes, ha a kerttulajdonos már érti a gyümölcsfa élettani, növényegészségügyi és az egyéb termesztési szabályokat. Ha nem ismerik mindezt, számítani lehet arra, hogy a még meglevő állo­mányt is „kiirtják”. Ismerjük a facsemete-ellátás gondjait is. Az állami és terme­lőszövetkezeti faiskolák gyümölcs­fa-készletét az új gyümölcsösök telepítéséhez- használták fel és csak kevés jutott a háztáji ker­tekbe. Reméljük, a jövőben már nem lesz ezzel probléma. Jövő év őszén a kondorosi Dolgozók Tsz félmillió oltványt ad ki a megye kerttulajdonosainak. Azonban van még egy fontos probléma. A vad alany-termesztésihez nincs ele­gendő mag. Ez azt a helyzetet szüli, hogy minden évben vad­ai a nycsemete-h ián nyal küzdenek a faiskolák. Segíthetne e magvak beszerzésében a HERBARIA is. / Végül, úgy gondolom, minden ! községben, városban van jó gya­korlati és elméleti szakember, ök sokat tehetnek a gyümölcster­mesztés megszerettetéséért. A múltban sok földbirtokon és egy­házi birtokon foglalkoztak gyü­mölcstermesztéssel. Bizonyára azért, mert jól jövedelmezett. Miért nem élnek e lehetőségekkel a ma kerttul ajdonosai ? Czirok János kertész, kondorosi Dolgozók Tsz KöziiJetek munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmun­kásokat, valamint kubikosokat. Mun- kásszálást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V,, Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 338 A Csökmői Fmsz azonnali belépésre kisvendéglő-vezetőt keres. Követel­mény: több éves szakmai gyakorlat, s vendéglővezetöi képesítés, erkölcsi bi­zonyítvány. Jelentkezés írásban vagy személyesen az irodánál. Ütiköltséget csak felvétel esetén térítünk. 334 Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata, Szolnok, Dózsa Gy. u. 5 sz. azonnali belépéssel fel­vesz szobafestő, mázoló, bádogos, ács, több éves gyakorlattal vízvezetékszere­lő szakmunkásokat, kubikosbrigádot, segédmunkásokat. Jelentkezni a fenti cím alatt kell, 88742 A Békés megyei Gabonafelvásárló Vállalat „István” malom üzeme Békés­csaba, felvesz állandó munkára 1 fő férfit lisztmérönek, 1 fő férfit válla- zónak. 90739 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegyliázi úti) telepe rakodómunkásokat vesz fel. 90731 Csongrád-Békés megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat te- , lepe, Békéscsaba, Kazinczy utca 1/a, I felvételre keres 1 fő gyakorlattal ren­delkező gépírót. 90767 | 18—45 éves korig segédmunkásokat azonnal felveszünk. ll-es számú tégla gyár, Békéscsaba, Orosházi út 88. 1 90755 As érvényesülésről A már nem egészen fiatal em­ber, miután rövid néhány év alatt a nyolcadik munkahelyét is ott­hagyta, az állami és társadalmi szervekhez özönével küldött pana­szos leveleinek egyikében ezt ír­ta: „Hogy miért hagytam ott elő­ző munkahelyemet? Azért, mert igazságérzetem nem tárté el, hogy 400 forinttal kisebb fizetést kap­jak az osztályvezetőnél, s hat hó­nap után se kapjak még 100 fo­rint emelést sem.. Egy másik, az érvényesülésről hasonló módon vélekedő ember levelében ezt olvashatjuk: „Ha majd nekem is háromezer forintos kényelmes állásom lesz, akkor én is tudok másoknak okos tanácso­kat adni.. És végezetül egy harmadik vé­lemény. Egyik ifjúsági építőtá­borban mondta egy hatalmas ter­metű, lassú szavú fiatalember: „Négyesnél jobb voltam elsőben és másodikban is. Tavaly, harma­dikban csak három egész négy ti­zed lettem. Tavaly álltam neki komolyabban oroszt és angolt ta­nulni. Nehéz volt. Ez okozta a töb­bi tárgyból a visszaesést. Gépipari technikumba járok. Megvan már a helyem, ha végeztem, otthon a mi tsz-ünkben leszek munkagép­mechanikus. Edesapámék először azt mondták: — Mit flancol ez a gyerek? Minek egy gépszerelőnek angolul beszélni. Nem tudom, ki hogyan van vele, de én a nyelv- tanulást nem divatból, nem is a több pénzért teszem, hanem egy­szerűen azért, mert a szakma jó ismerője, képzett szerelő szeret­nék lenni. A technika világában egyetlen órát sem lehet kihagyni, s egy-egy új fölfedezést, eljárást mégiscsak gyorsabban ismerhet meg az ember, ha eredetiben ol­vassa az egyes külföldi szakfolyó­iratokat .. A kétféle nézet alapvető kü­lönbözőségét s utóbbinak