Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-01 / 153. szám
1965. július 1. 4 CsütörtBls Ha nem törődnek az emberekkel Miniszteri utasítás az 1965—66-os tanév feladatairól és rendjéről (Történet — okulásul) Ismét dolgozik Herezeg Julianna. Ez az első nap, hogy munkába állhatott. Május 22-én került kórházba, ahonnan egy hét múlva távozott, majd négy hetet töltött még otthon betegállományban. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy nem lett a közömbösség, a bürokratikus nemtörődömség, lé- lektelenség áldozata. Herczeg Julianna 21 éves bat- tonyai lány. Az életét először bátyja tragikus halála keserítette meg. Ezt követően édesapja olyan súlyos tüdőműtéten esett keresztül, hogy munkaképtelenné vált. Ettől kezdve a szülei és két iskolás testvére eltartásának gondja az ő vállára nehezedett. Bátyja halála édesanyját ideg- és szívbeteggé tette, emiatt a mindennapos háztartási munka is Juliannára maradt. Esténként, amikor a fárasztó munkából hazakerült, ő főzött, mosott, vasalt. Zokszó nélkül vállalta ezt az áldozatot a családjáért, csak önmagában kesergett nehéz sorsa miatt. Tizenhét éves korában került a Mezőhegyesi Állami Gazdaságba, ahol akkor a bátyja is dolgozott. Legtöbbször a peregpusztai hibridüzembe osztották be, időnként mezei munkára vagy valamelyik raktárba. „Nyitva a tsz-kapu, mehet” Az idén az állandó munkások csökkentésére került sor. Február 16-án azt mondták neki is: „Nyitva a tsz-kapu.” Semmit nem kérdeztek tőle, csak egyszerűen átadták a munkakönyvét. Meg azzal sem törődtek, hogy szakszervezeti bizalmi. Mehet! — ennyi volt a köszönet a négyévi munkájáért. Joggal érezte méltánytalannak ezt az eljárást. Nehéz helyzetében még arra sem gondolt, hogy fellebbezzen az elbocsátása miatt. Végül is úgy határozott, hogy Békéscsabára megy és ott próbál majd elhelyezkedni. Három nap múlva azonban levelet kapott, hogy sürgősen utazzon haza, mert édesanyja nem tudja a háztartási munkát végezni. Otthon napszámban kertásást vállalt, hogy legalább egy kevés pénzhez jusson a család. Áprilisban üzenetet kapott a gazdaságból: szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlés lesz, ő is jelenjen meg. Elment és ott felszólalt. Az emberek szívéhez beszélt. Bartha János szakszervezeti titkár tett elsőként ígéretet, hogy hamarosan visszahívják. Nem is egyezett volna bele, hogy elkűld- jék, mert ismerte a családi körülményeit. Tőle azonban meg sem kérdezték, hogy hozzájárul-e vagy sem. Kész tények elé állították. Sass János kerületvezető, aki eddig nem tudtg, hogy milyen nehéz helyzetben van a lány, azonnal segíteni szeretett volna rajta. Halálugrás az ötödik emeletről Mégis két keserves hét telt el, amíg felvették, de egyelőre csak időszakos munkásnak. Ide-oda küldözgették, kevés volt a kereridüzembe kerülni, Csapó Imre üzemvezető azonban kijelentette, hogy rá nincs szükség. Herczeg Julianna meg akarta tudni, hogy miért. Május 22-én él is ment hozzá, de nem találta ott. Nagyon elkeserítőnek találta a helyzetét. Fizikailag és idegileg teljesen kimerült volt már. — Nem bírtam tovább — emlékszik vissza azokra a súlyos percekre és most is könnyel telik meg a szeme. — Felmentem az ötödik emeletre, búcsúlevelet írtam a szüleimnek, aztán szétszedtem a villanykapcsolót. Értettem hozzá, azelőtt gépkezelő is voltam. Megfogtam a vezetéket, de nem volt benne áram... Kis szünetet tart, nem könnyű erről beszélni. — Akkor leugrok — gondoltam. Felültem az ablakpárkányra, aztán már nem tudom, mi történt. Elvesztettem az eszméletem. Az üzem félkör alakú ötödik emeleti ablaka már nem árulkodik semmiről, de alatta a félemelet magasságú palatetős szín teteje még megmaradt emlékeztetőnek. Ez mentette meg a lányt, szinte csodával határos módon, viszonylag könnyű sérülés árán a haláltól. A szakszervezeti titkár nem ért egyet Az erdőkkel körülvett Fereg- puszta 5—6 kilométerre van Mezőhegyestől. Annak is a távolabbi részén található meg a hibrid- üzem. Ide tartozott négy évig Herczeg Julianna. Kifogás volt a munkája ellen — állítja Csapó Imre. — Figyelmeztette őt ezért? — Nem, de ez a magtáros feladata volt. Én a dolgozókkal közvetlenül nem tárgyaltam. — Ismerte az otthoni körülményeit? — Igen, de amikor létszámcsökkentést kellett végrehajtani, csak két nő maradhatott. Kiderül azonban, hogy néhány nap múlva több időszaki munkást vettek fel, akik