Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

1965. augusztus 19. 4 Csütörtök Csillag-garázs helyett... Felújítják a vízügyi igazgatóság gépműhelyét II Dinosaurus'1 az udvaron Tojástánc a rubrikák között Száztízezer forint jutalmat osztanak a kőolajfúrási üzem orosházi kirendeltségén Mintha valami őshüllő csontvá­za lenne a földtörténet középkorá­ból, azt juttatta eszünkbe a nagy­javítás alatt álló K—550-es kot­rógép. A ^kibelezett” modern dinosaurus az udvar kellős köze­pén terpeszkedik, hátán és nya­kában. a szorgoskodó szerelőkkel. Minden perc drága. Lázár Ist­ván brigádja elhatározta: augusz­tus 20-ig befejezik a javítást, mert a kotrógépre szükség van a mohácsi Duna-szakasz mentén az árvízi védekezés helyreállítási munkálatainál. Ezért igyekeznek. Szerencsére kellemes az időjárás, könnyen dolgoznak a szabadban, de mi lenne, ha zuhogna az eső? Mi lesz ősszel és télen? A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság gyulai , gépjavító telepén mindinkább időszerűvé válik ez a kérdés. A megfelelő műhely és raktárépületek hiányát nemcsak az emberek sínylik meg, de sok drága gép és anyag is. A csillag- garázs és a holdfény-raktár „tető- szigetelése”, mint tudjuk — sem­mit sem ér. Az sem kellemes állapot, hogy az olajos, piszkos alkatrészekkel dolgozó munkások nélkülözik a korszerű fürdő és öltöző — joggal Allványerdő. reklamált — áldásait. Hogy mi­lyenek a gépjavító műhely szociá­lis létesítményei, arra a megkér­dezett vezető megtagadta a vá­laszt, mondván: hat őszinte kíván­Közületek munkaerőigénye Férfi segédmunkásokat betonelem- gyártöl munkakörbe azonnali belépésre felvesz a Szentendrei Betonárugyár. Munkásszállás és üzemi étkezés van. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkez­ni lehet a gyáregység munkaügyi osz­tályán, Szentendre, Dózsa György út 34 szám alatt. 34376 A Csökmö és Vidéke Körzeti Fmsz pénzügyi előadót keres. Fmsz-i gya­korlattal rendelkezők előnyben. Je­lentkezni lehet írásban vagy szemé­lyesen az fmsz főkönyvelőjénél. 1377 Az ÉM. 44. sz. Építőipari vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmunká­sokat, valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsi Igazolás és mun­karuha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest, V., Kossuth Bajos tér 13—13, földszint, -93 na lenni, az nem tűrné a nyomda- festéket. így fest a helyzet ma. A telep túlsó végében azonban biztatóbb kép bontakozik a látogató' előtt. Épitöállványok erdeje, frissen hú­zott falak, serénykedő kőműve­sek. Üj műhelyt építenek, az ere­detileg raktárinak készült helyisé­geket magasítják, futódaruval el­látott szerelőcsarnokká alakítják át. Kéziből kézbe repülnek a tég­lák, a fürge „spatíi” boszorká­nyos rezdüléssel csapja, keni a maltert oda, ahová éppen keli; keservesen sir, jajéiig a deszka az ácsfűrész harapásaira. Gergely János komplex építöbrigádja dol­gozik. Szeretnék, ha mielőbb telő alá kerülne a műhely. Mint megtudjuk: 1 millió 630 ezer forintot fordítanak a szere­lőcsarnok felújítására és 1 millió Majdnem orron verte a benyi­tott ajtóval a kifelé igyekvő el­nököt. — Engedelmet, Palotás József vagyok MátyáspusztáróL Felvétel- ügyben jöttem.-i- Olyan messziről és éppen ide? — kérdezte kedvetlenül az elnök s le se ültette a jövevényt. Gondol­ta, így hamarabb megszabadul tő­le, s mehet ki a határba, ahol ezerféle a munka, s az egyik job­ban le van maradva, mint a má­sik az özön sok eső miatt. — Ha messzebb lett volna, Pista bátyám, akkor is megkeres­tem volna! — Honnan ismer engem? — Én bizony sehonnan. Hanem apósom az ismeri Pista bátyámat, együtt voltak Kijevben, meg Moszkvában turistaúton. Bizto­san emlékszik rá: Beesési János a neve, brigádvezető. Lehetséges elvtárs, lehetséges — dormögte még mindig bosszúsan az elnök, mert menne, menne már s eszébe jutott, hogy betoppan­hatnak valakik a járástól vagy valamelyik vállalattól, s aztán es­tig se ér ki a határba. — Szóval, idejönne. Aztán mi­hez ért? — Baromfi tenyésztési szaíkmun- kásbizonyítványom van. A íelesé­800 ezres költséggel készül a má­sik épület. Négyszázezer forintot ruháznak be szociális és kulturális létesítményekbe. A tervek szerint első lépésként a szerelőcsarnok készül el, október 30-ra szeretnék átadni rendeltetésének. A vízügyi igazgatóság gépjaví­tó telepét jelentős ráfordítással újítják fel. Valamivel nagyobb anyagi áldozattal már teljesen korszerű műhelyeket lehetett vol­na építeni. Ez.t azonban nemcsak a szűk keret akadályozta. A régi bővítése ugyanis felújítási keret­ből történik, az újihoz viszont be­ruházás kell. S ha a végösszeg nem is mutat nagy eltérést, de a két „rubrika ’ — felújítási és beruházási — át­hidalhatatlan távolságban .van gemnék is. Tanfolyamon ismer­kedtünk meg. — Hát ez szép. Na, de ott, Mátyáspusztán nem tenyésztenek baromfit? — Dehogynem. Csak hát ne. künk el kell onnan jönnünk. — Nocsak — ráncolódott Ö6sze az elnök homloka. A nocsak azt jelentette, nem akar olyan kifejezést használni, ami kétségbe vonná ennek a jó megjelenésű, nyílt tekintetű fia­talembernek a becsületét. — Anyáink meg a szomszédok szája miatt. Nincs nyugtunk tő­lük. Ütőn, útfélen utánunk kia­bálják, hogy istentől elrugaszko­dott pogányok vagyunk, hogy örök életében beteg lesz, nyomo­rékká válik a gyermekünk, ami­ért nem kereszteltettük meg. A feleségem nem mer elmozdulni a gyerek mellől, mert megfenyeget­ték, hogy az első adandó alkalom­mal elviszik a kicsit megkeresz­teltet ni. — Ismert, bolond história. — Hallott már rólunk? Mesélte valaki ? — Nem, de itt is vannak vak szülők és világosságra törő fiata­lok. Alig győzzük őket békitgetni. összevesznek, hajba kapnak a pap nélküli esküvő és a névadó­Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltsége igen jó eredményeket ért el az április 1- től július 30-ig tartó bányásznapi munkaversenyben. A mozgalom­ban részt vett az Alföld 13 fúró- és 13 lyukbefejező berendezése, s túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az orosháziak helyezést helyezésre halmoztak. A fúróberendezések közül az első, a második, továbbá a negyedik és ötödik helyet sze­rezték meg. Ennek eredménye­ként az RD 21-es kollektívája 8450, a második helyezett RD 13- as dolgozói 6500, a negyedik, to­vábbá az ötödik helyen végzett Külön szövetségbe tömörítették a ruházati cikkeket gyártó közép­üzemi szinten dolgozó kisipari szövetkezeteket. A múlt év elején alakult meg a Ruházati Szövetke­zetek Országos Szövetsége, amely­hez most 62 ktsz tartozik. A szövetségünkhöz tartozó ktsz- ek ez évi termelése 1 milliárd 360 millió forintot képvisel, az export­ra készülő termékek értéke ebből 600 millió forint. Az export 65 százaléka tőkés piacokra irányul. Az alkotmány ünnepére készül Szarvas vasútállomásának har­mincnégy dolgozója. Augusztus 20-a tiszteletére kéthetes ünnepi műszakot tartanak. Molnár Jó­zsef állomásifőnök irányításával egy kereskedelmi és egy forgalmi brigád versenyez egymással. Ha­táridő előtt rakodják ki az állo­másra érkező teherkocsikat. A vállalatok és az AKÖV dolgozói a vasutasokkal együttműködve igye­keznek biztosítani a szállítás gyors, jól szervezett lebonyolftá­ünnepség miatt. Aztán hova köl­töznének, ha idefogadnánk ma­gukat? Épül itt annyi két-három szobás új ház, de hát rhanapság mindenki csak egyedül szeret lakni. Palotásnak úgy kókadt le a feje, mintha jól tarkón vágták volna. Alig hallható búskomoran, taglalva ejtette ki a szavakat: Pedig... nagyon bíztam, azaz, hogy nagyon bíztunk Pista bá­tyámban. Apósom váltig erősít- gette: Menj csak fiam a Molnár Pistához, olyan ember az, hogy neked adja a házát is, ha kéred tőle. Mély csend lett az irodában. Az elnök intett Palotásnak, hogy ül­jön le. Ö maga is leült, de egy pillanat múlva már ott állt az ab­laknál, s úgy járt a tekintete, mintha azt venné számba, hogy melyik házban hány szoba van, s hányán laknak benne. Az ajtónyi­tásra fordult hátra. Kovácsi, a párttitkár meg Bonyhádi, a fő­állattenyésztő lépett be. — Tán csak nem veszekedtek az elvtársak, hogy ilyen komo­rak? — nézett rájuk kutatva, s mosolyogva Kovácsi, miközben odalépett Palotáshoz bemutatkoz­ni. — A legutóbbi Branyik-féle eset ismétlődése — szólt az elnök. — Idejönne dolgozni a feleségével együtt. Baromfitenyésztő szak­munkások mind a ketten. — Az isten küldte! Azaz, hogy a jó szerencsét akartam mondani R 52, és RD 31-es berendezések dolgozói 4000, illetve 2900 forint jutalomban részesültek. A lyuk­befejezőknek sem kell szégyen­kezniük, ők a második, harmadik és negyedik helyen végeztek. Az elért sikereket együttesen 16 350 forinttal jutalmazzák. A bányász­napi munk^versenyt tehát méltó­képpen ünnepük az orosháziak, ami az anyagiakban is kifejezés­re jut. A célprémiummal és a mű­szakiak jutalmazásával együtt szeptember első vasárnapján, a XV. Magyar Bányásznap ünne­pén mintegy 110 ezer forintot osz­tanak ki a dolgozók között. Két éven belül el szeretnénk ér­ni, hogy ez az arány 70 százalék legyen. Negyvenkét szövetkeze­tünk foglalkozik exportcikkek gyártásával, s szorgalmazzuk a vi­dék minél szélesebb hevonását az exporttermelésbe. Külföldi meg­rendelésre az idén kétszer annyi árut gyártanak a vidéki ktsz-ek, mint tavaly. Az év végéig export­tervünk niintegy 60 millió íorintos túlteljesítésére számítunk — mon­dotta Rácz János, a KiSZÖV el­nöke. (MTI) sát. Munkájuk eredményeként a kocsikihasznélást 109 százalékra teljesítették. Ügyelnek a munkafegyelemre, s büszkék rá, hogy ez évben még egyetlen baleset sem történt. Pél­dás rendet tartanak az állomás területén. Augusztus 20-ra fel­ajánlották a szarvasi vasutasok, hogy a menetrendszerű indítás pontosságát 2 százalékkal javít­ják, jelenleg azonban már nyolc- százalékos eredményjavulásnál tartanak. Boldizsár Gyula — helyesbített a párttitkár, aki­nek szavajárása az isten fizesse meg, meg az isten hozta. Az elnök rácsodálkozott Kovácsira. Bony­hádi, a főállattenyésztő kezdett magyarázni. — Azért jöttünk, mert éppen most szólt Poprádi: el kell men­niük, mert egyedül maradt, gon­dozásra szorul az édesapja. — Fel a fejjel, Palotás elvtárs! Van már lakásuk — veregette vállon jókedvűen a jövevényt az elnök. De aztán elkomorult. — Csak hát az a bökkenő, hogy a vá­ci püspökségen sincs annyi val­lásos vénasszony, mint éppen azon a tanyasoron, ahonnan most Poprádiék elköltöznek. — Legfeljebb nem barátkoznak majd velük. Mikor tudnak köl­tözni? — kérdezte türelmetlenül Bonyhádi. — Máris. Azaz hogy, amint megüresedik a tanya, ha már máshol nincs lakás. — Megálljunk, emberek. Nem megy ez olyan gyorsan: igazgató- sági, meg közgyűlés élé kell el­sőbb terjeszteni... — Ráérsz ezzel, elnök elvtárs. Majd, ha megismerik, könnyeb­ben szavaznak mellette. Van mi­vel kimagyarázkodnunk. Tudod, hogy senki se akart jelentkezni, Poprádiékat is milyen nehéz volt rábeszélni, hogy kimenjenek a baromfitelepre... — Jól van na, nem bánom. egymástól! Szöveg: Vajda Fotó: Malmos Pogányok a templom mellett Középüzemek a kisipari szövetkezetekben Kéthetes ünnepi műszak a szarvasi vasútállomáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom