Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-01 / 153. szám
1965. július 1, 3 Csütörtök Munkában a „mezei éttereméi dolgozói Egy agrármérnök állást keres Duplafald kannákban viszik ki az ebedet a füzesg.varmati Vörös Csillag Tsz dolgozói közül azoknak, akik délben nem járnak be a faluba ebédelni. (Fotó: Kovácsovics) — Neve? — Papp Ida. — Mikor végzett? — Tavaly decemberben államvizsgáztam az agrártudományi egyetemen. — Munkahelye? — A csanádapácai Haladás Tsz. — Tehát dolgozik, van munkahelye, miért keres mégis állást? A válaszra nem talál szavaikat. Csanádapácán bizony nehéz megfelelő kifejezést komponálni erre a kérdésre. De nézzük a tényeket. Papp Idának tanulmányai folytatására társadalmi ösztöndíjat adott a csanádapácai Haladás Tsz. Miután befejezte tanulmányait, kötelességének érezte, hogy a közöstől kapott anyagi támogatásért övéi között vállaljon munkát. Ezzel egyidőben a KISZ csanádapácai titkára lett. A fiatal mérnökkel a tsz igazgatósága nem tudott mit kezdeni. Kezdet-kezdetén úgy ,volt. hogy megbízzák a baromfifarm irányításával. Később a konyhakertészet vezetését bízták volna rá, de időközben a tsz elnöke ezt az üzemA rétek és a legelők gondozásában elért eredmények továbbfejlesztése a megyei operatív bizottság előtt A legelőgazdálkodás az eredmények fokozására korábban létrehozott megyei operatív bizottság hétfőn, június 28-án Békéscsabán, a MTESZ-székházban ülést tartott. A megbeszélésen az operatív bizottság tagjain kívül megjelent Kovács György, a megyed tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. Az operatív bizottságot Varga Lajos lőagronómus tájékoztatta a rétes a legelőgazdálkodásban elért gamról, annyi problémám van nekem is Idával! Olyan sokszor volt, hogy azt éreztem, végre, most már értem a gyerekemet, és a barátjának is vallhatom magam, aztán mindig kiderült, nem értem eléggé... Talán, mert nekünk már nem is oly könnyű megérteni őket. — ök már egész mások! — erősítette ő is, mert egyetértett Ingusznéval. — Tudom, most sokat kell foglalkoznia a nagyobbik fiával, azért Andiről sem szabad megfeledkezni... És talán apuka többet segíthetne ebben. Ügy tudom, ök igazán jó pajtások. — Igen, igen... Majd beszélek a férjemmel. Elmúlt hat óra, még sem a férje, sem a fia nem jött meg. Fél nyolckor megvacsoráztak, nem várathatta tovább a gyereket, a rakott krumpli is majdnem kihűlt a sütőben. Maga alig evett. Nyolc után lefektette Andit, s fél kilenckor leszaladt a Közértbe. Hamar végzett a bevásárlással, de még nem ment haza, kisétált az autósztrádáig. • * » Öt villamos elment már, amikor végre a hatodikról leszállt a fia. Oda akart futni hozzá, de idejében észrevette, hogy nincs egyedül. Ö szállt le előbb, udvariasan lesegítette a lányt, könyökét gyöngéden fogva, az úttesten is lovagiasan vezette keeredményekről. Több felszólaló véleményét akként sommázta, hogy az utóbbi két esztendőben Békés megye többet tett a legelő- gazdálkodásért, mint a Horthy- korszak a maga húsz esztendeje alatt. Kisebb üzemi hibák ugyan adódnak, de ugyanakkor az eredmények is figyelmet érdemelnek. Gajdács György, a Gyomai Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetője említette, hogy Ecsegfalván és Gyomén a resztül. A gimnázium előtt befordultak az új lakótelepre bevezető Jókai útra, de akkor sem engedte el társa Ivarját. S a lány nem ellenkezett. Kissé hátrább maradva követte őket, szavaikat így nem érthette, de gyakran felhangzó nevetésükből megérezte gátlástalan örömüket. Hihetetlen volt számára fiának ez a felszaba- dultsága. A felfedezés megdöbbentette. Lélegzete elnehezült, sírás kaparta a torkát. Kínzó volt a felismerés; ez is az ő fia. S még elviselhetetlenebb a gondolat, hogy talán nem miatta, nem az ő kérésére maradt ibt, hanem a lány kedvéért. Látásból ismerte a lányt. Fejlett, szép fiatal teremtés volt, számára olyan, mint a többi, csak most vált egyszerre jelentőssé. Irigyelt vetélytárssá, aki láthatóan mindent elért, amiért ő a legcsekélyebb eredmény nélkül küzd. Amit talán ő sohasem fog elérni. Elszégyellte magát a fia utáni lopakodásért, alantasnak és szükségtelennek érezte a leselke- dést. A Közértnél lemaradt, hazament. Nemsokára megjött a fia. Megmelegítette a vacsorát, csak eléje kellett tenni. A fiú szótlanul evett, az éhes emberek falánkságával. És nem tett észrevételt kedvenc ételére. (Folytatjuk) legelőgazdálkodás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Hogy mekkora becsülete lett a «legelő fűtermésének, leginkább bizonyítja a gyomai Alkotmány Tsz. Ebben a közösségben a korábbi vasárnapok egyikén 200 szövetkezeti gazda 25 gép segítségével gyűjtötte be az értékes takarmányt. Mások szóvá tették, hogy a termelőszövetkezetek egy része pénzbevételi kiesések pótlására, többek között latba vetette a legelőgazdálkodásra fordítandó ösz- szeg megtakarítását. Az effajta takarékoskodással a megyei operatív bizottság nem ért egyet! Kovács György elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek jó része nem ismeri azokat a íorrá- sokat, amelyek a legelőgazdálkodás javítására rendelkezésre állnak. Legtöbb szövetkezet az állami dotációra aspirál, ugyanakkor a legelők javításához szükséges teendőket az üzemtervben lefektetett elvek alapján mellőzi. Indítványozta, hogy a termelőszövetkezetek a legelőgazdálkodás javítására dotációhoz csak év végén jussanak. Az éves munkát értékelve, a járás javaslata alapján a megyei szervek a holdankénü 1000 forintos támogatást csak ekkor adják ki. Javasolta a továbbiakban, hogy a legelőgazdálkodás fejlesztésére a termelőszövetkezetek vegyék igénybe a különféle beruházási hiteleket és saját erőforrásaikból is pótoljanak a takarmánytermesztés fellendítésére. Szó volt a többi között arról is, hogy az operatív bizottság legközelebbi ülését valamelyik ter-j melőszövetkezetben tartsa. A felvetett gondolat alapján az operatív bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy soron következő ülését július 23-án, pénteken a csabacsűdi Lenin Tsz-be . hívja | össze. Ekkor kérik számon a Le- I nin Tsz elnökétől, főagronómusá- , tói a legelőgazdálkodás tervének megvalósítását, majd helyszíni szemlét tartanak. (dupsi) A soron következő ülés Csabacsűdön — javítására, ágat felszámoltatta. Papp Ida ezután a számára legkínosabb napokat élte át. Munkahelyén, a tsz központjában mindennap megjelent. Feladatot kért, s nem kapott. Napokon át ült és várta, hogy az elnök, vagy éppen a főagronómus majd csak megbízza valamivel. Ez a pillanat azonban eddig nem következett be. „Sajnos, nem tudunk munkát adni. mert itt minden feladatnak gazdája van.” Így hozták tudomására: nincs rá szükség. Arra a kérdésünkre, hogy miért taníttatták. Pacsika Ferenc elnök a kővetkezőket válaszolta: — A földművelésügyi miniszter rendeletben intézkedett a társadalmi ösztöndíjak alapításáról. A tsz-nék annak idején erre volt le- I hetősége, így bizonyos összeget i tartalékolt. Amikor a pénz meg- ) volt, úgy döntöttünk, hogy szövet. ! kezetünk egyik családját segítsük í ne pedig egy í'degent. Amikor Papp Idával utolsó • egyetemi évében megkötötték a szerződést, tudták, hogy nem lesz számára munka, állandó feladat? A csanádapácai Haladás Tsz-ben egyelőre csak Papp Idának van egyetemi végzettsége. A tsz-nek mégsem kell. mert az elnök szerint: „A jól működő irányító gárdát nincs szándékában megbontani.” A jelenleginél több szakembert — Papp Idán kívül — a tsz kétezer holdja nem bír el. Ez a felszín. E gondolatok azonban igen nagy mélységet fednek. Az agrármérnöknőt azért igyekeznek kimondatlanul is eltanácsolni, mert a falu szülötte Ebben a faluban az emberek tartják magukat ahhoz a nézethez, mely szerint saját falujában senki se prófétáskodjék. A másik ellene emelt kifogás: nő. A tsz vezetésében fiatal férjek dolgoznak. S mi lenne, ha a férfi ag- ronómus és állattenyésztő munkatársa, beosztottja nő lenne? A tét tehát nagy. Papp Idának egy megcsontosodott nézettel kell szembenéznie. E csata része a húsz évvel ezelőtt elkezdődött változásnak, amikor a nők egyenjogúsítása került napirendre. Ezek szerint Csanádapácán a férfiak véleménye a női egyenjogúsággal kapcsolatban nem sokkal jutott előrébb. De egyáltalán előbbre juthat-e, ha a falu vezető szervei, intézményei a kezdeti lépésekben a Papp Idáknak nem segítenek? A csanádapácai nők a közélettől, a termelőszövetkezeti munkától jóllehet, e maradi nézet miatt maradnak távol. Joggal vetődik fel a dolog konklúziója: elsősorban a falu társadalma károsodik azzal, hogy a Papp Idáknak nem adnak munkaalkalmat, felkészültségükhöz mérten lehetőséget a termelőszövetkezeti gazdálkodás javítására, erősítésére. Köztudott, hogy a falu egyik tsz-ében sem mennek olyan jól a dolgok, hogy egy agrármérnököt mellőzhessenek. Hogy jobban menjenek, s hogy ebben a faluban a gazdálkodásban jobb eredmények szálai szövődhessenek — a képzettségnek megfelelően — minden szinten szükség van a lányok és az asszonyok munkájára is. Megkezdték a fajtaborsó aratását megyénkben A telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben megyénkben elsőnek kezdték meg a fajtaborsó aratását. Mivel a' lágy talajra géppel nem tudnak rámenni — bár a borsóbetakarításra beállított gép kijavítva készen van — így 90 termelőszövetkezeti tag kézi kaszával és sarlóval hajnali 4 órától délelőtt 10-ig vágja a borsót, s hogy a növényápolással se maradjanak le, ugyanezek az emberek a nap további részén kukoricát kapálnak. Az aratásra kerülő borsó kiváló minőségű jó termést ígér. Lehetne szerénwebhen h? adártávlatból olyan lehet a puszta földvári olajmező, mintha egy pók nagy hálót feszített volna egyik kúttól a másikig. A dűlőutak megvastagodtak, néhol 25-—30 méter szélesek. Máshol a búza- vagy éppen a cukorrépatáblát szeli át egy-egy rögtönzött útszakasz. Az olajosoknál igen gyakran toronyiránt mennek. E térségben gazdálkodó szövetkezetek nemigen szólhatnak, mert a tröszt kártérítést fizet. A napokban az egyik tsz szakemberével összeszámoltuk az emberi fantázia alapján kialakított utakat. Az orosházi Szabadság Tsz-ben nem is egy olyan tábla van, amelyen átlós irányban nyitottak új utat, pedig a feladat ellátásához ugyanakkor a dűlőutak is megfeleltek volna. Jogosan vetődik fel a kérdés: olajbányászaink meg tudnák-e oldani feladatukat a dűlőutak igénybevételével? A válasz nem lehet egyértelmű igen, hiszen megesik, hogy a szükség törvényt bont s egy új feladat megoldása toronyiránti új felvonulási utat követel. Ezt a gyakorlatot azonban nem feltétlen szükséges általánossá tenni, hiszen a termőföld minden egyes darabkája végső soron élelmiszert ad. Amikor a megye csaknem egymillió holdjának töredék részéért, húsz hold terméséért vitatkozunk, lehet, hogy kicsinyesek vagyunk, viszont húsz hold búza 260 mázsa hozammal 130 ember évi kenyérnekvalója, vagy negyven vagon cukorrépa- termés, csaknem 60 ezer kiló cukor, élelmezés szempontjából igen jelentős! A kár tehát csak húsz holdat alapul véve is, igen tetemes. Igaz, a tröszt állja a cehhet, de vajon mi történne, ha a tröszt valamelyik dolgozója az üzletben nem kapná meg a keresett élelmiszercikket, ha a szövetkezetek élelem helyett a kártérítést küldenék az üzletbe? A kártérítés tehát nem minden, hiszen a pénz nem oltja az éhséget. Hogy mind kevesebb kártérítési kiadása legyen a népgazdaságnak, s hogy mind több élelmiszer jusson az olajmező környékéről is a lakosságnak, az életet adó föld sze- retete a jelenleginél rangosabb helyet érdemelne olajbányászaink körében is. —sík
