Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-07 / 158. szám

W65. július 7. 3 Szerda Kinek a A Ludas Matyiban néhány hó­nappal ezelőtt megjelent egy tréfás „nyilatkozat", miszerint a megkérdezett úgy’ válaszol a „Megkérdeztük munkatársain­kat” sorozatban, hogy emeljék a fizetését és akkor jobban tud takarékoskodni. A szellemes megjegyzés ép­pen azokat gúnyolja, akik hely­telenül gondolkodnak a takaré­kosság elvéről, s csak az önma­guk számára közvetlenül je­lentkező forintokat veszik figye­lembe. Mindezt a „könnyebben nyilik a más pénztárcája, mint a igáját” elv alapján teszik. Akad olyan ember, aki a munkahelyén levő berendezések­kel, felszerelésekkel, munkaesz­közökkel hanyagul bánik, pedig otthonában mindenre úgy vi- 'gyáz, mint a hímes tojásra. A vállalati íróasztalra különféle fi­gurákat rajzol, pedig saját laká­sában, amikor kisfia ugyanezt tette, megbüntette érte. Vajon miért? A magyarázat egyszerű: azért, mert ha az ott­honi asztalt vagy más megron­9 gált berendezést rendbe akarja hozatni, akkor a saját zsebébe kell nyúlnia, az pedig egy kel­lemetlen dolog, felesleges és el­kerülhető pénzkiadást jelent. Az irodai Íróasztal vagy fal új­rafestését pedig majd kifizeti a vállalat. Itt a meleg idő, növekszik a vízfogyasztás. Ez sokféle szem­pontból is helyes, a meleg idő függvénye. De az már helytelen, hogy több, vízvezetékkel ellátott lakásban pazarolják a vizet. Azck. akik néhány évvel ezelőtt még kannákkal, vödrökkel ki- sebb-nagyobb távolságokról hordták a vizet, most egyszerű­en megnyitják a csapol — és úgy hagyják. Hadd folyjon a víz órákig az odatett szódás­üvegre vagy más hűtenivalóra. Köbméterenként 1 forint 80 fil­lérért — hiszen „benne van a lakbérben", s az a bizonyos saját zseb nem is érzi meg. Pedig egy-egy ember saját zsebe valahol csak megegyezik a népgazdaságéval. V. T. Sikeres külföldi „premier ” Külföldöm is nagy érdeklő­dést keltett a Békéscsabai La­katos és Gépjavító Ktsz szelle­mes kivitelű könyvtárberende­zése. Májusban a KGST orszá­gainak moszkvai kiállításán be­mutatott prototípus osztatlan sikert aratott szakmai körökben. Az egyedi darabokból álló és tetszés szerinti elrendezésben felszerelhető könyvespolcok a könyvtárak maximális helyki­használását teszik lehetővé. A FÉRRUN ION Külkereske­delmi Vállalat tárgyalásokat kezdett a ktsz-el: miként lehet­ne mielőbb kielégíteni a külföldi megrendelők igényét. Mivél az üzem ez évi kapacitását a bel­földi szállítások teljesen lekötik, az az elgondolásuk, hogy má­sodik műszak bevezetésével le­hetne bővíteni a termelést. Ille­tékesek véleménye szerint, ha a megfelelő minőségű és meny- nyiségű gyártás feltételeit az év végéig biztosítják, több millió devizaforint értékű exportüzlet lebonyolításáról lehet szó. Több ezer hold vetés szenvedett jégkárt megyénkben — Azonnal munkához láttak az Állami Biztosító kárbecslői — Megyénk területén hétfőn szá­mos termelőszövetkezet határa szenvedett jégkárt. Az Állami Biz­tosító megyei igazgatóságához egymás után érkeztek a jelentések főleg Orosháza, Csorvás, Kunágo- ta, Nagybárahegyes környékéről. A biztosító kárbecslői már kedden hajnalban munkához láttak a jég­kárt szenvedett táblákon, hogy megbecsülhessék a kárt. A jégkár különböző. 30 százaléktól száz szá­zalékig találni őszi árpa, kukorica-, cukorrépa- és zöldségtáblám vesz­teséget. Megyeszerte több ezer holdat érintett a jégverés. A nagy- bámhegyesi Zalka Máté Tsz-ben például 450 holdon verte meg a jég a különféle veteményt, a nagy- bánhegyesi Kossuth-ban 540 hol­don, az orosházi Béke, Vörös Csil­lag, a kunágotai Petőfi, a domb­egyházi Petőfi és még több ter­melőszövetkezet szintén jelentős kárt szenvedett. Az Állami Biztosító szakembe­rei sorra járják a nagytáblákat. Azokon a helyeken azonban, ahol kaszára érett az őszi árpa és azonnal nem bírják a kárbecslést megoldani, helyes, ha száz négy­zetméternyi ligeteket hagynak, a többit learatják, s így a megha­gyott. mintafoltokbói megállapít­ható a kár. Becslés után mindjárt hozzáfognak a károk kifizetésé­hez. Kétszázhuszonöt új mezőgazdasági szakmunkás A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya ebben az évben Eleken, Szabadkígyóson és Béké­sen július 1-től 9-ig szakmunkás- vizsgát szervezett, összesen 225 fiatal vizsgázott szakmai felké­szültségből. megmutatta a fiúnak, hogyan kell twistelni. A fiú nézte Bajnokot. Az so­káig ott táncolt előttük, hogy vé­gül mindenki köréjük gyűlt, cso­dálkoztak, arcukról lepergett a mosoly, mintha fölfedezték vol­na, hogy már nem Bajnok, ha­nem a szótlan fiú dirigálja a kü­lönös jelenetet. Mintha rezzenés, télén, hideg szemével meghip­notizálta volna a nála fél fejjel magasabb, erős Bajnokot. Végre lejárt a lemez, Bajnok ab­bahagyhatta. Megtörölte verejté- kes arcát, nehezen engedelmes­kedő, feszes arcizmokkal, erőite- tetten felnevetett: — No hát öcsi, így valahogy! — mondta már szerényebben. A fiú nem szólt, csak fogta a a lány kezét és nézte Bajnokot. Mikor újra megindították a magnót, azonnal táncolni kez­dett, s pontosan Bajnok rutinos figuráival. A társaság nem oszlott szét, mert izgalmat éreztek Bajnok körül, az ő heccei pedig mindig idegborzoló percekkel ajándé­kozták meg őket. Ezért szeret­ték, ezért fogadták el kis cso­portjuk vezérének. A lány is megértette, mi tör­ténik, hogy a fiú Bajnokkal szállt szembe. Féltette őt, még­sem mondta neki, hagyjuk az egészet, menjünk innen. Mert valahol legbelül úgy érezte, va­lóban nem hátrálhat meg a fiú az első sértő szóra, mert akkor meg nem marad közöttük. S na­gyon tetszett neki, hogy a fiú azonnal felel és hibátlanul tán­col. Meg is tapsolták őket, mikor véget ért a szám. Bajnok megint a fiú vállára tette a kezét. — Azért egy ilyen vékony- dongájú srác ne akarjon velem ujjat húzni! A fiú farkasszemet nézett ve­le, s ebben a párharcban Bajnok hátrált meg; pillantását elkapta róla. — Lehet, hogy vékonyak a dongáim, azért ne hidd, hogy gyengék is. Mert életemben én még sosem jajgattam. Bajnok nevetett. — Te? Nem is úgy nézel ki! A fiú merev arccal várt, míg Bajnok abbahagyja. Csak nézte a szép atlétát, irigység nélkül. Bajnok odatartotta bal alsó karját a fiú elé. — Látod ezeket? — Tíz oda­oltott ciginek a helye! De én csakugyan nem jajgattam egynél se! — Kínoztak vele? — kérdezte naívul a fiú. Kacagtak, leghangosabban Bajnok. Magam csináltam! Az elek: szakmunkástanuló-is­kolában nyolcvanötén, közülük hatvanhat baromfitenyésztő és ti­zenkilenc tejgazdasági szakmun­kás tett vizsgát. Ebben az iskolá­ban július 3-án először kapták kézhez a végzős növendékek a bi­zonyítványt. Szabadkígyóson szombaton és vasárnap huszonegy sertéstenyésztő és huszonnyolc zöldségtermesztő szakmunkás vizsgázott. A békési szakmunkás­tan uló-iskolá ban július 5-től 9-ig kilencvenegy tanuló tett vizsgát az öntözéses növénytermesztő­gépész és a szántóföldi gépszere­lő szakmából. Valamennyi ifjú szakmunkás megyénk termelőszövetkezeteiben helyezkedik el. Kondoroson minden eshetőségre felkészültek, hogy a 4 ezer hold gabonát időben betakarítsák Itt a nyár s a határt járva ] mázsánként ti százalékot. Ez lehe- egyre mozgalmasabb képet ka- j tővé teszi azt is, hogy mind löb- punk; bevetésre készen állnak a ; óén megszerezzék közvetlenül ke- korribájnok, aratók, cséplők. Né­hol már el is kezdődött az aratás. Kondoroson is a gépek felkészítve várják a nagy munka megkezdé­sét. Az emberek bizakodva, s né­hol aggodalommal várják a na­pok múlását, mert az idei rapszo- dikus nyár nem ígér könnyű mun­kát embernek, gépnek egyaránt. Hogy milyen lesz, azon is múlik, si kerül-e' megterem ten i a feltéte­leket; a pártszervek s a gazdasági vezetők körültekintően készültek- e fel a gabona betakarítására. Tóth Pál elvtársat, a kondorosi községi pártbizottság vb-tagját éppen ezekről kérdeztük meg. — Nem kis feladat áll előt­tünk. Éppen ezért jó előre alapo­san elemeztük tennivalóinkat, vb- ülésen foglalkoztunk a gépi és emberi erő mozgósításával, szer­vezésével. A pártbizottság brigád- vizsgálatot tartott az elmúlt hó­napban, s a tapasztalatokat ösz- szegezve, igen fontos határozato­kat hoztunk. Abból indultunk ki, hogy Kondoros határában négy­ezer holdat kell betakarítani. Jő termést várunk, erős a búzánk. Átlagban holdanként 17—18 má­zsás eredményre számítunk. A határozatok között elsőként a munka helyes megszervezését je­löltük meg. Mivel az eddigi időjá­rás eléggé esős volt, minden eshe­tőségre felkészülve, olyan határo­zatot hoztunk, hogy készenlétbe kell helyezni a kézi kaszás arató­kat is. Komoly propagandamun­kát kell kifejteni, hogy ha netán az időjárás miatt a gépek kiesné­nek, rögtön hozzá kell fogni a ké­zi aratáshoz. Ezt a problémát már lényegé­ben meg is oldottuk. Megállapo­dás született arra vonatkozóan, hogy a tanács dolgozói és a föld­művesszövetkezet dolgozói is részt vesznek a kézi aratásban, ha arra szükség lesz. Ügy va­gyunk, hogy egy-két napra a ta­nácsházát is be lehet csukni. A másik igen fontos pártbizottsági határozat az ösztönzéses bérezés kialakítása. Olyan megállapodás jött létre, hogy a kézi aratás esetében holdanként két mázsa búzát adunk az aratóknak. Ter­mészetes, munkaegység ilyenkor nem jár. Mivel minden gabonán­kat kombájnnal nem tudjuk le­aratni, így szükség lesz cséplő­brigádok beállítására, ezek szin­tén terményben kapják a bérüket, nyérgabona-szükségletüket. A harmadik határozati Tervek a bútorgyártás korszerűsítésére megyénkben Apáink még a nagyszülőktől örökolt elpusztíthatatlan, masszív bútoroknak örültek. Egy-egy „csa­ládi” darab több generációt hűsé­gesen végigszolgált. Ma azonban megváltozott az ízlés, mások let­tek az igények. A nehéz tölgyfa helyett a könnyű, egyszerűen el­mozdítható — és nem utolsósor­ban olcsó — farostlemezből, mű­anyagokból készült lakásberende­zéseket kedvelik. Különösen a nyugat-európai or­szágokban jellemző ez a szemlé­let, ahol a bútól- nem évtizedekre, csak néhány évi használatra ké­szült — divatcikk. A csabai és a mezőberényi faipari szövetkezetek — Magad?! Én ilyet még sose'műszála