Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
19<!5. augusztus t 4 Vasárnap A közöny még most is kísért Jegyzetek egy termelési tanácskozásról Százharminc vagon kamilla Mi a feltétele a termelési tanácskozás sikerének? Többek között az is, ha előre tudják a dolgozók, hogy mikor tartják meg és felkészülnek rá. Ezzel pedig elsősorban a szakszervezetnek kell törődnie A felkészülés tulajdonképpen annak a mérlegelése és összegezése, hogy egyes munkaterületeken miképpen lehetne a termelést megjavítani, a’ hibákat kiküszöbölni- Ezt persze megelőzheti a brigádon, műhelyen belüli vita, ecsmecsere. Így a több szem többet lát elve alapján kristályosodhat ki a leghelyesebb vélemény, ami az üzemrész, vagy az egész vállalat termelési tanácskozása elé kerül. Természetesen az üzemi demokrácia módot ad arra, hogy bárki előadhassa az egyéni véleményét, még ha az ellentétes is a többiekével. Ha kevesen mennek el a termelési tanácskozásra, ebből arra lehet következtetni, hogy valami nincs teljesen rendben a vállalatnál. Mi volt az oka annak, hogy a Békés megyei Vegyesipari Vállalat július 28-án megtartott termelési tanácskozásán a dolgozóknak csupán mintegy 15—20 százaléka jelent meg? A kérdésre nem lehet egy-két mondatban választ adni. Eléggé ismert azonban a vállalat előző helyzete. Marik András párttitkár csak annyit mond, hogy 1964-ben például egyáltalán nem volt termelési tanácskozás, mintha azt valami szükségtelen rossznak tartották volna. Az idén személyi cseréket hajtottak végre és jelenleg is forrásban, érésben van minden. Űj az igazgató, a párttitkár és a szak- szervezeti titkár. Munkájuk, törekvésük eredménye már a második negyedévben észrevehetővé vált és a javulás, a fejlődés tendenciája a továbbiakban fokozottabban megmutatkozik majd. A dolgozók egy része ragaszkodik a régihez, megszokotthoz, nehezen tudja megérteni, hogy az új vezetés miért követel többet a munka és a fegyelem terén, ök a visz- szahúzó erőt képviselik és még hatnak másokra is. Kevesen jelentek meg tehát a termelési tanácskozáson, kimondhatjuk azonban, hogy az eltöltött idő nem veszett kárba. Akik részt vettek, elmondhatják majd a többieknek, hogy mit hallottak, tapasztaltak. Különösen Paulik Jánosnak, a vállalat igazgatójának a beszámolója érdemelt figyelmet, arííelyben tulajdoniképpen a plenum előtt a saját programját első ízben foglalta össze. Tárgyilagosan beszólt a hibákról, arról például, hogy a társadalmi tulajdon védelme nem volt kellően biztosítva. Megtörtént, hogy egyesek az ablakon át adtak ki anyagot. Előfordult, hogy az eladott terméket nem számlázták le vagy elmaradt a számlák' alapján a tartozások behajtása. Gátolja a vállalat eredményes munkáját még az is, hogy laza a munkafegyelem. Egyesek nem használják ki a munkaidőt. A csoportvezetők hanyagságának a következménye* hogy munkát vállaltak, a határidőt azonban nem tartották be, s emiatt kötbért fizet a vállalat. Aki ilyen felelőtlenül dolgozik, nem maradhat a beosztásában. Es sorolta a régi, valamint a meglévő hiányosságokat, kifejtve mindjárt a véleményét is. Akik ott voltak, bizonyára egy kicsit meg is lepődtek, hogy menynyi a baj. Kiben nem szólalt meg a lelkiismeret? A beszámoló azonban nem szorítkozott csupán a hibák felsorolására. Tájékoztatást adott az eredményekről is, amelyek az első fél évben már nem mondhatók rossznak. A termelési tervet 103,6 százalékra teljesítette a vállalat, amit 99,5 százalékos létszámfelihasználással ért el. Az egy főre jutó termelési érték 48 ezer helyett 50 ezer forint, vagyis a termelékenység 4,1 százalékkal növekedett. A második fél évben jóval nagyobbak a feladatok — folytatta Paulik János —, s ezeket csak úgy tudja teljesíteni a vállalat, ha a hibák mielőbb megszűnnek. Javítani kell a munkafegyelmet, biztosítani kell a társadalmi tulajdon védelmét, komolyabb felelősség- érzettel kell dolgozni és szélesíteni a szocialista munkaverseny- mozgalmat. Elismerte, hogy a feladatokhoz mérten kicsik a műhe1965. április 1-én alakult [ meg Kondoroson az IBUSZ helyi ! kirendeltsége. Az eddig