Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-03 / 155. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. JÜLIUS 3., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MIÉRT? Általában az* emberek nem szokták megkérdezni, ha egy ház felépül, hogy miért? Természetes, hogy abban lakni akarnak, és szükség van rá. Ugyanígy természetes tehát az is, hogy erőfeszítéseket kell tennünk a lakásépítés fokozásáért, legyen az családi vagy éppen társas., szövetkezeti, vagy állami beruházás. Sokszor és sokat írtunk arról, hogy a beruházások függetlenek esetleges városi kívánalmaktól, nem mindig tartják szem előtt az adott lehetőségeket, hanem merev ragaszkodás tapasztalható a típustervekhez, régi, bevált formákhoz. Nemrégiben bíráltuk k Békéscsabán épülő Kulioh Gyula lakótelepi ovodát. Az óvoda felépült, nemsokára sor kerül műszaki átadására, egy hónap múlva a város legkisebb polgárai boldogan veszik majd birtokukba. Azaz kevesebben veszik birtokukba, mint ahányan vehetnék, mert néhány gond már előreveti árnyékát. Néhány évvel ezelőtt ugyancsak ebben a városban épült hasonló módon egy új óvoda, amelyet egy év múlva átalakítottak, azaz a szükségtelen konyhát lebontották és helyére foglalkoztatótermet létesítettek. így nőtt a férőhely. És mikor épült a lakótelepi új óvoda, megkockáztatták egyesek, hogy más terv szerint kellene ide építkezni és ki kellene belőle hagyni a konyhát, hisz központi konyháról szállítják úgyis az ételt. „Nem lehet ’, — mondták az illetékesek — „mert a típusterveken nem lehet változtam és arra sincs engedély, hogy egyedi terv alapján épüljön meg az új óvoda. Ez van.” A vita lassan lecsillapodott és mondom, az óvoda már átadás előtt áll. Most a város másik pontján újra hozzákezdtek egy új óvoda építéséhez, az előbbi tervek alapján, újra beépítve abba a konyhát, amit aztán majd jövőre ismét lebonthatunk, újabb ezreket költve rá, átalakítunk. Miért? Vajon a beruházó szervek nem látják azt, hbgy ésszerűbben is lehetne épitk«ni? A válasz mindig az: „Mi tudjuk, hogy rossz, de fent a minisztériumban nem engedik a változtatást.” xj Évek óta beszélünk a helyi I szervek önállóságáról, arról, hogy egy-egy beruházás megvalósításáért helyben legyenek a felelősök. Sajnos, mind ez ideig nem sikerült ezeket a merev szabályokat megváltoztatni, sok esetben feleslegesen költik el a pénzt, s közben a hivatalos helyiségekben egy- egy telefonbeszélgetésért egy forintot bedobunk a közös kasszába, es elégedetten pipáljuk ki a rubrikát az íven s mondjuk: takarékoskodunk. Ugyanide tartozik az is, hogy a Kulich Gyula Lakótelepen épített házaik erkélyét mind ez ideig cementlapokkal borították, most a közeljövőben átadásra kerülő házaknál ezt fekete bitumennel oldották meg. Egyrészt ez csúnya is és rossz is. A miérteket lehetne tovább sorolni, mert ugyanezen a lakótelepen az egyik út meglevő létesítményként szerepel a tervrajzon. Most, az építkezés befejezésével, amelyen eddig a szállítás folyt rendbe kell hozni. Persze ettől nem lesz jó az út, a hepehupák nem tűnnek el róla és most folyik a vita, hogy vajon a városi tanács bírja-e anyagi eszközeivel, hogy ezt is megcsináltassa, ugyanúgy korszerűen, mint a járulékos beruházásként készülő utakat. Ugyanakkor a telep lakói kijárnak a tér sarkára az óvoda elé, és csodálkoznak, hogy' oda vajon egy hurok alakú kanyart miért iktattak be, amely megkerüli a trafóházat. Teljesen célszerűtlennek tűnik, s fölösleges kiadásnak. A beruházások és a tervezések időszaka ismét közeleg. Lassan túl 'eszünk ezen az éven is, hisz a hátralévő hónapok már a befejezési határidőket jelentik. S a jövő év pedig az új ötéves terv kezdetét. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján több beruhózá| sorolt miértek, ésszerűtlenségek I okozták. E miértekre való válaszadást elsősorban a megyében kell ! föltárni és ha úgy érezzük, hogy j egy-egy típusterv erőszakos alkalmazása hátráltatja a városok rendezését és az korszerűtlen is, akkor éljünk jelzéssel a minisztériumok, a főhatóságok felé sokkal bátrabban, de ne csak a nemet mondjuk meg, hogy nem jó ez a bölcsőde vagy óvoda, hanem mondjuk meg azt is, hogy miért és hogyan lenne ésszerűbb. A miértekre adott válasz csak így lesz olyan erejű, hogy azt figyelembe Is vegyék fent és lent is. Azok a munjcások, akik ma megvalósítják ágy-egy beruházásunkat időben élnek észrevételükkel. Látják, hogy egy-egy csatornabekötés a tervrajzon ésszerűtlenül van kijelölve, ezért szólnak, de a tervhez való szigorú és merev ragaszkodás a művezető részéről leinti a munkások javaslatát. Ezért fontos és ezért kell a miértekről ezután sokkal határozottabban beszélnünk. Ezért kell igazat adnunk azoknak a munkásoknak, akik szólnak egy-egy ész- szerűtlenséget látva, mert mind- annyiunk forintjairól van szó, mindannyiunk háza együttes tevékenységünkkel épül. Dóczi Imre Az idén is több száz diákot foglalkoztat majd a Békéscsabai Konzervgyár pósteleki üzeme A Békéscsabai Konzervgyár pósteleki 2-es számú telepén egy nagy teljesítményű géppel napi 500—600 mázsa borsót fejtenek ki. amit a központi üzemben dolgoznak fel. Közben megkezdik a zöldbab-tisztítást. A telepen a régi kazánt kiselejtezték, új kazán beépítésére az idén ijem kerül sor. Emiatt'az előző évektől eltérően, csak olyan feladatokat kap az üzem, amelyhez hőenergiára nincs szükség Jelentős mennyiségű paprikát tisztítanak és tartósítanak majd a zakuszka-gyártáshoz és ötliteres üvegben ecetes paprikát készítenek. Ha a paprikafeldolgozás megkezdődik, több száz diákot is foglalkoztatnak majd. MAI SZÁMUNKBÓL: Buzgár . (2—3. oldal) Együtt a család • ___________ «. oldal) F áradhatatlan emberek ___________ (4, oldal) C sorvás húsz éve —"—— ft, oldal) A sarkadí iilozófus .............. 1*5, oldal) S PORT 1 fi. oldal) Csaknem huszonötmillió forint mezőgazdasági beruházásokra a gyomai járásban Elnökségi ülés A Hazafias Népfront békéscsabai bizottságának elnöksége péntek délután tartotta elnökségi Az. idén a gyomai járás termelőszövetkezeteiben pontosan 24 millió 927 ezer forintot fordítanak különböző mezőgazdasági beruházásokra. A járási tanács legutóbbi, júniusi ülésén határozatot fogadott el, amely szerint tsz-építkezések- re 11 millió 243 ezer forintot költenek. Több helyen szerfás épületeket újítanak fel és több üzem- egy,séget is átépítenek. Az elmúlt évekhez képest most sokkal több új gépet kapnak a mezőgazdaságban. Az őszi munkákban már ezekkel is részt vehetnek. Mindezek mellett gondoskodnak á tsz- eknek számos kisebb más beruházási szükségleteiről is, amelyek közt például villamosítanak, korszerűsítenek egyes gazdasági épületeket, illetve berendezéseket. Mindezek költségeire összesen ötmillió 500 ezer forintot szántak. A beruházási programot több módosítás után fogadta el a járási tanács. —Wc— ülését. Ezen beszámoló hangzott ; el az elmúlt hónapban rende- í dett leszerelési hónap eredmé- j riyeiről, majd megtárgyalták az első félévi tanácstagi beszámolók ; helyzetét. A városban több mint I 100 tanácstag találkozott választóival, válaszolt a lakosság kérdéseire. Ezután megtárgyalták a most kibocsátásra kerülő árvízkárosultakat segítő bélyegsorozat terjesztésének feladatait. A megye kisiparosai is jelentős összeggel segítik az árvízkárosultakat Iparitanulé-önkéntesek utaznak megyénkből az érvíz sújtotta vidékekre Vasárnap reggel 29 ács- és kőmű vési pari-tanuló indul el megyénkből a Dunántúl árvíz sújtotta vidékeire, akik a KISZ megyei bizottsága felhívására önként jelentkeztek az árvízkárosultak házainak rendbe hozására. Az ipari tanulók nyári szünetükből két hetet töltenek a Dunántúlon s főként Répcelak lakóinak segítenek. A KIOSZ országos vezetősége felhívása nyomán a KIOSZ Békés megyei titkársága június 25-én összehívta a helyi szervezetek titkárait, hogy megbeszélje az árvízkárosultak megsegítésének módját. Az értekezleten elhatározták, hogy a kijelölt vezetőségi tagok és aktívák minden városban és községben felkeresik a kisiparosokat, akik a megyei titkárság által kiadott gyűjtőíven átveszik a felajánlott összeget. A gyűjtés 2—3 hét alatt fejeződik be, de máris igen szép eredmények mutatkoznak. Többek között Szabó Károly mezöberényi bádogos 500, özvegy Musztafa Achmedné mezöberényi cukrász 500, Hegedűs Márton békéscsabai órás 200, Ravasz Lajos békési órás 200 forinttal járult hozzá az akció sikeréhez. Szeghalmon, a Halaspusztai Állami Gazdaságban megkezdték a napraforgó zöldtakarmány betakarítását. (Fotó: Esztergaly) 1