a helyén­valóságát egyetlen önmagát vala­mire becsülő ember előtt sem kell bizonyítani. Hogy e problémáról, mégis beszélni kell, az csak azzal függ össze, hogy jócskán akadnak fiatalok és felnőttek is, akik ki­zárólag az anyagiakban, a pénz­ben, az autóban, a másodállások számában látják az érvényesü­lést, a tanulás, az ismeretgyarapí­tás értelmét. Az, élet igazolja, hogy az így gondolkodó ember szépkevés hasznára van ember­társainak. Pedig az igazi érvényesülés: a lehető legtöbbet, a legjobbat, a leghasznosabbat tenni a közért, s nem minduntalan a fizetést nézni. Természetesen visz- sza kell utasítani a hamis, a félre­vezető álszenteskedést is. A nyu­godt, törekvő munka, az alkotás szépségében való elmélyedés el­képzelhetetlen az anyagi javak bi­zonyos szintje nélkül. De. .. mit, hogyan, miféle elhivatottsággal al­kot az olyan ember, aki mindun- tálan a 17 évi tanulást számolgat­ja, fizetését hasonlítgatja, s sorol­ja, hogy mit nem sikerült még há­rom év után sem megvásárolnia. Az ilyen emberek nemcsak a közt nem segítik, de kárt okoznak önmaguknak is. Odaadó szolgálat helyett a pénzt hajszolják, lejárat­nak megannyi szép hivatást, bi­zalmatlanságot teremtenek a szak­ma iránt, s ezzel együtt nagyfokú szegénységi bizonyítványt állíta­nak ki szemléletükről, életfelfogá­sukról, lelki intelligenciájukról. Arról van ugyanis szó, hogy az emberek többsége nem csupán a jövedelmet nézi, nem azért men­nek ilyen vagy olyan pályára, mert az sokat fizet, hanem azért, mert hivatást éreznek rá. A hiva­tástudat, a hivatásszeretet soha­sem áz anyagi előny tudatából származik, és nem is abból táplál­kozik. Sokkal inkább abból, hogv az esztergályos, az orvos, az épí­tő és agronómus is szeretné ki­élni, megvalósítani hivatásbeli ambícióit, valóra váltani terveit, tudásától, képességeitől meghatá­rozottan szeretne a társadalom hasznára lenni. Itt kell egy másik, nem ritka tü­netre utalni, mégpedig arra, hogy mindig a munkában, a mindenna­pi tettekben dől el az, hogy ki mit ér, ki mire képes, s nem ab­ban, hogy ki hogyan mondja. Akadnak emberek, akik mindun­talan hangoztatják, hogy többre képesek, közben azt sem végzik el, ami a feladatuk. Amikor a szocialista viszonyok között érvényesülést, a társadal­milag igazságos úton való elóbb- rejutást vizsgáljuk, még egy to­vábbi körülményre kell utalni. Az egymás iránti odaadást, fegyelme és felelősséget erősítő szocialista közösségünkben új, megkülönböz­tetett jelentősége van a jól végzett munkának, a kiváló teliesítménv erkölcsi elismerésének. És ez na­gyon gyakran több bármiféle pénzösszegnél. Nézzünk végig ta­nácsainkon, a különböző tömeg­szervezetek és mozgalmak válasz­tott testületéin, iskolákon, gazda­sági irányító szerveken — min­denütt ott vannak a szellemi é« fizikai munka legjobbjai. Hány és hány faluban találunk három-öt­ezer holdas, nagy közös gazdasá­gok élén 24—26 éves főagronó musokat, hasonló korú iskolaigaz­gatókat, tanácstitkárokat, 20—30 milliós termelési értékért felelős fiatal mérnököket. Mi ez, ha nem érvényesülés? Mi az, ha nem a tanulás értel­mének merész kiteljesedése, ami­kor kezdve az olajipartól, a föl­dek javításán át az építőanyag­iparig nagy igényű, magas fokú szaktudást követelő munkákat bíznak emberekre, amelyekben szabadon — természetesen fele­lősséggel — kísérletezhetnek, al­kothatnak, kezdeményezhetnek És nem az érvényesülés egy-egy igazságos és értelmes vizsgája, próbaköve-e helytállni itt? Az írás elején említett emberek csak azt nézik, hogy mit keres­nek s ebben mérik az érvényesü­lést, — közben egyetlen szóval sem említik, hogy ők mit tesznek a közért. Pedig mindenkinek lát­nia kell, hogy az érvényesülés bi­zonyítványát a közösség haszná­ra végzett munka arányában min­dig a köz állítja ki. És nem a ha­vi jövedelem, amely ugyan nem lebecsülendő, de a munkáját tisz- *e!ő, szerető embernél sohasem le­het mindenek felett álló. Ágoston László A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR nagyobb mennyiségben vásárol SZÖLÖLEVELET 4,— FORINT MEGGYLEVELEI 3,60 FORINT KILÓG R AMM ONKÉNTI ÁRON. 90712

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom