Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-07 / 158. szám
Í965. július4 Szerda Az újkígyós! vízmű Békéscsaba vízellátására néhány éve épült meg Újkígyóson a vízmű. Két hete új rekord született, egy nap alatt 6500 köbméter vizet adtak a város lakosságának. Fotó: Kocziszky Nem a kereseteit esökkentése a eél Kilenctagú brigád dolgozik a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz motorkerékpár- javító részlegében. Mindnyájan jól képzett és ambiciózus emberek, akiket nem csupán a kereset érdekel, hanem a „kuncsaft' véleménye is. Tudják, hogy csak jó munkával lehet új megrendelőket szerezni és a régieket megtartani. Ezért sokszor a kötelességükön túlmenően is igyekeznek a motorosok kedvébe járni. Így aztán érthető, ha ebben a szakmában olyan hírnévre tettek szert, amire a szövetkezet méltán büszke lehet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a műhelyük egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek. A behajtó mennyezet szinte életveszélyesnek látszik, télén nem fűthető rendesen, nyáron fülledt meleg van benne, a falai pedig feltűnően piszkosak. Ahogy mondják, igen rosszak, elhasználtak a szerszámok, amelyekkel csak kínlódni tudnak. A rossz alkatrész-ellátás miatt egy-egy motorkerékpár javítása néha hetekig elhúzódik. Az egyik például május 20-án került a műhelybe, azonban sebességváltó-alkatrész hiánya miatt még július 3-ig sem tudták rendbe hozni. Érthető, ha ilyen viszonyok között a brigádnak meglehetősen nagy erőfeszítéssel kell dolgoznia, hogy a tervét hónapról hónapra teljesíthesazonban általában lazák a normák. Ez persze nem egyedülálló jelenség ott, ahol éveken át elmaradt a normakarbantartás. Emiatt sorozatos béralaptúllépés fordul elő. Ha ennek véget altatnak vetni, szigorítani kell a normát. Világos és érthető is azoknál a részlegeknél, amelyek fejlődtek, korszerűsödtek. A motorkerékpárjavító-részleg műhelye azonban az évek során semmit sem változott, sőt a szerszámok — amelyeket nem pótoltak és nem is javítottak — romlottak, s ezekkel csak nehezebbé vált a munka. Az országos norma szerint a motorjavításnál az anyagmentes termelési érték 34 százaléka fizethető ki a dolgozóknak. Ezt az arányt egy közepesen felszerelt műhelyre állapították meg. Ennek alapján minden dolgozóra vonatkoztatva — az órabérnek megfelelően — meghatározták az egyhavi termelési értéket. Aki azt eljesíti, 100 százalékos munkabért kap. Ha több vagy kevesebb, a munkabér ennek megfelelően nő vagy csökken. A tapasztalat azt mutatja, hogy száz százalékon felüli eredményt csak ritkán tudnak elérni, akkor is fokozott intenzitással. A brigád tagjai elmondták, hogy vagy hárem héttel ezelőtt a szövetkezet munkaügyi előadója megjelent a műhelyben és felolvasta: órabé.'emelést kapnak, a nprmát pedig 3 százalékkal szigorítják. Emiatt nagy zúgolódás támadt, másnap pedig a részlegvezető és a brigád egyik tagja felkereste a műszaki vezetőt. Vita keletkezett. A műszaki vezető azt mondta, hogy akkor a jövőben mindenki egyformán 7 forint 60 fillér órabért kap. akár három, akár tizenöt éve dolgozik a szakmában. se. Az „egyenlősdi" A szövetkezetben mindenkit felháborított. Kiszámitolták azt is, hogy a 3 százalékos normaszigorítás általában havi 100—150 forint bércsökkenéssel jár, ami ellen a meglévő viszonyok között tenni nem tudnak. Érthetetlennek tartják, hogy mire alapozzák a normaigazítást. Ha megfelelő körülmények között dolgoznának, új gépeket, szerszámokat kaptak volna, akkor nem tennének semmi ellenvetést, de így? Ráadásul előzőleg senki sem beszélt vei ük. veszte- ségidő-felmérés sem történt. Az ilyenfajta normaszigorítás aligha célravezető, mert a veszteségeit nem a brigád tagjainak a hibáján, fegyelmezetlenségén múlnak, hanem az objektív viszonyokon, ami viszont a vezetés szubjektív hibáira vezethető vissza. A folyamatos normakar’oantar- tásra mindenütt szükség van, de ez csak akkor párosulhat a termelékenység növekedésével és találkozhat a dolgozók igazságérzetével, ha konkrét műszaki-szervezési intézkedéseket tesznek az előző állapotok megjavítására. Azzal a céllal, hogy a dolgozók keresete csökkenjen, nem lehet a normát szigorítani. ~ 7" j hogy a szövetkezet *e>yes, | ejnöke már intézke * * dett. *WVN/W- - \ Pásztor Béla A megye legkorszerűbb kultúrkombin útjának építését tervezik Mintegy 8 millió forintos költséggel kultúrkombinát építését tervezik Gyomén. A községi szervek a járási és megyei tanáccsal együttműködve elhatározták, hogy jövőre hozzákezdenek egy új, korszerű kulturális létesítmény megépítéséhez, s legkésőbb 1368-ban átadják rendeltetésének. A tervek szerint a kuitúrkombinátban a kultúrházon kívül helyet kap majd a járási könyvtár, a mozi. a különböző szakkörök és a zeneiskola is. A régi művelődési házban, amely többszöri átalakítás ellenére is alkalmatlan a járásszékhely igényeinek kielégítésére, valószínűleg középiskolás diákotthont rendeznek be. —W— A békési járás kulturális életéből- Kétezerhétszáz fiatal a filmankétokon — A tudományos ismeretterjesztő előadások nem túlságosan népszerűek a békési járásban. Ennek fő oka, hogy az előadások témája nem mindig egyezik a fiatalok érdeklődésével. Annál nagyobb azonban a népszerűsége a kollektív színház- és mozilátogatásoknak. Kiváltképp az előadásokat követő ankétok- nak. Az elmúlt évben kétezer 700 fiatal vett részt filmankétokon. Külön örvendetes, hogy ezen szép számmal megjelentek a termelő- szövetkezetek fiataljai is, főleg Muronyban, Köröstarcsán, Mező" berényben és Békésen. Igen kedveltek a szellemi vetélkedők. A múlt évben megkétszereződött a résztvevők száma, s nincs a járásnak olyan községe, ahol a művelődési otthonok kulturális programjában ne szerepelne műsorral egybekötött szellemi vetélkedő. Az öntevékeny színjátszó csoportok helyzete javításra szorul még. Az elmúlt évadban Kamut, Bélmegyer, Békés és Murony községekben hét színjátszó csoportban 87 fiatal tevékenykedett. Hiányzik a jól képzett, a szerepet megtanító irányító, vezető, de sok esetben a darab kiválasztása sem helyes; — a kosztümös, klasszikus darabolj előadásához nincs meg a kellő tárgyi és személyi feltétel. Kiválóan megállják helyüket a mezőgazdasági táborban dolgozó Békés megyei kiszisták A megyei KISZ-bizottság ezen a nyáron a Szolnok megyei Helvéciái Állami Gazdaság új bőgi üzemegységében szervezett munkai ábort a fiatalok számára. A tábor július első napjaiban megnyílt. A KISZ-es önkéntesek — összesen kétszázharmincan — főként Békés megyei és egri középiskolások, mar az első «lapon eredményes munkát végeztek az állami gazdaság földjein. Kitűnő napi teljesítménnyel dolgoznak a növényápolási munkákban. Kéthetes táborozásukat kapálással, szőlőkötözéssel és paradicsomszedéssel töltik. Esténként rendszerint műsoros összejöveteleken vesznek részt.-WcTársasutazás indul Ciprus szigetére október 6-án. A résztvevők a 9 napos út során felkeresik a sziget nevezetességeit: Nicosiát, Kyreniát. Lar- nacát, Limassolt. Részvételi díj: 5300.— forint. Jelentkezés és felvilágosítás az IBUSZ utazási irodákban Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason, valamint az fmsz társasutazási kirendeltségeken. 