Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1965. július 1. 4 CsütörtBls Ha nem törődnek az emberekkel Miniszteri utasítás az 1965—66-os tanév feladatairól és rendjéről (Történet — okulásul) Ismét dolgozik Herezeg Julian­na. Ez az első nap, hogy munkába állhatott. Május 22-én került kór­házba, ahonnan egy hét múlva távozott, majd négy hetet töltött még otthon betegállományban. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy nem lett a közömbösség, a bürokratikus nemtörődömség, lé- lektelenség áldozata. Herczeg Julianna 21 éves bat- tonyai lány. Az életét először bátyja tragikus halála keserítette meg. Ezt követően édesapja olyan súlyos tüdőműtéten esett keresz­tül, hogy munkaképtelenné vált. Ettől kezdve a szülei és két isko­lás testvére eltartásának gondja az ő vállára nehezedett. Bátyja halála édesanyját ideg- és szívbe­teggé tette, emiatt a mindennapos háztartási munka is Juliannára maradt. Esténként, amikor a fá­rasztó munkából hazakerült, ő főzött, mosott, vasalt. Zokszó nél­kül vállalta ezt az áldozatot a csa­ládjáért, csak önmagában keser­gett nehéz sorsa miatt. Tizenhét éves korában került a Mezőhegyesi Állami Gazdaságba, ahol akkor a bátyja is dolgozott. Legtöbbször a peregpusztai hib­ridüzembe osztották be, időn­ként mezei munkára vagy vala­melyik raktárba. „Nyitva a tsz-kapu, mehet” Az idén az állandó munkások csökkentésére került sor. Február 16-án azt mondták neki is: „Nyit­va a tsz-kapu.” Semmit nem kér­deztek tőle, csak egyszerűen át­adták a munkakönyvét. Meg az­zal sem törődtek, hogy szakszer­vezeti bizalmi. Mehet! — ennyi volt a köszönet a négyévi mun­kájáért. Joggal érezte méltánytalannak ezt az eljárást. Nehéz helyzetében még arra sem gondolt, hogy fel­lebbezzen az elbocsátása miatt. Végül is úgy határozott, hogy Bé­késcsabára megy és ott próbál majd elhelyezkedni. Három nap múlva azonban levelet kapott, hogy sürgősen utazzon haza, mert édesanyja nem tudja a háztar­tási munkát végezni. Otthon nap­számban kertásást vállalt, hogy legalább egy kevés pénzhez jus­son a család. Áprilisban üzenetet kapott a gazdaságból: szakszervezeti veze­tőségválasztó taggyűlés lesz, ő is jelenjen meg. Elment és ott fel­szólalt. Az emberek szívéhez be­szélt. Bartha János szakszervezeti titkár tett elsőként ígéretet, hogy hamarosan visszahívják. Nem is egyezett volna bele, hogy elkűld- jék, mert ismerte a családi körül­ményeit. Tőle azonban meg sem kérdezték, hogy hozzájárul-e vagy sem. Kész tények elé állították. Sass János kerületvezető, aki ed­dig nem tudtg, hogy milyen ne­héz helyzetben van a lány, azon­nal segíteni szeretett volna raj­ta. Halálugrás az ötödik emeletről Mégis két keserves hét telt el, amíg felvették, de egyelőre csak időszakos munkásnak. Ide-oda küldözgették, kevés volt a kere­ridüzembe kerülni, Csapó Imre üzemvezető azonban kijelentette, hogy rá nincs szükség. Herczeg Julianna meg akarta tudni, hogy miért. Május 22-én él is ment hozzá, de nem találta ott. Nagyon elkeserítőnek találta a helyzetét. Fizikailag és idegileg teljesen ki­merült volt már. — Nem bírtam tovább — em­lékszik vissza azokra a súlyos per­cekre és most is könnyel telik meg a szeme. — Felmentem az ötödik emeletre, búcsúlevelet ír­tam a szüleimnek, aztán szétszed­tem a villanykapcsolót. Értettem hozzá, azelőtt gépkezelő is