között még ma is ott dolgozik Szabó Ica, Poros Ilona, Paksi Istvánné és mások. — Helybeliekkel akartuk megszervezni a munkát. A mezőhe- gyesieket sem lehet kellően foglalkoztatni. Herczegh Julianna vonattal járt át, nem tudott volna alkalmazkodni a munkabeosztásához. Bartha János szakszervezeti titkár nem ért egyet Csapó Imrével. — Amikor döntöttek, éppen szakszervezeti titkári értekezleten voltam a központban. Itthon tudtam meg, hogy kit bocsátottak el. Még nekem is felmondtak... Le kell vonni a tanulságot Buzgó János vezető gépész, szakszervezeti vezetőségi tag a szemébe mondja Csapó Imrének: — Ez a lány soha írásbeli, de Közű let munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat felvesz — budapesti munka helyekre — férfi és női segédmunká sokat, valamint kubikosokat. Munkás szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda pest V., Kossuth r ajos tér 13—15, földszint. 295 még szóbeli figyelmeztetést sem kapott. Sajnálatosnak tartom, hogy csak most mondod, Csapó elvtárs. Oktatni, nevelni kell a beosztottakat és nem szabad őket az önérzetükben megsérteni. Véleménye szerint Herczeg Julianna nem dolgozott sem jobban, sem rosszabbul, mint a legtöbben. Értett a gépekhez is. Az egyik termelési tanácskozáson dicséretet kapott. Egyébként sokszor volt rosszkedvű, s ilyenkor vigasztalni próbálták. — Mi, szakszervezeti vezetők hibásak vagyunk mindnyájan, hogy ez az eset megtörtént. Nem szabad lett volna elbocsátani. De itt a szakszervezetnek nincs meg a kellő tekintélye, egyes kérdésekben nem tud közös nevezőre jutni a gazdasági vezetőkkel. Buzgó János mélyrehatóbban próbálja vizsgálni a kérdést. A hivatalos vizsgálat más szavakkal, de hasonlóan állapítja meg: „A dolgozókat csak a munkavégzés eszközének tekintik, nem igyekeznek közelebb kerülni hozzájuk és megismerni gondjukat, bajukat, hogy a lehetőséghez mérten segítsék őket. Bizonytalanságban tartják a dolgozókat a beosztásukat, munkakörüket és munkabérüket illetően, ami sok vitát és nagyfokú elégedetlenséget eredményez. Különösen a hibridüzem vezetőjének a magatartására vonatkoznak ezek a megállapítások...” Le kell vonni a tanulságot nemcsak Csapó Imrének, hanem mindenkinek, aki a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban bármilyen felelős beosztást tölt be. Ahol pedig hasonló helyzet uralkodik, ott is I A termelőerők intenzívebb és gyorsabb fejlesztése, a vezetési színvonal növelése, a gazdaságos- sági törekvések fokozottabb megvalósítása és a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében az elmúlt években sor került az ország ipari szervezetének átalakítására. Az idevágó határozatok egyik sarkalatos tétele a vállalatok önállóságának növelése, a hatáskörök decentralizálása és a vezetés színvonalának javítása. E koncepcióból kiindulva önként adódik a kérdés: hogy is állunk a vállalati önállósággal az ipari átszervezés befejezése után? Az azóta eltelt idő természetesen még igen rövid ahhoz, hogy bárki átfogó és végleges értékelést adhasson az elért eredményekről. Néhány jellemző megállapítást azonban mégis tehetünk a fejleményekről. Már az alapintézkedéseket illetően sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy azok minden tekintetben az előrelépést szolgálták, Napjainkban is vitatott kérdés például, hogy helyes volt-e a békéscsabai ruhagyár önállóságának megszüntetése. Ami viszont a | felső irányítást illeti, az rendszerében és módszereiben alig válto- 1 zott. Igaz ugyan, hogy a minisztéMegjelent a művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása, amely megállapítja az 1965—66-os oktatási év rendjét és megszabja az általános és középiskolák feladatait. A rendelkezés értelmében az általános iskolákban folytatják az új reformtantervek, illetve tankönyvek bevezetését, a gimnáziumokban pedig megkezdik az új tantervek és tankönyvek használatát. Néhány új tankönyv jelenik meg a szakközépiskolák és a technikumok számára is. A tapasztalatok szerint az általános iskolákból a végzett tanulók nem azonos szintű képzettséggel kerülnek ki, ezért az utasítás felhívja a középiskolai tanárok figyelmét, hogy nagy gonddal, körültekintéssel, az első osztályos diákok iránti türelemmel kezdjék az új tanterv anyagának oktatását. A miniszteri rendelkezés alapján a gimnáziumok szakosított (tagozatos) osztályaiban heti kétórás gyakorlati oktatást szervezA békéscsabai szabadtéri színpadon július 10-én műsoros estet rendez a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya, amelynek teljes bevételét az árvízkárosultak javára ajánlották fel. A nagyszabású műsorban fellépnek azok az öntevékeny művészeti együttesek és szólisták, akik már eddigi szerepléseikkel is kiérdemelték a közönség szeretetét és sok sikert szereztek a megyének különböző bemutatókon és országos versenyeken. Fellép a Balassi Művelődési Otthon tánczenekara, társastáncegyüttese, tánccsoportja, Lenke fi Konrád bábművész, a gyulai gimnázium gitárzenekara, az orosházi riumokban erőteljesébb lett a funkcionális szervezet és irányítás s a főhatóságok egy sor hatáskört leadtak a vállalatoknak és trösztöknek, de ezek nagy része vajmi kevés változást hozott az önállóság növelésében. Sok vállalat — nyilván a korábban megszokott helyzetéből fakadóan — kibővített hatáskörében sem él mindig jogaival, gyakorta olyan esetekben sem dönt önállóan, amikor pedig erre lehetősége lenne. Az viszont kétségtelenül érzékelhető eredmény, hogy a vállalatvezetés látóköre bővült. Az ipar átszervezése utón kialakult új helyzetben még igen sok a teendő a tervszerű központi irányítás megszilárdítása és a vállalati önállóság fokozása érdekében. Az utóbbi lényegében közvetlen függvénye az előbbinek. Ezért rendkívül fontos szerepe van a tervszerűség helyes értelmezésének. Téves az a nézet, hogy a tervszerűség csupán az eszközök és feladatok meghatározását és utasítások alapján történő végrehajtását jelentené. Helyes szemléletben a tervszerűség, a népgazdaság fejlődését alapvetően meghatározó arányok megteremtését és a legfontosabb gazdaságpolitinek. Azokban a gimnáziumi osztályokban, ahol semmiféle gyakorlati foglalkozás szervezésére nincs lehetőség, a fennmaradó órákat — az igazgató döntése szerint — a magyar, az idegen nyelv és a matematika gyakorlására kell fordítani a tananyag bővítése nélkül. A továbbiakban az utasítás szabályozza a tanév időrendi beosztását. Eszerint az 1965—66-06 oktatási évben — kísérleti jelleggel — nappali tagozaton a tanulók osztályzatait az 1965. december 22-i állapotnak megfelelően zárják le. Az osztályzatokat, az el- lenőrzökönyvben 1966. január Idén közlik a szülőkkel. A téli szünet mind a nappali tagozaton, mind a dolgozók iskoláiban december 23-tól január 9-ig, a tavaszi szünet pedig április 3-tól április 11-ig tart. Kimondja a tanévnyitó utasítás, hogy az óvodai felvételeket az 1965—66-os tanévre augusztus 30—szeptember 4 között bonyolítják le. (MTI) zenei általános iskola kamarakórusa, a békéscsabai szimfonikus zenekar és a munkás vegyeskórus, Kovács Eszter hegedűs, a gyomai gimnázium énekkvintettje, Lang Gusztáv zongoraművész, a szarvasi zeneiskola igazgatója, és az eleki gimnázium táncegyüttese. * * * A Békés megyei Jókai Színház Jegygyűrű a mellényzsebben című zenés darabjának művészei, műszaki gárdája július 12-én, hétfői szabadnapjukon előadást tartanak Kaszaperen, amelynek teljes bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. kai célok, fejlesztési irányok érvényre juttatását jelenti. A jelenlegi tervezési módszerek mellett az önállóság fokozása csak igen szerény keretek közé szorul. Ez a helyzet előtérbe helyezi a gazdasági mechanizmus fejlesztésének szükségességét. Egyes iparágakban az árképzés módszerei sem alkalmasak az önállóság növelésére. A Békéscsabai Kötöttárugyárban például nemegyszer okoz a termelésben fennakadást, ütemtelenséget az ármegállapítás hosszadalmassága. Vitatható az a nézet is, hogy az önállóság növelése kizárólag a vállalat döntési jogának kiterjesztésével valósulhat meg. A hatáskör növelése csakis a kötelezettségek egyidejű szélesítésével lehet eredményes. S nem lehet a vállalati önállóság kérdését a tervtől sem elválasztani, miután a népgazdasági tervezés és a vállalatoknak kötelezően előírt mutatók rendszere alapvetően befolyásolja a vállalat gazdasági döntéseinek skáláját. Lényegében azért sem történhetett az önállóság növelésében eddig jelentősebb előrelépés, mert nem változott a tervmechanizmus sem. A követendő út kézenfekvő: a sokféle tervmutató helyett a döntéseket befolyásoló gazdasági emelők alkalmazáséra kell törekedni, ami a vállalatvezetést döntéseinek sete. Szeretett volna ismét a hibokuljanak a történtekből. Pásztor Béla Műsoros est, színházi előadás az árvízkárosultak javára
