Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-07 / 158. szám

W65. július 7. 5 Szerda Strandcikk gyermekeknek Megkezdődött az üdülési szezon, a strandolás, kisebb-nagyobb gondot okoz gyermekeink nyári ruhatárának kiegészítése. Ebben a tekintetben segít a konfekció minden korosztálynak, — kisfiú­nak és kislánynak egyaránt ízlé­ses holmikat biztosít. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat fürdőruha-kiállításán láttunk néhány öltözéket, amit a a gyerekek nyáron az otthoni já­tékhoz, nyaraláshoz vagy strando­láshoz jól használhatnak. A 2—3 éves kicsinyeknek 15 új fazont készítettek. Napozót kar­tonból, pikéből, de legpraktiku­sabb az az együttes, amely kis nadrágból és felsőrészből áll. Pancsolás után a napozót levet­jük, s a felsőrész máris „jól öltö­zötté” teszi a babát. A 2—10 éves lánykáknak ké­szült strandcikkek mellett sok szép sortot, halásznadrág-garni- túrát, fürdőruhát láttunk nagyobb lányok, bakfisok részére is. Az utóbbiaknál a bikini, halásznad­rág, ca mpi ng-gan,ftúra a legújabb divatvonalak szerint készült. A kisfiúknak való színes nylon úszónadrág népszerűvé vált 2—18 éves korig. Újdonság szintén akad — a kisfiúk és kamaszok részére. A színes camping-gamitúra két részből áll: rövid ujjú kiving és azonos anyagból rövid kis nadrág. Ezt az öltözéket a kisfiúk nem­csak strandon vagy üdülőhelyen viselhetik, hanem nyári melegben otthon, sőt az utcán is. Könnyű, Kútba esen 8 és fél millió forint? Megszökött egy fürdő vize — Százezrek ide, százezrek odú — Egy község segítséget vár szellós anyagból készült, könnyen mosható, tisztán tartása nem okoz sok gondot. A fürdőruha-kiállítás anyagá­ból kiderült: a kereskedelem messzemenően gondolt a gyerme­kek igényeire is. A szülők olcsón és csinosan öltöztethetik az if­jabb korosztály képviselőit. Alföldi Erzsébet Hirtelen következett be a baj, dődött. amely több mint egy fél éve fog­lalkoztatja Dévaványa község la­kóit, és sok álmatlan éjszakát, rengeteg gondot okozott már a he­lyi tanács vezetőinek. Ha az itt lakók szavai szerint szólunk, azt mondhatni .— megszökött az új fürdőjük vize. Váratlanul elapadt a sok költséggel fúrt termálkút, amely rövid időre szinte új életet varázsolt a 13 ezer lakosú köz­ségbe. — A kár sokkal nagyobb, mint j sokan gondolnák — mondja Papp I Gyula, a dévaványai községi ta­nács elnöke. — Eddig mintegy 8 és fél mil­lió forintot fektettünk a fürdő megépítésébe, illetve annak a kútnak megfúrásába, amelynek mélyítését négy éve kezdték el. Váratlanul igen bővizű hőforrásra bukkantak a kútfúrók, s szinte egyik napról másikra megszület­tek a község számára igen kedve­ző lehetőségeket ígérő tervek: a termálkúthoz fürdőt is kell épí­teni. Hosszú történet ez ... — te­szi hozzá lehangoltan az elnök. Csendes irodájában négyszemközt beszélgetünk egy darabig. A kút­fúrásra és fürdőépítésre vonatko­zó dokumentumok is előkerülnek. Nagy köteg akta tornyosul előt­tünk. Az 1200 méteres új kút percenként 840 liter 64 fokos meleg vizet adott. Most... csak 60 litert és melege is lecsökkent 53 fokra. — Mi történt? — Az első próbálkozások a kút­fúrással ugyan nem sikerültek, s a nagy vízbőség csak mélyítés nyomán adódott, de ennek ellené­re a szakemberek szerint bőven van víz a földben. A vízbőség csak múlt év végéig tartott. Hiába voltak a kút mosatásai, amellyel növelni próbálták hozamát, a befektetett újabb és újabb száz­ezrek sem hoztak eredményt. A baj bajt szült. . . Víz nélkül ma­radt a nagy áldozatokkal, hitelek­kel, illetve községfejlesztési hoz­zájárulással időközben megépített termálfürdőnk. Pedig milyen lel­kesedést váltott ki az építése a la­kosságból ... Rz építkezésekkel sincs minden rendben fl lakosság összefog — Nyugodtan mondhatom, egy emberként mozdult meg a lakos­ság, amikor a fürdöépítés megkez­Téli dísz — nyári gond Ni ÁRON SZÍVESEBBEN IDŐ- suk ZÜNK A SZABADBAN az árnyas I két. fák és virágok között. De ekkor sem leiedkezhötünk meg ottho­nunk kedves díszéről, a szöbanö- vényékről. Azokról a cserépben nevelhető, jól alkalmazkodó tró­pusi vagy szubtrópusi vidékről származó növényekről, amelyek üde zöld levelükkel, virágukkal vagy éppen alakjukkal ékesítik lakásunkat. Nagyon hasznos, ha behatóbban megismerkedünk jel­lemző