végzett I munkáról tájékoztatott bennünket ' Márta Józsefné, a kirendeltség megbízottja. Az alig háromhónapos IBUSZ utazási iroda jól sikerült siófok—tihamy—badacsonyi utat szervezett. Szintén kétnapos útra kapott szervezési megbízatást Márta elvtársnő a Lenin Termelőszövetkezettől: egy 85 fős csoport a Mátra környékére tesz kirándulást. Az ország-világ járás mind közkedveltebb lesz ebben a községben is- Jó hatást váltott ki a dolgozóik köréiben, amikor tudomást szereztek arról, hogy a földműves- szövetkezeten belül, annak közreműködésével végzi munkáját az IBUSZ-kirendeltség. Nemcsak a földművesszövetkezet dolgozói, hanem a termelőszövetkezeti tagok, a község dolgozói is igénybe veszik a kirendeltség szolgálatát. Egyre közkedveltebb lesz a társasutazások szervezése Kondoroson. A földművesszövetkezet igazgatóságától Gazsó Jánosnét bízták lyek, nem megfelelők a szociális létesítmények és egyre sürgetőbb gond a szervesrészleg gépi ellátása. Ezeknek a megoldására a megyei tanács ipari osztályának már javaslatot tett. A hang újszerű volt a tanácskozás résztvevői előtt, már csak azért is, mert Paulik János a hibákból származó hátrányokat, amelyek a dolgozók keresetére is kihatnak, pontos számadatokkal, világosan bizonyította. Ezek után várható volt, hogy a felszólalók kifejezik az egyetértésüket azókkal a törekvésekkel, amelyek a beszámolóban elhangzottak. Erre azonban csak egyesek vállalkoztak. A legtöbben csupán kisebb jelentőségű kérdésekről beszéltek, azt a benyomást keltve, hogy nem készültek a tanácskozásra kellően, másrészt pedig azt is, hogy még nem érlelődött meg bennük eléggé mindaz, amit Paulik elvtárs elmondott. Mindenesetre a termelési tanácskozás sok gondolatot adhatott azoknak a keveseknek, akik részt vettek rajta. A beszámoló tárgyilagos, őszinte hangján érdemes tovább elmélkedni és nem árt, ha azok is, akik nem jelentek meg, tudomást szereznek róla. Csak így érhető el, hogy a vállalat, amelyről az utóbbi időkben nem sok jót hallott a közvélemény, az élenjárók színvonalára emelkedjen. A párt- és a szakszervezet is minden segítséget megad hozzá. Pásztor Béla meg, hogy segítsen a szervező munkában. A szövetkezet egész választott vezetősége nyújt segítséget a kirendeltség vezetőjének. Ezért is népszerű az IBUSZ-ki- rendeltség Kondoroson. Széllapozta — A padláson találtuk mondja az igen fiatal asszonyka. Lenge nyári ruhája meglebben a léghuzatban. Férje is fiatal: csupa izom, fehér inges, strandbarna bőrű. Ö adja kezembe a könyvei. — A padláson találtuk — mondja ő is. * * * „Munkásigazolvány" hangzik a könyvecske eredeti, nyomtatott címszövege. Fölötte szerényen, tintával ez van írva: „Cselédkönyv”. A kettő között két szárnyas angyal tartja a magyar királyság koronás címerét. A cselédkönyv Gyenizse Lajos részére állíttatott ki 1909-ben Békéscsabán. Aki kiállította, szépen cir- kalmazva irta. Aki aláírta, kuszán. Látszik, hogy csupán lerajzolta betűkkel a nevét. A tanítója így sulykolta belé: „ez a te neved, így írd alá". Gyerekkorában olyan kevésszer volt iskolában, hogy csak ennyire futotta. Betűnként már nem tudta volna elmon. dani, melyik a „gyé”, melyik az „él”. De a cselédkönyv az ő számára készült. Ma is nehéz megérteni az 1898. második törvénycikk”: A munkaadó és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 8. | paragrafust: „Aratást, hordást, Majdnem 30 százalékkal növelte termelését az idén a tavalyi évhez képest a Békéscsabai Gyógynövényforgalmi Vállalat feldolgozó üzeme. A felvásárolt sokféle gyógynövény közül igen nagy mennyiségben dolgoznak fel kamillát, csalánlevelet, kőhársvirágot, izlandi zuzmót, édesköményt, ánizsmagot, és koriandert. A múlt évi jelentős gépi beruházások segítségével most minden eddiginél többet tudnak Még a nyár kellős közepén járunk, de a Békéscsabai Szőrm e - és Kézműipari Vállalat már gyártja az őszi és téli ruházati cikkeket. Mint más években, az idén is készül néhány újdonság, mint a gidaláb és fej női bunda, amelyből a Délmagyarországi Textilnagykereskedelmi Vállalat, a békéscsabai Körös és a