vol­tam. Megfogtam a vezetéket, de nem volt benne áram... Kis szünetet tart, nem könnyű erről beszélni. — Akkor leugrok — gondoltam. Felültem az ablakpárkányra, az­tán már nem tudom, mi történt. Elvesztettem az eszméletem. Az üzem félkör alakú ötödik emeleti ablaka már nem árulko­dik semmiről, de alatta a féleme­let magasságú palatetős szín te­teje még megmaradt emlékeztető­nek. Ez mentette meg a lányt, szinte csodával határos módon, viszonylag könnyű sérülés árán a haláltól. A szakszervezeti titkár nem ért egyet Az erdőkkel körülvett Fereg- puszta 5—6 kilométerre van Me­zőhegyestől. Annak is a távolabbi részén található meg a hibrid- üzem. Ide tartozott négy évig Her­czeg Julianna. Kifogás volt a munkája ellen — állítja Csapó Imre. — Figyelmeztette őt ezért? — Nem, de ez a magtáros fel­adata volt. Én a dolgozókkal köz­vetlenül nem tárgyaltam. — Ismerte az otthoni körülmé­nyeit? — Igen, de amikor létszámcsök­kentést kellett végrehajtani, csak két nő maradhatott. Kiderül azonban, hogy néhány nap múlva több időszaki munkást vettek fel, akik között még ma is ott dolgozik Szabó Ica, Poros Ilona, Paksi Istvánné és mások. — Helybeliekkel akartuk meg­szervezni a munkát. A mezőhe- gyesieket sem lehet kellően fog­lalkoztatni. Herczegh Julianna vonattal járt át, nem tudott volna alkalmazkodni a munkabeosztá­sához. Bartha János szakszervezeti tit­kár nem ért egyet Csapó Imré­vel. — Amikor döntöttek, éppen szakszervezeti titkári értekezle­ten voltam a központban. Itthon tudtam meg, hogy kit bocsátot­tak el. Még nekem is felmond­tak... Le kell vonni a tanulságot Buzgó János vezető gépész, szakszervezeti vezetőségi tag a szemébe mondja Csapó Imré­nek: — Ez a lány soha írásbeli, de Közű let munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat felvesz — budapesti munka helyekre — férfi és női segédmunká sokat, valamint kubikosokat. Munkás szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda pest V., Kossuth r ajos tér 13—15, föld­szint. 295 még szóbeli figyelmeztetést sem kapott. Sajnálatosnak tartom, hogy csak most mondod, Csapó elvtárs. Oktatni, nevelni kell a beosztottakat és nem szabad őket az önérzetükben megsérteni. Véleménye szerint Herczeg Ju­lianna nem dolgozott sem jobban, sem rosszabbul, mint a legtöbben. Értett a gépekhez is. Az egyik ter­melési tanácskozáson dicséretet kapott. Egyébként sokszor volt rosszkedvű, s ilyenkor vigasztalni próbálták. — Mi, szakszervezeti vezetők hibásak vagyunk mindnyájan, hogy ez az eset megtörtént. Nem szabad lett volna elbocsátani. De itt a szakszervezetnek nincs meg a kellő tekintélye, egyes kérdések­ben nem tud közös nevezőre jut­ni a gazdasági vezetőkkel. Buzgó János mélyrehatóbban próbálja vizsgálni a kérdést. A hivatalos vizsgálat más szavakkal, de hasonlóan állapítja meg: „A dolgozókat csak a munkavégzés eszközének tekintik, nem igye­keznek közelebb kerülni hozzá­juk és megismerni gondjukat, ba­jukat, hogy a lehetőséghez mér­ten segítsék őket. Bizonytalanság­ban tartják a dolgozókat a beosz­tásukat, munkakörüket és mun­kabérüket illetően, ami sok vitát és nagyfokú elégedetlenséget eredményez. Különösen a hibrid­üzem vezetőjének a magatartásá­ra vonatkoznak ezek a megállapí­tások...” Le kell vonni a tanulságot nem­csak Csapó Imrének, hanem min­denkinek, aki a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaságban bármilyen fe­lelős beosztást tölt be. Ahol pedig hasonló helyzet uralkodik, ott is I A termelőerők intenzívebb és gyorsabb fejlesztése, a vezetési színvonal növelése, a gazdaságos- sági törekvések fokozottabb meg­valósítása és a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében az el­múlt években sor került az ország ipari szervezetének átalakítására. Az idevágó határozatok egyik sar­kalatos tétele a vállalatok önálló­ságának növelése, a hatáskörök decentralizálása és a vezetés szín­vonalának javítása. E koncepcióból kiindulva ön­ként adódik a kérdés: hogy is ál­lunk a vállalati önállósággal az ipari átszervezés befejezése után? Az azóta eltelt idő természetesen még igen rövid ahhoz, hogy bár­ki átfogó és végleges értékelést adhasson az elért eredményekről. Néhány jellemző megállapítást azonban mégis tehetünk a fejle­ményekről. Már az alapintézkedéseket ille­tően sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy azok minden tekin­tetben az előrelépést szolgálták, Napjainkban is vitatott kérdés például, hogy helyes volt-e a bé­késcsabai ruhagyár önállóságának megszüntetése. Ami viszont a | felső irányítást illeti, az rendsze­rében és módszereiben alig válto- 1 zott. Igaz ugyan, hogy a miniszté­Megjelent a művelődésügyi mi­niszter tanévnyitó utasítása, amely megállapítja az 1965—66-os okta­tási év rendjét és megszabja az általános és középiskolák felada­tait. A rendelkezés értelmében az általános iskolákban folytatják az új reformtantervek, illetve tan­könyvek bevezetését, a gimnázi­umokban pedig megkezdik az új tantervek és tankönyvek haszná­latát. Néhány új tankönyv jele­nik meg a szakközépiskolák és a technikumok számára is. A tapasztalatok szerint az álta­lános iskolákból a végzett tanulók nem azonos szintű képzettséggel kerülnek ki, ezért az utasítás fel­hívja a középiskolai tanárok fi­gyelmét, hogy nagy gonddal, kö­rültekintéssel, az első osztályos diákok iránti türelemmel kezdjék az új tanterv anyagának oktatá­sát. A miniszteri rendelkezés alap­ján a gimnáziumok szakosított (tagozatos) osztályaiban heti két­órás gyakorlati oktatást szervez­A békéscsabai szabadtéri szín­padon július 10-én műsoros estet rendez a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya, amelynek teljes bevéte­lét az árvízkárosultak javára ajánlották fel. A nagyszabású műsorban fellépnek azok az önte­vékeny művészeti együttesek és szólisták, akik már eddigi szerep­léseikkel is kiérdemelték a közön­ség szeretetét és sok sikert szerez­tek a megyének különböző bemu­tatókon és országos versenyeken. Fellép a Balassi Művelődési Ott­hon tánczenekara, társastánc­együttese, tánccsoportja, Lenke fi Konrád bábművész, a gyulai gim­názium gitárzenekara, az orosházi riumokban erőteljesébb lett a funkcionális szervezet és irányítás s a főhatóságok egy sor hatáskört leadtak a vállalatoknak és trösz­töknek, de ezek nagy része vajmi kevés változást hozott az önálló­ság növelésében. Sok vállalat — nyilván a koráb­ban megszokott helyzetéből faka­dóan — kibővített hatáskörében sem él mindig jogaival, gyakorta olyan esetekben sem dönt önálló­an, amikor pedig erre lehetősége lenne. Az viszont kétségtelenül érzékelhető eredmény, hogy a vál­lalatvezetés látóköre bővült. Az ipar átszervezése utón ki­alakult új helyzetben még igen sok a teendő a tervszerű központi irányítás megszilárdítása és a vállalati önállóság fokozása ér­dekében. Az utóbbi lényegében közvetlen függvénye az előbbinek. Ezért rendkívül fontos szerepe van a tervszerűség helyes értelme­zésének. Téves az a nézet, hogy a tervszerűség csupán az eszkö­zök és feladatok meghatározását és utasítások alapján történő vég­rehajtását jelentené. Helyes szem­léletben a tervszerűség, a népgaz­daság fejlődését alapvetően meg­határozó arányok megteremtését és a legfontosabb gazdaságpoliti­nek. Azokban a gimnáziumi osz­tályokban, ahol semmiféle gya­korlati foglalkozás szervezésére nincs lehetőség, a fennmaradó órákat — az igazgató döntése sze­rint — a magyar, az idegen nyelv és a matematika gyakorlására kell fordítani a tananyag bővítése nélkül. A továbbiakban az utasítás sza­bályozza a tanév időrendi beosz­tását. Eszerint az 1965—66-06 ok­tatási évben — kísérleti jelleggel — nappali tagozaton a tanulók osztályzatait az 1965. december 22-i állapotnak megfelelően zár­ják le. Az osztályzatokat, az el- lenőrzökönyvben 1966. január Id­én közlik a szülőkkel. A téli szü­net mind a nappali tagozaton, mind a dolgozók iskoláiban de­cember 23-tól január 9-ig, a ta­vaszi szünet pedig április 3-tól április 11-ig tart. Kimondja a tanévnyitó utasítás, hogy az óvodai felvételeket az 1965—66-os tanévre augusztus 30—szeptember 4 között bonyolít­ják le. (MTI) zenei általános iskola kamarakó­rusa, a békéscsabai szimfonikus zenekar és a munkás vegyeskó­rus, Kovács Eszter hegedűs, a gyomai gimnázium énekkvintett­je, Lang Gusztáv zongoraművész, a szarvasi zeneiskola igazgatója, és az eleki gimnázium táncegyüt­tese. * * * A Békés megyei Jókai Színház Jegygyűrű a mellényzsebben című zenés darabjának művészei, mű­szaki gárdája július 12-én, hétfői szabadnapjukon előadást tartanak Kaszaperen, amelynek teljes bevé­telét az árvízkárosultak megsegí­tésére ajánlották fel. kai célok, fejlesztési irányok ér­vényre juttatását jelenti. A jelenlegi tervezési módszerek mellett az önállóság fokozása csak igen szerény keretek közé szorul. Ez a helyzet előtérbe he­lyezi a gazdasági mechanizmus fejlesztésének szükségességét. Egyes iparágakban az árképzés módszerei sem alkalmasak az ön­állóság növelésére. A Békéscsabai Kötöttárugyárban például nem­egyszer okoz a termelésben fenn­akadást, ütemtelenséget az ár­megállapítás hosszadalmassága. Vitatható az a nézet is, hogy az önállóság növelése kizárólag a vállalat döntési jogának kiterjesz­tésével valósulhat meg. A hatás­kör növelése csakis a kötelezett­ségek egyidejű szélesítésével le­het eredményes. S nem lehet a vállalati önállóság kérdését a tervtől sem elválasztani, miután a népgazdasági tervezés és a vál­lalatoknak kötelezően előírt mu­tatók rendszere alapvetően befo­lyásolja a vállalat gazdasági dön­téseinek skáláját. Lényegében azért sem történhetett az önálló­ság növelésében eddig jelentősebb előrelépés, mert nem változott a tervmechanizmus sem. A köve­tendő út kézenfekvő: a sokféle tervmutató helyett a döntéseket befolyásoló gazdasági emelők al­kalmazáséra kell törekedni, ami a vállalatvezetést döntéseinek sete. Szeretett volna ismét a hib­okuljanak a történtekből. Pásztor Béla Műsoros est, színházi előadás az árvízkárosultak javára

Next

/
Oldalképek
Tartalom