90435 Kora reggel van még, alig hogy elmúlt a hajnal. Az árokparton emberek üldögélnek. Esznek. Komótosan, lassan, kiterített kendőből kenyeret, szalonnát, hozzája pedig hagymát rogy zöldpaprikát. Alig pirkadt még. amikor fölkeltette őket az asszony meg a kötelességtudás: a hosszú éltek Óta beídegződött, szolcas- sá vált munkaszeretet. Kern kívánja még a gyomor 4—5 óraJcor az ennivalót. Csak a tarisznya, vagy a piros kockás kendő várja éhesen az elemózsiát, amit az asz- szony gondos keze rakosgat bele, hogy aztán bekapcsolja a tarisznya fedelét, vagy négy csücsökre kösse össze a kendő sarkait. A tarisznya a vállra kerül, a kendő pedig marokba, hozzáfogtta a szerszám nyeléhez. Ezek a munkások nem mennek be a kocsi belsejébe, kint álldogálnak az ajtó mellett. Nem is lehet a szerszámmal befurakodni a szűk ülöheÁROKPARTON menni. Ott álldogálnak kis csoportokban. Nemigen beszélgetnek, a szerszámra ügyelnek, nehogy kárt tegyenek valakiben. A sűrű fogú kö- hányó villa minden ága végére kukoricacsutkadarabokat szúrtak. Így óvják magukat, másokat. Meg így a kalauz sem szól. De meg a második megállónál le is szállnak, s én is velük... Elsőnek a legidősebb munkás száll le. Bevárja a többit: — Igyekezzetek — biztatja társait, s ti munkások elnyújtott, lassú, de haladós lépései- vel mennek, időnként megállnak, vizsgálják a vasúti töltés oldalát. Fölmérik azt a területet, amelyik a legjobban rászorul a gyors és szakszerű javítási munkákra. De először van más „munka” is még: enni kell. A bandagazda, a legöregebb munkás inas. sovány, csupa barázda arcú ember. Lekanyarítja válláról a tarisznyát; — Itt talán jó lesz, emberek — s a többiek ts raa legfiatalabb, aki utoljá- bólintanak. Egymás mel- ra marad, leadogatja a lé, sorba letelepszenek az lyek közé. Veszélyes is a hosszú nyelű villa, meg olyan lenne az, mint er- ■ dobén létrával keresztbe szerszáinokat: a lapátokat, a csákányokat, a villákat. Utánanéznek még az elinduló kisvonatnak, aztán vállra vetett szerszámokkal libasorban megindulnak a töltés mellett. Nagy vihar volt az éjjel, a zúduló víz kimosta a kavicsot, a termésköveket a talpfák közül, itt csinál rendet most ez a hét ember, akik között szinte italamennyi korosztály megtalálható, aki már felnőtt embernek számit. A nehéz tesárok partjára. A szerszámokat egy csomóba rakják. Az idősebbek maguk mellé teszik a földre a fakó kalapot, vagy a simlis sapkát:, s bogozni kezdik az útra- való pakkokat. Kikattannak a bicskák, s falatoznak az emberek az árokparton. Az öreg lassan, komótosan, jól megrág minden falatot. Hagymát is szel a tenyérnyi szalonna mellé. A legfiatalabb, külseje után szabadságát töltő diák, Icapkodva fal, össze-visz- sza mindent, ami csak van a diáktáskában. Friss cseresznye is kerül, meg vasárnapról maradt sütemény is. Megkínálja a többit, azok azonban nem fogadják el. Ettől kicsit zavarba jön. Hosz- szan, sokáig esznek és sokat. A diák fejezi be elsőnek, elszéled kicsit a társaságtól, bogarászik a fű között. Lassan a többiek is befejezik a reggeli étkezést, bekattannák a bicskák, gondosan elcsomagolják az első étkezéssel megkisebbített elemózsiát. Árnyas bokrot keresnek a tarisznyáknak, bugyroknak, nehogy megszáradjon délig. Nagyokat húznak a vizesüvegböl, s aztán a bandagazda föláll, roppant egyet a derekán, fölteszi a kalapját, húz egyet a nadrágján s ennyit mond: — Kezdhetjük, emberek ... A szerszámok kézbe kerülnek, s megindulnak a töltésre az emberek: elöl a bandagazda, leghátul a diák. Reggel hat íra van... Tcrnyák Ferenc