szombathelyi Állami Áruház, valamint a budapesti Divatcsarnok rendelt nagyobb mennyiséget. Elkészültek a mintadarabok az új fazonú lem- berdzsekkekből és mellényekből, amelyeknek az anyaga ' juhbőr, cselédkönyv nyomtatás, cséplést, s általában bármely gazdasági munkát nem cselédminőségben szerződésileg elvállalni szándékozó munkások. kai a munkaszerződés mindig Írásban, és a 17., 30., 40. paragrafusokban foglalt esetek kivételével a munkaadó, annak intézkedésre jogosult megbízottja, vagy a munkások többségének lakhelyén illetékes községi elöljáróság (tanács) előtt kötendő meg. (13. §.) Az olyan, bár gazdasági munka teljesítésére nézve létrejött szerző, dés, mely nem ezen törvényben vagy ezen törvény 17. -paragrafusa alapján meghatározott módon köttetett meg, a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető.” — Nesze neked, Gyenizse Lajos, huszonöt éves, római katolikus vallású, nős, magas termetű, hosszas arcú, rendes külsejű, ép fogú — ép lelkű munkanélküli! * * * — Elugrunk egy fagyira — mondja az üdetiszta fiatalasszony. Ica, ahogy beletemetkezem a cselédkönyvbe. A férje rádörmög, elmennek. Ahogy nyitják-csukják az ajtót, a légvonat fellapozza a könyvecskét. Gyenizse Lajos kevés szóval köszönt el asszonyától; mint a kétkezi munkások szoktak. Vállra reexportálni. Fél év alatt 53 vagon gyógynövényt szállítottak külföldre, főként nyugati országokba. A feldolgozó üzem termelése azonban a második félévi felvásárlási szezon nagy forgalmú időszakában még legalább 30 százalékkal növekszik. Csupán kamillából 130 vagonnal, s csalánlevélből 60—70 vagonnal exportálnak. Képünkön Papp Erzsébet az exportra kerülő kamillát válogatja. velúr és jersey kombinációja. Ezek a Budapesti Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalat, a Körös Állami Áruház és más kereskedelmi vállalatok útján kerülnek a vásárlókhoz. Őszi divat a Lajka elnevezésű több színű kockás szövetből készülő lányka és fiú hosszú nadrág, amelyből több ezret vesz ót a kereskedelemi. A III. negyedévben kezdik meg 100 fekete női perzsabunda gyártását, amelyből egynek az értéke csaknem 10 ezer forint. Híz lesz a vállalat első exportterméke. tett tarisznyájában benne volt a cipó, mint a mesebeli legénynek, aki szerencsét próbálni indult; s benne volt a tarisznyájában az e lőre be vagdosott, nap mint napra beosztott szalonnadarab is, hogy: „Egy kocka jut egy napra, nehogy többet egyél, mert több -nap, mint — szalonna...” Az asszony utánanézett emberének, állapotos hasára szorította két tenyerét, s erre gondolt: —- Nyugodtan elvállalom a kapálást, az uram úgyse szólhat már bele, mert elment. Ha hazagyün, akkor veszek neki ebbül a pézbül egy erős cájgnadrágot... — Gyenizse Lajos emésztette a kilométereket Kassa felé. A kilomé. terek az ő lábát gyöngítették. Esténként ott hált, ahol tudott. Havas eső vefdeste, sírt a nedves gally az erdő szélén a szegényes tűzön. 1910 áprilisában a huszonöt éves, ép lelkű, ép testű férfi reménykedve bámult bele a pislogó tűzbe. A cselédkönyvben ez állt: A munkaadó neve: Boros Adolf építész, a munkavállaló neve Gye. nizse Lajos, aki (kusza aláírásával) vállalja, hogy egy építkezésnél földkiemelést, anyagszállítást köteles végezni napi 12 órás munkaidőben — 94 fillérért. Huszonöt éves inai, hasizma bírták a nehéz munkát. Csak a kereset volt kevés. Sokszor gondolt arra, hogy várja otthon az asz- szony, a Békéscsaba, Tanya 1236. szám alatt. Tanya? — Ezen minFELHIVÄS A KISIPAROSOKNÁL kötendő IPAKITANULÓ-SZERZŐDÉSEKRE! Iparitamiló-sserződések köpéséinek határideje 1965. AUGUSZTUS 15. Felhívjuk tehát a különböző szakmákban szerződést kötni kívánókat, hogy keressék fél a kisiparosokat szerződéskötés végett. Mindennemű felvilágosítást a szerződések kötésével kapcsolatban A KIOSZ JÁRÁSI ÉS HELYI CSOPORTJAI ADNAK. KIOSZ MEGYEI VEZETŐSÉG ' 339 Háromkónapos az IBUSZ kondorosí kirendeltsége Mintegy harmincezer forint összegű társasutazás szervezése Kondoroson Back Gyula (Fotó: Malmos) Űj gyártmányok a Békéscsabai Szorme- és Kézműipari Vállalatnál Női perzsabunda készül exportra