tulajdonságaikkal, mert ezekből következtetni tudunk, mit kell tennünk, hogy biatosít­A szobauövényekről megfelelő életkörül ményei ­Július 9 - én: Békés megyei népi zenekarok fesziiváija A Békés megyi tanács műve­lődésügyi osztálya, Békéscsaba Város Tanácsa Végrehajtó Bizott­sága és a Békés megyei MÉSZÖV július 9-én rendezi meg a Békés megyei népi zenekarok fesztivál­ját a szabadtéri színpadon. (Rossz idő esetén a Balassi Művelődési Otthonban.) A délelőtt folyamán szakzsüri előtt folyik a verseny, majd este ünnepi bemutatót rendeznek a népi zenekarok. Fellép a műsor­ban Boross Jolán, a Magyar Rá­dió népdalénekese, Andó Mihály népdalénekes, és az egyesített 80 tagú népi zenekar Kozák Gábor Józset prímás, a Népművészét Mestere vezetésével. A műsor után Uhljár Mihály, a városi tanács vb-elnöke adja át a díjakat a győztes zenekarok ve­zetőinek. A fikusz az egyik legkedveltebb dísznövényünk. Hatszáz fajta kö­zül nálunk legismertebb a sötét­zöld színű, ovális levelű fikusz- elasztiika. Szép díszes növény, nem mondható éppen igénytelen­nek. Különösen érzékeny a hi­degre, általában 10—15 Celsius fokot igényel. Ha megfázik, fony- nyadt, vagy a levelein, esetleg a törzsön olajszínű foltok jelentkez­nek. A hőingadozásra, huzatra is érzékeny. De azért nyáron szél- védett, napos helyen szabadban is tartható. A túlöntözéstői óv­juk, s vigyázzunk arra, hogy az aláhelyezett tányérban vagy dísz­cserépben víz sose álljon. A MÁSIK KEDVENC NÖVÉNY A FILODENDRON. A modern la­kásokat hamar kinövi £> világos­ság felé , forduló leveleivel. Táp­dús, laza szerkezetű, de nem vizes talajt igényel, világos és nem napfényes, 14—18 fokos hőmér­sékleten érzi jól magát. A sansavera jó alkalmazkodó képességű növény. Már 10, Celsius fok hőmérsékleten is megél. Szá­razság-kedvelő. Megelégszik a ho­mokos kerti földdel is, sőt ettől még szebbek, színesebbek lesznek a levelei. Átültetésére a tavaszi időszak a legmegfelelőbb, amikor sarjakr&l szaporíthatjuk. A datolyapálma igen hálás és dekoratív. Az erősebb hőingado- zást megsínyli, de 8—10 foknál már elmarad. Szereti a világos­ságot, a napot, de alkalmazkodik az északi fekvésű szobákhoz is. Nyáron szép dísze a kertnek zött is ugyancsak akad olyan, ami jól tartható akár a legsöté­tebb szobában is. Mivel erdei nö­vény, ebből következik, hogy az árnyas, párás helyet szereti. Leg­kedveltebb fajtája a neprolepis, aminek ívben hajló, szárnyalt, hal­ványzöld levelei a 16—18 fokos hőmérsékletet kedvelik. NÖVÉNYEINK EGÉSZSÉGÉT általában óvjuk a túlöntözéstöl, a megfázástól és a levédtetvek tá­madásától. Ha mégis baj érné, sürgősen segítsünk rajtuk, orvo­soljuk őket. Réti Erzsébet — Tudunk róla, hogy a járási és megyei tanácsnál nem mindenben értettek egyet a fürdővel kapcso­latban. Erről mi a véleménye Papp elvtársnak? — Igen, így igaz... — válaszol­ja. Hangjában keserűség cseng. A beszélgetést a fürdőépület, az úszómedence és a termálmedence megtekintésével folytatjuk. — Nehezen kaptuk meg a hozzájáru­lásokat a hitelekhez, s az ellen­kezés különösen rossz csengésű visszhangban folytatódott, amikor problémák jelentkeztek az építke­zéseknél is . .. — fűzte tovább a történetet. — Az ÉM Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat megdöb­bentően hanyag munkát végzett. A meleg víz elapadásának csapá­sát csak fokozta, hogy a termálvíz számára készült medence hideg strandnak sem jó. A színes tört mozaik kövezése a medencének rövid idő alatt telpattogzott. A fürdő egész területén porladoznak a betonjárdák, az öltözőkben lévő zuhanyozók falaiból hiányzik a szigetelés és átáztak ... — De ezek csak a nagyobb hi­bák — kapcsolódik a kihalt fürdő területén folyó beszélgetésiünkbe Héjjas Sándor, a létesítmény ve­zetője. — Elemi hibákat vétettek a ter­vezők és építők. A vízcsapoknál hiányzik a fagyszigetelés, az egyik Eredményes munka után — vidám találkozó A békéscsabai Balassi Bálint! a gárda a lelkesedés mellett ala­Múvelődési Otthon zenekara, 1 pos tudásról is számot adott. táncklubja és irodalmi színpada az elmúlt népművelési évadban több kiemelkedő szerepléssel mu­tatta be jó felkészültségét. Az irodalmi színpad és a zenekar eljutott a Ki mit tud? bemutatói során a képernyőig, s hogy nem mentek tovább az első zsűrinél, az nem keserítette el őket, hanem arra az elhatározásra késztette a vezetőket és a fiatalokat, hogy a jövőben még alaposabban, még jobban felkészülnek, hogy még eredményesebb legyen munkájuk. A társastáncklub tagjai — mint arról már az elmúlt héten beszámoltunk — országosan is szép eredményt értek el, s ha azt számítjuk, hogy a vidéki tánc­klubok közül egyedül a békéscsa­bai „balassiak” jutottak a do- I bogó legmagasabb fokára, jutot­tak be a legmagasabb osztályba, vagy erkélynek. A páfrányok kő- | nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez| A fiatalok nem vártak ezekért az eredményekért semmit, így kellemes meglepetés érte őket, amikor hétfőn este a békéscsabai úttörőházba meghívta valameny- nyiüket a KISZ megyei bizott­sága és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya. Szerényen, egy kis szendvics és egy pohár sör mellett beszélgettek az izgalmas szereplések élményeiről, öröm­mel üdvözölték a körükben meg­jelent Gorszkij Alekszandr I. elv­társat, és a táncosok rögtönzött versenybemutatóval kedveskedtek a szibériai vendégnek. A vidám hangulatú találkozó még jobban összekovácsolta a fia­talokat, s néma fogadalom szüle­tett: ezentúl még jobbat, nég job-1 ban a megye színeiben, a közön­ség előtt! i (á)l tusolóból a férfiöltöző helyiségé­be folyik a víz, a tusolok falai csak ólaj festékkel vonták be, és az néhány hét alatt lehullott. Ami pedig a legkényelmetlenebb, azt a kevés meleg vizet is. amit még ad a kutunk, igen körülményesen tudjuk felhasználni. A hőkicseré- lő, hideg-meleg vízkeverő beren­dezés felszerelése elmaradt, s most igen primitív megoldással, házilag készített kisméretű víztar­tályba szivattyúzzuk a vizet egy durva faácsolat tetejére, hogy -i víz elvezetéséhez a megfelelő nyomást biztosíthassuk. — És mit tettek mindezek ellen? — A kivitelező vállalattal már az első átadási kísérletnél vitái: támadtak. Tulajdonképpen nem tavaly augusztusban, hanem sok­kal hamarább kellett volna meg­nyitni a fürdőt a közönség előtt Két pert indított a tanács a vál­lalat ellen. Az eredmény: a hibá­kat csak tessék-lássék és csak részben javították ki, a károk fo kozódtak — tárja szét a karjait " tanácselnök és sorra mutatja a hi­bákat. — Mi lesz a kúttal és a termál­fürdővel? — Még mindig reménykedünk . Űj kutat szeretnénk Járatni i régi mellett. Ehhez újabb 500 00:; forint kellene. Hiteit most mái nem tudni miért, az OTP-től sem kapunk, pedig pontosan kifizet­tünk mindent azelőtt. A járás és a megye nem segít. Pedig ez a kút lenne az egyetlen lehetőség még. Próbálkozás az eddig befektetett — pontosan 8 millió 488 ezer fo­rint megmentésére. — És mit mond minderről a já­rási tanács titkára, Homok Vince elvtárs? — tettük fel a kérdést a fürdő ügyével kapcsolatban a já­rási székhelyen. Nagyon bonyolult ügy, de... — Dévaványa sokat vállalt és sokat vesztett. Talán egy ideig várni kellett volna a fürdőépítés­sel a kútfúrás után, de természete­sen ez ma már csak az eshetősé­gek latolgatása — mondja Hor­nok elvtárs. — Igen súlyos hibák terhelik az építésben érdekelt vál­lalatot is, amely súlyosbította a helyzetet a rossz munkákból ere­dő károkkal. Ebben az esetben minden támogatást megadunk a községi tanácsnak. Hogy legyen-e újabb kút? Üjabb félmilliós befek­tetést mindezek után várni és igé­nyelni meggondolandó. Ez plusz áldozatot jelent a lakosság számá­ra is, hiszen a kölcsön visszafize­téséhez a pénzt a községfejlesztési alapból kell majd biztosítani, s ezt más fontos dologtól vonnák el. Még egy „talán”. Ha a megyei ta­nács segítene... Vagy sikerülne az a próbálkozás, amiről Papp Gyula beszólt — hogy tudniillik, segítsé­get kértek az Országos Tervhiva­taltól és az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól a termálvizek felkutatására biztosított országos alapból — tette hozzá. Dévaványa szorult helyzetben van. Most vagy meg kell minden lehetőséget ragadni, hogy új kúttal valóra váltsák a helyiek álmát, fürdőközponttá tegyék járásukban a községet, vagy ha ez is kudarcba fullad, akkor 9 millióra rúg a rö­viden szólva kútba esett pénz. Ez pedig a viszonylag kisebb össze­get jelentő új kockázatvállalást sürgeti. Wegroszta Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom