Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-04 / 156. szám
a*Megyei pártbizottság Es a megyei takács lapj.Af, 1965. JULIUS 4.. VASÁRNAP Ara 80 fillér Világ proletárjai egyesüljetek! XX. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM PREMIER A GYULAI VÁRSZÍNHÁZBAN; JELENET SÁRKÖZI GYÖRGY DÓZSA CÍMŰ DRÄMÄJÄNAK ELSŐ RÉSZÉBŐL. Fotó; Demény Befejeződött a TIT egészségügyi országos vándorgyűlése Július 1-én, 2-án, 5-án rendezte meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Egészségügyi Választmánya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Egészségügyi Szakosztálya Gyulán a TIT második országos egészségügyi vándorgyűlését. A megnyitó beszédet dr. Oríutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke mondotta. Kiemelte azt a munkát, amely a nép kulturális színvonalának emelését szolgálja az egészségügyi előadásokkal, az egészségügyi neveléssel. Részletesen kitért az egészségügyi szakcsoportok tevékenységére, hangsúlyozta a családtervezés fontosságát, amelynek megértetése a fel- világosító munka fontos részét alkotja. Az elnöki megnyitóhoz szervesen kapcsolódott minden előadás mondanivalója, amelyekben az ismeretterjesztés módszertani problémáit és konkrét feladatait tárgyalták. Az előadó orvosok beszámoltak a tanyai lakosság és egy- egy nagyobb község ismeretterjesztési feladatairól, majd mondanivalójukat a lakosság adottságaira szabva példákkal illusztrálták a mezőgazdasági foglalkozású Békés megyei problémákat. A megyei referátumot dr. Zé- lcány Gyula főorvos, a TIT gyulai járási és városi egészségügyi szak. csoportjának vezetője tartotta. Foglalkozott az elmúlt 3 év feladatainak megvalósításával és az eredményekkel. Részletesen taglalta az országos választmány intencióinak a megye adottságaira lebontott problémakörét és a megvalósítás során elért konkrét eredményeket. Mély benyomást keltett a hallgatóságban az a szokatlanul őszinte hang, amely kendőzetlenül feltárta a hiányosságokat. Sürgette a TIT taglétszámának vidéki emelését, az előadók önképzését, az előadói konferenciák látogatottságának biztosítását, a vezetőség tagjainak gyakoribb, egészségesebb cserélését, a klubélet fellendítését. Maradandó élményt nyújtottak dr. Füsti Molnár Sándornak, az EFK szakfőelőadójának előadása az ismeretterjesztő szakirodalomról, s a gyógyfürdők egészségügyi szerepével kapcsolatos előadások, figyelembe véve a megye ebbeli adottságait. Zárszavában dr. Farkas Ernő megyei főorvos joggal állapította meg, hogy az országos vándor- gyűlés elérte célkitűzését és új szempontokat adott a népegészségügy terén jelentkező problémák megoldásához. (ádám) Péter János hazaérkezett Londonból Péter János külügyminiszter londoni hivatalos látogatásáról szombaton délután visszaérkezett Budapestre. Péter János megérkezése után többek között a következőket mondta a sajtó képviselőinek; Nagyon őszinte, nyüt és ugyanakkor szívélyes légkörben folytattunk megbeszélést Harold Wilson ; miniszterelnökkel, Stewart kül_ ügyminiszterrel, s az angol külpo. litika több más vezető tényezőjével a jelenlegi nemzetközi helyzet minden lényeges, kritikus kérdéseiről, és a magyar—angol kapcsolatok várható fejlődéséről. Feltételezem, hogy a látogatás sok hasznos eredményét fogjuk még látni a közeli és távoli jövőben. Egyébként megállapodtunk abban, hogy a leglényegesebb kérdésekre vonatkozóan tartjuk egymással a kapcsolatokat, s ennék önmagában is van bizonyos fokú jelentősége. Hétfőtől teljes özemben az orszcág első automatikus téglagyára A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mezőberényi 1-es számú üzeme az iparág legkorszerűbb termelőegysége. Itt működik a modem alagútkemenHétfőtől kezdve azonban „zárt ciklusban” kezdődik meg a gyáregység termelése; a mezőberényi üzem dolgozóinak tervteljesítése kevésbé függ majd az időjárás ce, mely a téglagyártás gazdasá- szeszélyeitől. Július 5-re tervezik az újonnan épült eloszarito berengos, termelékeny és egyenletes minőségét biztosító technológiáját valósítja meg. Az ország első automatikus téglagyárában eddig nem volt teljes a munkafolyamatok gépesítése. A nyersáruk előszáritása hagyományos módszerrel történt, szabad ég alatt. Lassú és nehézkes így a munka, a szárítószínek nagy területet foglalnak le, a műveletet erősen befolyásolják az időjárási viszonyok. dezés műszaki átadását. A korábban üzembe helyezett úgynevezett utószárítón keresztül áramló telített füstgázt az alag- űtkemence hátsó részéből nyert meleggel keverik: ez biztosítja majd a nyers téglák gyors és egyenletes szárítását. Az előszárító üzembe helyezésével lehetővé válik, hogy a építőanyag gyártása a kézi munka kikapcsolásával, minimális emberi erőkifejtéssel történjék. MAI SZAMUNKBÓL: Fél év után (4. oldal) Rendet a kerékpárközlekedésben (5. oldal) KÖRÖSTÁJ Család — otthon (8—9. oldal) (6. oldal) Másodjára kapálják a kukoricát Igen figyelemre méltó hírt közölt szerkesztőségünkkel Nagy Mihály, a békéscsabai Május 1. Tsz főagronómusa: július 1-én, csütörtökön a termelőszövetkezet határában hozzáláttak az 544 hold közös művelés alatt álló kukorica második kézi kapálásához. E hír azért hat a szenzáció erejével, mert a Május 1. Tsz területe mély fekvésű, s a tavaszi hónapokban lehullott csapadék átlagosan meghaladta a 60—70 millimétert. A szövetkezeti gazdáknak elsősor- van a belvíz elvezetésére kelle* t összpontosítaniuk erőiket. E munka sikerrel járt, amit leginkább az igazol, hogy a közös kapásnövényeinek harmadszori gyomirtását is elkezdhették. A szövetkezet vezetősége amellett foglalt állást, hogy a növény- ápolást az aratás időszakában tovább folytatják. A közös kukoricaterület felét másodjára már megkultivátorozták. A tsz egész területén, az előbb említett kukoricatáblákon, továbbá 210 hold cukorrépán. 40 hold cirkon és még i a burgohyaterületen a második I gazolókapálást most végzik. A termelőszövetkezet közös kukoricájának művelése egybeesik a háztáji vetésterület ápolásával. A 755 hold háztáji kukoricát a tagság egyszer szintén megkapálta. A második- kapálást a terület 50 százalékán már befejezték. Több mint ötmillió torint téimillió napközi otthonok támogatására j A sarkadi járási tanács pontosan 5 millió 188 ezer forintot fordított az elmúlt évben az sKolák ellátására, illetve korszerűsítésére. összesen 234 pedagógus tanított az iskolákban, több mint a korábbi években. A járásban jelentősen növekedett az általános iskolai napközi otthonokban étkező tanulók száma. Egy év alatt 558 ezer forintot költöttek a napközis étkeztetésre. A gyerekek ellátására több mint 30 nevelő és az étkezéseket ellátó dolgozó vigyázott. —We—