emberei most azt terve- láttam. jzik: a technológia megváltoztató* (Folytatjuk) I sáva-1, műanyagipari gépek beál­lításával korszerűsítik termékei­ket, hogy lépést tartva a külkeres­kedelem igényeivel minél előbb bekapcsolódhassanak a kapitalista országokba irányúié exportba. pontban a gabona tárolása szere­pel. Igen körültekintően igyekez­tünk figyelembe venni a község raktározási lehetőségeit, de ennek ellenére komoly problémák mu­tatkoznak. Határozatot hoztunk, hogy ha a szükség úgy kívánja, még a kultúrházat is igénybe kell venni, mivel első a kenyérgabona. Ugyanakkor arra is határozat szü­letett. hogy a raktározási gondok enyhítése végett a tsz-tagok rög­tön az aratás után megvásárolhat­ják gabonaszükségletüket. ami gyakorlatban azt jelenti, hogy ily módon az egyéni raktározási he­lyek kihasználásával csökken a közös raktározási probléma. Mi­vel a Dolgozók Tsz-nél nincs rak­tározási lehetőség, ezért engedé­lyeztük, hogy elsőnek szállítson a terményforgalminak. Megoldat­lan problémát jelent viszont a szárítás. Sajnos, a beígért szárító nem készült el, nem tudjuk, ki­nek a hibájából, de ha netán esős időt kapunk, nem tudjuk, -nát te­gyünk. Véleményünk szerint sú­lyos mulasztás történt a szárító elkészítésének elodázásával, mert ezzel veszélyeztetik terményünket. Megvizsgálta a végrehajtó bi­zottság a gépek készenléti helyze­tét is. A brigádvizsgálat jelenté­séből és a szemlékből megállapí­tottuk, hogy ezen a téren minden rendben van. Tizenkét kombájn áll készenlétben és 12 cséplőgép. Ügy tervezzük, hogy a termény 60 százalékát kombájnnal aratjuk, míg 40 százalék jut gépi vontatá- sú aratásra. Ezt a 40 százalékot a 12 cséplőbrigád fogja betakaríta­ni. Foglalkoztunk a vb-ülésen a szociális ellátás problémáival is. Jelenleg olyan a helyzet, hogy az ellátással nem lesz baj. Gondos­kodás történt arról is, hogy meg­felelő hűsítő, üdítő ital kellő mennyiségben rendelkezésre áll­jon. A munkafegyelem helyzetét vizsgálva, megállapította a vég­rehajtó bizottság, hogy nincs probléma. Az alapszervezetek jól és eredményesen hajtották végre a pártbizottság határozatát, meg­felelően felkészítették a dolgozó­kat a betakarítási feladatokra. Minden rendelkezésre álló erő mozgósítva van. Nemcsak a tsz- tagok, de a családtagok is igen szép számmal jelentkeztek mun­kára. Nyugodtan mondhatjuk, hogy jó a közhangulat, a párt ha­tározatai találkoznak a pártonkí- vüliek véleményével, s ez a bizto­sítéka az eredményes munkavég­zésnek. A községi pártbizottság­nak az a megállapítása, hogy ha csak valami rendkívüli ;dőjárás nem fogja befolyásolni tervein­ket, nyugodt, eredményes aratás­nak nézünk elébe. Háló Ferenc A második turnusban 110-en utaznak az ú j bőgi építőtáborba Az újbögi nyári önkéntes ifjú­sági építőtáborban az első turnus­ban — mint már hírt adtunk róla —■ június 27-tól július 10-ig mint­egy száz megyénkben fiatal dolgo­zik. A második turnus július 11-től július 24-ig tart, ekkor 110 Békés megyei lány táborozik majd Űjbö­gön. Vasárnap a következő isko­lák tanulói közül mennek két hét­ié az újbögi építőtáborba: a bé­késcsabai szlovák gimnáziumból tizen, a gyulai Erkel Gimnázium­ból és a vésztői gimnáziumból hú- szan-húszan, a gyulai román gim­náziumból tízen, valamint az orosházi gimnáziumból ötvenen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom